Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
TO * v • ^sa^3 z -ra yteai nyvtár A MAGYAR-SZOCTÁI. ISTA MUNKÁSPaőI rOLNA M'EGYFI RIZöl ISAgV ÉS A MFGyÉI" IftNÁC S I A~PjA.t VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! S z e r d 1961. október XI. évfolyam Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa Moszkva (TASZSZ). Az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Kedden reggel Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában megkezdte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa. A történelmi jelentőségű tanácskozáson a hatalmas szovjet ország minden részéből mintegy ötezer küldött vesz részt. Jelen van 80 testvéri kommunista és munkáspárt küldöttsége, köztük Ausztria Kommunista Pártjáé Joan Kop- lefiig, a Bolgár Kommunista Párté Todor Zsiv- kov, a Csehszlovák Kommunista Párté Antonin Novotny, a Francia Kommunista Párté Maurice Thorez, az Indiai Kommunista Párté Adzsoj Ghos, az Indonéz Kommunista Párté D. Aidit, a Kínai Kommunista Párté Csou En-laj, a Koreai Munkapárté Kim ír Szén, a kubai Egyesített Forradalmi Szervezeté Bias Roca, a Lengyel Egyesült Munkáspárté W. Gomulka, a Magyar Szocialista Munkáspárté Kádár János, a Mongol Népi Forradalmi Párté J. Cedenbal, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjáé John Gollan, a Német Szocialista Egységpárté Walter Ulbrict, Németország Kommunista Pártjáé Max Reiman, az Olasz Kommunista Párté Palmiro Togliatti, a Spanyol Kommunista Párté Dolores Ibárruri, a ■ ■V-Hünami Dolgozók Pártjáé Ho Si Minh vezetésével. Moszkvai idő szerint már nem sokkal reggel 9 óra után gyülekeztek a küldöttek a kongresz- szusi márványpalota üléstermében, ahol néhány perccel tíz óra előtt, élükön Nyikita SzergejevicS Hruscsovval, megjelentek a párt vezetői. Pontban tíz órakor megszólalt a tanácskozás megnyitását jelző csengő, s Hruscsov lépett az emelvényre. Üdvözölte a megjelenteket, majd ismertetve a küldöttek számát, a kongresszust meg- nyitottnak nyilvánította. A delegátusok ezután felállással adóztak a XXI. és a XXII. kongresszus között elhunyt elv- társak emlékének. Nyikita Szergeievics Hruscsov bejelentette, hogy a tanácskozáson nyolcvan testvépárt küldöttsége van jelen, és egyenként üdvözölte őket. A delegátusok viharos tapssal köszöntötték a külföldi vendégeket. A párt főtitkára ezután üdvözölte a függetlenné vált afrikai országokból érkezett néhány párt delegációját, A kongresszus a továbbiakban Kuznyecov előterjesztése alapján egyhangú szavazással megválasztotta a 41 tagú elnökségét, amelyben a többi között helyet foglalnak Vorosilov, Gromiko, Ignatov, Koszigin, Kuuszinen, Malinovszkij, Mi- kojan, Muhitgyinov, Podgornij, Szuszlov, Furce- va, Hruscsov és Svernyilc elvtársak. A küldöttek ezt követően egyhangúlag megválasztották a kongresszus tizenhéttagú titkárságát. A mandáíumvizsgáló bizottságba 35 tagot választottak. Az SZKP huszonkettedik kongresszusa a következő kérdéseket vitatja meg: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója — előadó Nyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára; 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó Alekszandr Gorkin, a revíziós bizottság elnöke: 3. Az SZKP programtervezete — előadó Nyikita Hruscsov; 4. Az SZKP szervezeti szabályzatában eszközölt változtatásokról — előadó Frol Kozlov, a Központi Bizottság titkára; 5. A párt központi szerveinek megválasztása. A napirendet, amelyet még 1961. januárjában nyilvánosságra hoztak, a kongresszus küldöttei jóváhagyták. A huszonkettedik kongresszuson részt vevő küldöttek több mint 9,7 millió párttagot és tagjelöltet képviselnek. Helyet foglyának közöttük kiemelkedő állami és pártvezetek, élenjáró munkások és kolhozisták, tudósok, a szovjet fegyveres erők képviselői, 'írók, színészek, és sok egyéb foglalkozási ág képviselői is. A napirend elfogadása után Nyikita Szerge- jevics Hruscsov megkezdte a Központi Bizottság beszámolójának ismertetését. A párt 1 őt’tkira moszkvai idő szerint fél 11 órakor a küldöttek viharos tapsa közepette emelkedett szólásra. Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs beszéde Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa elé terjesztette a Központi Bizottság beszámolóját. Elmondotta, hogy az élet teljes mértékben igazolta az SZKP elméleti megállapításainak és politikai irányvonalának helyességét, a XX. pártkongresszuson kitűzött általános irányvonalának helyességét. A két társadalmi világrend- szer — a szocialista és a kapitalista rendszer — versengése a jelenlegi történelmi korszakban a nemzetközi fejlődés tengelye, alap ja lett Beigazolódott az a megállapítás, hogy a jelenlegi korszakban az államok közti háborúk nem elkerülhetetlenek, hanem elháríthatok. A nemzetközi fejlődés döntő tényezője ma már nem az imperializmus, hanem a szocializmus. A kapitalizmus további rothadásának általános tendenciája kérlelhetetlen erővel tovább hat. A kapitalizmus az emberiségre váró megérett problémák egyikét sem képes megoldani. Az Egyesült Államok elveszítette abszolút fölényét a nemzetközi kapitalista termelésben és kereskedelemben. A kommunisták ellenzik a forradalom exportját. De semmiképpen sem ismerik el az ellen- forradalom exportjához való jogot Az ellenforradalom imperialista exportja esetén a kommunisták felhívják minden ország népét, hogy fogjon össze és verje vissza erélyesen a szabadság és a béke ellenségeit. A mai körülmények között megnyílt az a távlat, hogy kivívható a békés együttélés, abban az egész időszakban, amelyben meg kell találni a világot jelenleg megosztó társadalmi és politikai problémák megoldását. A jelenlegi világhelyzetet és a Szovjetunió nemzetközi helyzetét elemezve, Hruscsov elmondotta, hogy a XX. kongreszus óta eltelt évek az, egész emberiség számára rendkívüli világtörtérielmi jelentőségűek voltak. A Szovjetunió a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének szakaszába lépett. A szocializmus, az egész szocialista világközösségben megszilárdult. Az elmúlt évek legfontosabb eseményei korijnk fő törvényszerűségét tükrözték: erőteljesen haladt a szocialista világrendszer eleven erői növekedésének, megszilárdulásának folyamata. A huszadik kongresszus óta eltelt időszak a párttól, a Szovjetunió összes népeitől nagy erőfeszítést és odaadást követelt. A szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának osztályrészéül jutott ai a nagyszerű küldetés, hogy a kommunizmus építésének úttörői legyenek, soha nem járt utakon haladjanak a kommunizmus győzelme felé. Az élét ■ teljesen igazolta a párt elméleti rpegállapí- tásainak és általános politikai irányvonalának helyességét —állapította meg Hruscsov. Pártunk irányvonala — hangsúlyozta — óriási jelentőségű volt a szocialista országok egységének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének rr'g'züárdítása, az általános béke megőrzése, és az új világháború elhárítása szempontjából. A jelenlegi világhelyzetet és a Szovjetunió nemzetközi helyzetét jellemezve Hruscsov kijelentette: Az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak fő tartalma a két társadalmi világrendszer, a szocialista és a kapitalista világ- rendszer versengése. A jelenlegi történelmi időszakban ez lett a nemzetközi fejlődés tengelye, alapja. A társadalmi fejlődésben —* mondotta Hruscsov — egyre világosabban megnyilvánul két irányvonal, két történelmi tendencia. Az egyik a társadalmi haladás, a béke és az alkotó munka irányvonala. A másik a reakció, az elnyomás és a háború irányvonala. 0 szocialista tábor meg tudja védeni vívmányait A szocializmus nagy mértékben kiszorította a tőkés világot a tevékenység döntő ágában: az anyagi termelés területén. Tántoríthatatlan békepolitikát folytatunk — állapította meg Hruscsov, — de nem feledkeztünk meg az imperialisták részéről fenyegető háborús veszélyről. [lazánk, az egész szocialista -tábor nia olyan hatalmas erővel rendelkezik, amely teljesen elegendő, hogy biztosan megvedjük a szocializmus hatalmas vívmányait az imperialista agresszorok merényleteitől. Azt a tényt, hogy a háborút sikerült elhárítanunk, és a szovjet emberek és a többi országok népei a békés élet áldásait élvezhetik. úgy kell tekintenünk, mint annak Ét munkának legfőbb eredményét, amelyet pártunk és központi bizottsága a szovjet állam erejének növelése területén .1 lenini külpolitika megvalósítása területén folytatott; mint a szocialista országok testvérpárjai munkájának, az egész világ bé- keszeretö erői aktivizálódásának eredményét — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi években az imperialisták nem egyszer próbálták lángralobbantani egy új háború tűzvészét, próbára tenni a szocialista rendszer szilárdságát. Hruscsov kijelentette: a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország minden ilyen alkalommal idejében megállította az agresz- szort. A két rendszer békés versengése folyamán a kapitalizmus mély erkölcsi vereséget szenvedett valamennyi nép szemében. — mondotta Hruscsov, s hozzátette, hogy a kapitalizmus az emberiségre váró döntésre érett problémák egyikét sem képes megoldani. A XX. kongresszus óta eltelt időben újabb fontos lépés történt — a szocialista világrend- szer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az elmúlt évek eseményei meg erősítették azt a megállapítást is, hogy a jelenlegi korszakban az államok közti háborúk nem elkerülhetetlenek, hanem elhárít- hatóak. De ha az imperialisták a józan ész ellenére meg merészelik támadni a szocialista országokat, és pusztító világháború szakadékéba rántják az emberiséget, ez az őrült lépés utolsó lépésük lesz, az egész kapitalista rendszer vége. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt időszak folyamán a szocialista világrendszer történelmi fejlődésének fontos szakasza tetőződött be. Így jellemezte ennek a szakasznak sajátosságait: „A Szovjetunió hozzálátott a kommunizmus általánosan kibontakozó építéséhez: a legtöbb népi demok ratikus országban megküzdőitek a gazdasági rendszer egyöntetűségének hiányával, és befejezik a szocializmus felépítését; a szocialista országok között sokoldalúan kibontakozott a testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás. Ma már nemcsak a Szovjetunióban, hanem minden szocialista országban megszüntették a kapitalizmus helyreállításának társadalmi és gazdasági lehetőségeit. Az új világrendszer növekvő ereje biztosítja, hogy a szocialista országok politikai, társadalmi, gazdasági vívmányai megingat- hatatlanok. Az igazán szabad népek együttműködésének keretében biztos a szocializmus teljes győzelme.” I szocialista világrendszer gazdaságának növelése Hruscsov kiemelte, hogy a szocialista világrendszer gazdasága összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben fejlődik, mint a kaplta- lizműs gazdasága, majd közölte: a szocialista országok 1960- ban ipari termelésük volumenjét 1937-es évihez képest 6,8-szorosá- ra növellek, a kapitalista országok pedig alig két és félszeresére. A szocializmus országainak részesedése a világ ipari termelésében az 1955. évi 27 százalékról 1960-ban mintegy 36 százalékra emelkedett. Á szocialista világrendszer népgazdaságának fejlődése ipari irányzatú. „Ez esztendők nagy forradalmi eseményének” nevezte Hruesov, hogy a mezőgazdaság termelőszö(Folytatás a 2. oldalon.)
