Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
. TOLNA MEGYEI NfijíÜJSAO ... 19G1. november 7. A második ötéves terv egyik legnagyobb Tolna megyei beruházása A szekszárdi mérőmííszergyár A második ötéves terv egyik fontos feladata: az ország iparának fejlesztésén belül meggyorsítani a vidék Iparosítását. csökkenteni azt a történelmileg kialakult egészségtelen arányt, ami a főváros és a Vidék' ipari fejlettsége között fennáll. Már a múlt év nyarán hozott — az ipartelepítésről szóló — párt- határozat is célul tűzte ki az iparilag fejletlen vidékek iparosításának meggyorsítását. A határozat szerint a fővárosban elsősorban rekonstrukciókkal, a meglévő ipari üzemek kapacitásának jobb kihasználásával. kell növelni az ipari termelést, és csak olyan mértékben, hogy a fejlődés a lakosság természetes szaporodásából eredő munkaerő-többletet kösse le. Uj üzemet csak vidéken lehet telepíteni. A határozatban foglalt célkitűzések az országgyűlés által nemrég elfogadott, a második ötéves tervről szóló törvényben kapnak konkretebb formát. A párt és a kormány ipartelepítési politikájának megvalósítása során kap nagyüzemet Szekszárd is. megépül a megyeszékhelyen — mintegy százmillió forintos beruházással — egy új. mechanikai mérőműszergyár. Nagy feladatok várnak a műszeriparra az ötéves tervben, a műszerek termelését — a tervtörvény szerint — öt esztendő alatt háromszorosra kell növelni. A műszeripar lesz a leggyorsabban fejlődő iparág. Üzemgazdasági műszerek, autóműszerek Az új gyár a budapesti Mechanikai Mérőműszerek Gyá ra üzemeként kezdi meg működését. a beruházás lebonyolítását is a budapesti gyár beruházási osztálya végzi. Mivel a műszergyártás- technológiája bonyolult, különösen a gyárt- mányszerkesztés jelent nehéz feladatot, hosszabb idő kell ahhoz. hogy az új üzem szakember-gardája megfelelő tapasztalatokra ' tegyen szert. Az első i években a budapesti gyár néhány^ nagyobb szériában gyártott terméket ad le a szekszárdi üzemnek. így többek között különböző üzemgazdasági műszereket.... autóműszereket (köztük kilométér-óyátj, egy újtípusú, elektromos kombinált műszert, valamint automatijca-elemeket fognák Szekszárdori készíteni. iJeUemzq.,egyébként a budapesti gyár termelésére (és ez vonat- . "kuzik rrtájd, a szekszárdi gyárra ír)..hogy termékéinek mintegy nyolcvan százaléka kétül részben közvetlenül' dé nagyobb részt közvetve — más gyárak által készített gépekbe, járművekbe stb. beépítbe — exportra. Műszeripari prototípus-gyár Az új szekszárdi műszergyár — termelését, létszámát tekintve —; akkora lesz, mint amilyenné az ötéves terv során a budapesti gyárat fejlesztik. Tervezésénél arra törekedtek, hogy egy műszaripari prototípus-gyárat hozzanak létre, alkalmazva a legkorszerűbb technológia és üzemszervezés követelményeit. A főüzem egy hatalmas. 80x80 méter alapterületű, központi fűféssek,. feliílvilágítós födém- és tetőszérkezéttel ellátott csar- > nők lesz. Itt kap helyet a gépműhely és a szereidé. A csarnokhoz csatlakozik a kétemeletes igazgatósági épület, amelynek földszintjén lesznek a szociális létesítmények (öltöző, fürdő. pihenő stb.). Előtte építik fel az üzemi konyhát és ebédlőt. Az összberuházásnak mintegy tíz százalékát fordítják szociális létesítményekre. Északon csatlakozik a nagy csarnokhoz — zárt folyosóval — a meleg-üzem. amelynek galvanizáló részlege az ország’ egyik legkorszerűbb nagyüzemi ’ galvanizáló üzeme lesz. Automatikus berendezés végzi a galvanizáló szennyvizének méregtelenítését. önálló szennyvíz- derítője lesz a gyárnak, tehát a gyár szennyvize nem fertőzi a- Siót. Modern gépeket, köztük több automatikus célgépet állítanak fel az üzemben, a gyártmányok szerelését futószalagokon végzik majd. 1962. áprilisban indul az épífkezés A gyár generál-tervezője a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervezőirodája, az épületeket az IPARTERV tervezi. Ä teljes tervdokumentáció ez év végére készül el, áprilisban pedig megkezdik az építkezést. Az előzetes helykijelölés már megtörtént. a kilenc és félholdas terület — a város északi részén, a Rózsamáj dűlőben -r- már átment a vállalat tulajdonába. Az építkezésnél is alkalmazzák a korszerű technikát, nagy mértékben használják fel az előre- gyártás lehetőségeit. A budapesti II. számú épületelemgyárban készülitek majd az előregyártott yásbetonelemek. A nagy beruházásnál érvényesül az a törekvés, hogy minél kevesebb ideiglenes, később lebontásra kerülő' ■ felvonulási épületet kelljen építeni, és az első hónapokban a gyár kerítését. az elektromos távvezetéket az út-, víz- és csatornahálózatot építik megv A gyár- telje- -seh 1964. december 81-re készül el. tehát az ötéves terv utolsó évében már termelni fog. Az előzetes számítások szerint a nyereségből alig több. mint négy év alatt térül meg a beruházásra fordított közel százmillió forint. Ösztöndíjasok az egyetemeken, tanműhely Szekszárdon A budapesti' vállalat már most kőázül arra. hogy mire az új üzemben megindulhat a termelés, kellő számú és megfelelő képzettségű szakember álljon rendelkezésre. Természetesen több — főleg: műszaki v— szakember jön a budapesti gyárból Szekszárdiba. egy részük véglegesén ideköltözik, mások csak átmenetileg, rövi- debb-hosszabb ideig dolgoznak a szekszárdi gyárban, Az új üzem elsősorban szekszárdiakat és a környéken lakókat foglalkoztat majd. hiszen a beruházás nem utolsósorban azt a célt szolgálja, hogy munkalehetőséget biztosítson a megyeszékhely és környéke lakóinak. A vállalatnak jelenleg több Tolna megyei ösztöndíjasa tanul a műszáki' egyetemeken, egyikük már végzett mérnök, aki a budapesti gyárban dolgozik. Az új szekszárdi üzem mintegy háromszáz szakmunkást foglalkoztat, főleg karbantartókat, szerszámkészítőket, a dolgozóknak mintegy fele nő lesz. A szakmunkásképzés már a közeljövőben megindul. A napokban kezdi meg a Komlói Állami Építőipari Vállalat a dé li városrészben a tanműhely építését. Kétmillió forintot fordítanak a kisebbfajta üzemnek is beillő tanműhely építésére, amelyben a tervek szerint száz- huszonöt fiatal tanulja a műszerész, esztergályos és szerszámkészít ő szakmát. Az egyik csoportban érettségizett fiatalok két év alatt sajátítják el a szakmát, a másik csoportot általános iskolát végzettekből szervezik, akiknek tanulmányi ideje három év. Az ezerkétszáz négyzetméter alapterületű — a szükséges szociális berendezésekkel is ellátott tanműhely 1982. május elsejére lesz kész, ősszel megindulhat az oktatás. Mire a mű szergyárban sor kerül a részleges üzembehelyezésre, az első új szakmunkás-csoport már a gyárban dolgozhat. Három év múlva belép a termelésbe az ötéves terv egyik legnagyobb.Tolna megyei beruházása, sokéves vágya teljesül ezzel a szekszárdiaknak, a megyeszékhely az ország Iparosod'' városainak sorába lép. J. J. ; Feri taplósi erdő felett pír kadni kezd. Vörösbe bo- rultan szikrát hány a kelő Nap. Lekászálódunk a kocsiról, s alig terítjük szét' a pokrócot reggelizéshez, megérkezik Feri bácsi is kerékpáron. Jó ötvenes, pirospozsgás, mint az olyan parasztember, aki élete nagy részét kint a mezőn töltötte, s szomját inkább borral, mint vízzel olto- gatta. i A friss, csípős kora reggeli szélben zizegve hajladozik a kukoricaszár rtenger. Belorusz traktor zúg a szomszédos napraforgótáblán, vetés alá szánt. Feri bácsi .eszik. Áll, s kezében a csillagos bicska falatokat vág, hol a szalonnából, hol a kenyérből. A reggelizés szertartása külöúös élvezet annak, aki szeret enni, s különösképp annak, aki dolgozni is szeret. Mert erőt kell gyűjteni a nyugodalmas éjszaka után, az egész napi kukori^atörésre is... Indulás előtt még megnyaljuk az újborral téli demizsón száját, krákogunk egy keveset, mert ez így illő, dicsérjük a leendő bort, mert ez meg szokás. A szélső két rendbe áll Feri bácsi. Mellette nekem mutat helyet, azután az asszonyokat osztja el... Már jól bent járunk a hatalmas tábla közepén, amikor megszólal Feri bácsi úgy, mintha egy. félbeszakított beszélgetést folytatna: — Nyolc hónapig voltunk együtt. Sose felejtem el. Micsoda szerelem, egyetértés volt közöttünk. De hiába, az öregek nem értették meg egymást. A nyolcadik hónap utolsó napján, így szombat volt, mint most. elváltunk. Az asszony nem szívelte anyámat, én meg az ö apját. Elváltunk. Még az este elhajtottam házuktól az üszőt, a hozományt. Másfél hónapra meglett a gyerek. Lány. Olyan, ‘mint az anyja. Tiz évig még beszéltünk. Akkor meg, mintha két idegen találkozott volna, úqy jártunk el egymás mellett, ö is, én is éltem magam életét. A föld,- a vagyonszerzés hajtott engem is. ötét is. Mindegyünk meg akarta mu- tani. hogy mit tud, hogy melyik a jobb gazda:.. Kiérünk a soron, fordulunk egy újabba. Rágyújt Feri bácsi egy cigarettára, megkínál, tüzet ad, és töri a csévét a szárról ... — Látja, milyen ez a kukorihá esi ca7 Olyan, mint én — és nevet hozzá keserűn, öngúnnyal —, ennek se árt semmi. Mekkora szárazság volt, és mégis milyen szép, egészséges. Csak egyedül van a cséve a száron — más évben biztos kettő leit volna... — Aztán változott a világ ... A kutyaúristenit — szava járása ez, ha nagyot mond —, negyvenöt után, amikor valami új szél járta át a határt, az embereket, lehetett csak igazán nekifeküdni, és volt miért, a munkának. Az asszony? Hát az is. Olyan fehérnépet is keéeset lát az ember. Dolgozik az három helyett is ... Gyűrtük, szakadoztunk a munkában. Elhaltak az öregek, s most állunk ketten egyedül, külön, két családban. Két éve, amikor a Béri Baloghot alakították, előbb irta alá a belépést, mint én. Lehet, hogy lánya beszélte rá. Hozzám csak egyszer jött el, férjével, s a két gyerekkel. Egy egész este ott voltak. A legszebb kakast ütöttem nyakon, a legjobb bort tettem elébük. Kedvesek voltak. Mint egy olyan családtaghoz, aki har- mincegynéhány éve elment már messzi vidékre, most tér haza... — Én meg keserű agglegény életemben sínylődtem. Magam mostam, főztem és dolgoztam. A tsz-ben láttam egyszer-két- szer a Bözsit. Aztán mind többször. A fene tudja, hogyan, hogyan se, de mindig közelembe került dolgozni. Vagy én őhozzá? Nem is tudom... S reggel, amikor a munkaelosztás van, csak nézünk egymásra. Egyönk sem szól. Én várom, hogy ő szóljon, ö azt, hogy én köszönjek jóreggelt. — S még nem köszönt? Rám néz nagy csodálkozó szemeivel. Arcán az ezernyi barázda a szemsarok felé ugrik, meghúzza derekát, kiegyenesedik. — Hát még nem!... Talán ... De hát ö is szólhatna! — Szólhatna, de mégis maga a férfi! — Én... — csöndben ejti ki ezt a szót, mintha csak úgy magában mondaná, töri tovább rendületlen szorgalommal a tsz kukoricáját, s csak a sor végén szólal meg: — Nekem kell szólni, ha már így összehozott bennünket a tsz... — Pi — Fejlődik a baromfitenyésztés a paksi járás termelőszövetkezeteiben A paksi járás termelőszövetkezetei is megkedvelték a barom*'• tenyésztést, annak jövedelmező, gazdaságos volta miatt. A baromfitenyésztésbe fektetett pénz és anyagi eszközök ugyanis gyorsan megtérülnek, és ahol szakszerűen tenyésztik a baromfiakat, ott mind a. tojástermelés, mind pedig a hústermelés komoly jövedelmet hoz a gazdaságnak. A kajdacsi Aranykalász Tsz idén 24 000 csirkét értékesít, s eddig egy kiló értékesített baromfihúsból majdnem 7 forint tiszta jövedelme származott a tsz-nek. Egyre több tsz-ben fogtak és fognak hozzá a baromfitenyésztéshez a paksi járásban. A járás tsz-eitől tavaly 30 000 csirkét, idén már 80 000-et, s jövőre 120 000-et kap az ország. A tojóállomány is növekszik. 1960-ban 3000, idén már 12 000 tyúkot tenyésztenek. Ezt a számot a jövő évben 20 000-re emelik fel. A baromfitenyésztő tsz-ek tervei között olyan elképzelés is szerepel, hogy tsz-közi vállalkozással keltető üzemeket hoznak létre. Konkréten a nagydorogi, kajdacsi, györkönyi és sárszentlőrin- ci szövetkezetek foglalkoznak ezzel a gondolattal. A keltető üzem egyrészt a fenntartásában íészt vevő szövetkezetek, másrészt más gazdaságok részére is keltetnek csirkéket. örvendetes jelenség, hogy a paksi járásban, de elmondhatjuk, hogy az egész megyében is egyre jobban érdeklődnek a tsz-ek a baromfitenyésztés iránt. Ez hasznos lesz egyrészt a tsz-eknek, mert jól jövedelmező üzemág a baromfitenyésztés, de hasznos a népgazdaságnak is, és egész népünknek, mert egyre jobban növekszik a kereslet baromfihús iránt. 40000 csirkét, 80000 tojást ad az országuk jövőre a kardi Aj Étet Tsz Épül már a 10 000 férőhelyes csirkefarm, nevelkedik az 1100 jérce az Uj Élet Tsz-ben, ez a nagyüzemi baromfitenyésztés kéz detét jelenti Kurdon. A szövetkezet ugyanis felismerve a baromfitenyésztés jövedelmezőségét, számolva az ország egyre nagyobb baromfihús-igényével, elhatározta, hogy baromfitenyésztéshez fog. Úgy számítják, hogy decemberre elkészül a csirkeól, s ekkor telepítik be az első 10 000 csirkét, majd utána még -háromszor tízezret, s így összesen 40 000 csirkét adnak el a jövő évben. ■ Az 1100 jércéből pedig tojókat nevelnek, s ezek termeléséből 80 000 tojást adnak a jövő évberi az országnak. /
