Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

2

TOLKA MEGYEI NEPÜJSÄG

1961. november fi

i

Az SZKP XXII. kongresszusának

határozata

Az SZKP XXII. kongresszusának küldöttei kedden egyhangúlag határozatot hoztak az SZKP Központi Bizottságának beszámolójáról. A határozat rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresz- szusa teljes egészében helyeselte az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát, valamint bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét.

Mint a határozat rámutat, „Az események menete megerősíti pár tünk elméleti következtetéseinek és politikai irányvonalának helyességét,

teljes diadalt aratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet maga az élet, a nép javáról való gondoskodás diktált, s amelyet e lenini forradalmi alkotó szellem hatott át.”

A XXII. kongresszus határozata megjegyzi, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet meghatározó vonása a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek további világméretű növekedése.

„Az élet igazolta pártunk külpolitikai irányvonalának, a háború elhárítására és a béke megszilárdítására irányuló vonalnak a helyeségét. Ez az irányvonal megfelel a szovjet nép alapvető érdekeinek, és minden országban elnyerte a békeszerető erők támogatását”.

A kongresszus — mondja a határozat — nagyraértékeli a Központi Bizottság és a szovjet kormány külpolitikájának következetességét, rugalmasságát, és kezdeményező jellegét, osztatlanul helyesli azokat az intézkedéseket, amelyeket a nemzetközi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok erő sítése céljából foganatosítottak.

»Abban a tényben, hogy a háborút sikerült elhárítani és a szovjet emberek, valamint a többi ország népei a békés élet javait élvezhetik, annak a munkának fő eredményét kell látni, amelyet a Központi Bizottság a szovjet állam erejének növelése, a lenini külpolitika megvalósítása érdekében végzett.

Ebben a tényben a szocialista országok testvérpártjai tevékenységének, a világ békeszerető erői aktivizálódásának eredményeit kell felismerni.«

— hangsúlyozza a határozat.

Mint a határozat a továbbiakban megjegyzi, a szocialista világrendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősödik és az emberi társadalom haladásának meghatározó tényezőjévé válik. A kongresszus helyeselte a Központi Bizottságnak és a szovjet kormánynak azt az irányvonalát, hogy szakadatlanul erősíteni kell a szocialista országoknak a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi kölcsönös segítség elvein alapuló gazdasági, politikai és kulturális együttműködését.

A kongresszus külön kiemelte a Központi Bizottságnak azt a nagy és gyümölcsöző munkáját, amelyet az SZKP és a testvéri kommunista és munkáspártok együttműködésének fejlesztéséért és erősítéséért végzett a marxiz- mus-leninizmus alapján, s a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és összeforrottságának érdekében.

»A kongresszus — mondja a határozat — erélyesen elutasítja az Albán Munkapárt vezetőinek az SZKP és annak lenini Központi Bizottsága ellen intézett alaptalan és rágalmazó támadásait. Az albán vezetők cselekedetei ellentétesek a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi tanácskozásainak nyilatkozataival és kiáltványaival és csakis sza- kadár cselekményeknek minősíthetők, amelyeknek célja a szocialista országok barátságának és összeforrottságának aláaknázása.

Ezek a cselekmények az impe- tializmus kezére játszanak. Az

SZKP XXII. kongresszusa azt a reményét fejezte ki, hogy az albán vezetők, ha valóban szívükön viselik népük érdekeit, s tényleg barátságban akarnak élni az SZKP-val és minden testvérpárttal, akkor feladják téves nézeteiket, s visszatérnek az ösz- szes szocialista országgal, a nemzetközi kommunista mozgalommal való egység és együttműködés útjára.

— A szocialista tábor egységének további erősítése, hatalmának és védelmi képességének növelése a legfontosabb feladatok egyike marad — mondja a határozat.

A határozatban továbbá ez áll: „Az egyes szocialista országok népgazdaságának fejlesztésére tett erőfeszítések összehangolása a gazdasági együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás erősítésére és bővítésére tett közös erőfeszítésekkel — ez a szocialista közösséghez tartozó valamennyi ország, a szocialista világgazdaság további felvirágoztatásának és fellendítésének útja.

A XXII. kongresszus hangsúlyozta, hogy „Ma már nem az imperializmus, hanem a szocializmus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát.”

Teljes mértékben igazolódott a XX kongresszusnak az a következtetése, hogy elkerülhetetlenül mélyül a kapitalizmus általános válsága.

Az elmúlt években tovább gyengültek az imperializmus gazdasági, politikai és ideológiai pozíciói, még tovább élesedtek az imperializmus alapvető ellentmondásai, óriási arányokat öltött a munkás- osztály forradalmi harca, a népek demokratikus és felszabadító mozgalma. A nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt ténylegesen összeomlott a gyarmati rendszer.

A szocialista forradalom fejlődésének formáiról és útjairól szólva a határozat hangsúlyozza, hogy a munkásosztály és élcsapata, a marxista—leninista párt békés módon igyekszik megvalósítani a szocialista forradalmat. „A jelenlegi körülmények között a munkásosztálynak élcsapata vezetésével számos kapitalista országban megvan a lehetősége, hogy

munkás- és népi front, valamint a különböző pártok és társadalmi szervezetek megegyezésének és politikai együttműködésének egyéb lehetséges formái alapján egyesítse a nép többségét, s polgárháború nélkül megszerezze a* államhatalmat és biztosítsa, hogy az alapvető termelési eszközök a nép kezébe menjenek át”.

„A kommunizmus korunk legbefolyásosabb politikai erejévé vált" — mondja a határozat. A továbbiakban megállapítja:

„A marxizmus—leninizmus diadala szempontjából döntő jelentőségű a kérlelhetetlen, következetes kétfrontos harc: a revi- zionizmus, mint főveszély ellen, ' valamint a dogmatizmus és szek- tásság ellen. Az SZKP nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon erősítse a nemzetközi kommunista mozgalom sziklaszilárd egységét, harcoljon mindenki ellen, aki az összes országok kommunistái egységének gyengítésével próbálkozik.

Továbbra is le kell leplezni a korunkbeli revizionizmus elméletét és gyakorlatát. A korunkbeli revizionizmus a legtömörebben a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programjában jut kifejezésre.

A háború és béke kérdése továbbra is korunk legégetőbb prob lémája. A határozat ezzel kapcsolatban hangsúlyozza:

„A jelenlegi körülmények között megnyílt az a távlat, hogy lehetséges a békés együttélés megvalósítása arra az egész időszakra, amelynek folyamán meg kell ol- dódniok az emberiséget jelenleg megosztó társadalmi és politikai problémáknak.

A felé haladunk, hogy még a szocializmus teljes győ zelme előtt, amikor még a világ egy részében fennmarad a kapitalizmus, felmerül a reális lehetősége annak, hogy kirekesszük a világháborút a társadalom életéből.«

A határozat egyúttal rámutat arra, hogy amíg imperializmus van, addig megmarad az agresz- szív háborúk talaja is. A nemzetközi imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmusa világ békéjét fenyegető fő veszély. A nem zetközi imperializmus a legszörnyűbb gaztettre készül az emberiség ellen: termonukleáris világháborúra.

„A kongresszus időszerűnek, helyesnek és szükségesnek tartja azokat az intézkedéseket, amelyeket a Központi Bizottság és a szovjet kormány hozott hazánk védelmi képességének további fokozására.

Amíg vannak imperialista ag resszorok, résen kell lenni, szárazon kell tartani a puskaport, tökéletesíteni kell a szocialista országok védelmét és fegyveres erőit«.

A határozat hangsúlyozza, „a béke megszilárdításának ügyt megköveteli a békés együttélés elveinek alapján a mélyen gyökerező nemzetközi problémák megoldását, elsősorban:

az általános és teljes leszerelést: a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzéssel; a gyarmati iga végérvényes megszüntetését minden formájában és megnyilatkozásában, a függetlenségüket nemrég kivívott népek hatékony megsegítését; a második világháború maradványainak felszámolását, a békeszerződést Németországgal; a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak érvényesítését az Egyesült Nemzetek Szervezetében; az Egyesült Nemzetek Szervezete mechanizmusának lényeges megjavítását; az összes országok között a jó államközi kapcsolatok, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését.”

„A Szovjetunió Kommunista Pártja mindent megtesz, hogy a társadalmi haladás és a népek boldogsága fennkölt eszményeinek diadalra juttatása érdekében megőrizze és erősítse a békét, s a népek barátságát.”

Az SZKP XXII. kongresszusa továbbra is szükségesnek tartja megingathatatlanul és következetesen valóraváltani a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés együttélésének elvét, amely a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonala.

A testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás alapján fáradhatatlanul erősíti a szocialista országok egységét, s hozzájárul a szocialista világ- rendszer hatalmának megszilárdításához.

Minden erőfeszítést megtesz a világbékéért harcoló összes erők együttműködésének fejlesztéséért és elmélyítéséért.

Erősíteni a proletárszolidaritást a munkásosztállyal és az egész világ dolgozóival, s minden támogatást megadni az imperialista és gyarmati elnyomás ellen felszabadulásukért, illetve a függetlenségük megszilárdításáért harcoló népeknek.

Tágabb körben kifejleszteni a nemzetközi üzleti kapcsolatokat, s a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmet valamennyi országgal.

Tevékeny és rugalmas külpolitikát folytatni, tárgyafások útján törekedve a megérett nemzetközi problémák rendezésére, továbbá leleplezni az imperialista háborús gyújtogatok ármányait és mesterkedéseit és erősíteni a világbékét.

A határozat hangsúlyozza, hogy a „XX. pártkongresszust követő időszak fontos vonása a kommunista építés ütemének meggyorsítása.” A szovjet ipari termelés az utolsó hat év folyamán közel 80 százalékkal nőtt. Sikeresen folyik a hétéves terv teljesítése. Az ipari termelés évi átlagos növekedése a hétéves terv az első három évre előirányzott 8,3 százalék helyett ténylegesen eléri a 10 százalékot.

Az első három tervév folyamán terven felül körülbelül 19 milliárd rubel értékű ipari terméket állítottak elő a Szovjetunióban.

A kongresszus megállapította, hogy a szovjet hadsereg felfegyverzése nukleáris rakétafegyverekkel teljesen befejeződött. „Népünk kezében a hatalmas haditechnika biztosan védelmezi a szocialista vívmányokat a világ- béke erősítésének ügyét” — állapítja meg a határozat.

A sikeres megvalósulás útján halad az a feladat — mutat rá a határozat —, hogy az egy főre eső termelésben utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat.

A Szovjetunió már megelőzte a legfejlettebb tőkés országot, az Egyesült Államokat nemcsak a termelés növelésének ütemében, hanem a termelés évi abszolút növe- kedésében is.

»A hétéves terv teljesítése olyan szintre emeli a Szovjetunió gazdaságát, amelynek elérése után már nem sok időre van szükség, hogy az egy főre eső termelésben is túlszárnyalja az Egyesült Államokat.

Ez a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz a kapitalizmus fölött.«

A határozat elmondja, hogy a szovjet mezőgazdaság termelése öt év alatt, az előző ötéves időszakhoz képest 43 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években az állam évente több mint három milliárd púd szemesterményt vásárolt fel. Korábban a felvásárolt mennyiség kétmilliárd púd körül mozgott. Szakadatlanul fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A munkások és alkalmazottak reálbére (egy dolgozóra átszámítva) — a Szovjetunió nemzeti jövedelme növekedésének alapján — öt év leforgása alatt 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme pedig 33 százalékkal emelkedett.

Belpolitikai területen egyebek között a következő igen fontos feladatok várnak megoldásra: Biztosítani kell a hétéves terv előirányzatainak teljesítését és túlteljesítését.

Ez döntő jelentőségű lesz a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megteremtése, a kapitalizmus békés gazdasági versenyben való legyőzése szempontjából.

A további technikai fejlesztés alapján törekedni kell a munka termelékenységének általános növelésére az iparban, az építésben, a mezőgazdaságban, a szállításban.

Következetesen javítani kell a népgazdaság vezetésének szervező munkáját;

Az elkövetkező években a ga-1

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának keddi záróülésén nemcsak a Kádár János vezette pártküldöttség tagjai voltak jelen, — a vendégek soraiban öt megiüetődölt magyar mezőgazdasági szakember is együtt tapsolt, s együtt énekelte az Internacionálét a kongresszus küldötteivel.

Marosi Béla, a Velencei Állami Gépállomás igazgatója, Bátai Ti- I bor, az Országos Tervhivatal főbonafelvásárlást 4200 millió púdra, a húsfelvásárlást 13 millió tonnára, a tejfelvásárlást 50 millió tonnára kell növelni évente;

Biztosítani kell a nép életszínvonalának szakadatlan eme

lését;

A kellő szinten kell tartani minden vonatkozásban erősíteni kell hazánknak, a világbéke bástyájának védelmi képessegét, tökéietesiteni kell a szovjet hadsereg fegyverzetét;

Fejleszteni és tökéletesíteni kell a szocialista társadalmi viszonyokat.

»A kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtése, a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztése, a kommunista társadalom embereinek kialakítása — ezek azok a legfontosabb feladatok, amelyek a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában belpolitikai téren a párt előtt állnak.«

A kongresszus megállapította, hogy »a beszámolóban felölelt időszakban a párt munkájának legfontosabb vonatkozása a pártélet lenini normáinak és a kollektív vezetés elveinek érvényesítése és továbbfejlesztése volt a párt és az állami élet minden szintjén.« A szocializmus és a kommunizmus építése, az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából óriási jelentősége volt annak, hogy a párt és központi bizottsága nyíltan és bátran elitélte Sztálin személyi kultuszát.

»A kongresszus — hangzik a határozat -—

teljesen helyesnek tartja és maradéktalanul jóváhagyja azokat a határozott intézkedéseket, amelyekkel a központi bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Molotov, Kaganovics. Malenkov, Bulganyin, Pervuhin, Szabu- rov és a hozzájuk csatlakozott Sepiiov pártellenes csoportját, amely szembehelyezkedett a XX, kongresszus által megjelölt lenini irányvonallal.«

A pártellenes csoport frakeiós harca idején súlyos hibákat követett el Vorosilov. A Központi Bizottság 1957 júniusában megtartott plénumán Vorosilov beismerte hibáit, elítélte a pártellenes csoport frakeiós cselekedeteit. s ezzel bizonyos mértékben segítette a pártellenes szakadá- rok leleplezését A határozat megjelöli az ÖS2- szes pártszervezetek feladatait a szervező és az ideológiai munka területén.

A határozat befejező szavai így hangzanak:

»A Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is magasra emeli a marxizmus-leniniz- mus győzedelmes zászlaját, teljesíti internacionalista kötelességét valamennyi ország dolgozói iránt, minden erejét a nép érdekeiért, a nagy, történelmi cél eléréséért — a kommunista társadalom felépítéséért folyó harcnak szenteli.

A párt ünnepélyesen kijelenti; a szovjet emberek mai nemzedéke a kommunizmusban fog élni!« *

előadója, Kovács Béla és Tordai Lajos mérnök, valamint Kmetty Gyula, az Élelmezésügyi Minisztérium főmérnöke már napok óta a Szovjetunióban tartózkodik tanulmányúton.

Amikor Hruscsovnak tudomására jutott, hogy a magyar küldöttség Moszkvában tartózkodik, a kongresszus ezer dolga közepet te is időt talált arra, hogy meghívja a magyar szakembereket a záróülésre.

Hruscsov magyar vendégei az SZKP XXII. kongresszusának záróülésén