Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

Ezeket az intézkedéseket egységesen támogatták népeink, helyesen értelmezték más országok népei, amelyek tudják, hogy a Szovjetunió sohasem lép elsőnek a háború kirobbantásának útjára.

Hruscsov rámutatott,-hogy Nyu gáton most egyesek olyasmit állítanak, mintha a szovjet kormánynak az ország védelme megszilárdítására hozott intézkedései a békés együttélés politikájának feladatát jelentenék.

A békés együttélés elvei — hangsúlyozta Hruscsov — változatlanul a szovjet külpolitika általános irányvonalát jelentik.

— A háborús veszélyt azonban — folytatta Hruscsov — nehéz egyoldalúan elhárítani, miként nehéz eloltani a máglyát is, ha az egyik ember vizet önt a tűzre, a másik pedig olajat, A nyugati hatalmaknak, amelyeknek nem kevésbé érdekük, mint nekünk, a termonukleáris katasztrófa elkerülése, a maguk részéről szintén keresniük kell a módot a vitás kérdéseit kölcsönösen elfogadható alapon történő rendezésére.

Az SZKP külpolitikai tevé(Folytatás a 2. oldalról,)

kenységének igen ■ fontos alkotó eleme a harc az 'általános és teljes leszerelésért — folytatta Hruscsov. — Nem arról van szó, hogy a szocializmus egyoldalúan szereljen ,le az imperializmus előtt, és viszont, hanem arról, hogy egyetemesen mondjunk le a fegyverekről; mint a vitás nemzetközi problémák megoldásának eszközéről.

Igen nagy jelentőségű a béke megőrzése és megszilárdítása szempontjából a második világháború maradványainak felszámolása. Mi ma .is hajlandók vagyunk arra, hogy a nyugati hatalmakkal karöltve tárgyalások útján keressük a kölcsönösen elfogadható és megegyezésen alapuló megoldást.

Gromiko külügyminiszternek az amerikai külügyminiszterrel és az Egyesült Államok elnökével, valamint az angol miniszterelnökkel nemrég folytatott megbeszéléseiről szólva Hruscsov ezt mondta:

— Az a benyomásunk alakult ki, hogy a nyugati hatalmak bi- i zonyos megértést tanúsítanak a " helyzet iránt és hajlanak arra, hogy keressék kölcsönösen elfogadható alapon a megoldást a német problémára és Nyugat- Berlin kérdésére.

I német békeszerződést alá kell inti

— Egyes nyugati politikusok, hogy úgy mondjam .jó tanácsot" adnak nekünk, azt mondják, hogy a békeszerződés aláírása veszélyes a Szovjetunióra és a többi szocialista országra nézve. Hogy értsük ezt. Mióta gondolják úgy. hogy a háború csak az egyik félre nézve veszélyes?

— Mi úgy vélekedünk, hogy a szocializmus erői, azok az erők. amelyek a békéért való harc álláspontjára helyezkednek. most hatalmasabbak az agresszív imperialista

erőknél.

Ha azonban egyet is .értünk az Egyesült Államok elnökénél? nem rég elhangzott kijelentésével, hogy erőink egyenlők, akkor is teljesen ésszerűtlen dolog hábo*. fiival fenyegetőzni. Miután elismerik az egyenlőséget, ebből le kell vonni a kellő következtetéseket. Napjainkban veszedelmes dolog az erőpolitika.

Hruscsov kijelentette:

— A német békeszerződést alá kell írni, és meg is történik majd az aláírása a nyugati hatalmakkal együtt, vagy nélkülük.

Hruscsov újból kijelentette, hogy a német békeszerződés alapján fogják rendezni Nyugat- Berlinnek, mint demilitarizált szabad városnak a helyzetét is.

Rámutatva arra, hogy a Szovjetunió nem nyújtott be semmi féle ultimátumot, amikor azt javasolta, hogy kössék meg a német békeszerződést, Hruscsov kijelentette: »A szovjet kormány ma is ragaszkodik a német kérdés mielőbbi megoldásához, ellenzi a megoldás végtelenségig való halogatását. Ha a nyugati hatalmak késznek mutatkoznak a német kérdés rendezésére, akkor a német békeszerződés aláírása határidejének nincs olyan nagy jelentősége: akkor mi nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy a béke- szerződést 1961. december 31-ig feltétlenül alá kell írni.

A fődolog megoldani a kérdést, megszüntetni a második világháború maradványait, aláírni a német békeszerződést. Ez az alap, ez a lényeg. Hruscsov hangsúlyozta, hogy már régóta megérett az ENSZ gépezet lényeges megjavításának kérdése

mert az ENSZ gépezete »a hidegháború évei alatt berozsdásodott és azóta hibásan működik.« Ift az ideje, hogy végre elismerjék a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben. A kialakult' helyzetben a legésszerűbb lenne megkötni a békeszerződést mind-, két német állammal és felvenni őket az ENSZ tagjai közé. Itt az ideje, hogy a világon kialakult három államcsoport, a szocialista, a semleges és az imperialista államok csoportja teljesen egyen- jogúvá váljék az ENSZ minden szervében.

Hruscsov kijelentette, a népek

életbevágóan fontos , érdekeivel összhangban meg keil oldani a gyarmati .elnyomás végleges megszüntetésének problémáját, minden formájában és megnyilvánulásában meg kell szüntetni a gyarmati elnyomást.

Az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából nem kevésbé fontos szerepet játszhat a megérett regionális politikai problémák megoldása. E problémák közé sorolté Hruscsov az atomfegyvermentes övezetek megteremtését elsősorban Európában és a Távol- Keleten, meg nem támadási szerződés megkötéséi a . varsói szerződés szervezetéhez tartozó országok és az északátlanti katonai

tömb országai között elválasztó övezetek megteremtését a katonai csoportosulások fegyveres erői kö zött és az idegen területeken állomásozó fegyveres erők csökkentését.

— A nemzetközi helyzet megjavításának módja az összes országokkal való kapcsolatok további fejlesztése, — jelentette ki Hruscsov. Az Egyesült Államokkal való pesetátokról szólva kijelentette. hogy az Egyesült Államok politikája az utóbbi években változatlanul a nemzetközi helyzet kiélezésére irányult. Ez" sajnálatot kelt minden békeszerető népben. Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió mindig úgy vélekedett, és ma is az a véleménye, hogy

nincs más mód az egyetemes pusztító háború elhárítására, mint az államok közötti kapcsolatok rendezése, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre.

A fődolog az. — hangsúlyozta Hruscsov — hogy az Egyesüli Államók mondjon le a vitás kérdések háború útján történő megoldásáról és nemzetközi kapcsolatait a békés gazdasági verseny elvein építse. Ha a realizmus kerekedik felül az Egyesült Államok politikájában, akkor elháru’ az egyik komoly akadály az egész nemzetközt- helyzet javulásának útjából. Ez nemcsak a mi országaink népei számára lenne nyereség, hanem más népek, a világbéke ügye szempontjából is.

Hruscsov hangsúlyozta, ázt a napv szerepet, amelyet a gazdasági kapcsolat, mint a békés együttélés egyik legfontosabb eleme, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében játszik.

Rámutatott, hogy a beszámoló által érintett időszakban a Szovjetunió 'külkereskedelme mintegy megkétszereződött. Több mint 80 országgal vannak szilárd kereskedelmi. kapcsolatai és több mint száz országgal tart fenn kultúrá- lis kapcsolatokat. . Evenként 700 000-nél több szovjet embef utazik külföldre, és röbb mint 700 000 külföldi látogat' á Szovjetunióba.

Hruscsov kijelentette: »A jelenlegi feltéielek között megnyílt annak lehetősége, hogy arra az egész időszakra megvalósítsuk a békés együítélést, amelyben meg kell oldódniok a világot jelenleg megosztó szociális és politikai problémáknak. Az ügy úgy halad, hogy még a szocializmusnak az egész földié kiterjedő győzelme előtt; a kapitalizmusnak a föld egy rc%zén való megmaradása mellett, reális lehetőség van a világháborúnak a társadalom életéből való kiküszöbölésére.«

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangoztatta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet a,következő feladatokat állítja a Szovjetunió külpolitikája elé:

Tántoríthatatlanul és követ- | kezeteken meg kell valósítani I a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséi, ifiint; a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonalát: Erősíteni kell a szocialista országok egységét a testvéri együttműködés és kölcsönös segítség alapján, hozzá keil járulni a szocialista világrendszer hatalmának megerősítéséhez;

Fejleszteni keil a kapcsolatokat és együtt kell működni a világ minden békeUarcosával.

Erősíteni kell a proletár-szolidaritást az egész világ munkásosztályával és dolgozóival, sokoldalú anyagi és erkölcsi segítséget kell nyújtani azoknak a népeknek, amelyek az imperialista és kolonialista iga alól való felszabadulásukért, s függetlenségük megerősítéséért küzdenek.

Széleskörűen fejleszteni kell a nemzetközi üzleti kapcsolatokat, a gazdasági együttműködést és a kereskedelmet minden olyan országgal, amely I ilyen kapcsolatokat akar fenn- J tartani a Szovjetunióval:

Aktív és rugalmas feülpoliH- 1 kát kel! folytatni, tárgyalások útián el kell érni a megérett világproblémák megoldását, le kell leplezni a háborús gyű írogatok kísérleteit és mesterkedéseit.

11 Szovjetunió gazdasági eredményei

Azzal összefüggésben, hogy a Szovjetunió a kommunizmus kibontakozott építésének szakába lépett, Hruscsov kijelentette, az ország nagy utat tett meg annak az alapvető gazdasági feladatnak a megoldására, hogy elérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre jutó termelés tekintetében.

A Szovjetunió, amely jelentősen túlszárnyalja az Egyesült Államokat ■ a termelés növekedésének ütemében, a legutóbbi évek folyafnán kezdte maga mögé utal ni az Egyesült Államokat sok fon tos termelési ág abszolút növekedésének tekintetében is.

Jelenleg a Szovjetunió állítja elő a világ ipari termelésének csaknem egyötöd részét.

Minden lehetőség megvan rá,

hogy ne csak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék a hétéves tervet.

A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed része a dolgozók szükségleteinek kielégítését. szolgálja.

1965 végére semmilyen adót nem szednek a lakosságtól. Az építkezések mennyiségének és ütemének tekintetében a Szovjetunió első helyet foglal el a világon.

A szovjet tudósok széles fronton folytatnak kutatómunkát korunk egyik legfontosabb problémája megoldására, — az irányítható termonukleáris reakció megvalósítására.

A Szovjetunióban jelenleg a munkások 40 százaléka, a kolhozistáknak pedig több mint 23 százaléka rendelkezik közép- és főiskolai végzettséggel.

Az osztályyiszonyok a 'Szovjetunióban fejlődésük új szakaszába léptek. A proletár-demokrácia az egész népre kiterjedő, szocialista demokráciává válik.

Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a XX. kongresszus után az SZKP tevékenységének a kommunizmus általánosan kibontakozó építési időszakában felvetődő döntő feladatok teljesítéséért vívott harc volt a legfőbb és meghatározó vonás a.

E feladatok közé sorolta a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtését; a Szovjetunió gazdasági erejének további megszilárdítását, a dolgozók kommunista nevelését; a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítését.

n népgazdaság minden ága gyorsított ütemben fejlüdik

>-A Központi Bizottság megelégedéssel jelenti a kongre^.' szusnak, hogy a népgazdaság , minden ága .gyorsított ütemben fejlődik«

— mon,dta Hruscsov.

Szüntelenül növekszik a nép jóléte. Uj csúcsokat ért el a szovjet tudomány és. kultúra. Sikeresen megvalósul a hétéves terv. A Szovjetunió messze haladt legfőbb gazdasági feladatának megoldásában, abban, hogy utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat áz egy lakosra eső termelésben A lakosság száma 1956-tól 20 millió fővel gyarapodott és csaknem 220 millió főt tesz ki.

Hruscsov az ipari termelésnek a XX. kongresszus utáni fejlődését jellemezve adatokat idézett, amelyek magukban foglalják az 1961-es > év előzetes eredményeit. Bejelentette, hogy az ipari termelés hat év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedik.

Különösen figyr’emreméltóak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának létrehozásában döntő szerepet játszó nehézipar legfontosabb ágazataiban elért eredmények.

Az acélolvasztás hat év alatt 26 millió tonnával emelkedett, ami meghaladja Anglia egész évi acél- termelését, Az olaj kitermelés 95 millió tonnával emelkedett. - más szavakkal: öt új Baku jött létre. A villamosenergia-termelé.s 157 milliárd kilowattórával növekedett, — vagyis mintha 50 olyan Villamoserőművel gazdagodtunk volna, mint a »V I. Lenin« dnyepri vízierőmű.

Hruscsov megállapította, hogy a korszerű ipar alapján gyorsan ■fejlődik a szovjet népgazdaság minden ága, sikeresen fejlődik az élelmiszer- és a könnyűipar is.

A hétéves terv végére, 1965-re a Szovjetunió a cipő- és a textiláruk termelésében lényegesen felülmúlja majd Angliát, Francia- országot és Nyugat-Németországot együttvéve.

A kormány a textil- és a cipőipar, valamint ezen iparágak nyersanyagbázisának fejlesztésére a hétéves terv végéig pótlólag körülbelül 2,5 milliárd rubelt juttat.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy »terveink a békés építés tervei«. — párt gondot fordít az ország gazdasági erejének fpkozására — tette hozzá — ugyanakkor állandóan szem előtt tartja az ország védelmi képessége erősítésének szükségességét is.

Vannak interkontinentális ballisztikus rakétáink, rakéta légel- hórító fegyvereink, rakétáink a szárazföldi csapatok, a légi és a tengeri haderő számára. Sikeresen folyik tengeralattjáró flottánk' kiépítése. E flottát atomhajtóművekkel, ballisztikus, valamint a célpontra automatikusan ráirányuló rakétákkal látjuk el.” — Teljesén befejeződött a szovjet hadsereg felszerelésének átállása a nukleáris rakétatechnikára — jelentette ki Hruscsov. —

Az impci listák ina már nem ! zsarolhatják büntetlenül háborús fenyegetőzésekkel a békeszereiő országokat:

a kommunizmust építő szovjet nép kezében az atom- és • íiidrogénfegyver megbízhatóan.

szolgálja a béke ügyét.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapító ttaj hogy a XX. pártkongresszus után komoly minőségi változások történ tek az iparban, az építkezés, a közlekedés terén,, óriási munkát végeztek az anyag' termelés minden ágában a technikai felszerelés felújítására. Sokezer legújabb típusú gépet, esztergapadot, készüléket, műszert, automataberendezést készítettek;'

Gyökeresen megjavult a; tüzelő | anyag-gazdálkodás szer kezete. A | tüzelőanyag-teitnelésben a kőolaj

■ és a gáz most 42 százalékkal sze- I repel, az 1955. évi 23,5 százalék- ! kai szemben. Uj technikai, alap- ! ra helyezték a 'villamosenergia- ; termelést. A munkások renüelke- I zésére álló energiamennyiség kö- \ rülbelül 40 százalékkal növeke- ; dett.

1956-tól 1961-ig a népgazdaságban 156 milliárd rubel értékű ál- | lami beruházást eszközöltek, töb- : bet, mint a XX. pártkongresszu- | sig a szovjet hatalom éveiben.

Körülbelül hatezer nagy állami I vállalatot helyeztek üzembe.

I Több mint harmincezer kilbmé- j tér hosszúságban fektettek le kő■ olaj- és gázcsővezetékeket.

Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt éveket a munka ter- [ mclékenységének gyors' növeke- : dése jellemzi. 19Sl-ben az ipar- ! ban a termelékenység 43 százalékkal, az építkezéseknél 60. a vasúti közlekedésnél 56 százalékkal nagyobb az 1955. évinél. Ezen az alapon keletkezett az ipari termelés növekedésének majdnem 70 százaléka.

Követ’, ezotesen yégrehaj tottá’.c a keleti területek termelőerőinek fejlesztését célzó irányvonalat. Mint Hruscsov hangsúlyozta, j a haladás meggyorsítása szem- | pontjából óriási jelentőségű volt az ipar és az építkezés irányitá- sának átszervezése.

Hruscsov közölte, liogy 'felülvizsgálták és ' megjavították a XXI. pártkongresszuson elfogadott népgazdaság-fejlesztési hétéves terv egyes feladatait. A terv e módosításait ..maga az élet. a szovjet nép önfeláldozó munkája eszközölte”.

A hétéves terv eddig eltelt hárem ere alatt az ipari termelés átlagos évi növekedése tíz százalék, az eredetileg előirányzott 8,3 százalék helyett.

A Szovjetunió ipara kb. 19 milliárd rubellel nagyobb értékben állít elő termékeket, mint a hétéves terv az első három évre előirányozta.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a Szovjetunió az utóbbi években az előzőkhöz hasonlóan lényegesen felülmúlta az .Egyesült Államokat az ipari termelés növekedésének ütemében és már kezdi megelőzni az Egyesült Államokat sok nagyfontosságú termékfajta termelésének abszolút növekedésében is. „Most már arról van szó. hogy gyorsan csökken közöttünk a távolság a termelés színvonalát tekintve, arról, hogy a Szovjetunió első helyre kerül a világon egész sor termék és készítmény termelésében”.

A szovjet ipari termelés növekedésének átlagos évi üteme 1956—1961-ben 10,2 százalék volt, az Egyesült Államokban viszont csak 2.3 százalék. Az iparcikkek egy főre jutó átlagos évi termelése a Szovjetunióban 8,2 százalékkal, az Egyesült Államokban 0.6 százalékkal növekedett. A beruházások átlagos évi növekedése az utóbbi hat év alatt a Szovjetunióban 12 százalék volt. az Egyesült Államokban itt nem volt növekedés, sőt bizonyos csökkenés állt be.

A Szovjetunió ipari termelése jelenleg az Egyesült Államok ipari termelésének több mint 60 százalékúi teszi ki. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy 10—11 évvel ezelőtt a Szovjetunió az .amerikai ipar termelésének még csu(Folytatás a 4. oldalon.)