Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
Megkezdődött az SZKP XXII. kongresszusa között meglévő különbségek fokozatos elmosódásához, a munkások. a parasztok és az értelmiségiek kölcsönös kapcsolataiban a kommunista alapelvek kibontakozásához és megszilárdulásához. Egyre inkább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom két baráti osztálya, a munkásosztály és a kolhozparasztság, s mind jobban szilárdul megbonthatatlan szövetségük. A szovjet parasztság közeledik a munkásosztályhoz a képzettség és a munkaviszonyok, a kulturális. műszaki színvonal tekintetében. A parasztoknak a munkásokkal egyenlő politikai jogaik Vannak, alapvető érdekeik is azonosak. A munkásosztály és a parasztság között a különbségek a döntő, fő dolgokban megszűntek. az osztályhatárok végérvényes elmosódásának folyamata mind gyorsabban megy végbe. A technikai haladás, a dolgozók kulturális, technikai felemelkedése alapján megszűnnek a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között — állapította meg Hruscsov. Az élenjáró technika és ismeretek birtokában a munkás és paraszt munkája egyesíti magában a fizikai és a szellemi munka elemeit. Jelenleg a munkások 40 százalékának és a kolhozparasztok több mint 23 százalékának van közép-, és felsőfokú végzettsége. Ilymódon — jelentette ki Hruscsov — hazánkban a jelenlegi viszonyok között az osztályok kölcsönös kapcsolatai fejlődésüknek új szakaszába léptek. (Folytatás a 4. oldalról.) IA proletárdemokrácia általános népi, szocialista demokráciává változik át. Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ma már közel vagyunk a V. I. Lenin által kitűzött célhoz, ahhoz, hogy kivétel nélkül minden állampolgárt bevonjunk állami feladatok végzésébe. Hruscsov megállapította, hogy a szovjet emberek tízmilliói vesznek részt az ország ügyeinek intézésében, hajtanak végre társadalmi megbízatásokat, majd kijelentette: ..Minden szovjet embernek tevékenyen részt . kell vennie a társadalom ügyeinek intézésében! — ez a mi jelszavunk, ez a mi feladatunk”. Amikor pártunk sarkalatos feladattá tette az állami tervek fejlesztésének, a tanácsok társadalmi önkormányzati szervvé való átalakításának feladatát — jelentette ki Hruscsov — ugyanakkor továbbra is arra törekszik, hogy mind több állami funkciót bízzon társadalmi szervezetekre. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára leleplezte a kommunizmus eszmei ellenfeleinek ama állítását, amelyek szerint a kommunizmus elkerülhetetlenül konfliktust okoz a személyiség és a társadalom között és a személyiség elfojtásához vezet. Kijelentette, hogy a teljes szabadság és boldogság ismérve az olyan társadalmi rend, amely meg szabadítja az embert a kizsákmányolás igájától széleskörű demokratikus jogokat ad neki, biztosítja számára a lehetőséget, hogy emberhez méltó feltételek között éljen, megadja neki a biztos holnap tudatát, feltárja egyéni képességeit és tehetségét, megszilárdítja \ azt a tudatát, hogy munkája az egész társadalom javát szolgálja. A szocializmus éppen ilyen társadalmi rend —, hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: »A szocialista rend által létrehozott összes értékek közül a legdrágább az új ember, a kommunizmus tevékeny építője.« Nyikita Hruscsov ezután kijelentette, hogy az elkövetkezendő évekre belpolitikai téren a párt öt feladatot,^állít a kommunisták és az egesz szovjet nép elé. Első — az egész nép erőfeszítését arra kell irányítani, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a hétéves tervet, amely fontos korszak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. Az anyagi termelés színvonalát a jövőben is emelni kell, s a szükséges színvonalon kell tartani az ország védelmi képességét. Második — meg kell gyorsítani a technikai fejlődést a szocialista ipar minden ágában. Kiváltképpen fejleszteni kell a villamosenergia-termelést, a vegyipart, a gépgyártást, a fémkohászatot és a ffítőanyagipart. Harmadik — olyan színvonalat kell elérni az ipar és mező- gazdaság fejlesztésében, amely lehetővé teszi a lakosság iparcikk- és élelmiszer-szükségletének teljesebb kielégítését. Negyedik — a mezőgazdaság fejlesztését az egész párt és az egész nép ügyévé kell tenni. Ötödik — tovább kell ha'adni a kulturális és szociális építés . minden frontján. Pártunk egységes, szikfaszilárd, mint még soha »A lenini párt — a kommunizmus győzelméért folytatott harc szervezője« című fejezetre áttérve Hruscsov kijelentette, hogy a személyi kultusz megbíx'álásának és következményeinek felszámolásának rendkívül nagy politikai és gyakorlati jelentősége volt. Ha nem ítéltük volna el a személyi kultuszt, nem küzdöttünk volna le hátrányos következményeit és nem állítottuk volna helyre a párt- és állami tevékenység lenini elveit — jelentette ki Hruscsov — akkor ez azzal a veszéllyel járt volna, hogy a párt elszakad a tömegektől, a néptől, súlyosan megsérti a. szovjet demokráciát és a forradalmi törvényességet, meglassul az ország gazdasági fejlődése, hanyatlik a kommunizmus építésének üteme, és ennek következtében csökken a dolgozók jóléte. Nemzetközi vonatkozásban gyengült volna a Szovjetunió helyzete a világ küzdőterén, rosz- szabbodtak volna kapcsolatai más országokkal, ami komoly következményeket rejtett volna magába. . „Ezért volt olyan óriási politikai és gyakorlati jelentősége a személyi kultusz megbírálásának, és következményei leküzdésének” — hangsúlyozta Hruscsov. ,— A párt számot vetett azzal, — jelentette ki Hruscsov —, hogy a hibák és torzítások feltárása, a hatalommal való visszaélések leleplezése bizonyos keserűséget, sőt elégedetlenséget kelthet . a párt soraiban és a nép körében, bizonyos hátrányokkal jár, átmeneti nehézségeket okoz az SZKP és a marxista—leninista testvérpártok számára. Mégis a párt bátran szembenézett a nehézségekkel, becsületesen és nyíltan megmondta a népnek a teljes igazságot, mert mélyen áthatotta az a hit, hogy a nép helyesen fogja fel a párt vonalát. Nem is csalódott. Hruscsov kijelentette: „A szovjet kommunisták büszkén mondhatják: nem tettük tönkre a lenini párt becsületét és méltóságát, a párt tekintélye mérhetetlenül megnőtt, a nemzetközi kommunista mozgalom új, magasabb fokra emelkedett. Ma pártunk egységes, sziklaszilárd, mint még soha!” A XX. kongresszuson kifejezésre juttatott lenini irányvonalat — folytatta Hruscsov — eleinte elkeseredett ellenállással fogadták a pártellenes elemek, a revizionisták és a dogmatikusok, azok, akik megcsontosodott hívei voltak a személyi kultusz idején uralkodó módszereknek és rendszernek. A pórt lenini irányvonal ellen lépett fel a pártellenes frakciós csoport, amelynek tagjai Molotov, Kaganovics, Malenkov, Bulganyin, Pervuhin, Sza- burov és a hozzájuk csatlakozott Sepilov voltak. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a pártellenes csoport ellen vívott harc éles elvi, politikai küzdelem volt, az új harca a régi ellen. Arról volt szó, hogy pártunk továbbra is folytatja-e a XX. kongresszuson kijelölt lenini politikát, vagy újból feltámadnak a személyi kultusz időszakának az egész párt részéről elítélt módszerei. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy nem sokkal később, 1957 októberében az SZKP Központi Bizottságának plénuma határozottan visszaverte. Zsukov, volt honvédelmi miniszternek azon próbálkozásait, hogy lépjenek a kalandorkodás útjára, kövessenek olyan irányvonalat, amely elszakítja a fegyveres erőket a párttól, szembeállítja a szovjet hadsereget a pártvezetéssel. „Visszaverve a levítézlett frakciósokat, intrikusokat és karrieristákat, a párt még szorosabbra zárta sorait, megszilárdította kapcsolatait a néppel, minden erőt fő irányvonalának sikeres megvalósítására mozgósított” — mondotta Hruscsov. Hruscsov megállapította, hogy a XX. kongresszus irányvonala lelkes helyeslésre talált a nemzetközi kommunista mozgalomban a marxista—leninista testvérpártoknál. Ugyanakkor — folytatta — pártunknak a személyi kultusz káros következményeinek leküzdését célzó irányvonala. — mint később kiderült — nem talált kellő megértésre az Albán Munkapárt vezetőinél, sőt mi több, e vezetők harcot indítottak ezen irányvo- j nal ellen. I Közölte, hogy a beszámolási idő- I szakban az SZKP taglétszáma majdnem 2,5 milliárd fővel növekedett. Míg a XX. pártkongresz- szus idején a pártnak 7 815 505 tagja volt, addig a XXII. pártkongresszus idejére (1961. október 1-re) a párt taglétszáma 9 716 0Ö5 főre emelkedett. — Az albán vezetők már nem is titkolják — mondotta Hruscsov, — hogy nem tetszett nekik pártunknak az az irányvonala, amelynek célja Sztálin személyi kultusza káros következményeinek határozott kiküszöbölése, a hatalommal való visszaélések éles elítélése, a párt és az állami élet lenini szabályainak helyreállítása. »-Az albán vezetőknek ezt az álláspontját az magyarázza, hogy ők maguk — sajnálatunkra és bánatunkra — megismétlik azokat a módszereket, amelyeket hazánkban alkalmaztak a személyi kultusz idején.« — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta: Pártunk XX. kongresszusán kidolgozott irányvonal lenini irányvonal és mi nem. engedhetünk ilyen elvi kérdésben sem az albán vezetőknek, sem bárki másnak. Az albán vezetők »vissza próbálják húzni pártunkat azokhoz a viszonyokhoz, amelyek nekik tetszenek, de amelyek hazánkban soha többé nem ismétlődnek meg. Pártunk továbbra is határozottan és következetesen végrehajtja XX. kongresszusának irányvonalát, amely kiállta az idő próbáját. Senki sem tud letéríteni bennünket a lenini útról! — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára így folytatta: — Ha az albán vezetők nagy- rabecsülik m-ük éredekit és a szocializmus építésének ügyét, ha ténylegesen barátságot kívánnak a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a többi testvérpártokkal, akkor le kell modaniok téves nézeteikről, vissza kell térniök a szocialista közösség testvéri családjával való egység és szoros együttműködés útjára, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal való egység útiára. Ami pártunkat illeti, pártunk továbbra is nemzetközi kötelességének megfelelően minden tőle telhetőt megtesz, hogy Albánia egy sorban haladjon minden szocialista országgal. Nincs egyetlen olyan bel- vagy külpolitikai kérdés, amelyet pártunkban nem vitattunk volna meg kollektív módon, és ennek során ne érvényesült volna a párt kollektív tapasztalata, — jelentette ki Hruscsov és hozzátette: »Éppen ez a lenini elvek megvalósítása.« Hruscsov hangsúlyozta, hogy a párton belüli demokrácia fejlesztése a helyi pártszervek jogainak kiterjesztése és szerepének fokozása, a kollektív vezetés elvének betartása a pártot még harcképesebbé tette, megszilárdította a párt kapcsolatait a tömegekkel. A párt-, állami és társadalmi ellenérzés szerepe Az SZKP Központi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy a párt soraiban képviselve van a Szovjetunióban élő több mint száz nemzet és nép. „Pártunk a munkásosztály nemzetközi szervezeteként keletkezett és fejlődik és megtestesíti a kommunizmus építőinek egyetértő családját alkotó egyenjogú szocialista nemzetek nagyszerű egységét és testvéri barátságát”. Mint Hruscsov megállapította, a párt az utóbbi években erőteljesen a népgazdaság konkrét vezetésének kérdései felé fordult. ,,A pártvezetés ereje ennek kollektivitásában rejlik, ez teszi lehetővé. hogy sok ember tehetségét, ismereteit és tapasztalatait, hogy úgy mondjam, egységes tehetséggé forrasszuk össze, amely nagy dolgok elvégzésére képes”. Jelenleg elsőrendű jelentőségűvé válik —- folytatta Hruscsov — a párt-, állami s társadalmi ellenőrzés felülről le és alulról fel. A párt-, állami és társadalmi ellenőrzés rendszere hatalmas eszköz ahhoz, hogy igazi demokratikus elvek alapján tökéletesítsük a kommunizmus építésének irányítását, a nagy tömegek kommunista nevelésének nagyszerű iskolája. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a beszámolóban vázolt időszakot a párt életében a kommunizmus építésével kapcsolatos sok nagy jelentőségű kérdésnek és a nemzeti felszabadító mozgalom időszerű problémáinak alkotó szellemű megoldása jellemezte. Ezek között vannak igen fontos elméleti következtetések a proletariátus diktatúrájáról a jelenlegi viszonyok között, a szoci- alizmus kommunizmusba való átnövésének törvényszerűségeiről, a kommunizmus anyagi és technikai alapja megteremtésének útjairól, a kommunista társadalmi viszonyok kialakításáról és az új ember neveléséről, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet formáinak sokféleségéről, a szocialista országok többé kevésbé egyidejű belépéséről a kommunizmusba, a világháború elhárításának jelenlegi reális lehetőségéről, korunk jellemzéséről, stb. Mint Hruscsov megjegyezte, a2 SZKP nagy elméleti munkája a legteljesebben új programjában ölt testet, amely a Szovjetunióban folyó kommunista építés filozófiai, közgazdaságtani és politikai megalapozása. A kommunizmus építésében kivívott gyakorlati sikereink, — mondotta — egyben az elmélet fejlesztésében aratott sikerek is. Éppen ilyen szemszögből kell tekinteni azokat a kimagasló társadalmi és gazdasági intézkedéseket, amelyeket a párt a legutóbbi években foganatosított. A marxizmus—leninizmus alkotó szellemű továbbfejlesztése, jelentette kj Hruscsov, a párt tevékenységének alapja, a kommunista építés sikerének döntő feltétele. Pártunk az elmélet és a gyakorlat egységének lenini elvét szem előtt tartva továbbra is hazánk népeivel, és az egész világ dolgozóival szemben fennálló legfontosabb kötelességének tartja a marxizmus—leninizmus elveinek védelmét és alkotó szellemű továbbfejlesztését. A pártéQítés feladatai A pártépítés területén a következő fő feladatok várnak megoldásra. A párt a szovjet nép erőfeszítéseit mindenekelőtt a kommunizmus anyagi és technikai alapjának megteremtésére, az új társadalmi viszonyok tökéletesítésére, valamint arra fogja irányítani, hogy minden szovjet embert a kommunista tudatosság szel lemében neveljen. A párt figyelmét rá kell Irányítani a hétéves terv teljesítésére, a munkatermelékenység szakadatlan emelésére és a dolgozók jólétének fokozására. A párt következetesen betartja a pártéiet lenini normáit és a kollektív vezetés elveit. A párt erősíteni fogja sorainak egységét és összefoírottságát, megvédelmezi a marxizmus-leninizmus tisztaságát, erélyes harcot folytat a marxista-leninista pártossággal összeegyeztethetetlen frakciózás és klikk-szellem minden megnyil- vánulásagellen. A párt a jövőben is kidolgozza majd az élet által felvetett új elméleti kérdéseket, minden szovjet embert a marxizmus-leniniz- mushoz való hűség szellemében, a burzsoá ideológia minden megnyilatkozásával szemben való kér lelhetetlenség szellemében, a kommunizmus ellenségeinek mesterkedéseivel szemben szükséges politikai éberség fokozása szellemében fog nevelni. A párt a Szovjetunióban folyó kommunista építést a világ dolgozóival szemben fennálló Internacionalista kötelességének teljesítéseként fogja fel. Továbbra is lankadatlanul fog harcolni a szocialista világrendszer erősítéséért, az egész nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységéért. Az SZKP fejleszti testvéri kapcsolatait az összes kommunista és munkáspártokkal, velük vállvetve, erélyesen harcol a marxizmus—leninizmus tisztaságáért. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója befejező részében kijelentette »A XXII. kongresszus szónoki emelvényéről, a kommunista párt és a szovjet nép nevében ünnepélyesen kijelentjük: A Szovjetunió változatlanul tovább folytatja békeszerctő lenini külpolitikáját, a kölcsönös bizalom és együttműködés kiépítésére törekszik minden állammal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. A Szovjetunió továbbra is küzd a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelésért.« A Szovjetunió ismét felhívja azoknak az országoknak kormányait és népeit, amelyek vele együtt harcoltak a hitleri Németország ellen,1 számoljanak le a második világháború maradványaival, takarítsanak el mindent az útból, ami gátolja a népek közti béke és barátság megerősítését, s ami újabb háborús veszélyt rejt magában. »Felhívunk minden kormányt a kölcsönös megértésre és együttműködésre, a megérlelődött nemzetközi kérdések békés megoldására. A népek szent kötelessége, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel állhatatosan és aktívan harcoljanak földünk békéjének megőrzéséért és megszilárdításáért. Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára magyar idő szerint 17 óra 30 perckor az SZKP XXII. kongresszusán befejezte a Központi Bizottság beszámoló jelentését. A beszámoló hat óra, húsz percet tartott.
