Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-28 / 280. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. november 28. A PVémef Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának ülése Berlin (ADN). A Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bi­zottsága november 23-tól 26-ig megtartotta 14. ülését. Az ülésen rövid időre részt vett Otto Gro­tewohl is. A Politikai Bizottság beszámo­lóját Edith Baumann tartotta. Walter Ulbricht az SZKP XXII. kongreszusáról és a Német De­mokratikus Köztársaság soron lé­vő feladatairól számolt be. Hang­súlyozta, a XXII. pártkongresszu­son elfogadott program Német­ország számára is mérvadó. A kommunizmus programjának ki­dolgozása csak úgy volt lehetsé­ges, hogy a XX. kongresszus után felszámolták a személyi kultusz következményeit és ebben az idő­szakban szabadon kibontakozott a nép alkotó ereje. A Szovjet­unió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának és Hruscsovnak nagy érdeme, hogy e harcot ered­ményesen és céltudatosan vezet­ték. A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága ülésé­nek feladata, hogy az SZKP XXII. kongresszusából levonja azokat a következtetéseket, ame­lyek a szocializmus NDK-beli győzelméért és a békeszerződés aláírásáért vívott harcra, a szo­cializmus és az imperializmus küzdelmére, és a német nép nem­zeti kérdésének megoldására vo­natkoznak. A helyzet új jellem­vonása, hogy a második világhá­ború maradványainak felszámo lásáért, a békeszerződés aláírásá­ért és a nyugat-berlini problé­ma békés megoldásáért folytatott harc utolsó szakaszába lépett. A vita során harminckilencen szólaltak fel. A Központi Bizottság jóváhagyta Walter Ulbricht be­számolóját és az NSZEP Közpon­ti Bizottsága küldöttségének a XXII. kongresszuson elhangzott nyilatkozatát. Az ülésen határo­zatot fogadtak el, amely rögzíti a további munka irányvonalát. A Politikai Bizottság beszámo­lóját egyhangúlag elfogadták. A Központi Bizottság titkárává Edith Baumannt választották. A plénum üdvözlő és szolida­ritási táviratot küldött az Egye­sült Államok Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának. Walter Ulbricht beszéde Berlin (TASZSZ). A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának november 23-án megnyílt 14. plenáris ülésén Wal­ter Ulbricht, a Központi Bizott­ság első titkára beszámolót, tar­tott »Az SZKP kongresszusa és az NDK feladatai« címmel. Walter Ulbricht rámutatott, hogy az SZKP XXII. kongresz- szusa világtörténelmi jelentőségű esemény volt. Megjegyezte, hogy a kongresz- szuson részt vett küldöttségek vezetőinek felszólalásaiban kifejezésre jutott a világ kom munista és munkáspártjainak testvéri együttműködése a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Ezután az előadó élesen bírál­ta az Albán Munkapárt vezető­ségét. Walter Ulbricht nagyra értékelte azt a mun­kát, amelyet az SZKP a sze­mélyi kultusz és a hatalom­mal való visszaélés megszün­tetése terén, a szocialista tör­li Francia tasnunüsfa Pán központi iizattsáia az SZKP Ilii. kongresszusával foglalkozott Párizs (MTI). A Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsá' ga november 25-től 27-ig Ivryben ülést tartott. Waldeck Rochet fő­ttül0'' ' ev‘eíles tartott beszámolót az SZKP XXII. kongresszusáról. A Központi Bizottság megvitatta a beszámolót és megerősítette az SZKP XXII. kongresszusán részt- vett küldöttség állásfoglalását. / " ' Maurice Tho­rez, a párt főtitkára is. _ ,vP Központi Bizottsága határozatában kiemeli: valameny- nyi francia kommunista nevében üdvözli az SZKP XXII. kongresz- szusának a sztálini személyi kul­tusz maradványainak kiirtására tett intézkedéseit. A Francia Kommunista Párt hűen kitart a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai nyilatkozatának elvei mellett. Helyesli, hogy az SZKP XXII. kongresszusán nyilvánosság elé tárták az Albán Munkapárt vezetőinek szektás és kalandor politikáját. A Francia Kommunista Párt továbbra is kétfrontos harcot folytat. Harcol a nemzetközi munkásmozgalom fő veszélye, az opportunizmus és revizionizmus ellen, amely a múlt tévedéseinek feltárásában ürügyet keres arra, hogy a szocialista forradalom és a leninista párt alapelveinek fel­adását követelhesse és ugyanax- kor éles harcot folytat a dogma- tizmus és a szektánsság ellen, amely a különböző pártok fejlő­désének adott szakaszában fő ve­széllyé válhat, ha nem küzdenek ellene következetesen. Az FKP Központi Bizottsága határozata végül hangsúlyozza, az SZKP XXII. kongresszusából a francia kommunisták új erőt merítenek a fasiszta veszély és a személyi hatalom ellen, az al­gériai békéért, a demokrácia fel­újításáért, a német kérdés békés rendezéséért, a békés együttélé­sért, az általános leszerelésért és a szocializmusért folytatott har­cukhoz. A nyugat-berlini kérdés de Gaulle londoni tárgyalásainak és Spaak nyilatkozatának tükrében London (MTI): De Gaulle fran­cia elnök vasárnap befejezte Angliában bizalmas tanácskozá­sait Macmillan miniszterelnök­kel a nyugat-berlini helyzetről, majd visszatért Párizsba. A két politikus tanácskozásai­ról közleményt nem adtak ki, és hazaérkezése után de Gaulle sem volt hajlandó nyilatkozni a sajtó képviselőinek. Az angol külügyminisztérium szóvivője mindössze annyit mon­dott a zárt ajtók mögött tartott rp~gfc?«:7é!ésekről hogy az barát­ságos légkörben zajlott le. A po­litikai megfigyelők ellentmondó értesüléseket közölnek. Egyesek szerint Macmillannak sikerült rá­vennie a francia elnököt, hogy járuljon hozzá egy később tar­tandó kelet-nyugati megbeszélés­hez, mások viszont azt állítják, hogy de Gaulle továbbra is me­reven kitart eddigi álláspontja mellett, kereken ellenzi ezeket a tárgyalásokat. Az AP tájékoztatása szerint a hét közepén de Gaulle folytat­ja tanácskozásait, csütörtökön Adenauer bonni kancellár érke­zik Párizsba. Lehetséges azonban, hogy a kancellár betegsége miatt az utazást elhalasztják. Mint a Reuter közli, Spaak bel­ga külügyminiszter vasárnap ha­zaérkezett az Egyesült Államok­ból, ahol Kennedy elnökkel és Rusk külügyminiszterrel a nyu­gat-berlini és a német kérdést vitatta meg. Megérkezése után Spaak saj­tóértekezletet tartott, és ezen — mint az ADN jelenti — síkra- szállt a kelet-nyugati tárgyalások megtartása mellett. A belga po- utijri’s nézete szerint a „legfon­tosabb teendő: tárgyalni”. Spaak aki korábban ellenezte azt is, hogy a keleti és a nyugati veze­tők tanácskozzanak az európai atomfegyvermentes övezet meg­teremtését szorgalmazó Rapacki- tervről, vasárnap annak a néze­tének adott hangot, hogy meg kell vizsgálni „bizonyos közén- európai demilitarizált övezetek” megteremtésének lehetőségét, vényesség és a pártélet leni­ni elvei megsértésének felszá­molása területén végzett. Mint Ulbricht elmondotta, az SZKP XXII. kongresszusán je­lentős helyet kapott a német kér­dés. Legyen egy dolog teljesen vi­lágos — mondotta Ulbricht. — Függetlenül attól, hogyan alakul a közeljövőben a nemzetközi helyzet, függetlenül attól, hogy alakult a két námet állam viszo­nya, és létrejön-e hamarosan az együttműködés közöttük, mi a Szovjetunióval cs a töb­bi szocialista állammal a leg­szorosabb barátságban és együttműködésben győzelem­re visszük országunkban a szocializmus építését, majd tovább haladunk előre a kommunizmus építésének útján. Jelenleg a béke biztosítása mindenekelőtt szükségessé teszi a német békeszerződés megköté­sét és a nyugat-berlini kérdés békés rendezését, vagyis Nyugat- Berlin demilitarizált, szabad, semleges várossá tételét. Követke zésképpen a tárgyalásokon arról lesz szó, hogy a nyugati hatal­mak bizonyos érdekeinek és te­kintélyének figyelembevételével miképpen csökkentsék folyama­tosan a Nyugat-Berlinben állomá­sozó csapatok létszámát, hogyan szüntessék meg a Nyugat-Ber- linből folytatott kártevő és ak­namunkát, s az NDK-val megkö­tendő milyen egyezmények alap­ján szabályozható a Nyugat-Ber- ünt NDk-területen keresztül a külvilággal kapcsolatban tartó összeköttetés. Mind a szovjet kor­mány, mind az NDK kormánya kijelentette, hogy kész biztosíté­kokat adni Nyugat-Berlin szabad városnak azzal a feltétellel, ha a nyugati hatalmak lemondanak az NDK belügyeibe való minden­féle beavatkozásról és kötelezően vállalják, hogy tiszteletben tart­ják a Német Demokratikus Köz­társaság szuverénitását. Walter Ulbricht hangsúlyozta, hogy az NDK és az NSZK közötti viszony rendezésének egyet­len útja a békés együttélés. Több javaslatot is előterjesztett abból a célból, hogy ezeket vitas­sa meg a két német állam kor­mánya. E javaslatok között szerepei­nek az alábbiak: — A két német állam kötelezze magát, hogy kölcsönösen tiszte­letben tartja egymás szuveréni­tását. Pontosan meg kell jelölni a két német állam közötti határt, hogy lehetőleg a határvillongások minden oka megszűnjék. A két német állam kezdjen tárgyalásokat a. német békeszer­ződés tartalma kérdésében elfog­lalt álláspontjáról. — A két német állam mondjon le fegyveres erőinek atomfelfegy­verzéséről és az atomfegyverek gyártásáról. — A két német állam támogas­sa a varsói szerződés és a NATO tagállamai megnemtámadási egyezményének megkötését. A két német állam törekedjék ar­ra, hogy felvegyék őket az ENSZ- be. Á két német állam képvise­lői kezdjenek tárgyalásokat arról, hogy kapcsolataikat államszövet- ségi szellemben alakítsák ki. — A német nép érdekei és az európai béke érdekei sz»m- nont.jából hangsúlyozta Wal­ter Ulbricht — a katonailag semleges Németország az egyetlen kivezető út. Mi mindenekelőtt a német nép bbékéjének biztosítását, életének, békéjének biztosítását, életének, sát akarjuk. Hrv&sg&ípv Finnország nagy barátja Kekkonen rádió és televíziós beszéde Helsinki (TASZSZ): Urho Kek-j konen finn elnök a Szovjetunió­ból való hazatérése után vasár­nap este nagy rádió- és televí­ziós beszédet mondott. Az október 30-án Finnország­hoz intézett jegyzékkel kapcso­latban kijelentette: Ezen az őszön több nyugati és keleti államférfival beszélgettem. Nagyon rosszul értelmezném a hallottakat, ha tagadnám az Európában lévő háborús veszélyt. Finnország előtt a jelenlegi kö­rülmények között két út van: Vagy megállapítja annak szük­ségességét, hogy a szovjet—finn barátsági és kölcsönös segély- nyújtási szerződés második cik­kelyének alapján tanácskozáso­kat kell folytatni; Vagy politikailag gondoskodik arról, hogy az említett második cikkely alapján feltételezőn ka­tonai tanácskozásokat ne tartsák szükségesnek. „Hruscsovval folytatott megbe­széléseinken rámutattam — hang­súlyozta Kekkonen —, hogy a javasolt tanácskozások elkezdése bizonyos nyugtalanságot kelthet, és háborús pszichózist idézhet elő a skandináv országokban. Ezért javasoltam, hogy a Szov­jetunió ne ragaszkodjék a kato­nai tanácskozásokhoz és így elő­segíti Skandinávia közvéleményé­nek megnyugtatását.” A megbeszélések végeredménye az volt — hangsúlyozta a finn elnök —, hogy Hruscsov minisz­terelnök beleegyezett a katonai tanácskozások elhalasztásába. Hruscsov kijelentette, amennyi­ben a tanácskozások elhalasztá­sa hozzájárul az észak-európai népek közötti feszültség csök­kentéséhez, helyes elfogadni e ja­vaslatot. Emellett azonban Finn­országnak az a kötelessége — hangoztatta Kekkonen —, hogy figyelemmel kísérje az észak- európai és a Balti-tenger térsé­gében lévő helyzet fejlődését, s ha szüksége mutatkozik, meg­mondja véleményét a Szovjet­uniónak a szükséges intézkedések­ről. Kekkonen elnök rendkívül nagy jelentőségűnek nevezte Hruscsovval való tanácskozását. Rámutatott, a szovjet miniszter- elnök nagy megértést tanúsított Finnország helyzete, elképzelései és kívánságai iránt. Hruscsov Finnország nagy barátja — mon­dotta Kekkonen — s ' én rend­kívül elégedett vagyok látogatá­sommal és annak eredményeivel. A Pravda hétfői száma a kö­vetkezőkben foglalja össze Hrus­csov és Kekkonen tanácskozásai­nak eredményeit: — Kekkonen és Hruscsov meg­beszélései újra megmutatták, hogy a Szovjetunió kész támo­gatni minden olyan erőfeszítést, amely a béke, valamint az or­szágok és népek közötti bizalom erősítését szolgálja. A szovjet kormány lehetséges­nek tartotta elhalasztani a ka­tonai tanácskozásokat Finnország­gal, noha a skandináv országok egynémely vezetőjének bizony- gatásával szemben a német mi­litarista farkas nem változott bé­kés báránykává. A farkas farkas maradt. Ezt bizonyítják azok a tengeri hadgyakorlatok, amelye­ket a Balti-tenger nyugati ré­szén tartottak. Nyugat-Németor- szág ereje a tengeren gyorsan növekszik. Nem kell prófétának lenni ahhoz, hogy megmondjuk: a Német Szövetségi Köztársaság hamarosan vezető szerephez jut az atlanti tömb haditengerészeti erői fölött. A szárazföldi csapa­tokat máris ő irányítja. Befejeződött a szibériai mezőgazdasági dolgozók értekezlete Novoszibirszk (TASZSZ): Va­sárnap Novoszibirszkben befeje­ződött a szibériai mezőgazdasá­gi dolgozók kétnapos értekezle­te. Megvitatták az SZKP XXII. kongresszusának a szibériai me­zőgazdasági termelés növelésére vonatkozó határozatait, felhívták a szibériai mezőgazdasági dol­gozókat a határozatban vázolt feladatok teljesítésére. Az" érte­kezlet résztvevői üdvözlő leve­let küldtek az SZKP Központi Bizottságának. A novoszibirszki értekezlet va­ramat! esti ü'érén beszédet mon­dót Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke. r Átszervezés az amerikai külügyminisztériumban Washington (MTI): Salinger, a Fehér Ház sajtótitkára bejelen­tette, hogy az amerikai külügy­minisztériumban átszervezés tör­tént. Az átszervezés következté­ben senki sem távozott a kül­ügyminisztérium kötelékéből, csu­pán egyes beosztások cseréltek gazdát. Kennedy elnök felmentette Bowles külügyminiszter-helyet­test jelenlegi beosztása alól, és közölte, hogy Bowles a továb­biakban olyan rendkívül fontos megbízást fog kapni, amelyben továbbra is nagy befolyást gya­korolhat az amerikai külpoliti­kára. A részleteket később köz­ük. Bowles utódjául George W. Ball-t nevezték ki, aki eddig a gazdasági ügyekkel megbízott külügyminiszter-helyettes volt. Ball helyét George C. Mcghee, a külügyminisztérium politikai tervező tanácsának jelenlegi el­nöke veszi át. Harrimann, az Egyesült Álla­mok utazó nagykövete megtartja ezt a beosztást, ugyanakkor ki­nevezték a távol-keleti ügyek ál­lamtitkárává is. A változásokkal foglalkozó első kommentárok szerint Kennedy elhatározásának az volt a céija, hogy megerősítse az amerikai külpolitika vezetését. Az átszer­vezés tervét az elnök és Rusk külügyminiszter közösen dolgozta ki. December 11 -én összeül a jeruzsálemi bíróság Jeruzsálem (MTI): Korábbi hi- rekkel ellentétben nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint Je­ruzsálemben hivatalosan közöl­ték, hogy decemben 11-én össze­ül az Eichmann-pert tárgyaló bí­róság. A tárgyalásoknak ezen az utolsó ülésszakán — amely előre­láthatólag tíz napig fog tartani — kerül sor a háromszáz oldalas ítélet felolvasáséra, a főügyész, valamint a védő és a vádlott be­szédére. Adenauer távirata Kennedyhez Bonn (MTI). Adenauer nyugat­német kancellár — jelenti az AP — táviratot intézett Kennedy el­nökhöz és ebben biztosítja őt, hogy az Egyesült Államok fenn­tartás nélkül számíthat Nyugat- Németországra a,Kelet és a Nyu­gat „vitájában”. Kennedyvel foly­tatott tanácskozásaim — írja a kancellár — nagy hatást tettek rám és a magam részéről száz százalékig bízom az Egyesült Ál­lamokban. Adenauer befejezésül azt han­goztatja, hogy ritkán távozott a Fehér Házból olyan nagy meg­elégedéssel, mint ezúttal.

Next

/
Thumbnails
Contents