Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-30 / 282. szám

2 ÍOLNA MEGYEI NEPÜJSÄQ 1961. november 30. Carapkin nyilatkozata a genfi háromhatalmi értekezleten A nyugati hatalmak a régi csomaggal érkeztek Genfbe A genfi atomértekezlet megnyitása Genf (MTI). A TASZSZ jelen­tése a genfi tárgyalások újra- felvételéről: Kedden Genfben a Nemzetek Palotájában hosszú szünet után felújította munkáját a nukleáris fegyverekkel foglalkozó háromha­talmi értekezlet. Carapkin szovjet küldött felol­vasta az ülésen a nukleáris kí­sérletek megszüntetésének kérdé­sével kapcsolatos tárgyalások fel­újításáról kiadott szovjet kor­mánynyilatkozatot és a nukleáris és termonukleáris kísérletek meg szüntetéséről szóló egyezmény tervezetét. A szovjet kormány nyilatkoza­tából következik, — mondotta — hogy Franciaországnak haladék­talanul be kell kapcsolódnia a genfi tárgyalásokba, az egyes or­szágoknak pedig kötelezettséget kell vállalniok, hogy az értekez­let munkája idején nem végez­nek nukleáris robbantásokat. Magától értetődő e kérdések meg oldásának szükségét hangsúlyoz­ni, már az értekezlet felújításá­nak kezdetén. Az értekezlet sikertelenségének egyik fő oka az volt, hogy Fran­ciaország távolmaradt tőle, és nukleáris kísérleteket folytatott, mialatt Genfben a háromhatalmi értekezlet a nukleáris kísérletek megszüntetéséről szóló egyez­mény kidolgozásán fáradozott. A múltban többször rámutattunk — mondotta Caraokin — hogy a franciák nukleáris kísérletei sú­lyosan árthatnak az értekezlet te­vékenységének és kérdésessé te­hetik a megegyezés lehetőségét. Az Egyesült Államok és Anglia kormánya, mint ismeretes, nem fogadta meg a Szovjetunió fi- gvelmeztetését, sőt tevékenységé­vel gyakorlatilag is biztatta Franciaországot nukleáris kísér­leteinek folytatására. A szovjet kormány természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül ezt a tényt, és kénytelen volt levon­ni a me«felelő következtetéseket. A szovjet kormány nem egv esetben figyelmeztette a nyugati hatalmakat a helyzet mibenlété­re. Ha nemcsak szavakban, ha­nem a valóságban is érdekeltek a nukleáris kísérletek megszünte­tésére vonatkozó egyezmény megkötésében. akkor a maguk ré­széről olyan intézkedéseket kell tenni, amelvek biz+osítják Fran- cjporszáe részvételét a most fo- Ivq rn o^beszél éseken. Gagarin Delhibe repült Moszkva (TASZSZ). Jurij Ga­garin űrhajós pilóta kedden az indiai kormány és az Indiai— Szovjet társaság meghívására Delhibe repült. Gagarin indiai útja befejeztével Ceylonba és Afganisztánba is ellátogat. A világhírű űrhajóssal együtt utazott felesége és Kamanyin ve­zérőrnagy, a Szovjetunió hőse, valamint egy szovjet újságírócso­port. Nézeteltérés a Jalck“ között az „európai politikai közösség“ miatt Párizs (MTI): November 29-én, szerdán reggel kellett volna ösz- szeülnie Párizsban az úgyneve­zett Fouchet-bizottságnak, amely az európai közös piac államai­nak képviselőiből alakult azzal a céllal, hogy előkészítse, a „ha­tok” politikai szervezetét, ame­lyet főleg de Gaulle és Adenauer szorgalmaz. A Le Monde jelen­tése szerint a konferencia elma­rad, mert a holland és a belga kormány nem hajlandó részt ven­ni a tárgyalásokon. Ehelyett azt javasolták, hogy a hat ország külügyminiszterei december 10-én Párizsban tárgyalják meg az „európai politikai közösség” kö­rül felmerült nézeteltéréseket. Belgium és Hollandia ugyanis kezdettől fogva idegenkedik egy olyan politikai csoportosulás gon­dolatától, amelyben Nagy-Britan- nia nem vesz részt. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyes államok kötelez­zék magukat, nem végeznek nuk­leáris robbantásokat az értekez­let munkája idején, Carapkin rá­mutatott: a Szovjetunió vélemé­nye szerint elősegítené a nukleá­ris kísérletek megtiltásáról szóló egyezmény létrejöttét, ha az ál­lamok önkéntesen kötelezettsé­get vállalnának, hogy a tárgyalá­sok idején felfüggesztik a nuk­leáris kísérleteket. A Szovjetunió kész ilyen kötelezettséget vállal­ni, ha a nyugati hatalmak — ide­értve Franciaországot is — nem fognak nukleáris kísérleteket vé­gezni. Szeretnénk, — hangsúlyoz­ta a szovjet képviselő — a lehe­tő legnagyobb nyomatékkai hang­súlyozni, hogy a Szovjetunió te­kintet nélkül a felmerülő jelen­tős kockázatra, kész ilyen lépés megtételére. Ismeretes, hogy a Szovjetunió kevesebb nukleáris kísérlet“* végzett, mint az Egyesült Álla­mok, és jóval kevesebbet, rrint az Egyesült Államok, Anglia, és Franciaország, együttvéve. Ez minden alapot megad és teljes erkölcsi jogot biztosít a Szovjet­uniónak ahhoz, hogy helyrebil­lentse a mérleget és ne hagyjon különbözeiét a két fél által vég­zett kísérletek mennyisége kö­zött. Ennek ellenére a szovjet kormány a nukleáris fegyverek­kel végzett kísérletek megtiltá­sára törekedve kész kötelezettsé­get vállalni, hogy a genfi érte­Á Biztonsági a kubai New York (MTI): A Biztonsá­gi Tanács kedd délután három ízben ült össze, hogy megvitas­sa Kuba panaszát, amely szerint az Egyesült Államok beavatkozott Dominika belügyeibe. A több mint négyórás ülésen nem hoztak ugyan határozatot, de a felszólalásokból világosan kitűnt két dolog: 1. Az Egyesült Államok azért avatkozott be Do­minika belügyeibe, hogy megkí­sérelje egy neki tetsző kormány uralmon tartását. 2. Több felszó­laló, köztük a Biztonsági Tanács latin-amerikai tagjai, határozot­tan állást foglaltak. a be nem avatkozás elve mellett, am; fél­reérthetetlen figyelmeztetés volt Amerika esetleges kubai tervei­re vonatkozólag. A tanács ülésén egyébként ez­úttal nem jelent meg a domini­kai ellenzék egyik vezetője, Jósé Antonio Bonilla Atiles, aki az előző két ülésen a dominikai küldött mellett foglalt helyet a Biztonsági Tanács asztalánál. A Biztonsági Tanács ülésén rendkívül érdekes kijelentéseket tett Malalasekera ceyloni nagy­követ. Rámutatott: a dominikai kormány tagadta, hogy segítséget kért az Egyesült Államoktól, de ugyanakkor kijelentette: boldog, hogy az amerikai hajók ott tar­tózkodnak a dominikai vizeken. — Miért nem vallja be a do­minikai kormány az igazságot? — tette fel a ^kérdést a ceyloni küldött. Miért nem mondja meg, hogy az amerikai flotta hirtelen megjelenése összefügg a Domi­nikai Köztársaság belső ügyeivel, és azzal a ténnyel, hogy a Bala- guer-kormányt forradalmi moz­galom veszélye fenyegeti. Az amerikai államok szerveze­te (OAS) válságon megy át — mondotta a továbbiakban a cey­loni delegátus. Dominika ellen szankciókat szavaznak meg és most Kuba ellen készülnek szánk ciókat hozni. Stevenson éppen ebben az ügyben járt mostaná­ban Trinidadban. De hozhat-e egy regionális szervezet tagállamai ellen szankciókat azért, mert nem tetszik neki valamely or­szág kormánya? r— Kapott-e az Egyesült Álla­kezlet munkájának ideje alatt nem végez nukleáris robbantáso­kat, ha ugyanilyen kötelezettsé­get vállalnak a nyugati hatalmak, köztük Franciaország is. A szov­jet küldöttség reméli, hogy a nyugati országok a legkomolyab­ban megvizsgálják ezt a javasla­tot. A nyugati hatalmak képviselői elutasítóan fogadták a szovjet javaslatokat. Az Egyesült Álla mok és Nagy-Britannia képvise­lője, még mielőtt megismerte, és behatóan tanulmányozta volna a szovjet javaslatok lényegét, tár­gyalási alapként elfogadhatatlan­nak nyilvánította azokat. Arthur Dean, az Egvesült Államok kép­viselője kijelentette, hogy a meg­beszéléseket a nyugati hatalmak I javaslatai alapján kell folytatni. | Ilymódon a nyugati hatalmak I képviselői már a kezdet kezdetén gátolják a megegyezést és csö­könyösen kitartanak régi állás­pontjuk mellett. Arthur Dean vi­lágosan kijelentette: „Nem vál­lalunk kötelezettséget a nukleá­ris kísérletektől való tartózkodás­ra.” Franciaországnak a tárgyalások­ba való bekapcsolására vonatko­zó szovjet javaslatot Arthur Dean egyszerűen „propagandának” mi­nősítette. Az ülés után az amerikai kül­dött sajtóértekezletet tartott a nyugati sajtó kéoviselői számá­ra, ahová a szocialista országok tudósítóit be sem bocsátották. Tanács vitája panaszról mok felhatalmazást arra, hogy rendőri intézkedésekét hozzon egy amerikai állam ellen? A ceyloni küldött gúnyosan je­gyezte meg, hogy az amerikai de­legátus szerint az Egyesült Ál­lamok Kuba ellen védi meg a Dominikai Köztársaságot. Ha most nem vetjük fel a más ál­lamok belügyeibe történő beavat­kozás problémáját, akkor ez a hidegháború fokozódásával ra­gályszerű en elharapózhat — mon­dotta Malalasekera. — Ha egy tagállam megsérti az ENSZ alapokmányát, akkor a világszervezet intézkedéseket hoz­hat. Ha azonban több államból álló regionális szervezet'avatko­zik be más állam belügyeibe, akkor az ENSZ mit tehet ebben az esetben? — Felvetődik a kérdés, hogy mi az amerikai államok szerve­zete és az ENSZ viszonya? Az OAS nem tartozik jelentést ten­ni a világszervezetnek, csak ak­kor, ha akar. — A valóság az, hogy Ame­rika nyomást gyakorol Dominiká­ra, nehogy ennek az országnak népe messzebb menjen, mint amennyire Washington szeretné. Zorin felhívta az Egyesült Ál­lamokat, hogy vonja vissza flot­táját a Karib-tenger térségéből. Mario Garcio Inchaustegui ku­bai küldött hangoztatta, hogy az Egyesült Államok úgynevezett önprovokációt készít elő a Do­minikai Köztársaságban, amely valójában a kubai nép és a ku­bai kormány ellen irányul. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy Kuba vezetői ismé­telten kijelentették, hajlandók az Egyesült Államokkal tárgyalást folytatni a teljes egyenjogúság alapján. Amerika azonban elzár­kózik a tárgyalások elől. Stevenson amerikai delegátus kijelentette, hogy az Egyesült Államok ellenez mindenféle dik­tatúrát az amerikai féltekén, akár baloldali, akár jobboldali az. De arról beszélt, hogy Amerika „er­kölcsi támogatást” ad, amivel megfigyelők szerint elismerte a beavatkozás tényét. Ezzel a Biztonsági Tanács ülé­sét elnapolták, a világsajtó érdeklődésének kö­zéppontjában áll. Mint emlé­kezetes, három éve kezdődtek meg az első tanácskozások az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetéséről, azonban a nyu­gati tárgyalópartnerek ellenál­lása miatt nem született ered­mény. A Szovjetunió a tárgya­lások megszakadása ellenére is következetesen az atomkísérle­tek megszüntetése mellett szállt síkra, s most a tárgyalások új- rafelvétele előtt új, konstruk­tív javaslatokat terjesztett elő, amelyek biztos alapot nyújthat­nak a megegyezéshez. A szovjet javaslatok érthető­en nagy érdeklődést váltottak ki Franciaországban, hisz a szovjet kormány indítványozta hogy a tanácskozásokba vonják be Franciaországot is. A Libe­ration joggal írja: a szovjetkor mány által javasolt új és egy­szerű eljárás lehetővé teszi az emberek egészségére nézve ve­szélyes robbantási kísérletek azonnali beszüntetését és alkal­mas arra, hogy kivezesse a zsákutcából az atomhatalmak tárgyalását. A szovjet javaslat meglehe­tősen nagy zavart váltott ki a polgári sajtóból, amely a fran­cia kormány zavarát tükrözi. A Figaro szerint Párizst nem lepte meg, hogy a Szovjetunió Franciaország részvételét java­solta, a Le Monde szerint az Egyesült Államok és Anglia valószínűleg teljes egészében visszautasítja a szovjet javas­latot. A lap szerint »Francia- ország soha nem titkolta, hogy nem mondhat le az atomrob­bantási kísérletek folytatásá­ról. A kísérletek szükségesek a francia atomütőerő megte­remtéséhez.« Azonban a Le Monde kénytelen feltenni a kérdést, hogy ilyen körülmé­nyek között »a Szovjetunió nem hárítja-e Franciaországra a felelősséget, ha a tárgyalá­sok ismét zsákutcába jutnak?« Havanna (TASZSZ). Novemberi 28-án Havannában befejezte mun | káját a Kubai Munkásszövetség 11. kongresszusa. A kongresszus utolsó munka­napján Ernesto Guevara ipar­ügyi miniszter tartott beszédet Megállapította, hogy a figyelmet most a gazdasági tervezésre kell terelni, biztosítani kell a munka­erő jobb felhasználását és az anyagi erőforrások, valamint a legújabb felszerelés tökéletesebb kihasználását. Guevara közölte, hogy az év végéig államosítani fogják az ipari üzemek 90 száza­lékát. A kongresszuson hozott hatá­rozatok elítélik az Egyesült Ál­lamok beavatkozását a Dominikai Köztársaság belügyeibe és fel­szólítják a latinamerikai népe­ket, hogy támogassák a harcoló dominikai népet. Ugyancsak elí­télik a határozatok az Egyesült Államok Kommunista Pártja el­len hozott törvényt és kifejezik a kongresszus közösségvállalását, mind az amerikai KP-vel, mind az Egyesült Államok munkásai­val. A latinamerikai szakszerve­zeti mozgalommal foglalkozó ha­tározat akcióegységre szólítja fel Latin-Amerika népeit és javasol­ja, hogy hívják össze a latiname­rikai szakszervezetek értekezle­tét. A kongresszus külön határo­zatban jelentette ki, hogy támo­gatja a Szakszervezeti Világszö­vetséget és harminc tagú küldött­séggel képviselteti magát az SZVSZ. 5. kongresszusán. A kongresszus újjáválasztotta a Kubai Munkásszövetség vezető szerveit. Főtitkárrá Lasaro Pe- na-t, szervezőtitkárrá Jesus de Sotot választották. A kongresszus ünnepélyes zá­róülésére kedden este a havan­nai Chaplin filmszínházban ke­rült sor, ahol Fidel Castro mi­A Combat is azt írja, hogy Franciaország »aligha egyezik bele, hogy részt vegyen a tár­gyalásokon«, s ebben az állás- foglalásban nem nehéz fel­ismerni a francia hideghábo­rús körök szándékát, amelyek nemcsak a francia »atomütő­erő« fejlesztésére törekednek, hanem ezzel együtt a nemzet­közi légkör megmérgezésére is, A genfi atomértekezlet ked­den délután megkezdte mun­káját, s a tanácskozás biztos alapjául szolgálhat az új szov­jet javaslat, amelynek célja a nemzetközi légkör megtisztítá­sa, s az, hogy az emberiséget közelebb vigye a békéhez. Milyen eredményre lehet szá­mítani Genfben? A kérdésre ma még nehéz válaszolni, bár a jelek arra mutatnak, hogy a nyugati magatartás nem enge­dett merevségéből. A szovjet kormány ugyanakkor sokkal tá­volabbi célokat is megjelöl: a nukleáris fegyverrel rendelke­ző hatalmak fő célját az álta­lános és teljes leszerelésről szó­ló egyezménynek kell jelente­nie. A világ népei számára a leszerelés kérdése az első he­lyen áll a megoldásra váró nemzetközi problémák között. Az a tény, hogy mindeddig sem az atomkísérletek meg­szüntetésében, sem a leszerelés­ben megnyugtató megegyezés nem jöhetett létre, a nyugati hatalmak merevségét bizonyít­ja, hisz a szovjet kormány évek óta erőfeszítéseket tesz, hogy valóraváltsa az emberiség ál­mát s biztosítsa a békét. Az új­rakezdődött genfi tárgyalások­nak- is ennek a jegyében kell folynia, a megoldás azonban nem kizárólag a Szovjetunión múlik, ehhez az is szükséges, hogy a nyugati hatalmak ugyan olyan jószándékkal és tárgya­lási készséggel üljenek a tár­gyalóasztalhoz. niszterelnök mondott beszédet. Az ellenforradalmárok újabb barbár bűntényt követtek el: megöltek egy 16 éves ifjút, aki az Escambray hegyekben írni ta­nított egy paraszt-családot. A gyilkosok a paraszttal együtt fel­akasztották. Fidel Castro ezzel a bejelentés­sel kezdte meg beszédét a Ku­bai Szakszervezetek 11. kongresz- szusának november 28-i záróülé­sén. Végérvényesen meg kell sem­misíteni az ellenforradalmat — mondotta Castro. — Az ellenség­nek meg kell mutatni a forra­dalom erejét. Forradalmi terror­ral kell válaszolni az ellenforra­dalmi terrorra. Ez ay. egyedüli igazságos módszer. Holnap — folytatta Castro — összehívjuk a minisztertanács ülé­sét és javasolni fogjuk, hogy amíg fennáll a Kuba elleni ag­resszió veszélye, és az imperia­lizmus ellenséges tevékenységet folytat, halálbüntetéssel sújtsunk mindenkit, akit fegyverrel a kéz­ben elfognak. Az ítéletet negy­vennyolc órán belül végre­hajtják majd. Ezt a legsúlyosabb büntetést, függetlenül attól, hogy a bűnös külföldi, vagy kubai, al­kalmazni fogják. Agresszió ese­tén a kubai hadsereg harcoló ala kulatainál forradalmi törvényszé­kek működnek majd. A legsú­lyosabb büntetést azokkal szem­ben is alkalmazni kell, akik gyúj­togatnak a cukornád-ültetvénye­ken, vagy megsemmisítik a nem­zeti kincseket. Számunkra nincs más alterna­tíva! — mondotta Castro, A kongresszusi küldöttek ez­rei, a külföldi és kubai vendé­gek egyhangúlag helyeselték a forradalmi kormány vezetőjének ezt a nyilatkozatát. Véget ért a Raise! szakszervezetek 11. kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents