Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

Megkezdődött ez SZKP XXEL kongresszusa

pán nem egészen 30 százalékát állította elő.

A vasérc és szénkitermelés volumenében, a koksz, vasbetonszerelék, fővonali Diesel-mozdonyok és villanymozdonyok, fűrészáruk, gyapjúszövetek, a cu- kor, az állati zsírok, a halfélék, és több más termék előállításában a Szovjetunió máris túlszárnyalta az Egyesült Államokat.

Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió. ma a világ ipari termelésének csaknem egyötödét adja, vagyis többet, mint Anglia, Franciaország, Kanada, Japán, Belgium és Hollandia együttvéve.

„A hétéves terv teljesítése hazánkat olyan határkőhöz vezeti el,ahonnan már csak kevés idő szükséges ahhoz, hogy gazdasági tekintetben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat.

Az alapvető gazdasági feladat megoldásával a Szovjetunió világtörténelmi győzelmet arat az Egyesült Államokkal folytatott békés versenyben”

— hangsúlyozta Hruscsov.

„Ügyeink, mint látjuk, jól haladnak” — állapította meg az SZKP Központi Bizottságának első titkára — majd hozzátette: minden lehetőségünk megvan, hogy né csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hétéves tervet, s ezzel szilárd alapot teremtsünk a párt programtervezetében megjelölt még hatalma- sab feladatok megoldásához.

Hruscsov felhívott a szocialista gazdaság tartalékainak teljesebb kihasználására, a tékozlás, és helytelen gazdálkodás megszüntetésére, a munka termelé(Folytatás a 3. oldalról.)

kenységének sokoldalú emelésére.

»Gyorsan és teljesebben kell felhasználnunk mindazt, amit a tudomány és a technika hazánkban megteremt, bátrabban kell alkalmazni mindazt" a jobbat, amit a külföldi tapasztalat nyújt, nagyobb mértékben kell fejleszteni a termelés szakosítását és összehangolását, meg kell gyorsítani komplex gépesítését és automatizálását.« ,»

Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy a technikai fejlődésben a villamosítás játssza a vezetőszerepet. Az ország teljes ^villamosítását megvalósító nagykapacitású vízierőművek felépítése azt is lehetővé teszi, hogy párhuzamosan hozzálássanak a gazdaság más problémáinak megoldásához.

Mint Hruscsov bejelentette, a hétéves terv három évében a népgazdaságba beruházott összegeket több mint 3,5 milliárd rubellel kiegészítik.

Az országban jelenleg több mint 100 OOo építkezés folyik, s ennek fele termelési rendeltetésű, ilyen hatalmas számú létesítmény egyidejű felszerelése mellett az anyagi és pénzkészletek szétíorgácsolódnak — mutatott rá Hruscsov. — Sok vállalat csak két-három évvel később kezd termelni, mint azt a technikai lehetőségek megengednék.

Hruscsov hangoztatta, hogy újabb vállalatok alapítását bizonyos időre — mint mondotta — »mondjuk egy évre«, valószínűleg szüneteltetni < kell, s minden olyan eszközt, amely ebben az időszakban felhalmozódik, a már megkezdett létesítmények gyors befejezésére kell fordítani. Csak a különösen fontos építkezések tekintetében engedhető meg kivételezés.

i szempontjából nem a legjobb.«

Hangsúlyozva, hogy „óriási tartalékaink vannak"’. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a legközelebbi években lehetőség van a felvásárlás felemelésére a szemes terményeknél 4200 millió púdra, a húsnál 13 millió tonnára és a tejnél 50 millió tonnára évente.

Hruscsov közölte, hogy * a legközelebbi években a Szovjetunióban még legalább nyolc millió hektár szűzföldet kell művelhe- tövé tenni. Ilyenformán összesen ötvenmillió hektár új föld keriil hasznosításra.

„A szűzföld, elvtársak, pártunk gyermeke, népünk büszkesége! Arra kell törekednünk, hogy a szűzföldek meg művelése a szocialista mező- gazdaság kultúrájának szimbólumává váljék. Hruscsov hangsályozta, hogy a szemestermények termelésének I növelése lehetővé teszi az állattenyésztés fejlesztésének gyorsabb megoldását is.

II mezőgazdaság fejlődése

Á beszámolási időszakban fontos intézkedések történtek a mezőgazdaság területén, s ezek az intézkedések a kommunizmus építésére már eddig is nagy hatást gyakoroltak, s hatásuk a jövőben még nagyobb lesz.

Megerősödött a kolhozok és szovhozok anyagi—technikai bázisa. 1956—60. között a mezőgazda- sági beruházások összege majdnem megkétszereződött, elérte a 27,2 milliárd rubelt. A mezőgazdaság 747 000 traktort kapott.

Megnövekedett a szovhozok sze repe a kommunista építésben:

Bevezettük a tervezés új rendszerét, amelynek alapját az az elv képezi, hogy az állami vezetést párosítani kell a tömegek alkotó kezdeményezésének sokoldalú fejlesztésével;

Helyreállítottuk a kolhozisták, szovhozmunkások és a szakemberek anyagi érdekeltségének lenini elvét a mezőgazdasági termelés növelésében;

A kolhozokat és szovhozokat vezető káderekkel és szakemberekkel erősítettük meg.

Ezek a párt által megvalósított fontos intézkedések forradalmi jelentőségűek a mezőgazdaság fellendítése, az egész szocialista gazdaság fejlesztése számára. Az utóbbi öt év alatt a mezőgazdaság összes termelése a megelőző öt évhez hasonlítva 43 százalékkal növekedett.

Hruscsov kijelentette, hogy »A szűzföldek feltörése hősi népünknek a kommunizmus építésében végrehajtott, évszázadokra szóló nagyszerű hőstette.

A szűzföldek meghódításának feladatát sikeresen elvégeztük — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — Kazahsztán, Szibéria, a Volga-mel- lék, az Ural, és más keleti területek végeláthatatlan sztyeppéin 41.8 millió hektár földet tettünk művelhetővé. A szűzföldek jelenleg az ország összes gabona begyűjtésének több mint 40 százalékát adják.

A szűzföldek feltörésének következtében gyökeresen megvái toznak az ország keleti részének nagy területei. Hatalmas ipari bázist hoztunk itt létre. »A Szovjet Kelet egész gazdasága a kommunizmus építésének nagy ügyét fogja szolgálni. Ez a föld igazi kommunista újjáteremtése«.

Hruscsov rámutatott, hogy ot év alatt a mezőgazdasági termékek előállítása az országban jelentősen megnövekedett. Ennek eredményeként megnőtt a szemes termények és az egyéb mezőgazdasági termékek felvásárlása. Míg korábban az állam körülbelül kétmilliárd púd'gabonát vásárolt, az u\óbbi években már há-. rom milliárd vagy annál is több púdra növekedett a felvásárlás.

Ma teljes megalapozottsággal jelenthetjük ki, hogy az állattenyésztés fejlődésében is gyökeres változások következtek be — mondotta a Központi Bizottság első titkára. — A szarvasmarhaállomány 1960-ban elérte a 75,3 milliót, az 1955-ös 58,8 millióval szemben. A sertésállomány hasonlóan 34 millióról 58,7 millióra, a juhállomány pedig 103,3 millióról 133 millióra emelkedett.

Hruscsov kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme még mindig elmarad az ipari termelés növekedésének ütemétől, valamint a lakosság növekvő szükségleteitől.

Ezzel magyarázható, hogy a me zőgazdaságban elért vitathatatlan és jelentős sikerek ellenére az országban még most sincs elég egyes termékekből, különösen húsból. Ezért vannak nehézségek a lakosságnak az állatto nyésztés termékeivel való ellátása tekintetében.

— Azok a konkrét intézkedések, amelyeket a párt 1961, elején hozott a mezőgazdasági termelés növelésére, még nem hathatnak teljesen a mezőgazdaságban — jegyezte meg Hruscsov. — Az azonban, ami már megtörtént, az idén elért eredmények azt a meggyőződést keltik, hogy a mezőgazdasági termelés rövid idő alatt erősen növekedni fog.

— 1961-ben a szemes termények teljes betakarított mennyisége nagyobb volt mint tavaly — közölte Hruscsov. — Növekedett a gabonaneműek felvásárolt meny- nyisége is. Október 15-ig 3086 mii lió púd szemesterményt vásároltunk fel, 354 millió púddal többet, mint 1960 hasonló időszakában. Az állam ebben az évben körülbelül 3300 millió púd szemesterményt vásárol fel, 450 millió púddal többet, mint az elmúlt évben.

»Ez a párt és a nén nagy győzelme és annál értékesebb.

mert oJvan évben vívtuk k-,

amely az időjárási viszonyok

Hruscsov közölte, hogy a párt húsz évre irányozza elő a mezőgazdaság fejlesztésének távlatait. A feladat a mezőgazdasági termé kék termelésének sokszoros növelése.

„A mezőgazdasági termelés újabb fellendítése az egész párt, az egész nép ügye. Ez a kommunizmusnak az a területe, amelyet a szovjet rendszer teljes erejével kell meghódítanunk.”

— Pártunk tevékenységének lényegét abban látja — jelentette ki Hruscsov —, hogy

emeljük a nép jólétét, fejlesszük és még jobban kielégítsük a szovjet emberek anyagi és szellemi igényelt.

Hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer a Szovjetunióban ma már az érettségnek . olyan szakaszába lépett, mikor a legnagyobb teljességgel tárulnak fel lehetőségei. A szocializmusnak a gazdasági fejlődés ütemében mutatkozó fölénye egyre gyümölcsözőbben érvényesül nemcsak az anyagi termelés, hanem a fogyasztás területén is.

A nemzeti jövedelem emelkedése

A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részéből a dolgozók személyes szükségleteit fedezzük — mondotta Hruscsov —, majd hangsúlyozta, hogy a szocializmus viszonyai között minél nagyobb a nemzeti jövedelem, annál magasabb a nép jóléte.

A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955- ben. A legutóbbi tíz év alatt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 2,2-szeresére nőtt. A Szovjetunióban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem sokkal gyorsabban növekszik, mint a legfejlettebb kapitalista országokban.

Hruscsov közölte a kongresszus küldötteivel, hogy a nemzeti jövedelem növekedése alapján a szovjet munkások és alkalmazottak reáljövedelme — egy dolgozóra számítva — az elmúlt ötéves időszakban 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 33 százalékkal emelkedett. A hétéves terv során a munkások, az alkal- . mazottak és a kolhozparasztok I

reáljövedelme 40 százalékkal növekszik majd.

A Szovjetunióban szakadatlanul növekszik a fogyasztás. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kicsinyben! áruforgalma 1960-ban több mint másfélszer akkora volt. mint 1955-ben. A hétéves terv első három évében az áruforgalom növekedési üteme gyorsabb volt az előirányzottnál. Ugyanakkor még nem tudjuk teljesen kielégíteni bizonyos árucikkekben a lakosság keresletét. Egyes árucikkek hiányzanak az üzletek polcairól, s ez a munkánk komoly bírálata.

Hruscsov közöte, hogy körülbelül negyven millió munkás és alkalmazott került új fizetési viszonyok közé. A* hétéves terv hátralévő évei alatt a munkabérminimumot 50—60 új rubelre emeljük. Felemeljük a középfizetésű munkások és alkalmazottak bértételeit is.

A dolgozók igen érezhető munkabértöbbletben részesülnek az adók megszüntetésének eredményeképpen, ami 1960 október 1- ével már meg is kezdődött.

50 millió ember kapott új lakást

1965 végén a Szovjetunióban nem lesz semmiféle olyan adó, amely a lakosságot terheli.

„Az adók megszüntetése a szovjet nép kiemelkedő szociális vívmánya”

— mondotta Hruscsov.

Hruscsov kijelentette, hogy a lakásépítés mérvét és ütemét tekintve, a Szovjetunió első helyet foglalja el a világon. Az utóbbi években a Szovjetunióban ezerfőnyi lakosra számítva kétszer annyi lakás épült, mint az Egyesült Államokban és Franciaország ban, több mint kétszer annyi, mint Angliában és Olaszországban.

„önkéntelenül is ezt kell mondanom: szimbólumunkká vált az építődaru” — jegyezte meg Hruscsov.

Sikeresen teljesítettük az 1956 —1960. évi állami lakásépítési programot. A legutóbbi öt év alatt több házat építettünk, mint az előző 15 esztendőben. Körülbelül 50 millió ember, az egész lakosságnak majdnem egynegyede kapott új lakást.

Még így is kevés nálunk a lakás, a lakásprobléma továbbra is komoly — mondotta Hruscsov, majd rámutatott, hogy a Szovjetunióban a városig lakosság lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan azt számítani lehetett. Közölte, hogy a hétéves terv hátralévő négy éve alatt körülbelül 400 millió négyzetméternyi területet kell lakással beépíteni, vagyis 1,6-szer többet,, mint a negyedik és az ötödik ötéves tervben együttvéve. Faluhelyen több mint 4 millió házat fognak építeni.

Pártunk politikáját a kommunizmus e magasztos eszméje hat- i ja át: mindent az emberért, az ember javáért! — jelentette ki Hruscsov,

Megjegyezte, hogy a dolgozók szükségleteinek hatalmas részét fedezik már napjainkban is közalapokból. Azok a kifizetések és kedvezmények, amelyeket 1960- ban a lakosság ezekből az alapokból kapott, 24,5 milliárd rubelre rúgta«. í.z 1940. évi 4.2 milliárd rubellel szemben.

A hétéves terv • értelmében a társadalmi fogyasztási alapok 1965-ben 40 milliárd rubelre növekszenek. Ezekből az alapokból tartanak el jelenleg több mint 20 millió nyugdíjast: körülbelül 4 millió tanuló számára biztosítanak állami ösztöndíjat és szállást, több mint 600 000 iskolai tanulót internátusbán, alapjában véve állami költségen tartanak el.

A társadalombiztosítás és a kolhozok anyagi eszközei alapján több mint 7 millió munkás, kolhozparaszt, alkalmazott és ezek gyermekei részesülnek évente üdü lésben és gyógykezelésben. Körülbelül 7 millió anya kap állami segélyt. „Lám, ezt jelentik a közalapok!” — hangsúlyozta Hruscsov.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette; „Joggal büszkélkedünk azzal, hogy a szovjet társadalom a világ legműveltebb társadalmává vált, a szovjet tudomány pedig élenjáró helyeket foglalt el a legfontosabb ismeretágak területén.”

»A kommunizmus tudást ad mindenkinek. A tömegek ismereteiből, magasfokú kultúrájából meríti az erőt és a biztonságot az újabb sikeres fejlődéshez!«

— A tudomány virágzása ennek ékes bizonyíték- — állapította meg Hruscsov, majd közölte, hogy a Szovjetunióban a tudományos dolgozók sZárría meghaladja a 350 000-et, a tudományos intézményeké pedig 4000 körül mozog. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelességüket.

A szovjet tudósok széles arcvonalon dolgoznak korunk egyik legfontosabb problémájának területén: az irányítható termonukleáris reakció megvalósításán.

Hruscsov különösen kiemelte a szovjet tudománynak a világűr meghódításában aratott sikereit. Hangsúlyozta, hogy e sikerek újabb ragyogó korszakot nyitottak meg az ember tudományos ismereteinek fejlesztésében.

A XX. kongresszus határozatainak valóráváltása során — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — a párt nagy figyelmet fordított a szocialista termelési és társadalmi viszonyok fejlesztésére és tökéletesítésére.

»Pártunk ebben látja a kommunista társadalmi viszonyokra, a szabad, általánosan fejlett és magasfokú öntudattal bíró emberek közötti kapcsolatok legtökéletesebb típusára, a barátságon és az elvtársiasságon alapuló viszonyokra való áttérés alapvető útját.«

II társadalmi viszonyok fejlesztése

Hruscsov megjegyezte, hogy a legutóbbi években a párt a szovjet társadalom életének minden területén nagyarányú szociális, gazdasági intézkedéseket hajtott végre. »Ezek forradalmi jelentősége nemcsak az, ho®y lehetővé tették az anyagi-műszaki alap megszilárdítását, hanem az is, hogy fontos szerepet játszottak a társadalmi viszonyok fejlesztésében, a szocialista tulajdon két formájának további közelebbho- zásában.«

Az új csírái egyre világosabban láthatók a munka jellegében, a termelő munkások kapcsolataiban. A dolgozók mind nagyobb tömegeinek válik vérévé, hogy öntudatosan, egész erejüket, képességeiknek megfelelően dolgozzanak»Nägy jelentőséget tulajdonítunk a kommunista munkakollektívák és élmunkások mozgalmának. Kétségtelen, hogy idővel az élet kitermeli a szocialista mun- kaverseny más, még tökéletesebb formáit« — mondotta Hruscsov.

Hruscsov kijelentette, hogy a társadalmi viszonyok erőteljesen fejlődnek az anyagi és a kultúrá- lis javak elosztásában is. Ez elsősorban kitűnik a munka szerinti elosztás szocialista elvének továbbfejlődésében, amely elv a szükségletek szerinti elosztás kommunista elvére való áttérésének legfontosabb feltétele.

»Az anyagi és eszmei ösztönző

erők összekapcsolásában látja a párt azt a biztos utat, amely a bőség megteremtéséhez és az igények szerinti elosztáshoz, a kommunista munka győzelmén:., vezet, s okvetlenül el is vezet bennünket« — jelentette ki Hruscsov.

Hozzáfűzte, hogy „az az elképzelés, amely a bőség ismérvét a személyi tulajdon határtalan megnövekedésében látja, nem a mi elképzelésünk, a kommunizmustól idegen elképezlés”.

A dolgozók számos tárgyra vonatkozó személyi tulajdona, mint a személyi igény formája, nem mond ellent a kommunista építésnek, amíg ennek mértéke észszerű és nem válik öncélúvá. A túlzott személyi tulajdon bizonyos feltételek között a társadalmi haladás fékezőjévé. a magántulajdoni igények melegágyává válhat és gyakran válik is, és kispolgári elfajuláshoz vezethet.

A kommunisták a magántulajdon világával szembeállítják a társadalmi tulajdont, a burzsoá individualizmussal az elvtársias- ság és a közösség elvét.

Hruscsov rámutatott arra, hogy a szocialista termelési viszonyok összessége és fejlődése törvényszerűen elvezet a város és a falu között, a szovjet társadalom osztályai és társadalmi csoportjai

(Folytatás az 5. oldalon.)