Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-29 / 281. szám
1961. november 29. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Nemcsak ígérnek állják is adott szavukat A fürgedi Dózsa Tsz-t a megszilárdult és megerősödött termelőszövetkezetek között emlegetik a tamási járásban. Egyik évről a másik évre gyarapodott a közös vagyon, s ezzel együtt a tagok jövőbe vetett hite. Az alakulás évében, 1959 decemberében 943 000 forint értéket képviselt a közös vagyon. 1961 végére már 2 326 000 forint értékű vagyonról adtak számot. Ebből 1 212 000 forint volt a gazdálkodásból származó tiszta gyarapodás. Az idei évben tovább szaporodott a közös vagyon. Építettek gazdasági épületeket, vásároltak négy erőgépet és egy szelektort, állatállományuk is fejlődött. MI VAN A SZÁMOK MÖGÖTT? A gazdasági megerősödést mutató számok mögött ott van a tagság összefogása a közös cél eléréséért, a pártszervezet felvilágosító munkája. — Többet termelni, több árut adni a népgazdaságnak, emelni a tsz-tagság jövedelmét, s ezzel együtt a jólétét — ez volt a jelszó. És ismét néhány számadat a tsz erősödésének illusztrálására. A Dózsa Tsz az idei évben 30 vagon kenyérgabonát értékesített (az idén jóval többet, mint eddig bármiko' ). A Terményforgalmi Vállalattal 7 vagon morzsolt kukorica szállítására kötöttek szerződést, miután az állatok átteleltetéséhez szükséges takarmányt biztosították. A burgonyából is a leszerződött 11 vagonnyit leszállították. Még arra sem volt példa a falu életében, hogy annyi sertést, szarvasmarhát szállítottak volna el Fürgédről, mint az idei évben. A Dózsa Tsz-ből 850 hízott sertést és külön a tagok háztáji gazdaságából 70-et adtak. Szarvasmarhából a tsz ugyancsak 70-et szállított. Érdemes PÁRHUZAMOT VONNI a néhány évvel ezelőtti egyénileg gazdálkodó Fürgéd község termelése és a közösségbe tömörült Dózsa Tsz termelési eredményei között. Sok gondot adott a járási szerveknek néhány évvel ezelőtt 1952—53-ban például a begyűjtés időszakában. A legrosz- szabban teljesítő község volt nem csak járási, de megyei viszonylatban is Fürgéd. Nagy szó volt. ha egy évben a községből kikerül betett néhány vagon gabona, 130 —150 sertés, vagy 8—10 szarvas- marha. Ma más a helyzet. Az idei évben az állattenyésztésből befolyó jövedelem megközelíti a 2 millió forintot. A PÁRTSZERVEZET MOTORJA A FEJLŐDÉSNEK Fürgéd községet is éppúgy, mint az ország bármelyikét, sújtotta az idei aszály. Cukorborsóból például jelentős kiesésük volt. Úgy látszott, hogy a sertéshizlalási tervet sem tudják teljesíteni, s ezzel veszélyeztetve volt az évvégére betervezett munkaegységrészesedés. A pártszervezet javaslatára évközben ellenőrizték az árutermelési mutatókat és javaslatokat tettek a tsz vezetőségének a hiányok pótlására. A javaslatot tett követte és sertések felvásárlásával biztosították a hiányzó hízóanyagot. A tsz-tagság bizakodással várja a zárszámadást. Bízik a vezetőkben, akik a nehézségek közepette sem tehetetlenkedtek, nem estek pánikba, hanem kiutat kerestek. A PÁRTSZERVEZET FELVILÁGOSÍTÓ MUNKÁJA egész évben arra irányult, hogy a tagság körében erősítse azt a tudatot, ha jól dolgoznak, az aszály ellenére is úrrá tudnak lenni a nehézségeken. Hatott a jó szó, s a tagság erejét megfeszítve dolgozott, ök is csatlakoztak ahhoz a versenyhez, amely a mezőgazdasági munkák meggyorsítására irányult. A fürgedi- ek a papírra tett vállalás teljesítését erkölcsi feladatuknak tekintették. November 1-re végeztek az ősziek vetésével. Aki mostanában a fürgedi határt járja, szépen zöldellő gabonatáblákat láthat. Az istállókban, a sertésólakban a szép törzsállomány mellett már biztosítva van jövő évre is a hízóanyag. A Hazafias Népfront Szekszárd Városi Bizottsága fontos feladatának tartja segíteni a termelő- szövetkezetek megerősödését. Különböző tapasztalatcseréket szervez a tagok számára, hogy ismereteiket bővíthessék, s azt saját gazdaságuk fejlesztésére felhasználhassák. Ilyen irányú segítség kapcsán szervez most a bizottság a Béri Balogh Ádám Tsz székházában megbeszélést a város tsz-ellenőrA JÓ MUNKA JUTALMA A pártszervezet politikai munkája párosul a tagság megértésével. A vezetők szavának hitele van a tagság előtt Arra buzdították a tagokat egész évben, dolgozzanak szorgalmasan, akkor az eredmény sem marad el, és ez így is történt Havonta biztosították a megígért előleget. Az előzetes számítás szerint pedig úgy mutatkozik, hogy egy munkaegység értéke az év végére több mint 30 forint lesz. A párttagok és a tsz-vezetők nemcsak ígérnek, hanem állják is a szavukat. Annak idején, amikor 1959-ben a község tsz- községgé alakult át, azt kérték a fiataloktól, ne hagyják el a falut. Úgymond — garantálják, hogy idehaza is megtalálják számításukat. A fiatalok megmaradtak a faluban és nem is csalódtak. A fürgedi Dózsa Tsz-nek 50 fiatal tagja van a bedolgozókkal együtt. Munkájuk után megvan a keresetük, de a község és a tsz vezetői összefogva elősegítik a fiatalok kulturálódását is. Megkapták az egykori kastélyt, amelyet átalakítottak, rendbehoztak. Körülbelül 200 000 forintot fordítottak az épületre, amely feljavítva, mint kultúrház, a falu népének művelődését szolgálja. Fürgéd község sokat lépett előre a fejlődésben, amióta termelőszövetkezeti községgé alakult át. Rendszeresen teljesíti áruértékesítési tervét, s évről évre többet ad a népgazdaságnak. És ez visz- szahat a falura. Az elmúlt évben villanyt kapott Fürgéd, az idén szép kultúrháza lesz. íme, így térül meg sokszorosan a jó munka jutalma. Pozsonyiné zőbizottságai részére. Vitaindító előadást Gáti György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának revizora tart. Az ellenőrző bizottságok az előadásból és egymás tapasztalataiból bizonyára sok hasznos tanácsot kapnak majd feladataik végrehajtásához. Különösen fontos e megbeszélés most. amikor a szövetkezetekben a zárszámadásokat készítik elő. T sz-ellenőrzőbizottságok tapasztalatcseréje Szekszárdon Román és magyar íróvendégek Sióagárdon Mint arról lapunkban már hírt adtunk, román és magyar írók látogattak Tolna megye néhány községébe. Képeink a vendégek sióagárdi tartózkodásának néhány mozzanatát örökítették meg. Első képünkön Aurel Mihale, a Román írószövetség titkára, a Román Kiadói Főigazgatóság vezetője, és dr. Köpeczi Béla. a Kiadói Főigazgatóság vezetője Sióagárdon népviseletbe öltözött leányok társaságában könyvárusításra indul. Második képünkön Aurel Mihale és dr. Köpeczi Béla egy sióagárdi család otthonában beszélget a háziakkal. Mint látjuk az iskolás kislány örömmel nézegeti a vásárolt könyveket. ETTE1STO ODRIGUEZ •IRTA: HORVÁTH JÓZSEF 59. A spanyol ház akcióbizottsága elhatározta, hogy minden lehetőséget megragadva, megpróbálják megmenteni azokat, akiket a vesztüket érző hóhérok halálra szemeltek ki. Valamelyest megkönnyítette Imre bácsiék dolgát az, hogy ebben az időben már teljes volt a zűrzavar a városban. A nyilasok közt is fejetlenség uralkodott, összecsomósodtak a hatáskörök, és már maguk közt sem tudták, ki parancsol, kinek? Géza azt javasolta az akcióbizottságnak, hogy az egyik akció- csoportot, nevezetesen a Surányi- csoportot, állítsák be éjjeli portyákra, mégpedig nyilas különítménynek álcázva. Ennek a csoportnak az a feladata, hogy este útnak indul, bejárja a Duna-part környékét, ahová a nyilasok rend szeresen hordták kivégzésre áldozataikat, ott közbelép, és megakadályozza a vérengzést. A terv megvalósult. A Surányi- csoport tagjai szürkület után egyenként szivárogtak ki a spanyol házból, és adott helyen találkoztak. Valamely sötét zúgban gyorsan felhúzták nyilas karszalagjaikat, télikabátjuk alól kívülre helyezték derékszíjukat és pisztolytáskájukat, zsebeik amúgy is tömve voltak kézigránátokkal, s ezután járőrt alkotva kezdték meg a portyát. A különítmény szabadon vonult ide-oda, s ha más nyilasokkal találkoztak, kevés szót váltottak egymással. Legfeljebb Surányi, ez a középkorú, zömök, és leí- tenthetetlenül bátor elvtárs köszönt oda egy-egy harsány „Ki- tartás”-t. Surányiék sok kivégzésre kiszemelt üldözöttet mentettek ki a nyilas bandák karmaiból. Amikor felbukkant egy-egy kivégző banda, amelynek tagjai maguk előtt lökdösték a halálra szántakat, Surányiék is arrafelé vették útjukat. Amikor összetalálkoztak, üdvözölték, és „jó munkára” kezdték biztatni amazokat. Persze, a banditák röhögve köszönték meg a jó tanácsot. Amikor aztán szorosan ember ember mellé szorult a találkozásnál, Surá- nyéik — a csoportvezető kurta füttyjelére — elkapták a brigan- iik grabancát, leütötték, agyonlőtték, majd a Dunába hajigálták őket. A halálra szánt embereket pedig most ők fogták közre, mintha éppen kivégzésre indul nának, elkísérték őket jó messzire a Dunától, és szélnek eresztették valamennyiüket. Sajnos, arra nem vállalkozhattak, hogy felkísérik és elrejtik őket a spanyol házban. Néhány nap múltán túl zsúfolttá vált volna a ház. Élelemmel sem győzték volna a rengeteg embert. De feltétlenül kockára tették volna az antifasiszta küzdelem e fontos bázisának biztonságát is. Hiszen ha valaki, például hozzátartozói u áni vágyódásból, könnyelműen kiszökött volna a házból, és a nyilasok kezébe került volna, elárulván a rejtekhelyét, nos... köny- nyű kiszámítani egy ilyen ballépés következményeit. De a Surányi-csoport így is százak életét mentette meg a fasiszta banditáktól. Elmúlt karácsony, el az újév ;s — ünneplés nélkül. Térdig jártak már a véres januárban, amikor súlyos veszedelem tornyosult a spanyol ház lakóinak feje fölé. Géza fent dolgozott a felső villában, és roppant fáradtnak érezte magát. Karjára hajtotta a fejét, és elszunnyadt. Talán félóráig alhatott így, amikor érezte, hogy egy finom kéz végigsímítja a homlokát. Felnyitotta szemhéját. Anna ült mellette, és aggódva nézte Gézát. — Mi van veled? — kérdezte a fiút — Ó, semmi, csak egy kicsit fáradt vagyok. És bosszankodc v. mert mostanába sokan ábrándokban ringatják magukat. Az akcióbizottság szigorú határozatokat hozott a házirendről. Például megtiltottuk, hogy nappal az elv- társak csapatostul kószáljanak a parkban, az udvaron, a sétányo kon. És betartják? Nézz ki az ablakon, Anna, különösen a fiatalok, minden nap megszegik ezt a tilalmat. Már Imre bácsinak is szóltam. Vannak, akik azt hiszik, hogy máris túl vagyunk minden bajon, veszedelmen, háborún, nyilasvilágon, mert ez a zárt tölgyfakapu, és az a hosszj kőkerítés... Gézának elakadt a szava. Rémülten és mereven bámult a kőkerítés felé, amely a spanyol házat a Szentiványi utcától elválasztotta. — A kerítésen! — suttogta fuldokló izgalommal. Anna is a jelzett irányba kapta tekintetét. Látta, hogy a kőkerítés tetején egy emberi fej jelent meg. Messziről is kivehető volt, hogy a leselkedő, aki felkapaszkodott a kőkerítésre, egy magyar katonatiszt, Bocskay sapkája, és a messziről megcsillanó aranystrá- fok elárulták őt. Géza kétségbeesetten látta, hogy az udvaron egy csapat ifjú akciógárdista hancúrozik. Ker- getöznek, és természetesen, magyarul szólongatják egymást. Géza a leselkedő tiszt helyébe képzelte magát. Ugyan, mit is tételezhet fel ez a tiszt, mit jelent ez: életerős, katonasorba való magyar fiatalok kergetőznek a spanyol követség udvarán, mintha csak hamisítatlan béke volna, vagy legalábbis Moszkva alatt dörögnének a hitleri fegyverek... Szempillantás alatt cselekvésre tökélte el magát. Lerohant az irodából. A lépcsőházban Gulyás bácsiba ütközött. Az öreg maszatos fehér köpenyt viselt, és alkalmasint a kazánházba, a spanyol ház élelemtárába indult, hogy kimérje az aznapi főzni valót. Géza szeme futtában is megakadt egy jókora, éles disznóölő kés pengéjén, amelyet az öreg magával vitt az éléstárba. Kikapta Gulyás kezéből a kést, kabát- újja alá rejtette, és elindult a sétányon át, a kijárati kaou felé. Pattanásig feszült idegekkel figyelte a leskelődőt, aki még mindig körbe-körbe járatta a pillantását, mint aki alaposan fel akarja mérni ennek a különös háznak a belsejét. Géza látszólag egykedvűen, gondatlanul bandukolt a kapu felé. Úgy tett, mintha nem fedezte volna fel a leskelődőt. Amikor már csak húsz—huszonöt méternyire volt a kaputól, a tiszt saokás feje eltűnt a kerítésről. Géza távoli neszt is hallott, ezt nyilván a tiszt földrehuppanása okozta. Most már futólépésben rohant a kaouhoz, és rátapadt a kémlelőnyílásra. (Folytatjuk)
