Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-17 / 271. szám
1961. november 17. TOLNA MEGFEI NÉPOJSAO 3 Megkezdődtek az előkészületek a termelőszövetkezetek zárszámadásaira Az előkészületekről Csákóéit» László, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának JőkönywelőJe nyilatkozik A bét elején kétnapos tanács-1 kozást tartottak a Földművelésügyi Minisztériumban, ahol a megyei tanácsok és a Magyal Nemzeti Bank szakemberei vitatták meg a termelőszövetkezetek idei zárszámadásával kapcsolatos kérdéseket. Ezen az értekezleten részt vett CsákoVits László, a Megyei Tanács Mező- gazdasági Osztályának főkönyvelője is, aki tájékoztatta lapunk munkatársát a zárszámadások előkészületeiről. — Milyen új vonásai lesznek megyénkben az idei zárszámadásoknak? — A múlt évben 155 tsz, idén 159 tsz tart zárszámadást megyénkben. A termelőszövetkezetek földterülete 317 000 holdról 380 000 holdra emelkedett. Az idei zárszámadások mintegy 600 millió forint értékű állóeszközt és 300 millió forint értékű forgóeszközt vesznek számba, körülbelül 100 millióval többet, mint az elmúlt esztendőben. Uj vonása lesz az idei zárszámadásnak, hogy adataik pontosabbak lesznek, hiszen a 159 tsz közül 154 végez kettős könyvelést, a múlt évi 98-cal szemben. Az önköltséget számító tsz-ek száma is a múlt évi 10-ről 50-re emelkedett. így az idei zárszámadások adatai az eddigieknél sokkal alkalmasabbak lesznek az elemzésre, és komoly közgazdasági következtetések levonására. Az adatok megbízhatóságát segíti elő az a körülmény is, hogy a tsz-ek- ben a számvitel sokat fejlődött, a meglévő hiányosságok mellett szilárdult a bizonylati fegyelem, és emelkedett a számviteli dolgozók szakmai tudása is. Magában a zárszámadás rendjében is lesznek új vonások. Például a járási, megyei tanáési és a banki szervek egyedi elbírálással döntenek arról, hogy a január 31-ig, illetve március 31-ig -értékesítésre kerülő állatok, és egyéb termények mennyire befolyásolhatják az idei évi jövedelmeket. Aztán a saját erőből megvalósított beruházásokat december 31-ig számba kell venni, az elszámolásokat be kell fejezni, különben a tsz nem kapja meg a kedvezményt. A műtrágyázás után járó kedvezményeket is, az elszámolást mellékelve, december 15-ig be kell külI deni, hogy a tsz el ne essen a kedvezménytől. — Milyen előkészületek történlek, vagy történnek megyénkben a zárszámadásokra? — Néhány tsz-ben már most megkezdték az állóeszközök leltározását. A beérkezett jelentések szerint ezt a munkát már 15 tsz megkezdte. December elején 3 napos értekezletet tartunk a termelöszö- vetkezti könyvelők, a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak dolgozói és a Magyar Nemzeti Bank tsz-ekkel foglalkozó dolgozói részére. Ezután a tsz- elnökök és agronómusok részére tartunk egynapos tájékoztatót. Ezeken az értekezleteken beszéljük meg a zárszámadás rendjét, a nyomtatványok kitöltésének kérdéseit, és ismertetjük az idei zárszámadások új vonásait. Addig is kiküldjük a tsz-ekbe a zár- számadási nyomtatványokat, hogy a megbeszélésig ismerkedjenek meg azokkal a szakemberek. A zárszámadásokra való felkészüléshez tartozott az is, hogy általános felméréseket végeztünk a termelőszövetkezetekben, hogy megállapíthassuk: hogyan állnak gazdaságilag szövetkezeteink, milyen eredményekre számíthatunk? — A felmérések adatai mit mutatnak? Hogyan fejlődtek ebben az esztendőben termelőszövetkezeteink? Hogyan alakulnak a tsz-tagok jövedelmei? — A hosszú nyári aszály sok kért okozott, ezek a károk rontják a várt eredményeket a termelőszövetkezetekben. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy az idei évben is előreléptek termelőszövetkezeteink. Mint mér említettem, a tsz-ek álló- és forgó vagyona mintegy 100 millió forinttal gyarapodott. Az egy munkaegység értéke a múlt évi 25 forint 33 fillérrel szemben idén, megyei szinten 26—27 forintra, tehát 1—2 forinttal emelkedik. A múlt évi 9000 forintról mintegy 10 000 forintra emelkedik az egy tsz-tagra eső jövedelem átlaga. Idén ismét jelentős lesz a premizálásból. a részesművelésből származó, és az egyéb címeken kapott jövedelem, amelyet nem tükröz, a munkaegység értéke, Tehát a tsz-tagok tényleges jövedelme több lesz, mint az a I pénz és természetbeni részesedés, amelyet munkaegységeikre kapnák. Előlegként a felmérésekig 100 millió forintot, és 60 millió forint értékű természetbeni javakut kapták megyékben a tsz-tagok. A zárszámadásokig, Illetve a zárszámadásokon még mintegy 65—70 millió forintot és 40—45 millió Ft értékű természetbeni javakat kaptak. A földjáredék összege meghaladja a 24 millió forintot, és a tsz-től kapott szolgáltatások értéke is 55—60 millió forintot tesz ki. A tsz-ek tagjai között tehát előreláthatólag a prémiumokon és a részesművelésből származó jövedelmeken kívül mintegy 340—360 millió forint kerül szétosztásra. Ez az összeg mintegy 33—35 ezer rendszeresen dolgozó tsz-tag között oszlik meg. Örvendetesen csökken megyénk ben a mirleghiányos tesz-ek száma, és a mérleghiány összege is. A felméréseit szerint a mérleghiányos tsz-ek száma fele lesz a múlt évinek, és a mérleghiányok összege is a felére csökken. — Milyen főbb feladatok hárulnak már most a tsz-ekre, hogy sikereién lebonyolíthassák a zárszámadásokat. — Már most meg kell kezdeni a leltározások szervezését. Helyes kijelölni a tsz-ekben a mérlegelések napját, pontos idejét, előkészíteni már most a mérlegeket és pontos módszereket dolgozni ki a termények számbavételére. Fontos feladat hárul a könyvelőkre. A könyvelést naprakész- szó kell tenni, a számlákat rendezni, a raktárkönyveket egyeztetni, és rendbe kell tenni az állóeszközök nyilvántartását. Helyes, ha az ellenőrző bizottságok is részt vesznek a leltározásban, de nem mint leltározók, hanem mint a leltározás pontosságának ellenőrei. A zárszámadás nagyon fontos, nagy jelentőségű munka a tsz- ekben. A zárszámadás nemcsak az elmúlt év befejezését jelenti, hanem kiindulópontja a következő év gazdálkodásának is — fejezte be nyilatkozatát Csáko- vits László, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Oszélyának főkönyvelője. I Gy. J. Gazdag programot állítottak össze télre a bizottságok Maholnap befejeződik a mezei munka, s amíg a határban nincs különösebb tennivaló, a mező- gazdaság dolgozói a hosszú téli estéken tovább gyarapítják tudásukat, kicserélik tapasztalata:- kat, művelődnek, szórakoznak. Ennek feltételeit a községek kulturális bizottságai igyekeztek megteremteni. A pártszervezetek irányításával a kulturális bizottságokon belül a tanácsok, a népfront-bizottságok, a földművesszövetkezetek, a nőtanácsok, KISZ-szervezetek összehangolták kulturális programjukat. Az. így összeállított tervek gazdagok, s számos eseményt, rendezvényt ígérnek. A sok érdekes terv közül néhány példa: Kujdop a földművesszövetkezet "és a termelőszövetkezet együttes szervezésében nyolc előadásból álló Termelőszövetkezeti akadémiára kerül sor, Nagvkónviban pedig parasztakadémián fejlesztik tovább szakmai tudásukat a szövetkezeti gazdák. Ennek keretében minden héten egyszer szervezett oktatáson vesznek részt. A tél folyamán valamennyi faluban tartanak mezőgazdasági tárgyú előadásokat. Itt említjük meg a decsiek érdekes kezdeményezését. Mivel a faluban több közcs gazdaság is van, rendszeresen tapasztalatcserére hívják össze a brigádvezetőket, munkacsapatvezetőket. De ezen kívül négy ezüstkalászos tanfolyamra is sor kerül a faluban. A terveket laoozva szembetűnik, hogy rendkívül sok a tudományos ismeretterjes7,tő előadások száma. Az aránylag kis Pálién nyolc ismeretterjesztő előadást terveznek a téli hónapok folyamán. Ennek keretében a többi között a község történetéről tart majd előadást Ulrich Károly iskolaigazgató. A nőtanácsok szervezésében ?.z idei télen is több községben megrendezik a Nők akadémiáját, amely az asszonyok és lányok között nagyon népszerű. Kézimunka-, szabó-varró, baromfitenyésztő tanfolyamok lesznek megyénk községeiben. A szórakozási lehetőségeket tekintve is sok érdekesség szerepel a kulturális bizottságok terveiben. A legnagyobb gondot azonban a dolgozók művelésére fordítják. Rendkívül fontos a földművesszövetkezeti köny vter j esztés munkája. A téli hónapokban iz ezerkétszázan járnak házról házra a községekben és könyveket árusítanak. így eljutnak a könyvvel azokhoz is, akik egyébként nem vásárolnák meg. Tamásiban a három termelőszövetkezet és a földművesszövetkezet úttörő-zenekart szervez. Deesen képzőművész és színjátszó szakkör működik. A télen ismét munkához látnak a nagymúltú sárszentlőrinci kórus tagjai és új műsorral készül a télre a mado- csai földművesszövetkezet jóhíru népi együttese is. A felsoroltak, noha csak kis részét képezik a kulturális bizottságok terveinek, mutatják, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva ismét előbbre lenünk a falusi emberek művelődési, tanulási, szórakozási lehetőségeinek biztosításában. R. É. Az Országos Erdész Színpad Szálkán Ritkán szórakozik olyan jól egy község lakossága, mint hétfőn este a szálkai közönség szórakozott a művelődési otthonban. Az Országos Erdész Színpad az „Idegenek” című drámát mutatta be, melynek története napjainkban játszódik le. A függöny felgördülése után a közönség nagy érdeklődéssel figyelte azt az élvezetes játékot, melyet a fővárosi művészek nyújtottak. Nem lehet név szerint kiemelni senkit. A szereplők valamennyien művészi játékkal járultak hozzá a darab sikeréhez és méltán érdemelték meg azt a1 nagy tapsot, amelyben a közönség részesítette őket... Az előadás után Zsigmond Béla, az erdészet bátaszéki üzemegysége nevében köszöntötte a művészeket, akik meghatódva fogadták a köszöntést és a lakosság gratulációit. Mint a művészektől hallottuk, a színpad másfél éve működik. Létrehozásakor azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy eljutnak az ország olyan részeire is, ahol más színpadok nem fordulnak meg. Fő céljuk az erdőgazdasági dolgozók szórakoztatása, amelyet nagy sikerrel látnak el. /J^ETTENTŐ TKodriguez •IRTA: HORVATH JÓZSEF 49. — Ez igaz — gondolkodott el Géza. — Na, most a másik... A csoport új feladatot is kapott a pártvezetőségtől, Géza. Most légv okos, Domokos! — És pedig? — Fegyvert, fegyvert kell szerezni, és lőszert. Minél többet. Nemcsak a magunk számára, bár nekünk sem ártana némi készletre szert tenni, de más akciócsoportok részére is. Géza erősen töprengett. Imre bácsi pedig kedélyesen megjegyezte: — Milyen kár, hogy a diplomataellátónak nincs fegyver- és lőszerosztálya, teringettét, most csak igényelni kellene... Géza lassan idős barátjára fordította a tekintetét. — Hátha lehet? — Mit, te? — Igényelni! — Ne bolondozz, Géza. — Lehet, hogy bolondság, lehet, hogy nem az. — Hadd hallom, mit forgatsz a fejedben. — Várj, Imre bácsi, ez mé’' csak egy halvány ötlet Tudod mit? Átgondolom az egészet, s majd előállók valamivel. — Helyes. Én is elgondoltam már valamit. Géza kérdőn meredt Imre bácsira. — Van egy jó öreg hadiszokás, te Géza. Nem mondom, konzervatív elv ez, de alkalmasint modern időkben is használható. Ez meg úgy szól, hogy: „ha nincs fegyvered, szerezz az ellenségtől.” — Mivel pedig az elmélet próbája a gyakorlat — mosolyogott el Géza — tulajdonképpen én is ilyesmiben sántikálok. Még ma elmondom, mit találtam ki. Géza valóban félrevonult a felső villa egyik rej tekébe. Órákon át gondolkozott. Estefelé odainvitálta Imre bácsit is. Anna nem is sejtette, miért maradt el az esti séta. Kár, hogy elmaradt... A vita hajnalig tartott Imre bácsi és Géza között. De a nagy terv megszületett. XIII. Báró Kemény Gábor, a nyilas ’ f'rmány keszeg és hár-’”ú W'.i_ '"""rrdnirztere már alig állt a lábán, amikor a minisztérium fő emberei, élükön Kerekes államtitkárral, végre magára hagyták. A testvérek valamennyien pártszolgálatos egyenruhát és fekete csizmát viseltek. Ezáltal a hungarista külügyminisztérium sokkal inkább hasonlított egy kaszárnyához, mint a diplomácia meghitt csarnokához. Maga a nyilas báró is ilyen egyenruhában volt, de sem zubbonyt, sem derékszíját nem viselt. Viszont személyi titkára, az ő régi famulusa, szintén egyenruhában feszített: zöld inge fölött derékszíj-vállszíjat hordott. Most, hogy a titkár megjelent az ajtófélben, és hóna alatt hatalmas paksamétát cipelt, a külügyminiszter valósággal megrémült. — Ezek micsodák? — nyöszörögte. — Ezek a legsürgősebb referálni valók — világosította fel őt a kövérkés titkár. — Édes gyerekem — siránkozott a báró —, nekem éppen elegem van mára. Nagynehezen megalkottuk a minisztérium végsó konstrukcióját, aláírtam az utolsó kinevezési okmányt is, úristen, ha meggondolom, heteket töltöttünk ezzel az őrségváltással, de most már nem bírom tovább. És a miniszter keservesen gondolt arra, hogy Szálasi testvér valószínűleg nem is sejti, mit vállalt ő magára ezzel a külügyi tárcával. A nemzetvezető nem cc^szor céi”";«t tett neki arra, boyv éppen fáradozásai jutalmául harcolta ki számára Veesenmayertől, Hitler helytartójától a külügyi tárcát, noha a németeknek más jelöltjük volt erre a posztra. Viszont ő, Szálasi, ragaszkodott báró Kemény személyéhez, hiszen oly sokat köszönhetett neki, báró Keménynek. S ez igaz is: a nyilas báró a nyilasok hatalomrajutásának fáradhatatlan előharcosa volt. Igenám, de Szálasi úgy tett, mintha ezzel valami jutalomüdülésre küldte volna őt, báró Keményt, holott első percben kiderült, hogy ez egy rendkívül fárasztó őrhelye a hungarista birodalomnak! Szálasi így beszélt: — A hungarista ideológia nagy tévben és élettérben gondolkodik. Tehát az egész külügyi szolgálat nem is külügyi szolgálat a régi értelemben, hanem előkészítése a nacionalista Európa-közösség- nek. Hungarista felfogás szerint külpolitikai kérdés nem is merülhet fel az egyes államok részéről. Csupán az európai nagytérnek vannak külpolitikai kérdései a többi nagytérrel. Ezt a külpolitikát viszont Berlin irányítja. Báró Keménynek sohasem volt fogalma a „régi értelemben vett külügyi szolgálatról”, de azt máris érzékelte, hogy ez az „új értelemben vett külügyi szolgálat” egy nagy taposó malom. A hungarista pártvezetőség hangsúlyozta előtte, hogv a minisztériumból mindenkit ki kell rúgni, aki Horthy diplomáciáját szolgálta, mert ezek az urak egytől-egyig megbízhatatlanok és főleg „anglomá- niások”. Helyettük energikus, érdemes, és a hungarista ideológiától velőig áthatott férfiakat kell kinevezni. Ez a kampány folyt már hetek óta, és mostanára, mire az őrségváltás hiánytalanul és tökéletesen végétért, báró Kemény szinte összeroskadt a fáradtságtól. Ám a titkár hajthatatlanul zaklatta: — Legalább a legsürgősebb aktákat be kell mutatnom, miniszter testvér. A báró végül is megadta magát sorsának. A titkár végig referált néhány ügyet, majd jelentette főnökének: — Spanyolország budapesti követségének ideiglenes ücvvivőie, Diego Rodriguez de Campoamor úr levelet intézett a külügyminisztériumhoz, illetőleg név szerint báró Kemény testvérhez, a spanyol—magyar diplomáciai kapcsolatok felélénkítése tárgyában. A titkár lette a finom, merített papiroson íródott levelet a miniszter elé. A levél első ívén spanyol nyelven íródott a szöveg, míg a másik íven annak hű magyar fordítása volt olvasható. Mindkét nyelvű szöveget Diego Rodriguez De Campoamor ideiglenes ügyvivő, követségi titkár írta alá. A miniszter váratlanul felélénkült: (Folytatjuk)
