Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-17 / 271. szám
4 fÖLffÄ MEGYEI VfiPÜJSÄÖ 1951. november It sß&u&et uldfti edJäivÄ AMIKOR A FALUBELIEK a két fiatalt látták sétálni, vagy összesimulva táncolni, megoszlottak a vélemények. A fiatalemberek Erzsi szépségét, kedvességét és szorgalmát dicsérték. A lányok szeme Janin, Erzsi udvarlóján akadt meg. — Szép pár, összeillő pár — vélekedtek. Mások pedig arról beszéltek, hogy bajosan lesz belőlük egy pár. mert Erzsit az öregek nem engedik el a háztól. Erzsit az öreg szülők nevelték. Apját alig ismerte, a háborúban halt meg. Karonülő lehetett, amikor behívták katonának, és többé nem is került haza. Anyját a bánat és a sok munka tette idő előtt tönkre. Férje bevonulása után három ember helyett dolgozott. Bánatával a munkába temetkezett. Az öregek önzőén el is fogadták, sőt természetesnek is vették azt, hogy a fiatal, szemre- való asszony napjai lemondásban és robotban telnek. Néha, amikor lázadozott sorsa ellen, nem átallották tudtára adni, hogy jövevény a háznál, s munkájával kell kiérdemelni azt az elismerést, amit a telekkönyvi adatok alapján sohasem kaphatott volna meg. Erzsi apja a jómódú legények közé tartozott, anyja csak a közepesek közé számított. Erzsi, amikor már eszesedett, nagyon sajnálta anyját, aki rengeteget dolgozott a több mint 30 holdas gazdaságban. Férfimódra fogta az eke szarvát és zsákolt. Erzsi tizennégy éves volt. amikor az „édest” is elvesztette. Elvesztéséért magában az öreg szülőket okolta. Úgy gondolta, köny- nyebbé tehették volna anyja sorsát. Erzsi anyja nem érhette meg a faluban bekövetkezett átalakulást, amely az ő sorsán is könnyített volna. A fiatal lánynak, bár szorgalomban és serénységben anyjára ütött, már sokkal könnyebb volt az élete, a közösségben a gépek végezték a szántást, a zsákolást meg a férfiak vállalták magukra. Janit a termelőszövetkezet traktoros iskolára küldte. Amikor hazakerült, mindig a lány körül sündörgött. megszerették egymást és augusztusban megtartották a kézfogót. Az esküvőt szüret utánra tervezték. A nagyszülők nem nagyon örvendeztek a házasságnak. Jani apja — bár kevesebb birtokkal lépett a tsz-be. mint Erzsi nagyszülei — tekintélyes, köztiszteletben álló ember volt a faluban, egyéni gazdának, tsz- tagnak is. A fiatalok boldogan szövögették a jövőt. a küszöbönálló esküvővel és a fiatalok „hol” lakásával kezdődött a vita. Jani szülei elkezdték a ház átalakíHázassági ajánlat a kardigánban tását, szép kis fészket, szobát, konyhát és külön kamrát, fürdőszobát építettek a fiataloknak. Úgy vélekedtek, jobb lesz — a fiataloknak is. nekik is —, ha külön lakásba mennek és külön háztartást vezetnek. — Hadd tanulják meg az önállóságot. rendezzék be életüket kedvük szerint. Erre is megadta a lehetőséget a nagyüzemi gazdálkodás. Nem úgy van. mint a mi időnkben volt — hangoztatták. Még sokan emlékeznek az olyan családi tragédiákra, amikor a vagyon miatt feláldozták a fiatalok boldogságát. Előfordult, hogy a vagyonhajhászás- ban a szülők széjjel marták a fiatalokat, de előfordult ennek a fordítottja is. amikor a fiatalok nem becsülték meg az öregeket. s azok kikerültek az istállóba, vagy a szabadkémé- n.yes nyárikonyhába. —•' Mi még tudunk dolgozni, nem szorulunk rátok Erzsi nagyszülei sem olyan öregek még, hogy a tsz-ben könnyebb munkát ne tudnának elvégezni. Majd összefog a két család, s kölcsönösen segítjük egymást — mondták Jani szülei igen bölcsen. Erzsi nagyszülei másként vélekedtek. — Nem engedjük el a háztól az unokánkat, mert nem lesz. aki dolgozzon. — A családi kapcsolat mielőtt még kialakulhatott volna, egyre romlott. Ehhez hozzájárult az is, hogy Erzsi nagyszülei olyasmit kezdtek hangoztatni, ha nem ilyen világ van. Janinak nem sok keresnivalója lenne az ő portájukon. Unokájukat csakis diplomás emberhez adták volna. ERZSI, A MENYASSZONY SÍRT, szomorkodott, a vőlegény pedig már-már haragban volt az egész világgal. Unta a makacs öregekkel folytatott vitát. s nem győzte magyarázni, hogy ők. a fiatalok továbbra is becsülik az öregeket és nem hagyják őket magukra. De külön szeretnének lakni, ha már erre megvan a lehetőség. Jani esténként szorgalmasan eljárogatott menyasszonyához, de a vitáktól félve, gyorsan búcsúzott. Inkább a kapuban beszélgettek el egy-egy félórát. Az öregek ebbe is beleszóltak: — Még nem lesz elég? — kiabált ki a nagymama — Elveszem a kedvedet a kapuban való beszélgetéstől — fenyege- tődzött a nagypapa, és napról napra továbbra tolták az esküvőt. Volt egy olyan hátsó gondolatuk, hogy majd megtörik a fiatalok ellenállását, s Erzsit rábírják az otthonmaradásra, esetleg úgy is, hogy szétválasz- szák őket. A faluban már nyíltan beszéltek arról, hogy Erzsi és Jani „elmaradnak”. És az egyik Külföldi furcsaságok este nagy meglepetés érte a nagyszülőket, Erzsi kikísérte vőlegényét, s egy óra elteltével a hívásra sem ment be. — Megszöktették az unokádat. Ilyen szégyent kellett megérni. A te műved — vádolta siránkozva a makacs öreget a nagymama. Másnap délelőtt a pulykaméregtől vörösen ment a tanácsházára, hogy jelentést tegyen a „leányszöktetésről”. — Jó, hogy jön, bátyám. Er- zsiéket éppen most esketi a tanács titkára — fogadja a mérges öreget a községi tanács elnöke. — Ne mérgelődjön, hanem szépen menjen be. s adja rájuk áldását. — Nem megyek, és látni sem akarom őket. Erzsit különben is kitagadtam — hangoskodott. — Nem szabad így beszélni, bátyám. Erzsi derék, rendes lány és mégiscsak egyetlen unokája — próbálta jobb belátásra bírni. — Te talán helyesled az ilyen viselkedést? Hiába, ezek a mai fiatalok ... Nem folytathatta a mai fiatalokról kialakult véleményét, mert a tanácselnök közbevágott: — Most nem arról van szó, hogy a fiatalok helyesen jártak-e el, vagy nem, hanem a”- ról, volt bátorságuk szembenézni az előítéletekkel, s bátran merték követni a szívük szavát. Higgye el, bátyám, nem minden esetben jó az, ha a fiatalok az öregek akarata szerint cselekednek. Mert vallja be őszintén, ha minden úgy történik, ahogy maga akarja, sohasem lett volna belőlük egy pár. Na. ne makacskodjék, úgy sem lehet a dolgokon változtatni. Erzsi és Jani házasságot kötöttek, ne zavarja a boldogságukat a maga haragja. Elhalt fia emlékének is tartozik azzal, hogy Erzsivel továbbra is törődik. — De mit szólnak a faluban? — bizonytalankodik a meggyőző szavak hatására az öreg. — Nézze, bátyám. Minden csoda három napig tart. s efölött a különös házasságkötés fűlött is majd napirendre térnek. De menjünk most már a fiatalokhoz — mondja. A KILINCSET szinte egyszerre fogták meg. s a meglepett öreg szembetalálta magát a fiatal párral. — Nagyapa, ugye nem haragszik ránk? — rebegi Erzsi, az újdonsült menyecske. — De haragszom bizony — kezdi mérgesen az öreg, majd a tanácselnök figyelmeztető karszorítására lejjebb adja a hangot. — Haragszom, mert alaposan túljártatok az eszemen ezzel a rögtönzött szüret utáni esküvővel. Pozsonyi Ignácné Összehívták a megyei tanács ülését A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága november 23- án délelőtt 9 órára összehívta a megyei tanács ülését. A tanács megvizsgálja a vb legutóbbi tanácsülés óta folytatott tevékenységét, amelyről dr. Tuska Pál vb- elnök tesz jelentést. Ezután az 1962. évi tanácsi költségvetési javaslatot tárgyalják meg. A napirendi pont előadója dr. Gyugyi János vb-elnökhelyettes. A bejelentések című napirendi pontban személyi ügyekről döntenek. A kanadai Torontóban John Bailey biztosítási tisztviselő 10 dollárért egy olasz gyártmányú kardigánt vásárolt magának. Amikor otthon kibontotta a csomagot, és közelebbről megvizsgálta az újonnan vásárolt ruhadarabot, észrevette, hogy a cégjelzésen kívül egy kis cédula is van belevarrva a következő szöveggel: „Szeretnék férjhezmenni egy gazdag, csinos és kedves kanadaihoz." Az ajánlatot Rosa Barderri modenai munkásnö írta alá. A kanadai vevő érdekesnek és mulatságosnak találta a házassági ajánlatnak ezt a különös formáját, és azon nyomban hosz- szú levelet küldött Rosa Barder- rinek, amelyben közölte, hogy szívesen megismerkedne vele: írjon részletesen önmagáról, családjáról. munkájáról és természetesen — csatoljon fényképet isi A kedves mama... Giovanni Cecconi római fiatalember,. miután ünnepi díszbe vágta magát, és gomblyukában is elhelyezte a szokásos fehér szegfűt, kénytelen volt megállapítani, hogy édesanyja rázárta a szobája ajtaját, nehogy elmehessen a saját esküvőjére. A 30 éves fiatalember anyja a fejébe vette, hogy mindenáron megakadályozza fia házasságát. Ez azonban mégsem sikerült neki. Miután a menyasz- szony órákig várakozott a templom előtt, s számos keserű köny nyet hullatott, a hűséges vőlegény mégis megérkezett. Hét órai várakozás után sikerült rávennie egy családtagját, hogy engedje ki a szobából, s az esküvőt megtartották. A fiatalok gondosan vigyáztak, nehogy a mama megtudja, hová mentek nászútra. I kormánykitüntetés után Beszélgetés Lázár Pál sárssentlörinci tanácselnökkel — Meglepett, de ugyanakkor jól is esett az elismerés, amely- lyel eddig végzett munkánkat jutalmazta kormányzatunk azzal, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére november 7-én megkaptam a népköztársaság Elnöki Tanácsának „Szocialista Munkáért Érdemérem” kitüntetését. Nem sajtóhiba az, hogy egyszer a többes, másszor az egyesszámot használjuk, mert Lázár Pál Sárszentlőrinc községi tanácsának elnöke maga is úgy értékeli. A kitüntetést ugyan egy személy szerint kapta, de hogy hogy ezt elnyerhette, ebben benne van a falu népének jó munkája is. — Azóta gyakran elgondolkozom az eddig végzett munkánkról — mondja, majd szerényen megjegyzi. — Tettünk egyet- mást, de ezután még többet kell tennünk, mert a kitüntetés a továbbiakban is kötelez bennünket. És amiről a község tanácselnöke csak úgy vélekedik, hogy „tettünk egyet-mást” csak elismeréssel lehet beszélni. Tanácselnöksége óta — 1953 — sokat fejlődött a falu. Átalakult termelőszövetkezeti községgé. A külterületeken és a faluban négy termelőszövetkezet, a Kossuth, a Petőfi, a Táncsics, és az Egvetértés Termelőszövetkezet működik. Az elmúlt évben jobb, az idei évben gyengébb eredménnyel. 1960-ban a község 57 vagon kenyérgabonát és 1280 hízott sertést adott az államnak. Tejből a legtöbbet adták a járás községei közül, tojásból pedig 250 000 darabot szállítottak. Az idei év aszályos időjárása több mindenben keresztülhúzta számításukat, de ennek ellenére kenyérgabonából kettő vagonnal adtak többet, hízott sértésből pedig az 1280-al szemben 1500-at ad a község. Az eredményekben közvetve benne van a tanács jó munkája, de közvetlenül a falu szorgalmasan dolgozó tsz-gazdáit illeti a dicséret. (Ezt a megállapítást is a tanácselnöktől hallottuk, és így is adjuk közre.) Csak annyit fűzünk hozzá, szép vonás az, hogy a dicséretet, és az elismerést, amelyet személy szerint ugyan ő kapott meg, áthárítja faluja szorgalmasan dolgozó népére, mondván, a vezetők irányító munkájától, szervezőkészségétől ugyan sok függ, de jó vezető csak az lehet, akinek a szavára hallgatnak a dolgozók és követik is útmutatásait. Sárszentlőrincen követik Lázár Pál tanácselnök útmutatását. Az elmúlt évben kapott a község törpe vízmüvet. Ehhez a munkához a lakosság 80 000 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Községfejlesztésből kezdtén meg a gyógyszertár építését ezenkívül régi épületek átalakításával korszerűsítették az óvodákat, Felsőrácegresen és Uzdon. Több kilométer hosszúságban építettek járdát, de elkészültek már a jövő évben megvalósításra kerülő tervek is. Lekövezik majd a Hegyi utcát és villamosítják az Árpád-telepet. Ennyit jegyeztünk fel kapásból, a már elvégzett és tervbe vett munkákról. És a felsorolások nyomán önkéntelenül is felvetődik a gondolat: Szépek az eredmények, de mi van ebben különös? Hát nem elsősorban a tanács feladata az, hogy segítse a falu fejlődését? Ez valóban így van. Mindez tanácsi feladat. De lehet a munkát többféleképpen végezni. Lehet szívvel és hivatásszeretettel, és lehet rúgd fel, hagy ott módon is, hogy lejárjon a munkaidő, de hogyan, az már harmadrangú kérdés. A sárszentlőrinci tanácselnök a falu népére támaszkodva végzi munkáját. Az őt ért kitüntetést pedig úgy értékeli, hogy bár személyesen kapta azt meg Lázár Pál, de az elismerésnek részese az egész falu népe, aki segni munkáját. Egyetértenek vele abban is. hogy a „Szocialista Munkáért Érdemérem” kitüntetés kötelez, éspedig arra, hogy ezután még többet kell tenni P-né November 24-én, pénteken folytatódik a szekszárdi hangversenyidény Szerdai számunkban beszámoltunk arról, hogy Antal István szekszárdi koncertjét németországi szereplésének meghosszabbítása miatt későbbre kellett halasztani. Már akkor megírtuk, hogy a hangversenyre valószínűleg 17- ét követő első vagy második pénteken, november 24-én, vagy december 1-én kerül sor. A Filharmóniától most kapott értesítést a zeneiskola, hogy a hangversenyt nov. 24-én este 1 8 órai kezdettel rendezik meg a zeneiskola nagytermében. Az időpontváltozásról mind a zenebarátok, mind pedig a pártoló zenebarátok értesítést kaptak. A 24-i hangversenyen Antal István a Liszt-Bartók évre tekintettel Liszt és Bartók műveket ad elő. Már csak azért is nagy érdeklődés előzi meg világjáró művészünk szekszárdi bemutatkozását (Antal István még nem járt Szekszárdon), mert kiváló inter- pretátor hírében áll. Műsorát is ennek megfelelően állította össze, amelyet az alábbiakban ismertetünk: 1. Liszt: Teli Vilmos kápolnája. 2. Liszt: Mephiszto keringő, 3. Liszt: 2. és 3. elfelejtett keringő, 4. Liszt: XI. magyar rapszódia, 5. Bartók: Szonatina, 6. Bartók: I. román tánc, 7. Mozart—Liszt: Don Juan fantázia. A Filharmónia eddig még nem küldte meg a művész élettörténetét. Amint a? megérkezik, annak ismertetésére még majd visz- sz atérünk. A hangverseny iránt értesülésünk szerint ismét nagy az érdeklődés, és ezúttal is lesznek olyanok, akiknek nem jut jegy. Ezúton is kérj a zeneiskola a bérleteseket (a zenebarátokat); hogy jegyüket, sürgősen vegyék át a zeneiskolában, ellenkező esetben a jegyek az érdeklődök között kiosztásra kerülnek. Itt említjük meg azt is, hogy november végén újabb hangversenyre kerül sor Bonyhádon is, ahol Husek Rezső (zongora) és Bogdán Edit, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatója és tanára működik majd közre. Megmozdult a vidék is. Husek Rezső igazgatót Hőgyészre várják a nevelőotthonba. Erre a hangversenyre decemberben kerül sor4 A bonyhádi hangversenyt nov; 25-re tervezték, de értesülésünk szerint ez az időpont valószínűleg megváltozik. O. I. A „Hajnali tűz” Dunaföldváron A Dunaföldvári Cipész Ktsz színjátszó együttese a szövetkezet KISZ-szervezetének rendezésében nagy sikerrel adta elő a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Darvas József Hajnali tűz című színművét. A díszelőadásra zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy az előadást meg kellett ismételni. Az elmúlt szombaton és vasárnap ismét előadták — szintén telt házzal — a darabot. összesen tehát közel ezren — köztük a dunaföldvári négy mezőgazdasági termelőszövetkezet sok tagja — tekintettél: me? az előadást,
