Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

4 TOhWÁ MEGYEI VEPÜJSÄG 1961. novemfier 3; Asszonyoknak—lányoknak Felejthetetlen élmény volt a budapesti kirándulás A szekszárdi termelőszövet­kezeti asszonyok — azok, akik resztvettek a városi nőtanács által rendezett egésznapos bu­dapesti autóbuszos kirándulá­son — még ma is, két hét táv­latából, örömmel emlékeznek vissza a Budapesten töltött nap ra. Különösen azok, akik ezút­tal látták életükben először hazánk fővárosát. Simon József- né, a Jóreménység Tsz tagja minden ismerősének elmondja, milyen gyönyörű az Országház és amikor a süppedő vörös szőnyegeken végigment, s be­ült a bársony fotelbe, úgy érezte magát, mintha tündér­országban járt volna. A kirándulók többségének kívánságára megnézték a Nem­zeti Galériát is. Szinte meglepő volt az érdeklődés, amelyet a kiállított képek iránt tanúsí­tottak. Reinspach Antalné, de a többiek is. hosszasan elnéze­gették a képeket. Elragadtatással beszélnek a felszabadulási emlékműről, ti Margitszigetről és a város más nevezetességeiről, amelyet meg­néztek, és nem lettek volna asszonyok, ha hosszasan el nem időznek az áruházak szép kira­katai előtt is. Természetesen mindenki hozott magával haza valamilyen budapesti ajándé­kot. a családtagoknak és hozzá­tartozóknak. Este a Fővárosi Operettszín­házban megnézték a Hölgyvá­lasz című zenés komédiát. Mindenkinek nagyon tetszett, annál is inkább, mivel a darab termelőszövetkezeti témája előttük is ismerős volt. A városi nőtanács kezdemé­nyezésével megrendezett bu­dapesti autóbuszos kirándulás jól sikerült, és hasznos volt. Haszno;i volt, mert elsősorban a jól dolgozó asszonyokat ju­talmazták, s a kirándulással egy felejthetetlen élményben részesítették őket. P-né Hogyan csomagoljunk az utazáshoz Utazásunk bármilyen időtar­tamú legyen, hétvégi, vagy hos­szabb, az alábbi dolgokat feltét­lenül magunkkal kell vinni: Papucs, törülköző, szappan, fogkrém, fogkefe, fejkendő a haj bekötéséhez, kölni, hintőpor, koz­metikai szerek, fésű, hajkefe, egy váltás fehérnemű, zsebkendő, pa­pírszalvéta, vatta, tartalék ha­risnya (még nyáron is, hűvösebb napokra gondolva) harisnyakötő, blúz, pulóver, hálóing. vagy pi­zsama, sál, (szeles időben ezzel köthetjük be fejünket), tartalék cipő és az évszaknak megfelelő sportruházat. A tulajdonképpeni csomagolást a cipővel kezdjük, melyet papír­ral, vagy régi harisnyával bur­koljunk be. Ezt helyezzük a bő­rönd aljára. Utána következhet­nek mindazok a holmik, melye­ket apróra összehajtogatva, a hely tökéletes kihasználásával helyezzünk a bőröndbe. Ehhez egy-két ötlet: a kölnis üveget körülcsavarhatjuk zsebkendővel, más törékeny holmit a törülkö­zőbe tehetünk. A bőrönd tetejére helyezzük a szabályosan össze­hajtogatott felső ruhákat és azok fölé néhány vállfát. A vállfákra mindig szükség van ahhoz, hogy megérkezésünk esetén holminkat felakaszthassuk, mert kevés üdü­lőben áll ez megfelelő számban rendelkezésre. Pongyolát csak hosszabb tar­Jótanácsok a fűtéshez A Sas kétaknás kályha kor­szerű fűtőkészülék és alkalmas mindennemű szén gazdaságos tü­zelésére. Figyelembe kell azon­ban venni, hogy a kétaknás kály­ha folyamatos fűtésre készült, és megfelelő kezelés mellett hosz- szabb ideig üzemeltethető. újra történő begyújtás nélkül. Ezért nem ajánlatos olyan szén hasz­nálata, amelynél sok salak kép­ződik, mert az meggátolja a tűz folyamatos fenntartását. A rostély felett a tűztérben keletkezett salakot még jobb mi­nőségű szenek felhasználásával is időnként el kell távolítani, mert ha az nagyobb mennyiségben felhalmozódik, akadályozza az égéshez szükséges levegő beáram­lásét és ezáltal a kályha hatásfo­ka csökken. A salak eltávolítá­sát úgy végezzük, hogy a rázó­rostély mozgatásával a hamut, va lamint apróbb salakot lerázzuk a hamuládába, majd a szikrafogó­ajtó kinyitása után a kihúzott hamuládába kotorjuk a rostélyon keresztül nem hulló nagyobb méretű salakot. A salak eltávolí­tása olyan időpontban történjék, amikor még megfelelő mennyisé­gű parázs van a kályhában, mert ellenkező esetben tüzűnk elalszik. tózkodás esetén vigyünk magunk­kal. Rövidebb, egy-két éjszakás utazásnál ezt egy nem átlátszó anyagból készült pizsama is he­lyettesítheti. Ebben is kimehe­tünk a fürdőszobába. Már említettük, hogy az üdülés célja nem a divatrevű, de azért a csomagolásnál gondoljunk a célszerűen összeállított délelőtti sportöltözködésre, valamint az es­ti szórakozásra. Ha üdülőbe uta­zunk, könyvet felesleges magunk­kal vinni, igazolvány ellenében ezt ott rendelkezésünkre bocsát­ják. Ha minden tanács ellenére valamit mégis otthon fein ítél­tünk, ezért ne bosszankodjunk, így is jól fogjuk magunkat érez­ni, s ha olyan nagyon kell, majd utánunk küldik. Kanadába vándorolt magyar asszony látogatása a tamási Vörös Szikra Tsz-Í A tamási Vörös Szikra Terme lőszövetkezet nőbizottsága az el­múlt héten vendégül látta Ko­vács Istvánnét, aki 34 évvel ez előtt vándorolt ki Kanadába, s háromhónapos rokonlátogatásra Tamásiba érkezett. A tengerentú li vendég megnézte a tsz gazda­ságát. Különösen nagy érdeklő­déssel tanulmányozta a nők mun­kakörülményeit, a szociális léte­sítményeket és a nők jogait tsz-ben. A nőbizottság ünnepi ebéden látta vendégül a Kanadá­ba szakadt magyar asszonyt. Amikor a tsz-asszor.yok meg­kérdezték Kovácsnét, mit vinne magával emlékként a tamási Vö­rös Szikra Tsz-ből, a következő­ket válaszolta: — Elviszem ma­gammal a legszebb ajándékot, amit a férjem kért, egy zacskó hazai földet. Viszek még magam­mal egy marokra való búzát és más magokat. Elviszem magam­mal a távoli világrészbe hazám egy darabkáját — mondotta bú­csúzóul Kovács Istvánné. Arckikészítés Az arcfestés csak akkor szép, ha a természetesség látszatát kel­ti. Nappalra csak óvatosan al­kalmazzuk a pirosítót. és kizá­rólag az arcnak azon részén amely nevetés közben elődom­borodik. Szőkék pasztellszínt, barnák élónkpirosat, feketék sö- tétebb vöröset használjanak. Li­las árnyalat csak esti világítás­ban előnyös. Mindig ügyeljünk arra, hogy a festés éles határ nélkül, egyenletesen elosztva menten át a festetten területbe. Száraz arcbőrre kizárólag krém­rúzst használjunk; egész keveset vegyünk belőle ujjhegyünkre, és több részletben elhelyezve, köny- nyed mozdulattal kenjük el, utá­na púderezzük arcunkat.. A por­rúzst (kőrúzs) viszont mindig pú­der fölé alkalmazzuk. Divattudósítás Háromtól hatéves korig az őszi-téli öltözködés színes és vál­tozatos. Otthon, óvodában, játék­hoz sötétebb tónusú mintás szö­vet nadrágok, hozzá élénkszínű mosható anyagból készült kötény ke, vagy egyenes blúz a célsze­rű. A teilos ruhákhoz vékony, lágyesésű, a trapézformákhoz vas tagabb, merevebb anyag alkal­mas. Díszítésük gyapjúszál-befű- zés, paszpólozás, rojtozás. A szók nyákhoz viselt lezser szabású blúzok és mellények kényelmes mozgást biztosítanak. Télre koc­kás rakott szoknyához színes ha­risnyanadrágot adhatunk, hozzá, meleg béléssel készült magasszá­rú cipőt. A teilos és trapéz vo­nalú kabátok mellett ünnepi al­kalmakra laza princesz vonalú kabát, jól öltözteti a kislányo­kat. Kislányoknak nem való ka­lap, helyette a kötött barette, vagy svájci sapka és színes kö­tött kesztyű illik. A Területi Egyeztető Bizottság döntéseiből 1. rajz: Kockás szövetruha, fer­débe szabott felsőrésszel, rakott szoknyával, színben harmonizáló pánttal díszítve, keskeny fehér gallérral. 2. rajz: Keskenycsíkos szövet­ből készült trapéz vonalú ruha, ferde irányú pántozással, a sza­básvonalban. Egyszínű szövet- gaüérral. 3. rajz: Egyszínű szövetruha elütő színű tűzéssel és masnikkal. 4. rajz: Trapézvonalú barchend ruha, saját tűzéssel. SZABADNAP. VAGY MUNKA­BÉR ÉS PÓTLÉK JÁR A HETI PIHENŐNAPON VÉGZETT MUNKÁÉRT? Tizenöt állattenyésztő nyújtott be panaszt a Szekszárdi Tangaz­daság egyeztető bizottságához, amelyben sérelmezték, hogy rend szeresen vasárnap is kell dolgoz- niok és e munkáért nem kapták meg az ötven százalékos bérpót­lékot. A gazdaság nem tudott a vasárnapokra más dolgozókat be­állítani, és arra való hivatkozás­sal, hogy az állattenyésztők ►►sa­ját magukat váltották« — csők az alapbért fizette ki részükre. A vállalati egyeztető bizottság helyt adott a dolgozók panaszá­nak és elrendelte a bérpótléknak részükre való kifizetését. A gaz­daság megfellebbezte az első fo­kú határozatot és így került az ügy a TEB elé. A TEB helyben­hagyta a vállalati egyeztető bi­zottság döntését és kötelezte a gazdaságot, hogy a panaszos dol­gozóknak összesen 3747 forint bér­pótlékot fizessen ki. Súlyosabb törvénysértés tör­tént a Hőgyészi Állami Gazda­ságban. ahol K. J.-né és A. H.-né tejkezelőknek még az alapbért sem fizették ki a vasárnapi illet­ve a törvényes munkaszüneti na­pokon végzett munkáért, sőt, ha egy-két vasárnap egyikük nem dolgozott, e címen a havi fizeté­sükből vonták te az egy napra eső részt. A vállalati egyeztető bizottság elutasította a panaszt, a TEB azonban hatályon k;vúl helyezte az első fokú döntést, mivel semmiképpen sem tartotta elfogadhatónak Gabriel Béla ve­zető bérelszámolónak azt az állí­tását, hogy a havi alapfizetésért a hónap minden napján — bele­értve a törvényes munkaszüneti napokat is — kell dolgozni. Köte­lezte a TEB az állami gazdasá­got, hogy A. H.-nének 1620, K. .1- nének 1350 forintot fizessen ki a heti pihenőnapon végzett mun­káért munkabér és 50 százalékos bérpótlék címen, illetve fize'se ki a jogtalanul levont összegeket is. NEM TEKINTHETŐ IGAZO­LATLAN. DE IGAZOLT HIÁNY­ZÁSNAK SEM, HA A DOLGO­ZÓ A VÁLLALAT HIBÁJÁBÓL NEM VÉGEZHET MUNKÄT Július 17-én a Dunaföldvári Kendergyárban felszólították az. áztatósokat, hogy másnap mun­kába jövet hozzanak kaszát. A dolgozóknak csak egy része ren­delkezett kaszával, néhánynak a vállalat tudott adni, de közilük kilencnek nem jutott, így nem vehettek rész.t a kendertároló te­rületen a gaz lekaszálásában. A kilenc dolgozó nem kapott más munkát, három napon keresztül nem dolgozhattak. E három na­pot igazolatlan mulasztásnak te­kintette a gyár vezetősége, az ez­zel járó összes következményeK- kel. A vállalati egyeztető bizottság úgy határozott, hogy tudomásul veszi a gyárvezető bejelentését, miszerint a kilenc áztatós há­romnapos hiányzását igazoltnak tekinti, mentesítve az igazolat­lan mulasztásból következő jog­hátrányoktól (fizetéses szabadság­levonás, fizetett ebédidőre járó bér megvonása, nyereségrészese­dés-csökkentés stb.) A panaszo­sok a. TEB-hez fordultak felleb­bezésükkel. A TEB megállapítot­ta, hogy nem volt helyes az első fokú egyeztető bizottsági döntés, egyrészt azért, mert nem. »tudo­másul vennie« keltett volna a gyárvezető bejelentését, hanem határozatilag kötelezni, másrészt pedig még »igazolt hiányzássá« sem lehet minősíteni a három napot, mivel a dolgozók megje­lentek munkára. A TEB kötelez­te a vállalatot, hogy a kilenc dol­gozónak fizesse ki a három napra esedékes bér nyolcvan százalé­kát, összesen 1300 forintot, »ké­szenléti díj« címen. A TÖRVÉNYES HATÁRIDŐN BELÜL KELL BENYÚJTANI A BÉR- ÉS FEGYELMI ÜGYEK­KEL KAPCSOLATOS PANA­SZOKAT D. I. és S. H.. a regöly-majsai szociális otthon dolgozói túlmun­káért járó bér követelése ügyében nyújtottak be panaszt a tamási járási egyeztető bizottsághoz, ar­ra való hivatkozással, hogy 1959- ben és 1960-ban napi 2—2 túlórát, dolgoztak és erre nem kaptak munkabért. Az egyeztető bizott­ság elutasította a kérést, ugyan­így döntött a TEB is, mivel el­maradt munkabér ügyében a sé­relem tudomásulvételétől számí­tott 60 napon belül tehet panaszt tenni. Nem fogadhatta el a TEB az. otthon volt gondnokának utó­lagos igazolását sem, mivel az is utólag, a panasz benyújtásakor készült. Gyakori eset az is, amikor sé­relmesnek tartott fegyelmi dönté­sek ellen nem teszik meg a pa­naszt kellő időben (itt 8 nap a határidő). Cs. J., a döbröközi föld művesszövetkezet volt dolgozóin azt kérte a dombóvári járás Kö­zös egyeztető bizottságától, hogy utasítsa volt munkáltatóját, hogy munkakönyvében az »Elbocsátva« bejegyzést javítsa ki »Hozzájáru­lással kilépett«-re. Az ilyen be­jegyzést csak akkor lehet kijaví­tani, ha az alapjául szolgáló fe­gyelmi határozatot hatálytalanít­ják. Mivel a panaszos a fegyel­mi döntés elten nem fellebbezett időben, sem a járási egyeztető bizottság, sem a TEB nem foglal­kozhatott érdemben az üggyel. HÁROMNAPI IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS MÉG NEM ERED­MÉNYEZHET AUTOMATIKU­SAN ÖNKÉNYES KILÉPÉST A. J.. a Kölesdi Téglagyár dol­gozója három napot mulasztott igazolatlanul. Családi ügyben kel­lett sürgősen elutaznia — a TEB tárgyaláson részletesen és bizo­nyos mértékig elfogadhatóan meg is indokolta ezt — vállalata ez­után »önkényesen kilépett« be­jegyzéssel kiadta munkakönyvét; A TEB hatályon kívül helyezte ezt az intézkedést, mivel többna­pos igazolatlan mulasztás után is csak az esetben tehet az ön­kényes kilépést beírni a munka- könyvbe. ha a vállalat felszólí­totta a dolgozót, hogy — a fel­szólításban megjelölt határidőn belül — foglalja el munkahelyét, figyelmezteti, hogy különben ön­kényes kilépőnek tekintik és a dolgozó ennek a felszólításnak nem tesz eleget. KlSZ-esküvő Tevelen Közel kétszáz meghívott ven­dég, és legalább ugyanannyi ér­deklődő gyűlt össze legutóbb Te­velen. a művelődési ház udvarán, hogy szemtanúja tehessen Beke Ambrus tsz-párttitkár és Balogh Gizella tsz-tag esküvőjének. A művelődési ház ünnepi dísz­ben várta az ifjú jegyespárt. Mendelsohn nászindulójának hangjai mellett vonult be az if­jú jegyespár és több száz főnyi kísérete a terembe az állami anyakönywezető elé. Húsz kisz- ista és negyven úttörő egyenru­hás lány és fiú virágcsokrokkal állt díszőrséget és tette ünnepé­lyesebbé az ifjú pár számára életük legszebb napját, | A hivatalos eskütétel után Mé­száros Béla elvtárs, a járási pártbizottság titkára szólt az if­jú párhoz, majd egy piros szek- fücsokrot adott át nekik. Király Ernő elvtárs, a KISZ járási vb- titkára, a járás ifjú kommunis­táinak üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta az ifjú párnak, majd Jándi József elvtárs tsz-elnök a pártvezetőség és a tsz tagságá­nak jókívánságait tolmácsolta. Az esküvő után a gratulálok százai kívántak boldog házaséle­tet az ifjú párnak, majd a reg­gelig tartó lakodalomban szóra­koztak együtt a meghívottak. Ambrus Lukács levelező, Tevel

Next

/
Thumbnails
Contents