Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

2 tolíía wegvet JTEPÜJSAG ISfí. november 7. Díszünnepség az Operaházban A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44, évfor­dulója alkalmából hétfőn este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az ünnepség elnökségében he­lyet foglalt Dobi István, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kál­lai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, dr. Mün- nlch Ferenc, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege La­jos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, a kormány több tag­ja, a tömegszervezetek vezetői, a munkásmozgalom régi harcosai, kiváló dolgozók, a honvédség kép­viselői. Az elnökségben helyet foglalt V. I. Usztyinov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepség résztvevőinek so­raiban ott volt az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, és a Minisztertanács­nak számos tagja, a politikai, a gazdasági élet sok vezető sze­mélyiségei Részt, vett az ünnep­ségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Rámutatott, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom mondén évfordulójához fűződik valamilyen korszakos emlék. A mostani évfordulóhoz az, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXII. kongresszusa közvet­len feladatként tűzte napirendre a kommunizmus építését. Ezzel a kongresszus új korszakot nyi­tott a Szovjetunió népei és a vi­lág valamennyi népe előtt. Ez adja meg a forradalom negyvennegyedik évfordulójának nagy történelmi jelentőségét — mondotta. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára mondóit ünnepi beszédet. évfordulója al- üdvözölték a A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. kalmából magyar vezető államférfiak táviratban Szovjetunió vezetőit. R szovjet kormány kész akár ma is aláírni az általános és teljes leszerelésről szóló szerződést A TASZSZ nyilatkozata Kádár* János találkozásé a moszkvai magyar kolóniával Moszkva (MTI). Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a magyar forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnöke, aki a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának meghí­vására Moszkvában tartózkodik, vasárnap délután a magyar nagykövetség épületében részt vett a moszkvai magyar kolónia november 7-i ünnepi megemléke­zésén. Révész Géza nagykövet, az MSZMP Központi Bizottságának tagja a Moszkvában élő magya­rok: diplomaták, külkereskedel­mi dolgozók, újságírók és hozzá­tartozóik nevében köszöntötte a kedves vendéget. Ezután Kádár János tájékoztatta a kolónia tag­jait a nemzetközi élet legújabb fejleményeiről, az SZKP XXIX. kongresszusáról és a Magyar I Népköztársaság helyzetéről. Koszorúzások a szovjet hősi emlékműveknél A Nagy Októberi Szocialista | Forradalom 44. évfordulójára em­lékezve, vasárnap koszorúzási ün­nepségeket rendeztek. A hazánk szabadságáért elesett szovjet hő­sök tiszteletére emelt emlékmű­veket mindenütt a nemzetközi munkásosztály vörös lobogói és magyar nemzeti zászlók díszítet­ték, az emlékművek előtt a fegy­veres testületek tagjai álltak díszőrséget. A Vecsés határában mártírha­lált halt hős szovjet parlamenter Steinmetz kapitány emlékművé­nél, a Kerepesi-úti temetőben nyugvó szovjet harcosok emlék­művénél tartottak koszorúzás; ünnepséget. Más kerületekben .is ünnepélyes külsőségek között em­lékeztek az évfordulóra és a né­pünk szabadságáért elesett szov­jet harcosokra. Moszkva (TASZSZ): A napok­ban J. Kennedy, az Egyesült Ál­lamok elnöke nyilatkozatot tett az Egyesült Államok kormányá­nak a nukleáris kísérletekre vo­natkozó álláspontjáról. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták a következők ki­jelentésére. Az Egyesült Államok elnöké­nek nyilatkozata nem segíti azoic törekvéseit, akik őszintén kíván­ják a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetését. Kijelenté­sei lényegében alig különböznek azoktól az állításoktól, amelye­ket nap mint nap harsog a nyu­gati államok hivatalos propagan­dája, amiatt mert, a Szovjet­unió a NATO-hatalmak egyre fo­kozódó háborús előkészületi lát­tán kénytelen volt kísérleti rob­bantásokat végezni. Más vonja magára a figyelmet Kennedy beszédében. Ami koráb­ban csak utalásokban, félszavak­ban hangzott el, most közérthe­tően az Egyesült Államok elnö­kének szájából volt hallható: az Egyesült Államok a légköri nuk­leáris kísérletek felújítására ké­szül. Felmerül a kérdés, ilyen kö­rülmények között mit akar elérni az Egyesült Államok kormánya azzal, hogy a Szovjetunióban vég z>ett nukleáris kísérletek ürügyén lármás propaganda-hadjáratot folytat a Szovjetunió ellen? Talán Washingtonban azt gon­doljak, hogy a világ elfeledte 1945-nek a civilizált emberiség számára oly szégyenletes nap­jait, amikor az amerikai bombá­zók ledobták az első atombom­bákat, annak ellenére, hogy a második világháború sorsa már régen eldőlt — a hitlerista Né­metországot összezúzták, Japán pedig a kapituláció küszöbén ál­lott? Nem, senki sem felejti el, hogy az Egyesült Államok nem­csak elsőnek kezdte a nuk­leáris kísérleteket, hanem ezt a tömegpusztító fegyvert élő embereken próbálta ki: öregeken, nőkön és gyermekeken, akik úgy maradtak meg a né­pek emlékezetében, mint a ka­tonai szükségszerűség által egyál­talán nem igazolt hirosimai és nagaszaki barbár atomtámadás áldozatai. Nehéz lenne meglelni az ilyen cselekmények bírálatát azoknak az embereknek a nyi­latkozatában, akik ma az ameri­kai politika gyeplőjét tartják. Talán Washingtonban azt kép­zelik, mellőzni lehet azt a tényt, hogy az Egyesült Államok lénye­gesen több nukleáris kísérletet hajtott végre, mint a Szovjet­unió? Már magában az, hogy a Szovjetunió kevesebb ilyen kísér­letet hajtott végre, mint az Egye­sült Államok, és jóval keveseb­bet, mint az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország együtt­véve, teljes alapot és erkölcsi jo­got adott a Szovjetuniónak ah­hoz, hogy kiegyenlítse ezt a hely­zetet és ne hagyjon különbözetet a Szovjetunió és a NATO-orszá- gok által végrehajtott nukleáris kísérletek száma közötl. A realitások Iránti érzéket teljesen elveszítve lehet csak elvárni, hogy a NATO kard- csörtetése után a másik fél ne használjon fel minden rendelkezésre álló lehetőséget biztonsága megszilárdítására. A szovjet kormány nem egy esetben kifejtette, hogy csak a végső szükségszerűség kényszer!- tette olyan súlyos lépés megté­telére, mint a nukleáris kísérle­tek felújítása. Ha a NATO or­szágokban nem lenne napirenden a fegyverkezés lázas fokozása, a katonai költségvetések és a had­sereg, létszámának növelése, a fegyvferes erők átdobása a szo­cialista országok határainak kö­zelébe, és a fenyegetőzés Berlin miatt, ha Franciaország nem foly­tatná a nukleáris robbantásokat, amelyeknek tudományos és tech­nikai eredményeit a NATO vala­mennyi tagja felhasználja, akkor nem keletkeztek volna azok az okok sem. amelyek a Szovjet­unió számára elkerülhetetlenné tették a nukleáris kísérleteket. Ha a szovjet kormány más­képpen cselekedett volna, ezt nem bocsátotta volna meg sem a szovjet nép, amely igen drá­gán fizetett a földkerekség bé­kéjének megszilárdulásáért, sem más országok népei, amelyek vele együtt küzdöttek a közös ellen­séggel. A szovjet nép nem fe­ledte el, hogyan támadta meg 1941-ben az agresszor olyan ha­talmak biztatására, amelyek je­lenleg hangadó szerepet töltenek be a NATO-ban. A hitleri tá­madás következményei frissen élnek népünk emlékezetében. A második világháború egyik legfon tosabb tanulsága, hogy idejében és határozottan szét kell zúzni az agresszió erőit. És tudja meg a potenciális agresszor, legyen az bárki, a szovjet népnek van mivel megvédenie hazája szabad­ságát és függetlenségét. De amint azt a szovjet kor­mány több esetben kijelentette, a Szovjetunió hajlandó ösz- szes nukleáris fegyvereit, ideértve a legkorszerűbbeket is, az óceán legmélyebb pont­ján elsüllyeszteni, ha más országok hajlandók megtenni ugyanezt. Ha az Egyesült Államok elnöke valóban szívén viseli az emberi­ség érdekeit, miért ne írhatná alá a szovjet kormány vezetőjé­vel együtt az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt? Amint Kennedy nyilatkozatá­ból kitűnik, az Egyesült Államok továbbra is nukleáris kísérleti robbantásokat szándékozik vég­rehajtani a nyilvánvaló nukleá­ris Xölényért folytatott hajszá­ban. Ugyanakkor éppen maga Ken­nedy, amerikai elnök ismerte el Becsben, Hruscsov szovjst mi­niszterelnökkel történt találko­zója során, hogy jelenleg csak az erők egyensúlyáról lehet beszélni. Felmerül a kérdés, hogy: hátak­kor mi értelme van egy olyan politikának, amely fokozza a versengést az egyre pusztítóbb, halálthozó fegyverek létrehozá­sában és amely politika, — mint mindenki tudja —, csak egyre közelebb sodorja a szakadékhoz az emberiséget. A szovjet kormány már több­ször is felszólította az Egyesült Államok és a többi nukleáris ha­talom kormányait: szüntessük meg a fegyverke­zési versenyt, olymódon, hogy megkötjük a szerződést a szigorúan nemzetközileg el­lenőrzött általános és teljes leszerelésről. A szovjet kormánynak e felhí­vása teljes mértékben érvényes ma is, és elhangzott az SZKP történelmi jelentőségű XXTI. kongresszusának szónoki emelvé­nyéről is, azon a kongresszuson, amely kijelölte hazánkban a kommunista társadalom felépí­tésének nagyszabású programját. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a Szov­jetunió vezető köreiben újból megerősítik: a szovjet kormány kész akár ma is aláírni az általános és teljes leszerelésről szóló szerződést, amelynek alapján egyúttal egyszer s minden­korra megszüntetnék a nuk­leáris fegyverkísérleteket is. Hajlandó-e erre a Kennedy el­nök vezette amerikai kormány? A népek joggal várnak választ erre a kérdésre. A Szovjetunió Minisztertanácsának ülése Moszkva (TASZSZ). Nyikita felelően, amelyeket Hruscsov, a Hruscsov elnökletével ülést tar- kormány tagjai és az ülés más tott a Szovjetunió Minisztertana- résztvevői tettek. A tervezetekben csa, amely jóváhagyta az 1962-es tükröződnek azok az intézkedé- népgazdaságfejlesztési terv és a? sek, amelyeket a XXII. párí- 1962-es állami költségvetés terve- kongresszus előirányzott a szpv- zetét. !' jet népgazdaság továbbfejlesztése A tervezetben bizonyos módo- • sításokat és kiegészítéseket haj- Mindkét tervezetet a Szovjei- tottak végre azoknak a javasla- .u. , í.,e,kfclsq Tanácsa elé ^ér­toknak és észrevételeknek meg- jesztik megvitatásrá. Békegyűlés és tüntetés Rómában Róma (TASZSZ). Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, Ró­mában november 5-én nagysza­bású háborúellenes tömeggyűlés és tüntetés zajlott le. A gyűlésen a római lakosok tízezrei, vala­A Szovjetunió hosszúlejáratú hiteit nyújt Ghánának Moszkva (TASZSZ). A szovjet kormány kedvező feltételek mel­lett hosszúlejáratú hitelt nyújt Ghánának, hogy eleget tehessen a szovjet segítséggel épülő ipari vállalatok létesítésével kapcsola­tos fizetési kötelezettségeinek. Moszkvában november 3-án és 4-én tárgyalások folytak a két ország kereskedelmének tovább­fejlesztéséről, valamint gazdasági és műszaki együttműködéséről. A tárgyalások eredményeképpen hosszúlejáratú kereskedelmi és fizetési egyezményeket, valamint a gazdasági és műszaki együtt­működés kiterjesztését szolgáló megállapodásokat írtak alá. Vasárnap a ghanai kereskedel­mi kormányküldöttség Moszkvá­ból Londonba utazott. Biztos jövedelem a szerződéses dohánytermelés Jelentősen felemelt termelői árak! Kamatmentes előlegek! Természetbeni juttatások és egyéb kedvezmények! j! Kössük meg mielőbb az 1962. évi *. dohánytermelési szerződést I mint a környező városok; falvak lakosai vették részt. A felszólalók rámutattak, hogy az olasz nép valamennyi néppel békében és barátságban akar. él­ni. Elítélték a nyugatnémet mili­taristáknak a német békeszerző­dés elleni cselszövéseit és köve­telték az általános és teljes le­szerelés végrehajtását szigorú el­lenőrzés mellett. ^ ’-•íború ellen tüntető hatal­mas tömeg a város központjába vonult, ahol a forgalom több mint két órán keresztül szünetelt. A béketüntetés az ismeretlen katona sírjának megkoszorúzásá­val ért véget. ■ ­Vasesztergályosokat | vess fel í\ azonnali belépéssel •); !; a Tolna megyei Át !í i jí Mezőgazdasági | i | Gépjavító I Vállalat | í Cím : Szekszárd, Keselyüsi út. _____g>J

Next

/
Thumbnails
Contents