Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-25 / 278. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1961. november 25. Hruscsov beszéde a Kekkonen tiszteletére adott villásreggelin Novoszibirszk (TASZSZ) : Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke pénteken Novoszibirszkben vil- lásreggelit adott Urho Kekkonen finn elnök tiszteletére. A villásreggeiin elmondott be­szédében Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió a jelenlegi helyzetben legnagyobb saj­nálatára, már nem tekintheti úgy Európa északi részét, mint a béke és nyugalom övezetét, amilyen az eddig volt. Ezért is javasolta a Finnország­hoz intézett szovjet jegyzék kö­zös intézkedések kidolgozását Finnország és a Szovjetunió ha­tárainak megerősítésére. Hruscsov hangsúlyozta, a Szov­jetunió legfontosabb kötelességé­nek már ma azt tartja, hogy amíg nem késő, minden szüksé­ges intézkedést megtegyen a nyugatnémet militaristák és re- vansisták kezeinek megkötésére, akik arcátlanul követelik a má­sodik világháború után kialakult államhatárok felülvizsgálását. A Szovjetuniónak ezek az intézke­dései erősítik az európai népek békéjét és biztonságát. „Éppen ez a mélyen békesze­rető törekvés hatja át a né­met békeszerződés megköté­sére és annak alapján a nyu­gat-berlini helyzet rendezésé­re irányuló javaslatainkat”. Hruscsov kijelentette, hogy a régi náciknak és hitleristáknak, akik ma irányítják a nyugatné­met Bundeswehrt, és akik a NATO vezető posztjai felé igye­ni a kezükbe. Ismerve azoknak a háborús kalandosság iránti haj­lamát, nem lehet hinni a sza­vuknak, nem szabad hinni a leg­ünnepélyesebb ígéreteiknek sem. Hruscsov emlékeztetett a NATO Balti-tengeri és észak-európai ka tonai készülődéseire, majd kije­lentette: Dánia és Norvégia en- i gedelmeskedtek a NATO nyomá- ' sának és követeléseinek — s kü­lönösen az NSZK katonai körei követeléseinek — és tevékenyen részt vettek az újabb és újabb háborús készülődésekben, amivel aláássák saját biztonságukat, hoz­zájárulnak a helyzet kiéleződé­séhez Észak-Európában és a Bal­ti-tenger medencéjében, megne­hezítik semleges szomszédaik helyzetét, közelebb hozzák a nyu­gatnémet militaristák és revans- isták oldaláról fenyegető veszélyt Finnország és a Szovjetunió part­jaihoz. Erről szólva a szovjet kor­mányfő rámutatott, hogy Dánia és Norvégia vezetői a finn kor­mányhoz intézett szovjet jegy­zék nyilvánosságra hozatala után is rózsaszínű szemüvegen át lát­ják országaik katonai kapcsola­tait a Német Szövetségi Köztár­sasággal. Hruscsov emlékezetbe idézte, hogy Norvégia kormánya meg­hívta Strauss nyugatnémet had­ügyminisztert Oslóba a katonai együttműködés kérdésének meg­vitatására, s Dánia kormánya tárgyalásokat kezdett a Német Szövetségi Köztársasággal, dán— nyugatnémet közös hadseregpa­rancsnokság létrehozásáról. Hrus­csov ezekután kijelentette: „Szin­te hihetetlen, de mégis az a hely­kéznek, nem szabad fegyvert ad- zet, hogy minde7, nagyon hason­lít valami sajátos katonai erő fi- togtatására”. A nemzetközi feszültség foko­zódása, valamint a szovjet és finn nép életbevágó érdekei kö­vetelik a két ország közötti min­den oldalú együttműködés továb­bi megszilárdítását, biztosítéko­kat követelnek arra vonatko­zóan, hogy Finnország mint ma, úgy holnap is ragaszkodni fog az általa választott külpolitikai irányvonalhoz, Paasikivi—Kekko­nen vonalához, amely iránt a Szovjetunió teljes bizalmat táp­lál. „Finnország semlegessége Eszak-Európa és a Balti-ten­geri térség békéje és nyu­galma megőrzésének egyik legfontosabb biztosítéka" — állapította meg Hruscsov. A szovjet miniszterelnök hang­súlyozta, hogy a Szovjetunióban komoly aggodalmat kelt a ta- nerristáknak a jobboldali csopor­toknak tevékenysége, amely arra irányul, hogy aláássa Finnország barátságát a Szovjetunióval, alá­ássa a Paasikivi-3—Kekkonen irány vonalat. Feltesszük magunknak a kérdést — mondotta Hruscsov —, vajon ezek a körök nem a nyu­gatnémet revansistákkal és mi­litaristákkal való „fegyverbarát­ság” helyreállításának feltételeit akarják-e előkészíteni? Márpedig ezt nem lehet számításon kívül hagyni a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Hruscsov biztosította Kekkonen elnököt: a szovjet kormány min­dig arra törekszik, hogy megte­remtse a Szovjetunió és Finnor­szág közötti barátság és bizalom további fejlesztésének legkedve­zőbb feltételeit. Páncélkocsik, fegyveresek, tüntetések a dominikai főváros utcáin Santo Domingo (MTI): Ismét feszült a helyzet Dominikában — tűnik ki hírügynökségi jelenté­sekből. Csütörtökön délután repülőgép­re rakták a Trujillo-család ed­dig még Dominikában maradt utolsó tagjait is. A hír villámse­bességgel terjedt el, s a repülő­téren nagy tömeg jelent meg. Az emberek hatalmas tüntetésbe kezdtek, amikor a rettegett zsar­nok családtagjai beszálltak a gépbe. A repülőtéri tüntetés vá­rosszerte megmozdulásokra, ké­sőbb, mint a nyugati tudósítók írják, zavargásokra vezetett. Az utcákon hömpölygő tömeg behatolt a Trujillo-familia házaiba, dühében összerom­bolta a berendezést, s egy­két Trujillo-villát felgyújtott. Az AFP tudósítója jelenti, hogy ekkor még a hadsereg és a kar­hatalom, valamint a rendőrség tétlenül nézte a tömeg megmoz­dulását, sőt több fegyveres se- . gített is a felháborodott népnek. A főváros utcáin még mene­telt a tüntető tömeg, amikor Balaguer államfő elmondotta ko­rábban beharangozott rádióbeszé­dét. Balaguer kísérleteket tett a nyugtalanság lecsillapítására, majd kijelentette, hogy szádéká- ban áll ideiglenes, esetleg koa­líciós kormányt alakítani az el­lenzéki pártok bevonásával. (Mint ismeretes, a polgári ellen­zéki pártok egy része behódolt Balaguemek, csak a „június 14-e mozgalom” pártja változtatta meg korábbi álláspontját.) Ba­laguer természetesen nem habo­zott tudtul adni, hogy a koalí­ciós kormányban nincs helye en­nek a pártnak. Szólt a dominikai partvidék közelében tartózkodó amerikai flottáról is. Azt állította, hogy nem a kormány hívta az amerikai hadihajókat dominikai felség­vizekre, de úgymond, nem is tiltakozik jelenlétük ellen, mert ez „a% ország bizton­ságának megvédésére szol­gál.” Szót ejtett néhány ellenzéki párt, főleg az úgynevezett nem­zeti polgári unió pártjának ve­zetőivel folytatott tárgyalásairól is, és azt mondotta, hogy közö­sen akarják megoldani a köztár­saság problémáit. Az államfő a párt egyik száműzetésben lévő vezetőjét Bonillát nevezte ki Do­minika új ENSZ-képviselőjévé. Végül kijelentette, hogy kijárá­si tilalmat rendel el a főváros Galvao kapitány és társai menedékjogot kaptak Brazíliában Brasilia (MTI). Galvao kapi­tány és társai, akiket Marokkó­ból kiutasítottak, mert egy ha­talmukba kerített repülőgépről a portugáliai választások előtt kor­mányellenes röplapokat dobáltak le Lisszabonra, menedékjogot kaptak Brazíliában. A menedék­jog megadását azonban a brazil kormány feltételekhez kötötte. Az AP megjegyzi, hogy amíg a brazíliai kormány Galvaóék to­vábbi sorsáról tanácskozott, Chile is felajánlotta nekik a menedék­jogot. Sxtálinváros nevét Dunaújvárosra váltoxtatták A Magyar Szocialista Munkás- I a népköztársaság Elnöki Tanácsá párt Sztálinvárosi Bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Nép­front helyi elnöksége, új szocia­lista városunk dolgozóinak kíván­ságára azzal a kéréssel fordult hoz, hogy változtassa meg a vá­ros nevét. A népköztársaság El­nöki Tanácsa eleget tett a kérés­nek és Sztálinváros nevét Duna­újvárosra változtatta. területére. A tilalom a péntek reggeli órákig terjedt ki. A felhívás elhangzása után fegyveresek, páncélgépkocsik jelentek meg a város főbb pontjain, s a levegőben a lé­gierők Vámpír típusú va­dászgépei száguldoztak fenye­getően. A dominikai képviselőház ha­tározatot hozott a főváros nevé­nek megváltoztatásáról. A fővá­rost 1930-ban egy forgószél föl­dig lerombolta. 1936-ban újjá­épült és Trujillo, az önkényúr, saját nevére Ciudad Trujillóra, — Trujillo-városra — keresztelte át. A határozat szerint a várost most ismét úgy nevezik, ahogy 465 évvel ezelőtt Kolumbus el­nevezte: Santo Domingónak. A Szovjetunió ENSZ-képviseletének nyilatkozata New York (TASZSZ). A Szov­jetunió ENSZ-képviselete csütör­tökön nyilatkozatot tett közzé a katangai helyzetnek a Biztonsági Tanácsban történt megvitatásá­val összefüggésben. Már húsz nap telt el azóta — hangzik a nyilatkozat — hogy Etiópia, Nigéria és Szudán köve­telte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását a Katangában kia­lakult súlyos helyzet megvitatá­sára, valamint az idegen zsoldo­sok és a mögöttük lévő gyarmat- tartó hatalmak jogellenes katan­gai akcióinak megszüntetését cél­zó intézkedések hozatalára. A gyarmattartók képviselői fe­lelősek azért, hogy a Biztonsági Tanács mind ez ideig semmiféle döntést nem hozott a szóbanfor- gó kérdésben. „A gyarmattartó hatalmak — folytatódik a nyilatkozat — meg szeretnék akadályozni az ENSZ- fegyveres erők bevetését Csőmbe, és más katangai ügynökeik ellen, s e célból azt javasolják, hogy a világszervezet bocsátkozzék tár­gyalásokba a katangai tartományi hatóságok képviselőivel és igye­kezzék megbékülni Csombéval, az Union Miniere külföldi rész« vénytársaság emberével.” „A gyarmatosítók képviselői — hangzik a nyilatkozatban — egy­szersmind olyan határozatot igye­keznek a Biztonsági Tanácsban megszavaztatni, amely szentesíte­né beavatkozásukat Kongó bel- ügyeibe.” Befejezésül a nyilatkozat meg­állapítja: „A Szovjetunió mindig erélye­sen tiltakozott és továbbra is til­takozik a gyarmatosítók olyan tö­rekvései ellen, hogy kongói ka­tonai beavatkozásukat az ENSZ cégérével leplezzék és a világszer vezetet a Kongói Köztársaság szétdarabolására, valamint a gyarmattartó hatalmak kongói pozícióinak védelmére és kongói uralmuk megőrzésére használják fel. A Szovjetunió ugyanakkor továbbra is szorgalmazza, hogy a Biztonsági Tanács sürgős és hatásos intézkedéseket hozzon a katangai külföldi katonai beavat­kozás megszüntetésére, a gyarma­tosítók és ügynökeik Kongóból való kiutasítására, valamint a Kongói Köztársaság politikai füg­getlenségének és területi egysé­gének biztosítására. Á LEMP Központi Bizottságának határozata az SZKP XXII. kongresszusáról Varsó (TASZSZ). A PAP len­gyel hírügynökség ismerteti a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának plénu­mán az SZKP XXII. kongresz- szusáról hozott határozatot. A határozatban többek között ez áll: A Lengyel Egyesült Munkás­párt teljesen egyetért azzal az elemzéssel, amelyet az" SZKP XXII. kongresszusa, a nemzetközi helyzetről adott teljesen egyetért a kongresszus általános nemzet­közi politikai irányvonalával. Ez a politika a népek legközvetle­nebb létérdekeit fejezi ki és a lengyel nép egyöntetű támogatá­sát élvezi. A Lengyel Egyesült Munkás­párt elméleti szempontból gyü­mölcsözőnek, gyakorlati szem­pontból fontosnak tartja, hogy az új program és az SZKP szer­vezeti szabályzata alkotó szel­lemben tovább fejleszti a párt­élet elveit és a szociálista állam­ról szóló lenini tanítást. Pártunk meg van győződve ar­ról, hogy a szocialista demokrá­cia eltorzításának bátor feltárása és megszüntetése óriási történel­mi jelentőségű volt minden szo­cialista állam, az egész nemzet­közi munkásmozgalom szempont jából. Az SZKP azzal, hogy leküzdött minden elhajlást a leninizmustó), megszilárdította a szocialista ál­lamok és pártjaik közötti kap­csolatokban a szolidaritás és az egyenlőség internacionalista el­veit. Pártunk az SZKP XX. kong- reszusa által teremtett feltéte­lek között á központi bizottság 1956 októberében megtartott 8. plénumán kidolgozta, majd 3. kongresszusán tovább fejlesztette jelenlegi helyes politikai irány­vonalát, megszabadította politi­káját a dogmatikus és szektáns torzításoktól, szétzúzta a revizio- nizmust, megszilárdította a párt lenini egységét, a munkásosztály­hoz és a néphez fűződő kapcsola­tait. A szocializmus építését foly­tató pártunknak eltökélt szándé­ka, hogy következetesen tovább fejleszti a szocialista demokrá­ciát, erősíti a szocialista tábor egységét, a nemzetközi szolidari­tásnak azokat a szálait, amelyek az összes testvéri kommunista és munkáspártokhoz fűzik. A LEMP KözDonti Bizottsága helyesli az SZKP XXII. kong­resszusán részt vett lengyel párt­küldöttség álláspontját. /J^ETTEISTŐ TSrODRIGVEZ Géza felkapta a kagylót. Fran­cisco hangját hallotta, amint két­ségbeesetten hallózott a készü­lékben. — Itt Rodriguez — kiáltott a kagylóba. ;— Végre, itt Francisco. Üd­vözlöm, barátom. A miniszter úr üzen magának. Mélyen sajnálja, hogy ő nem jöhet a készülékhez, vásott: Az öreg már aludt. Imre de a körülmények... Ha maga azt bácsi és Géza lábújjhegyen osont látná, Rodriguez! be Annához. — Dehát, mi történik ott? Imre bácsi elmondta a nagy új- — Elutazunk. Rodriguez. Most, •IRTA: HORVATH JÓZSEF 56. — Az más, édes fiam. Az egé­szen más. Tudod, mekkora mun­ka vár minket ezen a kásahegyen ságot a lánynak. Anna nem ju- azonnal. Bécsbe megyünk, túl? Ha majd a kommunisták tott szóhoz, csak nézte, nézte az Géza egy pillanatig habozott. nyíltan is a nép élére állhatnak, ő Gézáját. Öröm, és elfúló izgalom, egvszer­Na, hát mi lesz? öleljétek re kapták marokra a szívét. — Merre utaznak, Francisco? és elkezdjük építeni azt az új vi­lágot, amelyben nem lehet többé meg már egymást, halljátok? az ember embernek farkasa... Elfordult. Az ablaknál akadt Budapesten keresztül? nagy, irdatlanul nagy munka lesz egy kis dolga. Hosszan fürkészte — Nem, közvetlenül nyugat az, és jó, ha a mi nemzedékünk a környéket. felé. És Bécsből is hamarosan De még mindig túlságosan ko- tovább megyünk, Svájcba, majd rán fordult vissza... esetleg hamarosan haza. Néhány nappal ezután, egy esős — Ügy, hát egyelőre nem lát- reggelen Anna lélekszakadva ke- hatom önöket? Sajnos, nem, kedves Rodri­a végére jut! Géza mélyen elgondolkozott. — Én csak érzem azt az eljö­vendő világot, érzem erkölcsisé- gét, tartalmát, de bevallom ne- reste Gézát, aki a kazánházban ked, magát a berendezést nem foglalatoskodott, tudom magam elé képzelni. — Jó! Erről még sokat beszél­getünk majd. Későre jár... Tu­dod mit? Ha akarod, menjünk most Annához. Veled me»T7ek én is. Elmondjuk neki, hogy tagja dezte útközben Géza. lettél a pártnak. Géza örömest ugrott talpra — Géza, gyorsan, gyorsan... — Mi történt? — Telefon Hévízről... Együtt futottak az irodába. — Már beszéltél velük? — kér­guez. Pedig Juanita ragaszkodott hozzá, hogy Budapesten keresztül utazzunk, és magát is vigyük ki abból a pokolból. Géza csaknem elejtette a kagy­lót. Még ez hiányzott volna! — De aztán a miniszter más­— Nem, csak a keszthelyi pos- képp döntött. Képzelje, alig győ­__________ _____ __ tával. de még mielőtt Hévízt kap- zök vigyázni Juanitára. nehogy Ann a, aki most is Gulyás bácsi csolták volna, elrohantam érted, megszökjön, és valami őrültséget lakásában lakott, a szobában ol- — Nagyon jó. csináljon.

Next

/
Thumbnails
Contents