Tolna Megyei Népújság, 1961. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

1061, november 1. TOLNA MEGffii NÉPÚJSÁG 3 Hetenként értékelik a szekszárdi járás termelőszövetkezeteinek versenyét A versenyben jó eredményeket ért el a bogyiszlói Duna Gyöngye és a sárpilisi Új Március Tsz A versenymozgalom, amelyet a szekszárdi járásban a faddi Le­nin Tsz kezdeményezett és amely hez a járás valamennyi termelő­szövetkezete csatlakozott, szép tredményéket ér el, bizonyítván, hogy a szocialista verseny nagy előrelendítő je a munkának. A szekszárdi járás termelőszövetke­zetei komoly erőfeszítéseket tesz­nek a betakarításnak és a ke­nyérgabona vetésének mielőbbi befejezésé érdekében. A legutóbbi értékelés szerint különösen jó eredményeket ért el a bogyiszlói Duna Gyöngye, valamint a sárpilisi Uj Március Tsz. A vérsenyértékélés, — ame­lyet a szekszárdi járási tanács mezőgazdasági osztálya végez — kiemeli a két tsz főagronómusá- nak, dr. Kalapos István és Kiss Mihály jó munkáját, a két tsz vezetőségének helyes szervezési és vezetési módszereit. A versenyhíradóból azt is meg­tudjuk, hogy a decsi Új Korszak, a medinai Rákóczi, a sióagárdi Sió Gyöngye Tsz-ek sokat ronta­nak a járás termelőszövetkeze­teinek eredményein. Ezekben a Isz-ekben már régóta komoly le­maradás mutatkozik az őszi mun­kák végzésében, de még az utób­bi napokban sem történt semmi változás a munkaszervezés meg­javításában, a tsz-tagok mozgósí­tásában. A járás két gépállomása is ver­senyez egymással áz őszi munkák sikeres végzésében. A betakarí­tásban, a vetőszántásokban és n kenyérgabona vetésében a szed­res!, a mélyszántásban a várdotn- bl gépállomás jár az élen. A tsz-beruházásokról tárgyalt a Hegyei Tanács VB Kedden ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A vb elfogadta dr. Tuska Pál vb-élnök jelentését a feladat­körben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok teljesítéséről. Ezután megvitatták a termelőszövetkezeti iroda veze­tőjének, Schwébl Káfolynak a je­lentését, a termelőszövetkezeti építkezésekről. Az előterjesztett beszámolóból kitűnik, hogy a termelőszövetke­zeti építkezések a tervezés sze­rint viszonylag jó ütemben ha­ladnak. Több mint háromszáz lé­tesítmény készült el. A vállalati építkezéseknél többnyire nem volt baj a határidővel sem. Na­gyon sok helyen a termelőszövet­kezetek házi építőbrigádjai vé­gezték az építkezést. Ezeket a bri­gádokat azonban több ízben egyéb munkával bízták meg és így nem mindenütt tudták betar­tani a határidőt. A beszámoló részletesen foglalkozott a követ­kező évi termelőszövetkezeti be­ruházások előkészítésével. Az eredeti napirendtől eltérően a vb beszámoltatta a Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizott­ságát az őszi betakarítási és ve­tési munkálatokról. A beszámo­lót Pintár Antal vb-elnökhelyet­tes terjesztette elő. Külön napi­rendként foglalkoztak a paksi já­rás árutermelésével. Megvizsgál­ták, hogy a járás árutermelése miért alacsonyabb a megyei át­lagnál. A napirendi bont előadó­ja Varga István vb-elnökhelyet- tes volt. Ezután folyó ügyekről tárgyaltak. . Kacsafarmot létesít a Kisdunán a decsi Új Élet Tsz Evenként 20 000 pecsenyekacsát akarnak értékesíteni A Kisduna csatorna keresztül folyik a decsi Uj Élet Tsz föld­jein. A tsz vezetői — akik na­gyon ötletesen használnak ki minden helyi lehetőséget a gaz­dálkodásban — elhatározták, hogy a Kisduna környékét körül­belül egy kilométeres szakaszon elkerítik, s ott kacsafarmot léte­sítenek. Az a tervük, hogy 500 toló­kacsából álló törzset nevelnek ki és majd a saját létesítendő kel­tető üzemükben keltetik ki a ka­csatojásokat. Erről a farmról ugyanis az Uj Élet Tsz nem ke­vesebb, mint 20 000 pecsenyeka­csát akar évenként értékesíteni. Jól halad a kukoricatörés A paksi járás szövetkezeti gaz­daságaiban jól halad a kukorica törése s a kukorica szárát is lé- silózzák a paksi járás termelő­szövetkezetei. A Járás területén lévő tsz-ek a 19 712 hold kukori­cájuk nagyobb részén, mintegy 1.7 000 holdon fejezték be a tö­rést. A szárvágás követi a kuko­rica szedését: eddig majdnem 6 ezer holdról vágták le a szárt. A silótakarmány biztosítását a legtöbb tsz elsőrendű feladatának tekintette, számolva az egyéb te­rületeken mutatkozó takarmány­kiesésekkel. Járási viszonylatban a tsz-ek 28 000 köbméter silázs készítését tervezték, s eddig már ezt a tervet túlteljesítették: a já­rás tsz-eiben 28 500 köbméter si­ló várja a bontást. Azért teljesí­tették tűi silózási tervüket a já­rás termelőszövetkezetei, mert a fővetésű silókukoricából mutatko­zó kiesést nagy mennyiségű ku­koricaszár lesilózásával pótolták. JüYjíre 200 holdra emeli a köztesbab vetésterületét az iregszemcsei Rákóczi Tsz Húsz hold kukorica között ter­meltek az idén köztesként babot, kísérlet gyanánt az iregszemcsei Rákóczi TsZ-ben. Á bab jól fize­tett: holdanként 2 mázsa 40 kiló volt a hozama. így a tsz jelentős bevételt nyert a babból, s e be­vételből sok a tiszta jövedelem, tekintve, hogy a köztesbab ter­melése nem kíván nagy munka- és egyéb ráfordítást. Az idei év tapasztalatain okul­va a szövetkezet úgy döntött, hogy megtízszerezi: 20 holdról 200 holdra emeli fel a köztesbab ve­tésterületét. Befejezték a termelési tervek készítését a paksi járás termelőszövetkezetei Az utóbbi hetekben készítettek el a paksi járás termelőszövetke­zetei termelési terveiket. A múlt héten a járás tsz-ei ezt a mun­kát befejezték és minden szövet­kezeti gazdaság eljuttatta a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályához a terveit elbírálás és jóváhagyás végett. A járási tanács mezőgazdasági osztálya a hét végéig minden tsz tervét elbírálta és jóváhagyta. Megjött az újság a Paksi Konzervgyár kazánházának építke­zésére. Griezer János brigádvezetú és Németh József kőműves az SZKP XXII. kongresszusának eseményeiről szóló tudósításokat ol­vassa. Négyszáz hold szőlőt telepít közösen a négy dunaföldvári tsz A négy dunaföldvári szövetke­zeti gazdaság, az Alkotmány, az Aranykalász, a Duna Gyöngye és a Virágzó Tsz elhatározta, hogy a Duna Gyöngye Tsz területén a Somoshegyi és Alsóbarótai dűlő­ben 400 hold szőlőt telepít kö­zös összefogással. A szövetkezet­közi vállalkozást már most, ezen az őszön megkezdik; várják a, foígatógépet, amely 70—80 centi mélyen forgatja meg, készíti elő a talajt az ültetésre, egyelőre csak 100 holdon. Ugyanis ezen az őszön a 400 holdból 100 holdat telepítenek be csemegeszőlővel. A tervek szerint a nagyszabá­sú szőlőtelcpítési munkát négy éven belül fejezik be. A közös vállalkozással párhuzamosan a Virágzó Tsz 20 holdas gyökerez- tető telepet is létesít. Dunaföldvárott nagy hagyomá­nyai vannak a csemegeszőlő ter­melésének és értékesítésének. A szövetkezeti gazdaságok ezeket a hagyományokat fejlesztik most tovább, emelik nagyüzemi szín­vonalra. A csemegeszőlő-termelés előreláthatólag komoly jövedel­met jelent majd a termelőszö­vetkezeteknek. Bővül a könyvtárhálózat Megyénkben is állandóan bő­vül a könyvtárhálózat. A leg­utóbbi időben Bikádon és Szent- péterszőlőhegyen létesítettek fi­ókkönyvtárat. Ezzel ezt a két kül­telket is bekapcsolták a rendsze­res könyvellátásba. Kisszékelyben új helyre költözött a községi nép­könyvtár. ahol a réginél sokkal jobb körülmények között végez­heti munkáját. Ugyancsak új épületben biztosítottak helyet a könyveknek Tolnanémediben és Miszlán is. WWVVVVrVVfVVVVVWVTVVtVVWVVVrrVVVTVVVTVVVVfVTVVVVVVVfVtVTVVVTVVT •rVtfVVirVVVVr»?VVVVVTVVVVVVTt?T*' R ETTENTO ODRIGVEZ ■IRTA: HORVATH JÓZSEF 36. A hét jövevény körülnézett a tágas udvaron. A2 a köpcös fér­fi, aki délelőtt „Csizmadia úr” névre hallgatott, Gézához fordult kérdésével: — ö hol van? — Imre bácsi? — kérdezte vissza vidáman Géza. — Ott! Imre bácsi épp abban a pilla­natban lépett ki a félemeleti la­kás ajtaján, és megrökönyödve bámult le az embereire. Aztán lesietett a lépcsőn. Mindenkivel kezet rázott. Géza ezalatt Annát leste. A lány is kijött az ajtón, de fen? maradt. Vajon mit szól majd Anna eh­hez az újabb bravúrhoz? — tű­nődött Géza és megbizsergett a szíve. Géza az öreg Gulyást szólon- gatta: — Jani bácsi! Fogjanak hozzá a szállás berendezéséhez. Én át­megyek Francisco lakásába, az én szobáimban pedig rendezzen be tizennégy fekhelyet. Majd segíte­nek magának. — Meglesz, Rodriguez úr. A jövevények elmentek Gulyás sál. Géza Imre bácsi mellé som- polygott. — Tudom, hogy meg fog róni, mégis megkérdezem, meg van elégedve ezzel a lendületes meg­oldással, Imre bácsi? Imre bácsi a legcsekélyebb ha­rag nélkül válaszolt: — Sikerült. Nagyon szellemes megoldást választott. De nem úgy járt el, ahogyan megállapodtunk. És ez hiba, elvtárs. Amikor em­beri életekről van szó, az nem jó alkalom arra, hogy kipróbál­juk bravúros ügyességünket. Ha maga párttag volna, most bünte­tést kapna. így azonban köszö­nöm amit tett, és ide hozta az elvtársakat, Géza haja tövéig elpirult. Mi ez már megint? Jó, arra számí­tott. hogy Imre bácsi majd zsör­tölődik, tán meg is rója, ki is ok­tatja, de erre? Ha párttag volna, büntetést kapna, de mivel nem párttag, hát még meg is dicsérte. Hát érti ezt valaki...? X. Amikor Géza másnap reggel felébredt, elindult, hogy szétnéz­zen a házban. Benyitott a Gulyás-lakásba is. Jókor, mert a két idős férfit ép­pen nagy vita közepette találta. — Jó reggelt elvtárs! — üdvö­zölte Gézát vidáman Imre bácsi. — Látja mi itt már javában tanács kozunk. Mondom Gulyás elvtárs­nak, legjobb volna, ha ő máris kézbevenné a ház gazdasági ügyeit. Hát, bizony ez nem lesz könnyű szerep. Ennyi embert jól­lakatni, nem kismiska. —*• Csak bízza rám a dolgot, — erősködött az öreg —, majd el­igazítom én. Ferenc Jóska alatt is a trénnél szolgáltam egy da­rabig. Lesz mit enni a sok éhes szájnak, ez a fontos. — És még egv: a takarékosság! — intette kedélyesen Imre bácsi az öreget. — A jó beosztás, meg a „több nap, mint kolbász” elve — ilyenkor nagyon hasznos irány elvek! Egyébként maga. Gulvás elvtárs, legyen a főgondnok. Se­gítségül elegen vannak itt. Géza észrevette, hogy az öreg­nek roppant tetszik ez a bizalmi szerepkör. Az öreg valóban ele­mében érezte magát. Gulvás Já­nos világéletében béketűrő ember volt, soha, senkivel nem pörleke- dett. De amióta pörbe szálltak vele, és az egyetlen fiát kimasí- roztatták a Don-kanyarba, s ott is elveszejtették az urak háború­jában, az öreg szíve megkérgese- dett. Gyűlölte a háborút, és fiá­nak aranynaszományos gyilkosait. A politikába sohasem ártotta be­le magát, mert úri huncutságnak tartotta, és semmi jót sem várt tőle. De amióta a «"•** ' ház kezdett hadl«zállássá ’’’t­lyás bácsi jó lélekk né­zett Gézának, s a többieknek. Ennek a háznak újonti légköre, hangulata, s a harci készülődés forró árama egészen magával ra­gadta öt. Gulyás bácsi már akkor tűzbe jött, amikor látta, hogy Gé­za kicibálja a kicsi Annát a nyi­las haramiák karjai közül. Tel­jesen igazságosnak érezte Géza fellépését. S noha tudta, hogy ami most a spanyol házban végbe megy. nem gyerekjáték, sőt, halálos kockázattal jár, egy cseppet sem félt. Csak növelte bátorságát, hogy Imre bácsiban, és a többiek személyében már az első órákban talpig emberekre is­mert. Némelyikükkel még az este szóba elegyedett. Kevés beszéd­ből is megértette, hogy ezek az emberek egy nagy ügyre tették fel az életüket, s jóllehet, ezer veszede lem leskelődtk rájuk, családos­tul ínséget szenvednek, időtlen idők óta, még sincs egy önző gondolatuk. Gulyás János ezt az emberséget érezte meg, s tisz­telte bennük az első perctől fog­va. Géza megkérdezte Imre bácsit: — Hogy, s mint legyen a többi hét elvtárs behozatala? — Imre bácsi a világ legter­mészetesebb hangján közölte: — Már elmentek értük, Géza meghökkent: — Kik? — Ketten szedik össze őket. Csizmadia elvtárs és Haraszti elvtárs. Az első ember tizenkét órakor érkezik, aztán félórás idő­közökben a többiek. Remélem simán megy az egész. Hanem Bé­láékért már aggódom egy kicsit. — Béláék? Mi van velük? — érdeklődött Géza, akinek ekkor már tüske volt a hátában. — Béla, meg Pokorny, tudja, az a hosszú, fiatal elvtárs, kora reggel elmentek a Várkonyi ut­cába. Ezek összegyűjtöttek ott valami negyven kiló robbanó anyagot, és nyolc robbanó szer­kezetet. Emlékszik arra a fészer­re a hátsó udvarban? Nahát, mindez ott van elásva. Megegyez­tünk velük, hogy ezt a2 egész mindenséget behozzák ide. Ti­zenegy órakor kell beérkezniük. Imre bácsi közben erősen fi­gyelte Gézát, és tüstént észrevet­te a fiatalember színe változását. Géza idegesen beleharapott a szája szélébe. Imre bácsi kissé pajkosan kérdezte: — Ejnye, látja, igaza van elv- túrs, azért ezt nekünk előre meg kellett volna beszélnünk. Dehát ezek olyan korán nekivágtak az útnak, hogy... Géza félbeszakította Imre bá­csit, hangja ingerült volt: — Kérem, kár szabadkoznia. Mit kellett volna megbeszélnünk, ha egyszer az egész ügyben ne­kem semmiféle szerepem sin­csen? Imre bácsi úgv látta, jobb, ha ez a mérges diskurzus abbama­rad. Valami űrüggyel megint Gulyással kezdett beszélgetni. Géza élt az alkalommal, és ki­ment a lakásból. Keserű volt a szája íze. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents