Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

. TOLNA MEGYEI NfijíÜJSAO ... 19G1. november 7. A második ötéves terv egyik legnagyobb Tolna megyei beruházása A szekszárdi mérőmííszergyár A második ötéves terv egyik fontos feladata: az ország ipa­rának fejlesztésén belül meg­gyorsítani a vidék Iparosítását. csökkenteni azt a történelmileg kialakult egészségtelen arányt, ami a főváros és a Vidék' ipari fejlettsége között fennáll. Már a múlt év nyarán hozott — az ipartelepítésről szóló — párt- határozat is célul tűzte ki az iparilag fejletlen vidékek ipa­rosításának meggyorsítását. A határozat szerint a fővárosban elsősorban rekonstrukciókkal, a meglévő ipari üzemek kapaci­tásának jobb kihasználásával. kell növelni az ipari termelést, és csak olyan mértékben, hogy a fejlődés a lakosság természe­tes szaporodásából eredő mun­kaerő-többletet kösse le. Uj üzemet csak vidéken lehet tele­píteni. A határozatban foglalt célki­tűzések az országgyűlés által nemrég elfogadott, a második ötéves tervről szóló törvényben kapnak konkretebb formát. A párt és a kormány ipartelepítési politikájának megvalósítása so­rán kap nagyüzemet Szekszárd is. megépül a megyeszékhelyen — mintegy százmillió forintos beruházással — egy új. mecha­nikai mérőműszergyár. Nagy feladatok várnak a műszeripar­ra az ötéves tervben, a műsze­rek termelését — a tervtörvény szerint — öt esztendő alatt há­romszorosra kell növelni. A műszeripar lesz a leggyorsab­ban fejlődő iparág. Üzemgazdasági műszerek, autóműszerek Az új gyár a budapesti Mechanikai Mérőműszerek Gyá ra üzemeként kezdi meg mű­ködését. a beruházás lebonyo­lítását is a budapesti gyár be­ruházási osztálya végzi. Mivel a műszergyártás- technológiája bonyolult, különösen a gyárt- mányszerkesztés jelent nehéz feladatot, hosszabb idő kell ah­hoz. hogy az új üzem szakem­ber-gardája megfelelő tapasz­talatokra ' tegyen szert. Az első i években a budapesti gyár né­hány^ nagyobb szériában gyár­tott terméket ad le a szekszárdi üzemnek. így többek között kü­lönböző üzemgazdasági műsze­reket.... autóműszereket (köztük kilométér-óyátj, egy újtípusú, elektromos kombinált műszert, valamint automatijca-elemeket fognák Szekszárdori készíteni. iJeUemzq.,egyébként a budapesti gyár termelésére (és ez vonat- . "kuzik rrtájd, a szekszárdi gyárra ír)..hogy termékéinek mintegy nyolcvan százaléka kétül rész­ben közvetlenül' dé nagyobb részt közvetve — más gyárak által készített gépekbe, jármű­vekbe stb. beépítbe — exportra. Műszeripari prototípus-gyár Az új szekszárdi műszergyár — termelését, létszámát tekint­ve —; akkora lesz, mint amilyen­né az ötéves terv során a buda­pesti gyárat fejlesztik. Tervezé­sénél arra törekedtek, hogy egy műszaripari prototípus-gyárat hozzanak létre, alkalmazva a legkorszerűbb technológia és üzemszervezés követelményeit. A főüzem egy hatalmas. 80x80 méter alapterületű, központi fűféssek,. feliílvilágítós födém- és tetőszérkezéttel ellátott csar- > nők lesz. Itt kap helyet a gép­műhely és a szereidé. A csar­nokhoz csatlakozik a kétemele­tes igazgatósági épület, amely­nek földszintjén lesznek a szo­ciális létesítmények (öltöző, für­dő. pihenő stb.). Előtte építik fel az üzemi konyhát és ebéd­lőt. Az összberuházásnak mint­egy tíz százalékát fordítják szo­ciális létesítményekre. Északon csatlakozik a nagy csarnokhoz — zárt folyosóval — a meleg-üzem. amelynek gal­vanizáló részlege az ország’ egyik legkorszerűbb nagyüzemi ’ galvanizáló üzeme lesz. Auto­matikus berendezés végzi a gal­vanizáló szennyvizének méreg­telenítését. önálló szennyvíz- derítője lesz a gyárnak, tehát a gyár szennyvize nem fertőzi a- Siót. Modern gépeket, köztük több automatikus célgépet állítanak fel az üzemben, a gyártmányok szerelését futószalagokon végzik majd. 1962. áprilisban indul az épífkezés A gyár generál-tervezője a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervezőirodája, az épületeket az IPARTERV tervezi. Ä teljes tervdokumentáció ez év végére készül el, áprilisban pedig meg­kezdik az építkezést. Az előze­tes helykijelölés már megtör­tént. a kilenc és félholdas terü­let — a város északi részén, a Rózsamáj dűlőben -r- már át­ment a vállalat tulajdonába. Az építkezésnél is alkalmazzák a korszerű technikát, nagy mér­tékben használják fel az előre- gyártás lehetőségeit. A buda­pesti II. számú épületelem­gyárban készülitek majd az előregyártott yásbetonelemek. A nagy beruházásnál érvé­nyesül az a törekvés, hogy mi­nél kevesebb ideiglenes, később lebontásra kerülő' ■ felvonulási épületet kelljen építeni, és az első hónapokban a gyár kerí­tését. az elektromos távvezeté­ket az út-, víz- és csatornaháló­zatot építik megv A gyár- telje- -seh 1964. december 81-re készül el. tehát az ötéves terv utolsó évében már termelni fog. Az előzetes számítások szerint a nyereségből alig több. mint négy év alatt térül meg a be­ruházásra fordított közel száz­millió forint. Ösztöndíjasok az egyetemeken, tanműhely Szekszárdon A budapesti' vállalat már most kőázül arra. hogy mire az új üzemben megindulhat a termelés, kellő számú és meg­felelő képzettségű szakember álljon rendelkezésre. Természe­tesen több — főleg: műszaki v— szakember jön a budapesti gyárból Szekszárdiba. egy ré­szük véglegesén ideköltözik, mások csak átmenetileg, rövi- debb-hosszabb ideig dolgoznak a szekszárdi gyárban, Az új üzem elsősorban szekszárdiakat és a környéken lakókat foglal­koztat majd. hiszen a beruhá­zás nem utolsósorban azt a célt szolgálja, hogy munkalehetősé­get biztosítson a megyeszékhely és környéke lakóinak. A vállalatnak jelenleg több Tolna megyei ösztöndíjasa ta­nul a műszáki' egyetemeken, egyikük már végzett mérnök, aki a budapesti gyárban dolgo­zik. Az új szekszárdi üzem mintegy háromszáz szakmun­kást foglalkoztat, főleg karban­tartókat, szerszámkészítőket, a dolgozóknak mintegy fele nő lesz. A szakmunkásképzés már a közeljövőben megindul. A napokban kezdi meg a Komlói Állami Építőipari Vállalat a dé li városrészben a tanműhely építését. Kétmillió forintot for­dítanak a kisebbfajta üzemnek is beillő tanműhely építésére, amelyben a tervek szerint száz- huszonöt fiatal tanulja a mű­szerész, esztergályos és szer­számkészít ő szakmát. Az egyik csoportban érettségizett fiata­lok két év alatt sajátítják el a szakmát, a másik csoportot ál­talános iskolát végzettekből szervezik, akiknek tanulmányi ideje három év. Az ezerkétszáz négyzetméter alapterületű — a szükséges szociális berendezésekkel is el­látott tanműhely 1982. május elsejére lesz kész, ősszel meg­indulhat az oktatás. Mire a mű szergyárban sor kerül a rész­leges üzembehelyezésre, az első új szakmunkás-csoport már a gyárban dolgozhat. Három év múlva belép a ter­melésbe az ötéves terv egyik legnagyobb.Tolna megyei beru­házása, sokéves vágya teljesül ezzel a szekszárdiaknak, a me­gyeszékhely az ország Iparosod'' városainak sorába lép. J. J. ; Feri taplósi erdő felett pír kadni kezd. Vörösbe bo- rultan szikrát hány a kelő Nap. Lekászáló­dunk a kocsiról, s alig terítjük szét' a pokrócot reggelizéshez, megérkezik Feri bácsi is kerék­páron. Jó ötvenes, pirospozs­gás, mint az olyan parasztem­ber, aki élete nagy részét kint a mezőn töltötte, s szomját in­kább borral, mint vízzel olto- gatta. i A friss, csípős kora reggeli szélben zizegve hajladozik a kukoricaszár rtenger. Belorusz traktor zúg a szomszédos nap­raforgótáblán, vetés alá szánt. Feri bácsi .eszik. Áll, s kezében a csillagos bicska falatokat vág, hol a szalonnából, hol a kenyérből. A reggelizés szer­tartása külöúös élvezet annak, aki szeret enni, s különösképp annak, aki dolgozni is szeret. Mert erőt kell gyűjteni a nyu­godalmas éjszaka után, az egész napi kukori^atörésre is... Indulás előtt még megnyal­juk az újborral téli demizsón száját, krákogunk egy keveset, mert ez így illő, dicsérjük a leendő bort, mert ez meg szo­kás. A szélső két rendbe áll Feri bácsi. Mellette nekem mu­tat helyet, azután az asszonyo­kat osztja el... Már jól bent járunk a hatalmas tábla köze­pén, amikor megszólal Feri bá­csi úgy, mintha egy. félbeszakí­tott beszélgetést folytatna: — Nyolc hónapig voltunk együtt. Sose felejtem el. Mi­csoda szerelem, egyetértés volt közöttünk. De hiába, az öregek nem értették meg egymást. A nyolcadik hónap utolsó napján, így szombat volt, mint most. elváltunk. Az asszony nem szí­velte anyámat, én meg az ö apját. Elváltunk. Még az este elhajtottam házuktól az üszőt, a hozományt. Másfél hónapra meglett a gyerek. Lány. Olyan, ‘mint az anyja. Tiz évig még beszéltünk. Akkor meg, mintha két idegen találkozott volna, úqy jártunk el egymás mellett, ö is, én is éltem magam éle­tét. A föld,- a vagyonszerzés hajtott engem is. ötét is. Mindegyünk meg akarta mu- tani. hogy mit tud, hogy melyik a jobb gazda:.. Kiérünk a soron, fordulunk egy újabba. Rágyújt Feri bácsi egy cigarettára, megkínál, tü­zet ad, és töri a csévét a szár­ról ... — Látja, milyen ez a kukori­há esi ca7 Olyan, mint én — és ne­vet hozzá keserűn, öngúnnyal —, ennek se árt semmi. Mek­kora szárazság volt, és mégis milyen szép, egészséges. Csak egyedül van a cséve a száron — más évben biztos kettő leit volna... — Aztán változott a világ ... A kutyaúristenit — szava járá­sa ez, ha nagyot mond —, negyvenöt után, amikor valami új szél járta át a határt, az embereket, lehetett csak igazán nekifeküdni, és volt miért, a munkának. Az asszony? Hát az is. Olyan fehérnépet is keéeset lát az ember. Dolgozik az há­rom helyett is ... Gyűrtük, sza­kadoztunk a munkában. Elhal­tak az öregek, s most állunk ketten egyedül, külön, két csa­ládban. Két éve, amikor a Béri Baloghot alakították, előbb irta alá a belépést, mint én. Lehet, hogy lánya beszélte rá. Hoz­zám csak egyszer jött el, férjé­vel, s a két gyerekkel. Egy egész este ott voltak. A leg­szebb kakast ütöttem nyakon, a legjobb bort tettem elébük. Kedvesek voltak. Mint egy olyan családtaghoz, aki har- mincegynéhány éve elment már messzi vidékre, most tér haza... — Én meg keserű agglegény életemben sínylődtem. Magam mostam, főztem és dolgoztam. A tsz-ben láttam egyszer-két- szer a Bözsit. Aztán mind több­ször. A fene tudja, hogyan, ho­gyan se, de mindig közelembe került dolgozni. Vagy én őhoz­zá? Nem is tudom... S reg­gel, amikor a munkaelosztás van, csak nézünk egymásra. Egyönk sem szól. Én várom, hogy ő szóljon, ö azt, hogy én köszönjek jóreggelt. — S még nem köszönt? Rám néz nagy csodálkozó szemeivel. Arcán az ezernyi ba­rázda a szemsarok felé ugrik, meghúzza derekát, kiegyenese­dik. — Hát még nem!... Ta­lán ... De hát ö is szólhatna! — Szólhatna, de mégis maga a férfi! — Én... — csöndben ejti ki ezt a szót, mintha csak úgy magában mondaná, töri tovább rendületlen szorgalommal a tsz kukoricáját, s csak a sor végén szólal meg: — Nekem kell szólni, ha már így összehozott bennünket a tsz... — Pi — Fejlődik a baromfitenyésztés a paksi járás termelőszövetkezeteiben A paksi járás termelőszövetke­zetei is megkedvelték a barom*'• tenyésztést, annak jövedelmező, gazdaságos volta miatt. A barom­fitenyésztésbe fektetett pénz és anyagi eszközök ugyanis gyorsan megtérülnek, és ahol szakszerűen tenyésztik a baromfiakat, ott mind a. tojástermelés, mind pe­dig a hústermelés komoly jöve­delmet hoz a gazdaságnak. A kajdacsi Aranykalász Tsz idén 24 000 csirkét értékesít, s eddig egy kiló értékesített baromfihús­ból majdnem 7 forint tiszta jö­vedelme származott a tsz-nek. Egyre több tsz-ben fogtak és fognak hozzá a baromfitenyész­téshez a paksi járásban. A járás tsz-eitől tavaly 30 000 csirkét, idén már 80 000-et, s jövőre 120 000-et kap az ország. A tojó­állomány is növekszik. 1960-ban 3000, idén már 12 000 tyúkot te­nyésztenek. Ezt a számot a jövő évben 20 000-re emelik fel. A baromfitenyésztő tsz-ek ter­vei között olyan elképzelés is sze­repel, hogy tsz-közi vállalkozás­sal keltető üzemeket hoznak lét­re. Konkréten a nagydorogi, kaj­dacsi, györkönyi és sárszentlőrin- ci szövetkezetek foglalkoznak ez­zel a gondolattal. A keltető üzem egyrészt a fenntartásában íészt vevő szövetkezetek, másrészt más gazdaságok részére is keltetnek csirkéket. örvendetes jelenség, hogy a paksi járásban, de elmondhatjuk, hogy az egész megyében is egyre jobban érdeklődnek a tsz-ek a baromfitenyésztés iránt. Ez hasz­nos lesz egyrészt a tsz-eknek, mert jól jövedelmező üzemág a baromfitenyésztés, de hasznos a népgazdaságnak is, és egész né­pünknek, mert egyre jobban nö­vekszik a kereslet baromfihús iránt. 40000 csirkét, 80000 tojást ad az országuk jövőre a kardi Aj Étet Tsz Épül már a 10 000 férőhelyes csirkefarm, nevelkedik az 1100 jérce az Uj Élet Tsz-ben, ez a nagyüzemi baromfitenyésztés kéz detét jelenti Kurdon. A szövetke­zet ugyanis felismerve a barom­fitenyésztés jövedelmezőségét, számolva az ország egyre nagyobb baromfihús-igényével, elhatároz­ta, hogy baromfitenyésztéshez fog. Úgy számítják, hogy december­re elkészül a csirkeól, s ekkor te­lepítik be az első 10 000 csirkét, majd utána még -háromszor tíz­ezret, s így összesen 40 000 csir­két adnak el a jövő évben. ■ Az 1100 jércéből pedig tojókat ne­velnek, s ezek termeléséből 80 000 tojást adnak a jövő évberi az országnak. /

Next

/
Thumbnails
Contents