Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

1961. november 3. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄO Százharminc vagon Möztesbab termelésére köt szerződést a MÉK a termelőszövetkezetekkel Tavasszal már tíz kombinált vetőgép veti a köztesbabot megyénkben Országos és megyei viszonylat­ban egyaránt visszaesett az utób­bi években a babnak, ennek a fontos népélelmezési cikknek a termelése. A visszaesésnek főleg az volt az oka, hogy nem oldot­ták meg a bab nagyüzemi terme­lésének módszereit. Megyénkből indult el a kezdeményezés, az Iregszemcsei Kutató Intézetben kísérletezték ki és oldották meg a köztesbab-termelés egyik fon­tos mozzanatának, a vetésnek a gépesítését. Ezzel nagy lépést tet­tünk előre a köztesbab nagyüze­mi termelésében. A köztesbab termelése fontos népgazdasági érdek. Nemcsak a belső, a hazai piacon, hanem kül­földön is hiánycikk a bab. Első­rendű feladata szövetkezeti gaz­daságainknak, hogy ellássák bab­bal is a hazai piacot és hozzájá­ruljanak ahhoz, hogy exportálni is tudjunk. A szövetkezetek az­zal, hogy köztesként babot ter­melnek, nemcsak népgazdasági, hanem saját szövetkezeti érdekei­ket is szolgálják. Ugyanis a köz­tesbab termelése jövedelmező. A vetés gépesítését idén a kukoricával kombinálva me" lehet már oldani. Az Ireg­szemcsei Kutató Intézetben előállított kombinált kukori­ca- és babvetőgépet már gyártják és tavasszal tíz ilyen gép áll a köztesbabot termelő szövetkezetek rendelkezésére, így a vetés többletmunkát nem jelent: egy időben történik a ku­korica vetésével. A kapálás sem jelent többletmunkát, mert a ba­bot a kukoricával együtt kapál­ják. Területet sem foglal el kü­lön a köztesbab, sőt belterjesebb gazdálkodást jelent, mert egy­azon területen a kukorica mellett meg lehet termelni holdanként a 2—3 mázsa babot is. Egyedül a vetőmag értéke, a bab felszedé­se, cséplése és tisztítása jelent rá­fordítást, ami bőven megtérül a felvásárlási árból, sőt még ko­moly tiszta jövedelem is marad a szövetkezetben. Termelőszövetkezeteink meg­él tve a babtermelés népgazdasá­gi jelentőségét, felismerve saját érdekeiket és mérlegelve az ed­digi kísérletek kedvező tapaszta­latait, a jövő évben már nagy mennyiségű köztesbabot termel­nek. Az idei 69 vagonnal szemben a jövő évre a MÉK-kcl 130 vagon köztesbab termelésére és értékesítésére szerződnek megyénk termelőszövetkeze­tei. A termelési szerződések kötése már megkezdődött: eddig 60 va­gonra szerződtek a szövetkezetek a MÉK vállalattal. Van olyan já­melnek szövetkezeteink, mint az elmúlt években és így megszű­nik az étkezési bab hiánya a ha­zai piacon. Évente 10000 forintot fordítanak a tagok szakmai továbbképzésére a kistormási Dózsa Tsz-ben A kistormási Dózsa Termelő- szövetkezetben nagy súlyt helyez­nek a tagság szakmai továbbkép­zésére. Úgy vélekednek, az elmé­leti tudás összekapcsolva a gya­korlati munkával, sokszorosan térül vissza a terméseredmények­ötéves tervünk mintegy értékű beruházást Kórházak, iskolák Fellebbezés kőbánya-ügyben népgazdaság/ejlesztj tésre, és főleg építkezésre hasz­során az építőiparnak hetvenmilliárd forint kell végezni, középületek. rás is megyénkben, ahol már, üzemek tucatjait építjük most, a kezdet kezdetén több bab ra szerződtek a szövetkezetek a vártnál. A gyönki járásból 16 va­gon babra számított a MÉK, ez­zel szemben már eddig 17 vagon­ra szerződött 17 szövetkezet a já­rásból. Jól halad a szerződések kötése és nagy az érdeklődés a köztesbab termelése iránt a ta­mási járás szövetkezeteiben is. ahol 18 tsz már 22 vagon bab köztesként való termelésére és éi tőkésítésére szerződött. Az étkezési bab termeltetésé­nek idén megszűnt a kettőssége. Eddig ugyanis két vállalat fog­lalkozott ezzel, a MÉK is és a Terményforgalmi is. Ezáltal sok volt a súrlódás, a félreértés a munkában és ez ártott az ügynek. Most csak a MÉK foglalkozik az étkezési bab termeltetésével és még a Magtermeltető Vállalat termeltet babból vetőmagot. Érdemes megemlíteni még azt is, hogy a tsz-tagoknak egyéni jövedelmeit is hatásosan gyara­pítja a köztesbab termelése. Ugyanis a legtöbb tsz-ben azzal ösztönözték a köztesbab termelé­sét, hogy a babból nyert pénzbevételek felét az értékesítés után azon nal kiosztották azoknak, akik a babtermelésben részt vettek. így a tsz-tagok jó bevételhez ju­tottak és megkedvelték a köztes­bab termelését. Mindent összegezve, a jövő év­ben kedvező fordulatot várha­tunk: lényegesen több babot ter­Egyre nagyobb teret építkezéseken az új alkalmazása, az új építőanyagok­kal való építés. Az ötéves terv nosítani. S most, hogy Mórági környékén a szekszárdi és bony­hádi járásban tömeges építkezés folyik, érdemes volna a bánya fel. megnyitásának kérdésével foglal- hódít az kozni. A mórágyi tsz vezetői, a eljárások tagsággal egyetértésben vállalják a bánya-művelést. Szakemberek­ben nincs hiány. Mintegy kettő­megvalósítása célunk, s ehhez ki- százezer forintos beruházással ki a maga területén a legtöbbet kell, hogy adja. így van ez, az esetben is, ha a terv ama kitéte­lét boncolgatjuk, amely a helyi üzemeltetni lehetne a bányát, s a beruházás két év alatt megté­rülne. de olcsó énítőanuaaok alkalmam- A következet vezetői bánya- *művelésre már kértek engedélyt sát szorgalmazza. Mert a cél az hogy olcsón és jót építsünk. Már kérésüket elutasították. Pedig pedig nem használtunk fel min- S°**z.eT forintos megtakarítást den ni,mn lehetős met nmeinek eredményezne a ko epitesre tor­áén olyan lehetőséget, amelyek megyénk területén vannak. Itt van például a mórágyi kő­bányák esete. Évtizedekig mű­ködtek a kőbányák, iparvasút vezetett az állomás melletti bá­nyába, de megszüntették a kiter­melést, felszedték a síneket. A ténő hasznosítása. Százférőhelyes tehénistállónként mintegy har­minc—ötvenezer forintot lehetne megtakarítani. A közeljövőben Bonyhád mellett felépülő víztáro­ló gátrendszeréhez is lehetne hasznosítani a követ. Bonyhádon házanként két vagonnal — ala­üzemeltetés után beszüntették munkát a kiváló minőségű követ vagonnal — aia­adn hnmmhnn Mi n hoi^o, Vozashoz követ lehetne hasznosi­adó bányában. Mi a helyzet tu­lajdonképpen a kőbányákkal? A helyi érdekeltek meg­hallgatása és alapos elemzés után a mórágyi kőbánya-ügyről eze­ket tudtuk meg: Az állomás melletti kőbánya újbóli megnyitása költséges len­ne, s az ottani kő minősége sem tani. A rövid távolságon gépko­csin történő szállítás kifizetődő volna. A kőbánya-megnyitás ügyében a tsz vezetői még nem fellebbez­tek, pedig néhánv szakember alapos vizsgálódás után nyilván helyt adna a mórágyiak kérésé- a legjobb. De a község délnyugati nek, s engedélyt adnának a bá­részén lévő kőbányából kiváló nya-művelésre. Csak ehhez az minőségű bazalt és gránit kővel kellene, hogy mindenki olyan lehetne fejteni. A szakemberek szívügyének tartsa az olcsó építő­szerint, sehol az országban ilyen anyag hasznosítását, mint a mó- minőségű követ nem lehet talál- rágyiak. Akkor nem kellene fel­A könnyű művelésű bánya lebbezni kőbánya-ügyben, s már ezer tonnaszám bányásznák a jó­megközelítése jó, az itt fejthető minőségű követ a mórágyi bá- köréteget alig egy-két méter föld- nyából. ▼VVTVVVVVVVYVyYYVYYYYYVVVVVVYVVVYVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVYTVVVYVVVVVVY1 réteg fedi. A követ lehet útépí­/'jjETTENTŐ fXODRIGVEZ 38. — Úgy látom, Annácska, ma­gának most ez a mozgalmi fel­adata, hogy belém lelket öntsön. De kérem, ne fáradjon, vannak most itt sokkal fontosabb tenni­valók is. Anna most olyan szigorú, szin­te megrovó tekintettel mérte vé­gig Gézát, hogy a fiatalember nem tehetett egyebet: leszegte a nyakát és hallgatott. Lélekben tu­lajdonképpen örömest hitt Anná­nak, bár a lány igazát nyíltan nem tudta befogadni. Lehetséges, hogy ő valóban félreértette Im­re bácsi gesztusait? — Hát jó — szólalt meg vé­gül Géza — majd gondolkozom ezeken a dolgokon. Mindeneset­re égek a vágytól, hogy alkal­masint bebizonyíthassam magá­nak is, Imre bácsinak is, hogy... mit tudom én... egyben-másban rám is nyugodtan lehet számíta­ni! Még mielőtt Anna megfelelhe­tett volna neki, elviharzott. A sétányon Gulyás bácsival talál­kozott. Az öreg a konyhára igye­kezett. hogy előkészítse a „főző­brigád'’ részére az élelmiszere­ket. Az öreg Gulyás látható jó­kedve fanyar mosolyra késztette •IRTA: HORVÁTH JÓZSEF Gézát. — Hát mi újság, Jani bácsi? Mennek a dolgok? — Úgy ám, Gézuka. Idehall­gasson, micsoda derék ember ez az Imre elvtárs? De nemcsak ő, mind a többiek. Ilyenekből kéne sok, mindjárt másképp ala­kulna a világ folyása! Jóízű, cinkos mosoly közepette, valamivel halkabban folytatta: — Mennyire szereti és becsüli magát ez az ember, Gézuka, hát azt hallani kellett volna, aho­gyan az előbb magáról beszélt a többieknek. Éppen ott sündö­rögtem, na, mondom, jól kinyi­tom a fülemet, hadd hallom, mit tart a gazdám felől. — Hogyan? — ráncolta a hom­lokát Géza. — Amint mondom, azt ma­gyarázta a barátainak, hogy ... várjon csak, hogy is mondta ... igen, hogy a maga jóvoltából. Gézuka, nagyon előnyös helyzet­be jutottak. Meg, hogy maga nemcsak házigazda ám, hanem egy nagyszerű, harcos ember, és bátor, amilyen ritkaság! Meg az­tán, hogy maguk ugyanazt akar­ják, mármint Gézuka is, meg az Imr° e'vtársék is. Ja igen. még azt is mondta aztán, hogy Gézu­kában tökéletesen megbízhatnak, és mindenben számíthatnak ma­gára. Valaki akkor azt kérdezte: hát párttag a Géza elvtárs? Azt mondja Imre bácsi, nem, még nem párttag, de ő úgy hiszi, hogy egyszer majd az lesz. Ahogyan a szavukból kivettem, az valami nagy tisztesség lehet ám, Gézu­ka! Géza fülig vöröisödött. Erre nem számított. Egy kicsit szé- gyellte magát. És ebben a pilla­natban rádöbbent, hogy Imre bá­csinak joga van megkövetelni utasításai pontos betartását. — Na, de én megyek, mert mindjárt jön ám a „főző brigád”! Az ám, akartam valamit kér­dezni, Gézuka. Az Imre elvtárs azt mondta nekem, hogy a cso­portnak nagyon takarékosan és egyféle ételt kell főzetnem. De magának főzzek külön, úgy, amint eddig megszokta. — Erről szó sem lehet — til­takozott határozottan Géza. — Ezt az utasítást ne hajtsa vég­re. így akarom. — Tudtam úgy is — hunyor­gott ravaszul az öreg —, hogy ebbe aztán maga nem fog bele­menni. Na, sietek. Géza mélyen elgondolkozva bandukolt a kis épület felé. Csak akkor vette észre Imre bácsit, amikor már majdnem belé bot­lott. Zavarában nem jutott egyéb eszébe, minthogy megkérdezze tőle: — Azon töprengek éppen, hogy ezek a Béláék hogyan szállítják ide azt a robbanószert? — Úgy beszélték meg, hogy valami kéz|Vocsival. — Csak úgy, végig a városon? —yi — — Ezt egészen rájuk bíztam — felelte Imre bácsi. — Az ilyen műveleteknek nincs külön kons- pirációs szabályuk. Csupán há­rom dolog kell az ilyesmihez: le­leményesség, óvatosság, no meg kurázsi. De ezeket a gyerekeket nem féltem. A karórájára pillantott: — Ha minden jól megy, ne­gyedóra múlva itt kell lenniük. Én most oda is készülök a kapu­hoz. Az öreg Gulyás adott ne­kem egy kulcsot, remélem, ma­ga is beleegyezik, hogy magam­nál tartsam. — Természetesen. Nos. akkor hát várjuk be őket együtt. Elhelyezkedtek a száraz be­járó alatt. De szinte ugyanabban a pillanatban erősödő dübörgés hallatszott kívülről. Géza kidugta a fejét a kapun. Béla és Pokorny lóhalálában futva közeledtek a spanyol ház felé. Béla húzta, Pokorny tolta a kézikocsit, amely ugyancsak meg volt pakolva különféle kacatok- kal. Géza nyomban felismerte, mire jó ez az „ószeres rako­mány”: a sok cókmók alatt rej­tettél el a robbanóanyagot, meg a - szerkezeteket. De miért jönnek rohanvást fel­felé a meredek utcában? Nem volt idő okoskodásra. Gé­za tüstént felrántotta a kapu egyik szárnyát. s készenlétben várakozott. Néhány másodperc múlva a fiúk odaérkeztek, és anélkül, hogy futásukat meglas­sították volna, beviharzottak a kézikocsival a kapun. Imre bácsi gyorsan helyére il­ben, amely végsősoron a közösség érdekeit szolgálja. A tsz-tagoknak jó példát mutat a tsz elnöke, Pintér Dezső elv­társ, aki az 1240 holdas gazdaság irányítása mellett most végzi a mezőgazdasági technikum máso­dik évfolyamát. Azt az elvet vall­ja, gyarapítja szaktudását, hogy irányításával több és jobb árut termelhessenek, mint annak ide­jén termeltek az egyéni gazdák. Nagy Mihály elvtárs, a tsz könyvelője 13 éve tagja a terme­lőszövetkezetnek Amikor belénett a tsz-be, négy elemi iskolája és két középiskolája volt. 1953-ban kezdte el újra a tanulást, ame­lyet azóta is folytat. Megtanulta a rovatos könyvelést, majd a képesített kettős könyvelést. A fejlődés azonban nem állt meg, és Nagy elvtárs is tovább tanult. Jelenleg a mérlegképes könyvelői tanfolyamot végzi, napi munkája mellett. Szükségesnek látják a tsz-ben* hogy megfelelő szakmai utánpót­lásról is gondoskodjanak Németh Marika, fiatal tsz-tag, az elmúlt- évben, Borza Margit pedig az idén végzi a könyvelői tanfolya­mot. Az adminisztratív dolgozókon kívül nagy szorgalommal tanul­nak a fizikai dolgozók is. Malőr József és Majzik József Lengyel­ben, a kétéves mezőgazdasági szakiskolán tanulnak állattenyész tési, illetve növénytermesztési szakon. Mindkettőjüket azzal az elgondolással küldték iskolára, hogy képzett brigádvezetőket ál­líthassanak majd a brigádok élé­re. Két fiatal baromfitenyésztési tanfolyamot végzett az elmúlt év telén. Az idei téli szaktanfolyam­ra két sertéstenyésztőt küldenek majd, szakmai tudásuk emelése céljából. Tanulnak az iparos bri­gád tagjai is, Németh György a tavasszal tette le a mestervizsgát. Jelenleg a tsz építőbrigádjának a vezetője. A kistormási Dózsa Tsz-ben évente kezel 10 000 forintot for­dítanak a tagok szakmai tovább­képzésére, amely a v-nkorlali munkában a termelési eredmé­nyekben sokszorosan visszatérül. P-né fYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY lesztette a tölgyfa kapu kitárt szárnyát és rátolta a reteszt a kapura. Géza ezalatt macskaug­rásokkal Béla és Pokorny elébe került, széles taglejtésekkel ve­zényelte őket: — Ide, ide, gyorsan! A kis épület oldala mögé irá­nyította a fiúkat és a kéziko­csit. Ez a szöglet láthatatlan volt a kapubejáró környékéről. Géza csak most vette észre, hogy a két fiatalember se ele­ven, se holt. Úgy zihálnak, mint egy begyulladt kazán, és vastag erekben folyik róluk a verejték: — Mi történt? — kérdezte súg­va tőlük. Béla szintén suttogva válaszolt: — Az Olasz fasorban vettük észre, hogy... követnek az át­kozottak bennünket! — Kik? — Civilek, de messziről bűz­lik róluk, hogy hekusok. — És ti? — Mintha nem vettük volna észre őket... De aztán, hogy be­fordultunk az utcába, neki a me­redeknek ... — És azok? — Mire a sarokhoz értek, már jól fenn haladtunk és tán a ka­nyar miatt nem is látták, hová tűntünk. — Pszt1 — intett nekik Géza. — Akármi történik nem mozdul­tok innét, értitek? Bála és Pokorny bólintott. Po­korny ebben a pillanatban le­roskadt a kis kocsi szegélyére; Béla hozzá ugrott és kigombol­ta az inget a mellén. (Folytatjuk}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents