Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
vetkezetesításe a népi demokratikus országok többségében befejeződött. A szocialista szektor részesedése a mezőgazdasági termőföldek egész területén az egész rendszerben most' felülmúlja a 90 .százalékot. Ennek eredményeképpen — mondotta ' Hruscsov — megváltozott a társadalom oszlúlyszerke- zete, megszilárdult a munkásosztály szövetsége a parasztsággal, megszűntek az ember ember által való kizsákmányolásának gazdasági alapjai. A nép erkölcsi és politikai egysége először a mi hazánkban alakult ki, most ez minden szocialista országban erősödik. A szocialista országok egymáshoz való lankadatlan testvéri kö-. zeledésének folyamata, ez országok politikai és gazdasági megerősödése az egész szocialista világ- rendszer megbonthatatlan szilárdságának egyik döntő tényezője. A legutóbbi években — mondta Hruscsov — a testvérpártok tapasztalatai életre hoztak egy új formát, a közvetlen termelési' együttműködést. Megerősödtek a szocialista államok kollektív szervei: a varsói szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Teljes joggal beszélhetünk a szabad népek szilárd szocialista közösségének a világ színterén való jelenlétéről. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a szocialista világrendszer most fejlődésének úi szakaszába lépett, majd kijelentette: „A fő dolog most az, hogy lankadatlanul fejlesztve minden egyes szocialista ország gazdaságát, kivívjuk a szocialista világrendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött. az abszolút termelési volument tekintve. Ez a szocializmus nagy történelmi győzelme lesz.” Hruscsov így folytatta: Minden egyes szocialista ország nemzetgazdaság-fejlesztési erőfeszítéseinek-egyesítése a gazdasági együttműködés és kölcsönös segítség 1 megszilárdítására és kibővítésére kifejtett közös erőfeszítésekkel — ez a szocialista világgazdaság újabb fellendítésének országútja. A szocialista államok hatalmának növelése a béke anyagi és erkölcsi tényezőinek fokozódását jelenti. .Most már nem lehet a mai idők legfontosabb kérdéseit, mint például a háború és a béke problémáit csupán a kapitalista törvények hatásának szemszögéből megközelíteni. Most már nem az imperializmus a maga farkasmodorával, hanem a szocializmus a béke és a haladás eszméivel válik a világ fejlődésének döntő tényezőjévé. Az SZKP Központi Bizottságának első ' titkára hangsúlyozta, hogy a szocialista világot nem fé- . lemlíti meg semmiféle balszerencse vagy megrázkódtatás. A beiső reakciónak Magyarországon, az imperialista erők támogatásival megszervezett ellen- forradalmi lázadása, a Lengyel- országban, a Német Demokratikus Kör*ársaságban történt ellenséges mesterkedések megmutatták, hogy az osztályharc a szocializmus épí- . tése időszakában időnként fokozódhat és kiéleződött formákat ölthet. Az imperialista mesterkedések- ■ fői nem szabad megfeledkeznünk — mondotta Hruscsov. Hruscsov rámutatott, a nemzetközi réakció mindinkább arra vesz irányt, hogy kívülről mér.ien csapást a szocialista államokra, majd így folytatta: Természetesen az imperialisták kalandokba . bocsátkozhatnak ugyan, de nincs esélyük sikerre. Az imperialisták más úton is hajlandók próbálkozni — folytatta Hruscsov. — A szocialista tábor gyengítése céljából egymásra próbálják haragítani a testvéri országok népeit, vagy viszályt próbálnak szítani közöttük, megkísérlik feléleszteni a nacionalista gyűlölködés maradványait, s mesterségesen próbálják fe1 ni a nacionalista hangulatot. (Folytatás az 1. oldalról.) Megkezdődni! os SzKP XXII. kongresszus« A marxista—leninista pártokra. a szocialista országok népeire hárul az a nagy történelmi felelősség. hogy állandóan szilárdítsák a szocialista országok nemzetközi testvériségét, a népek barátságát. Hruscsov kijelentette: Bízunk abban, hogy a kapitalizmussal folyó versenyben a győzelem a szocializmusé lesz. Hisszük, hogy ezt a győzelmet békés versenyben, nem pedig háború kirobbantásának útján vívjuk inaid ki. Mi a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésének • áUás- poru.ián voltunk és leszünk, s mindent megteszünk a világbéke megszilárdítására. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította: bevált a párt XX. kongresszusának az a következtetése, hogy a kapitalista országok szüntelenül újabb - gazdasági- és - társadalmi megrázkódtatások feig haladnak. Az elmúlt években — mondta Hruscsov — tovább fokozódtak a kölcsönös ellentétek mind a kapitalista országokon belül.. mind a, kapitalista országok között. Gyarmatbirodalmak omlottak össze, a munkásosztály harca és a népek nemzeti felszabadító mozgalma óriási méreteket öltött. A kapitalizmus rothadásának általános irányzata kérlelhetetlen erőyel tartott tovább. Az Egyesült Államokat, a kapitalizmus vezető országát öt esztendő alatt" a termelés két válságos hanyatlása sújtotta, s a háború óik hegy ilyen visszaesés volt- az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok elvesztette abszolút fölényét, a kapitalista.' világ termelésében és kereskedelmében s most a többi tőkés ország között körülbelül azon a helyen van, ahol a háború előtt volt. . Jelentősen gyengült Anglia és Franciaország pozíciója. A legyőzött országok közül különösen erősen feltört Nyugat-Németor- szág és Japán. Az imperialista államok között feltámadtak a háború előtti ellentétek és új ellentétek keletkeztek — mondotta Hruscsov. — Egyre jobban fellángol a harc az angol és a nyugatnémet imperialisták között a nyugat-európai uralmi helyzetért. A francia imperializmus az angol imperializmus ellen vívott harcában tegnapi ellenségére, a nyugatnémet monopóliumokra próbál támaszkodni. Ez a természetellenes szövetség azonban épp úgy, mint az érdek- házasság. mind gyakrabban Franciaország ellen fordul. Nagy ellentétek választják el az Egyesült Államokat Angliától és más imperialista államoktól. Ezek az ellentétek megmutatkoznak a NATO-ban és a többi, agresszív tömbben is • ' Mind nyilvánvalóbbá válik, hogy az imperialista hatalmak és azok vezetői a nemzetközi fe-1 szültség enyhülésétől félnek, mert éppen a feszültség közepette tá- kolhatnak össze könnyebben ka-' tönai tömböket, tarthatnak népeket rettegésben, a szocialista országok részéről képzelt fenyegetések ürügyével. Mint Hruscsov kiemelte, a reakció a szocializmus országai ellen irányuló agresz- szió útján próbál kivezető utat keresni. Ma a fő agresszív mag szerepét az Egyesült Államok tölti be, amely a nemzetközi reakció központjává vált. Az amerikai imperialisták szövetségre lépnek a nyugatnémet militaristákkal és revansistákkal, és veszélyeztetik a békét és a népek biztonságát. A mi időnkben azonban az imperializmus számára már veszélyes háborús szellőzőnyílás segítségével kivezető utat keresni az ellentétekből. I nemzetközi felszabadná mozgalom kibontakozása Hruscsov a nemzetközi felszabadító mozgalom, széleskörű kibontakozásáról szól,va Jtijéien- tette. hogy századunk hatvanas évei úgy vonulnak be a történelembe, mint az imperializmus gyarmati rendszere teljes széthullásának esztendei. Egyre ingatagabbá válnak az imperializmus ázsiai, afrikai és latin-amerikai pozíciói. E kontinensek forradalmi harca viharosan fokozódik. A legutóbbi hat esztendő alatt 28 állam vívta ki politikai függetlenségét. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy jóllehet a gyarmati rendszer összeomlott, maradványait még nérh számolták fel — mondotta Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy ez esztendők alatt a Szovjetunió állhatatosan teljesítve nemzetközi kötelezettségeit, segítséget nyújtott az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen küzdő népeknek. Egyeseknek ez az álláspont nem tetszik. Mit tegyünk! Ilyen a meggyőződésünk! Hruscsov kijelentette: Mi szívből kívánunk sikereket mindazoknak, akik most harcolnak az imperializmus ellen, saját szabadságukért és boldogságukért. A népek elidegeníthetetlen jogának tartjuk az idegen elnyomatás megszűntetését és támogatni fogjuk igazságos harcukat. A gyarmati rendszer el van kárhoztatva és sírhantjába nyírfakarót vernek. Ez a népek akarata, ez a történelem menete! A gyarmattartó hatalmak — folytatta Hruscsov — egyenlőtlen szerződéseket kényszerítenek a felszabadult országokra, katonai támaszpontokat létesítenek ez országok területén. Megpróbálják őket bevonni a leigázás újabb formáinak egyikét jelentő katonai tömbökbe. A gyarmati rendszer széthullása következtében létesült álla- j mohnak csaknem a. felét súlyos, ■venlÓtlen szerződésekkel vezet- ' % félre. A megújított, de nem ’ evésbé szégyenletes gyarmati ■ rendszer központjában, az Amerikai Egyesült Államok van. Legközelebbi szövetségesének, de ugyanakkor konkurensének szerepét is az angol gyarmati rendszer, valamint a nyugatnémet imperializmus tölti be. amely kíméletlenül kiszorítja az angol és a francia moilbpóliumokat Afrikából. valamint a Közel- és Közép-Keletről, Hruscsov rámutatott, hogy a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok fejlődésük ú.i szakaszába léptek. A politikai függetlenségért folyó harc egyesítette a gyarmati rendszertől sújtott és közös érdekektől vezérelt ösz- szes nemzeti erőket. Most pedig, amikor napirenden szerepel az imperializmus gyökereinek kiirtása, a földreform és más megérett társadalmi reformok végrehajtása, egyre szembe- szökőbben kezdenék mégnyilvánulni az osztálvérdek-különbsé- gek. A dolgozó nép széles rétegei éppúgy, mint az . imperialista- ellenes, antifeudélis forradalom alapvető feladatainak megoldásában érdekelt nemzeti burzsoázia tekintélyes része tovább akar haladni a függetlenség megszilárdításának és a társadalmi-, gazdasági átalakulásoknak útján. Ez országok kormánya köreiben azonban akadnak olyan erők is, amelyek félnek a nemzet demokratikus, haladó rétegeivel való további együttműködéstől. Ezek magukévá szeretnék tenni a nép harcának gyümölcseit, meg Szeretnék fékezni a nemzeti forradalom fejlődését. Ezek az erők a külső imperializmussal és az Országokon belül a feudalizmussal való megalkuvás irányában haladnak, és diktátori módszerekhez folyamodnak. Hruscsov ilven politika példájaképpen Pakisztánra utalt. Pakisztán szomorú sorsa elgondolkodásra készteti néhány olyan más ország közvéleményét, ahol befolyásos erők feldúlják a nemzeti egységet, meghurcolják aiia- ladó vezetőket, elsősorban a kommunistákat. A kommmvstaellenesséc; útjára térni a nemzeti erők megbontását, az imperialism!, és gyarmatosítók javára való gyengítését jelenti. Hruscsov arra is rámutatott, hogy minél szilárdabb a demokratikus nertizeti erők egysége, minél követekezetesebben hajtják végre a megérett társadalmi és gazdasági átalakulásokat, annál erősebb a fiatal állam. Érré Kuba példáját hozta fel Az imperialista ügynökség mind gyakrabban fordul a felszabadult országokhoz olyan tanácsokkal, hogy ne hamarkodják el az átalakulásokat, Azt állítják, fiogú nem kerülhetik el azt a hosszú utat, amelyet az európai és aa amerikai tőkés országok , megtettek. Ezzel kapcsolatban Hruscsov kijelentette: a kommunisták véleménye szerint a népek felszámolhatják évszázados elmaradottságukat a szocializmus útján. Mi azonban senkire nem .erőszakoljuk eszméinket és azt az, őszinte meggyőződésünket, hogy előbb- utóbb minden nép megérti: nincs más út a boldogság és a jólét felé, A nemzetközi munkásmozgalom kérdései A nemzetközi munkásmozgalom problémáiról szólva, Hruscsov ezeket mondta: A kommunisták folytatják a jobboldali szociáldemokrata vezetők elvtelen- ségének és szakadár akcióinak leleplezését, ugyanakkor együtt akarnak működni a szocialisták körében minden egészséges erővel, közösen akarnak harcolni velük a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Ez nem ideiglenes taktikai jelszó, ez a kommunista mozgalomnak a munkásosztály alapvető érdekei által diktált általános irányvonala. Az SZKP Központi Bizottságának titkára kiemelte, hogy a munkásmozgalom fejlődésében kivívott sikerek elválaszthatatlanul összefüggnek a kommunista pártok tevékenységével. Közölte, hogy az elmúlt öt esztendő alatt a kommunisták ^testvéri családja még 12 párttal, a kommunisták létszáma pedig 7 millió fővel növekedett. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a XX. kongresszusnak a testvéri pártoktól támogatott határozatai megsokszorozták a kommunista mozgalom hatalmas alkotó erőit, előmozdították, hogy a testvéri pártok életében, kölcsönös viszonyukban visszaálljon a lenini szellem és stilus. Hruscsov kijelentette: Fontos mérföldkövek voltak a kommunista világmozgalom fejlődésében a kommunista és munkáspártok képviselőinek a legutóbbi években tartott tanácskozásai. A nemzetközi kommunista tanácskozások a testvéri pártok által fel talált olyan formák egyike, amelyek a mai körülmények között biztosítják harcos együttműködésüket. A marxisták—leninisták számára kétségtelen — mondotta Hruscsov —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom gyökeres érdekei megkövetelik a következetes és lankadatlan akcióegységet, s a kommunista és munkáspártok hűségesen kitartanak emellett. Csak a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének nemzeti korlátoltságtól sújtott vezetői tértek le a közvetlen marxista—leninista útról " olyan görbe ösvényre, amely a revizionizmus posványába vezette őket. Revizionista eszmék hatják át a Jugoszláv Kommunisták Szövet sége vezetőségének nemcsak elméleti, hanem gyarkorlati tevékenységét is. Az általuk vett és a szocialista világközösségtől elszigetelt elkülönült fejlődési irány káros és veszedelmes. Ez az imperialista reakció kezére játszik. Nacionalista irányzatokat táplál, és végeredményben a szocialista vívmányok elvesztéséhez vezethet abban az országban, amely leszakadt az új világ építőinek baráti és egységes családjáról. Pártunk — mondta Hruscsov — bírálta és bírálni fogja a jugoszláv vezetők revizionista koncepcióit. Mint internacionalistáknak, okvetlenül aggódnunk kell a testvéri jugoszláv népek sorsa' iránt, amelyek önfeláldozóan harcoltak a fasizmus ellen, és a győzelem után a szocialista építés' útját választották. Ezzel kapcsolatban Hruscsov kiemelte a kommunista és munkáspártok képviselőinek I960 novemberében tartott moszkvai tanácskozásán hozott útbaigazítások óriási jelentőségét a munkásosztály pártjai összetartásának további megszilárdítása szempontjából Ezek az útbaigazítások elengedhetetlennek nyilvánítják minden párt részére a kollektív módon hozott közös határozatok teljesítését, és minden olyan akció megakadályozását, amely meg bonthatja a kommunisták sorainak egységét. A szocializmus a marxizmus —leninizmus zászlaja alatt haladó tömegek alkotó tevékenységének eredménye — mondta Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy a kommunisták ellenzik az ilyen vagy olyan, társadalmi-politikai rendszer erőszakos. í mesterséges rákényszerítését más országokra. Meggyőződésünk — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a ’ szocialista rendszer végeredményben diadalt arat mindenütt, . de ez egyáltalán nem azt jelenti hogy ezt' a győzelmet más országok belügycibe való beavátkozással fogjuk kivívni. „Eszméket nem lehet szuronyokkal szállítani, mint azelőtt mondták, most pedig helyesebb lenne így mondani: rakétákkal.” Hruscsov azt is hangsúlyozta, hogy ennek, vagy annak az országnak harcrakelt népe nem ma radt egyes-egyedül a világimperializmussal. Oldalán vannak hatalmas nemzetközi erők, amelyek rendelkeznek minden megfelelő eszközzel, hatásos erkölcsi és anyagi támogatás nyújtására. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a kommunisták ellenzik a forradalom exportját. Mi azonban nem ismerjük el az ellenforradalom exportjának jogát, a nemzetközi csendőr funkciójának betöltéséhez való jogot. A forradalmat indítp népek ügyeibe való imperialista beavatkozási kísérletek nem egyéb, mint agresszió, az általános béke fenyegetése. Kötelességünk nyiltan. kijelenteni — mondotta Hruscsov —, hogy a kommunisták az ellenforradalom imperialista exportja esetén összefogásra szólítják fel valamennyi ország népeit, mozgósítják erőiket, és a szocialista világrendszer hatalmára támaszkodva, döntő ellenállást fejtenek ki a szabadság ellenségeivel, a béke ellenségeivel szemben. Egyszóval: amilyen az adj isten, olyan a fogadj isten! n békés együttélés a szovjet külpolitika általános irányvonalát jelenti A legutóbbi hónapokban az imperialisták tudatosan veszélyes helyzet megteremtésére törekedtek Európa közepén. A nemzetközi helyzet kiéleződése közepette — mondta Hruscsov — kénytelenek voltunk megfelelő intézkedéseket tenni, hogy meg- védhessük hazánkat az agresszo- rok mesterkedéseitől. és megmentsük az emberiséget egy új világháború veszélyétől. (Folytatás a 3. oldalon.) ;
