Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-25 / 278. szám

1961. november 25. TOI,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „Értekezik" a KISZ-brigád — Lejárt a mai nap is — mond­ja Vida Mihály forgalmi szolgá­lattevő, a KISZ-brigád vezetője, műszakváltáskor. — Ma is teljesí­tettük a tervet. Mennyi ilyen nap van már a brigád háta mögött? Mennyi szép emlék a harcos na­pokról, éjszakákról. De van szo­morú emlék is, ezt azonban el­feledteti velünk a munka sikere. — Nem mindig ment ilyen jól a munka — szakítja félbe a be­szélgetést Bence Gellért tolatás- vezető. — Amikor Vida elvtárs szabadságon volt és tartalékosok­kal kellett a munkát végezni, le­romlottak eredményeink. Máso­dikak. sőt az utolsók is voltunk Kemény munka kellett, hogy is­mét az elsők lettünk. — Eredményes volt a novem­ber 7-i műszak kezdeményezése — mondja véleményét a brigád munkájáról Helyes Ferenc for­galmi átmenesztő. — Nemes ve­télkedésre adott alkalmat és bri­gádunk lett az első — mondja Vida elvtárs. — Segített a XXIf. kongresszus és a mi versenyünk­ben a jövőnket látjuk a Szovjet­unió Kommunista Pártjának prog ramjában, s ezt közelebb hozni csak a jobb munkával tudjuk elősegíteni. — Ezek a napok adtak lendüle­tet munkánkhoz. Harcoltunk a percekért, a sok 5—10 pere ösz- szetéve eredményezte kiváló ered ményeinket. Például az 5201. szá­mú vonat menetrendszerű indulá­sa 9 óra 11 perc volt. Jó munka- szervezéssel és a fűtőház segítsé­gével már 9 óra előtt el tudtuk küldeni, így a kocsik nem a 10.. hanem a 9. órában elmentek. A kocsitartózkodást az 5261. számú vonatnál és a 2198-as számú vo­natnál 5 percet »takarítottunk*1 meg — értékeli a műszakot Vida elvtárs. — Ezek a percek jelen­tették számunkra, hogy a kocsi­tartózkodási egységidőt 1,8 órá­val csökkenteni tudtuk, így tel­jesítményünk ennél a tényező­nél 130,1 százalékra alakult. A kocsitartózkodási egységidő jó teljesítése segítette a menetrend szerinti indítási tervünk jó telje­sítését is. Igazgatósági tervünket 1,8 százalékkal teljesítettük túl. — Nagy segítséget ad Csiszár Lajos kocsifelíró elvtárs is — egészíti ki az értékelést Helyes elvtárs. — A vonatokat időben felírja és én a kocsik fuvarleve­lét ennek megfelelően tudom elő­készíteni, mert mikor jönnek a vonatvezető elvtársak, készen várja a számadás és nem kell a papírokat keresgélni. — A vonatrendező téren is jól megy a munka — mondja Bence elvtárs. — A jól összeszokott bri­gádnál nem okoz gondot a vona­tok összeállítása. Jóleső érzés az, amikor látjuk a forgalmi szolgá­lattevőt, hogy minden erejével segíti munkánkat. Még percekig »értekezik« a bri­gád, még egyszer kinéznek az ál­lomásra, vajon a másik brigád is így dolgozik-e, mint ők. s haza indul a brigád pihenni. Egyenruhás vasutascsapat, a KISZ-brigád hazatér lábuk alatt roppan a kő, mögöttük elhal az állomás munka-ritmusa. Pásti József Bátaszék Minden jelentős mezőgazdasági nagyiizem részt kíván venni a jövő évi országos A jövő év szeptemberében meg­rendezésre kerülő országos mező- gazdasági kiállításra 1962. január 31-ig lehet jelentkezni. Az álla­mi gazdaságok, termelőszövetke­zetek, gépállomások vezetői és dolgozói körében rendkívül nagy az érdeklődés, már minden je­mezőgazdasági kiállításon lentősebb mezőgazdasági nagy­üzem beadta jelentkezését. A határidő lejárta után kiváló szak­emberekből alakult bizottságok határozzák meg, kik vehetnek részt a magyar mezőgazdaság nagy seregszemléjén. Kiszesek a városrendezésért Az elmúlt két hét szombatjain és vasárnapjain az Arany János utca parkosításán dolgozott a vá- ios KISZ-fiataljainak egy-egy csoportja. Diákok és a Vasipari Vállalat fiataljai vettek részt ezekben a munkákban. Legutóbb a Közgazdasági Technikum ta­nulói végeztek értékes társadal­mi munkát ezen a helyen. Har­minchatan vettek részt ebben a megmozdulásban és munkájukat csak dicsérni lehet. Az egész nap­ra beütemezett munkát már dél­előtt fél 10 órára befejezték. A facsemeték megérkezésével foly­tatják a parkosítás munkálatait, amikor az ültetést végzik el tár­sadalmi munkában. — Csak vigyázzon, Francisco, az istenért, nehogy ide engedje, ahol ugyan keveset ér most az emberélet! — Már mennem is kell... A mi­niszter és az egész család, termé­szetesen én is, forrón üdvözöljük magát, a viszontlátás őszinte re­ményével... — Isten önökkel, Francisco, is­ten önökkel... Géza még néhány percig moz­dulatlanul ült a készülék mellett. Anna lépett hozzá, hogy megtö­rölje izzadó homlokát. De Anna ezúttal hiába meredt kérdőn Gé­zára. a fiú nem volt hajlandó el­mondani a Franciscóval lefolyt beszélgetést, csak ennyit jegyzett meg: — Jól állnak a dolgok, Anna. A spanyol követ családostul el- hagvja az országot. Többé nem kell tartanunk tőlük. — De hiszen ez nagyon jó! — újjon-’ott Anna. — De még milyen jó! — hagy­ta helyben Géza. XV. December köze"« táján téliesre fordult az H^órás. Ez megtetéz*e az ezer sebből vérző, fájdalomtól von agio Budapest szenvedéseit. Közeledett a főváros ostrom­A nyilasok vesztüket érezt" Nem is palástolták növekvő vél szomjukat, sőt, nyilvános gaztet­teikkel még inkább meg akartál; félemlíteni az embereket. De Bu­dapest tudta, hogy a fokozódó terror mögött szűkölő rettegé: lappang, rettegés a holnaptól, a megtorlástól. A nyilasok hetvenkedéssel és fenekedéssel iparkodtak ellensú­lyozni ezeket a szorongató érzé­seket. Vérengzéseikkel nyomaté- kot akartak adni az őrült nem­zetvezető, Szálasi doktrínájának: aki nem szolgálja Hitlert, és a végső győzelmet, annak pusztul­nia kell. A spanyol ház három akció­gárdistája egy délután körüljárt a városban, hogv hírül vigye, mit művelnek a nyilasok. Szürkület- tájt hazafelé iparkodtak, amikor az Olasz fasorban egy végsőkig elcsigázott, áléit férfire bukkan­tak. A férfi a földön feküdt, tes­tét elmaszatolt, alvadt vérfoltok borították, kezefeje véres cafa­tokban lógott. A gárdisták szeme összevillant. Szó nélkül felkapták az áléit em­bert. és magukkal vitték a spa­nyol házba. Az ismeretlen férfi csak nagv -«kára tért macához. Kérdőre f««fá'* volna, de összeszorított -• Végül t-'t, és beszélni kez­dett: Oktatás, népművelés a mezőgazdasági üzemekben — és a szakszervezet szerepe A z elmúlt évek során hatal- *"*■ más változások történtek a mezőgazdaságban; a kisparcel- lás gazdaságokból létrejöttek a szocialista nagyüzemek. Ezt a ha­talmas átalakulást az emberek tudatának is követni kell. Na­gyobb szakmai tudás kell a kor­szerű gazdálkodáshoz, de növe­kedni kell a mezőgazdaságban dolgozók általános műveltségének is. Ezt követeli meg parancsoló szükségszerűséggel az a tény is, hogy jelenleg a mezőgazdaság­ban dolgozók általános művelt­sége a legalacsonyabb. Az általános műveltség, a szak­mai, politikai tudás gyarapítá­sához a szervezett oktatás külön­böző formáin kívül fel kell hasz­nálni az ismeretterjesztő előadá­sokat, a filmet, a rádiót, a te­levíziót, a könyvet. A mezőgazdaságban dolgozók látókörének, ismereteinek bővíté­sében igen nagy szerep jut a szakszervezeteknek. A dolgozók érdekeinek védelme mellett a kulturális nevelömunkában, az ismeretterjesztésben, az iskolai oktatásban számos feladatot is meg kell oldania, az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján. Ma már eljutottunk oda, hogy a szakszervezeti bizottságok a népművelési munkát az általá­nos szakszervezeti munka szer­ves részének tekintik. Megszűnő­ben vannak az előző években ta­pasztalt ellentétek a szakszerve­zetek és a tanácsi szervek kö­zött arról, hogy ki legyen a kul­turális munka gazdája, irányító­ja. Megszűnt a szakszervezeti kul- turmunkások vándorlása is, így azok továbbképzésére nagyobb lehetőség nyílik. Amíg a MEDOSZ Megyei Bizottsága ta­valy a nyári hathónapos nép­művelési tanfolyamra 3 főt tu- dott küldeni, addig az idén tizen­kettőt küldhetett. Tánctanfolya­mon ketten vettek részt, a jelen­leg folyó színjátszói rendezői tanfolyamon öten vesznek részt. A népműveléssel foglalkozók nagyobb felkészültsége, munka­szeretete hozzájárult a szakszer­vezet kulturális tevékenységének javításához. Csak helyeselhető a MEDOSZ Megyei Bizottságának az a célkitűzése, hogy a függet­lenített művelődésiház-igazgatók végezzék el a SZOT három hó­napos népművelési tanfolyamát. A szakszervezetnek nagy sze- ** rep jut az ismeretterjesz­tési előadások szervezésében. Ezek az előadások hivatottak na­gyobb szakmai, politikai, általá­nos tudást adni azok részére, — Székács István a nevem... MÁV rakodómunkás vagyok. A Vitorla utcában lakom a felesé­gemmel, és négy apró gyerekkel. Egy ismerős családon akartam segíteni. Zsidó emberek, behur­colták őket a nyilasok egy sárga­csillagos házba. Gondoltam, vi­szek nekik valami kis élelmet, meg egy csomag cigarettát. A fe­leségem össze is pakolt valamit, nem sokat persze, mert magunk­nak is alig van. Két óra tájban értem oda a sárgacsillagos ház­hoz. Úgy tettem, mintha vízve­zetékszerelő volnék, egy bádog szerszámládát akasztottam a vál- lamra. Abban volt a kis csomag. Benyitottam a kanun, és már in­dultam volna felfelé a lépcsőn, amikor két nyilas rámrontott. Mit keresek ott. ki vagyok, ezt kérdezték. Mondom, ide hívtak, megreparálni a vízvezetéket. De kicsoda? — kérdezték azok. Meg­mondtam nekik az ismerősöm nevét. A nyilasok úgy röhögtek, hogy a hideg futkározott a há­tamon. Éreztem, hogy nagv baj van, elüeyetlenkedtem a dolgot. Tulajdonképpen nem számítot­tam arra, hogv a házon belül ezekkel a gazemberekkel találko- -nm, csak az utcai találkozásra ’•átültem fel. (Folytatjuk) akik szaktanfolyamokon, esti­illetve levelezőoktatásban nem vesznek részt. A szakszervezeti bizottságok egyre jobban meg­ismerik ezeknek az előadásoknak hasznosságát. Míg az elmúlt év első felében 3444 résztvevővel 53 ismeretterjesztő előadás volt a megye mezőgazdasági üzemeiben, addig az idei év hasonló idősza­kában 76 előadás hangzott el 3939 résztvevő előtt. Az előadá­sok számának és színvonalának további emelése érdekében me­gyei szinten készült ismeretter­jesztő terv. A terv tematikai ja­vaslatot adott a szakszervezeti bizottságoknak, s azok egy része e javaslatok figyelembevételével készítette el az ismeretterjesztő előadások programját. Több he­lyen ezekhez a javaslatokhoz hozzáadták az üzem sajátosságá­nak, a dolgozók összetételének, igényeinek megfelelő programot. A tervek azt mutatják, hogy azok helyesek, a politikai-, szak­mai- és általános műveltséget fej lesztö előadások mellett más, ér­dekes előadások megtartását is a programba foglalták. Az ismeretterjesztő munkával való fokozottabb törődést mutat­ja az is, azokban a mezőgazda- sági üzemekben, amelyek az út­viszonyok miatt nehezen köze­líthetők meg, előadói csoportok alakultak mezőgazdasági szakem­berekből, politikai vezetőkből, pe­dagógusokból. Helyes lenne, ha az előadói csoportokban tevé­kenykedő szakemberek TIT-ta- gok lennének, bővítenék szakosz­tályainak taglétszámát, és más helyeken is. vállalnák előadások tartását. A megyei népművelési tanácsadó azzal segíti a mező- gazdasági üzemekben folyó isme­retterjesztést, hogy a szakszer­vezeti bizottságoknak eljuttatja a birtokában levő kisfilmeket és szemléltető eszközöket. Az ismeretterjesztő munka nem korlátozódik csupán az előadásokra, öt állami gazdaság­ban, és a Gépjavító Vállalatnál szervezték meg a magasabbfokú munkásakadémiát. A nyár fo­lyamán több szakszervezeti bi­zottság szervezett tanulmányi ki­rándulást — az ismeretterjesztés egyik formájaként. JVI indezeken kívül a felnőtt 1 x oktatásba is egyre több : mezőgazdasági dolgozó kapcsoló- j dik be. Az 1959—60-as tanévben í az általános iskolákban vizsgá-1 zott 64 dolgozó, a középiskolák-1 ban 33, felsőoktatásban pedig 12. Az 1960—61-es tanévben már 148-an vizsgáztak általános, nyolcvanhármán közép- és hu­szonkilencen felsőfokú iskolák­ban. Itt az a negatív tapaszta­lat, hogy a lemorzsolódós is nagyfokú, és a szakszervezeti bi­zottságoknak a beiskolázás mel­lett munkálkodni kell azon is, hogy a beiratkozottak le is vizs­gázzanak, s akkor még több dol­gozó szerezhet nagyobb tudást, magasabb képesítést. A szakszer­vezetnek az üzemi KlSZ-szerve- zetek is segíthetnek, hiszen a tapasztalat az, hogy éppen a fia­talabb korosztályokból hagyják félbe legtöbben a tanulást. A le­morzsolódás ott a legkisebb, ahol az üzem vezetői és a peda- "ó rusok között állandó a kapcso­lat. Az oktatási munkában a leg­főbb célkitűzés, hogy minden mezőgazdasági dolgozó — de fő­leg a negyven évnél fiatalabbak — végezze el az általános iskola nyolc osztályát. Most je’ent meg I ezzel kapcsolatban a Művelődés- j ügyi Minisztérium és a MEDOSZ j központ közös rendelete, hogy az I eredeti rendelkezéstől eltérően ! már tíz fő részére is lehet esti ’ tagozatú osztályokat szervezni. A jövő évben pedig az idei tapasz­talatok figyelembevételével több évfolyam részére összevont osz­tályokat hoznak létre az üze­mekben. A kulturális nevelőmunka fon­tos tényezője a könyvtár. Ma mór csaknem minden mezőgaz­dasági üzem rendelkezik könyv­tárral. A letéti könyvtárakkal kapcsolatban már olyan igény jelentkezik amelyet jelenleg aa SZMT rendelkezésére álló könyv- állománnyal nem lehet kielégí­teni. Ezzel kapcsolatban negatív megnyilvánulás is van: azok az üzemek, amelyek letéti könyv- állományt kaptak, egyáltalán nem fordítanak semmi pénzösszeget könyvtárfejlesztésre, holott erre a lehetőség az igazgatói alapból megvan. A Dalmandi Állami Gazdaság másfélmilliós igazgatói alapjából mindössze 10 000 forin­tot adtak kulturális célokra. A könyvtár részére nincs megfelelő helyiség, a könyveket az iroda­épület folyosóján tárolják, kifo­gásolható állapotban levő szek­rényekben. Ugyanakkor Birítón, Alsópélben, Kanacson, a Sárköz­ben az utóbbi időben nagyobb összegeket fordítottak kulturális célokra. Az üzemi könyvtárak jó mun­kájának további feltétele; jól- képzett könyvtárosok. A ME- DOSZ Megyei Bizottsága a jövő évben megszervezi a könyvtáro­sok szervezett oktatását, hathó­napos levelező tanfolyamon. Er­re minden könyvtárosnak köte­lezően be kell iratkozni. A mezőgazdasági üzemekben az utóbbi években elterjedt és nagy népszerűségre tett szert a televízió. Jelenleg 72 televízió van — már csaknem minden üzemegységben — és komoly ve- télytársává vált a filmnek, amely régebben az egyedüli szórakozást jelentette. Hiba, hogy nem min­denütt propagálják kellően a te­levízió műsorát, annak ismeret- terjesztő előadásait be lehetne iktatni egy-egy ismeretterjesztő előadás műsorába. A film ugyancsak fontos ne­velési, ismeretterjesztő eszköz a mezőgazdasági üzemekben. A SZOT-titkárság új feladatot tű­zött a mozigéppel rendelkező szakszervezeti bizottságok elé; a népszerű-tudományos, oktató- és dokumentumfilmek önálló vetíté­sét. G ajnálatos viszont, hogy ^ visszaesés tapasztalható az öntevékeny művészet; együt­tesek működésében, főleg a szín­játszó- és a tánccsooortoknál. Kü­lönösen hiányolható ez a hagyo­mányokkal rendelkező sárközi gazdaságnál és a gépjavítónak Azok az üzemek, ameiyek meg­felelő művelődési otthonnal ren­delkeznek. egyre gyakrabban igénvlik hivatásos művészek lá­togatásait. A kulturális forradalom befe­jezése nagv feladatot ró a me­zőgazdasági üzemek szakszerve­zeteire. A feladatok megoldásá­nak feltétele adva van: a párt helyes politikája, amelyet a tö­megek támogatnak, dolgoznak, fá radoznak annak megvalósításán. A további eredmények elérése érdekében a szakszervezetnek tovább kell építeni kapcsolatát a mezőgazdasági értelmiséggel, a falusi pártszervezetekkel, taná­csokkal és a tömegszervezetek­kel. így segíthetik a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóit általá­nos műveltségük gyarapításában; Bognár István — öt védőnője van jelenleg a városnak. Qk látják el az anya- és gyermekvédelemmel kapcsola­tos feladatokat. Az anya- és gyer­mekvédelemmel kapcsolatos költ­ségeket közel 120 000 forintos ösz- szegben — az 1962. évi költség- vetési előirányzat szerint — a városi tanács biztosítja. — Megnyílt az NDK moszkvai könyvkiállítása. A moszkvai írók Házában megnyílt a Német De­mokratikus Köztársaság könyvki­adását bemutató kiállítás, ame­lyen 800 könyvet, illusztrációkat és kéziratokat mutatnak be. A kiállításon bibliofil kiadványok is szerepelnek „Az év legszebb könyvei” feliratú vitrinekben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents