Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

TO * v • ^sa^3 z -ra yteai nyvtár A MAGYAR-SZOCTÁI. ISTA MUNKÁSPaőI rOLNA M'EGYFI RIZöl ISAgV ÉS A MFGyÉI" IftNÁC S I A~PjA.t VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! S z e r d 1961. október XI. évfolyam Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa Moszkva (TASZSZ). Az MTI moszkvai tu­dósítója jelenti: Kedden reggel Moszkvában, a Kreml kong­resszusi palotájában megkezdte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kong­resszusa. A történelmi jelentőségű tanácskozáson a hatalmas szovjet ország minden részéből mint­egy ötezer küldött vesz részt. Jelen van 80 test­véri kommunista és munkáspárt küldöttsége, köztük Ausztria Kommunista Pártjáé Joan Kop- lefiig, a Bolgár Kommunista Párté Todor Zsiv- kov, a Csehszlovák Kommunista Párté Antonin Novotny, a Francia Kommunista Párté Maurice Thorez, az Indiai Kommunista Párté Adzsoj Ghos, az Indonéz Kommunista Párté D. Aidit, a Kínai Kommunista Párté Csou En-laj, a Koreai Munkapárté Kim ír Szén, a kubai Egyesített Forradalmi Szervezeté Bias Roca, a Lengyel Egyesült Munkáspárté W. Gomulka, a Magyar Szocialista Munkáspárté Kádár János, a Mongol Népi Forradalmi Párté J. Cedenbal, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjáé John Gollan, a Né­met Szocialista Egységpárté Walter Ulbrict, Né­metország Kommunista Pártjáé Max Reiman, az Olasz Kommunista Párté Palmiro Togliatti, a Spanyol Kommunista Párté Dolores Ibárruri, a ■ ■V-Hünami Dolgozók Pártjáé Ho Si Minh vezeté­sével. Moszkvai idő szerint már nem sokkal reggel 9 óra után gyülekeztek a küldöttek a kongresz- szusi márványpalota üléstermében, ahol néhány perccel tíz óra előtt, élükön Nyikita SzergejevicS Hruscsovval, megjelentek a párt vezetői. Pont­ban tíz órakor megszólalt a tanácskozás megnyi­tását jelző csengő, s Hruscsov lépett az emel­vényre. Üdvözölte a megjelenteket, majd ismer­tetve a küldöttek számát, a kongresszust meg- nyitottnak nyilvánította. A delegátusok ezután felállással adóztak a XXI. és a XXII. kongresszus között elhunyt elv- társak emlékének. Nyikita Szergeievics Hruscsov bejelentette, hogy a tanácskozáson nyolcvan testvépárt kül­döttsége van jelen, és egyenként üdvözölte őket. A delegátusok viharos tapssal köszöntötték a külföldi vendégeket. A párt főtitkára ezután üd­vözölte a függetlenné vált afrikai országokból érkezett néhány párt delegációját, A kongresszus a továbbiakban Kuznyecov előterjesztése alapján egyhangú szavazással meg­választotta a 41 tagú elnökségét, amelyben a töb­bi között helyet foglalnak Vorosilov, Gromiko, Ignatov, Koszigin, Kuuszinen, Malinovszkij, Mi- kojan, Muhitgyinov, Podgornij, Szuszlov, Furce- va, Hruscsov és Svernyilc elvtársak. A küldöttek ezt követően egyhangúlag meg­választották a kongresszus tizenhéttagú titkársá­gát. A mandáíumvizsgáló bizottságba 35 tagot választottak. Az SZKP huszonkettedik kongresszusa a kö­vetkező kérdéseket vitatja meg: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszá­molója — előadó Nyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára; 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó Alekszandr Gorkin, a re­víziós bizottság elnöke: 3. Az SZKP programtervezete — előadó Nyi­kita Hruscsov; 4. Az SZKP szervezeti szabályzatában eszkö­zölt változtatásokról — előadó Frol Kozlov, a Központi Bizottság titkára; 5. A párt központi szerveinek megválasztása. A napirendet, amelyet még 1961. januárjá­ban nyilvánosságra hoztak, a kongresszus kül­döttei jóváhagyták. A huszonkettedik kongresszuson részt vevő küldöttek több mint 9,7 millió párttagot és tag­jelöltet képviselnek. Helyet foglyának közöttük kiemelkedő állami és pártvezetek, élenjáró munkások és kolhozisták, tudósok, a szovjet fegyveres erők képviselői, 'írók, színészek, és sok egyéb foglalkozási ág képviselői is. A napirend elfogadása után Nyikita Szerge- jevics Hruscsov megkezdte a Központi Bizottság beszámolójának ismertetését. A párt 1 őt’tkira moszkvai idő szerint fél 11 órakor a küldöttek viharos tapsa közepette emelkedett szólásra. Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs beszéde Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa elé terjesztette a Központi Bizottság beszámolóját. Elmondotta, hogy az élet tel­jes mértékben igazolta az SZKP elméleti megállapításainak és po­litikai irányvonalának helyessé­gét, a XX. pártkongresszuson ki­tűzött általános irányvonalának helyességét. A két társadalmi világrend- szer — a szocialista és a kapita­lista rendszer — versengése a je­lenlegi történelmi korszakban a nemzetközi fejlődés tengelye, alap ja lett Beigazolódott az a megállapí­tás, hogy a jelenlegi korszakban az államok közti háborúk nem elkerülhetetlenek, hanem elhárít­hatok. A nemzetközi fejlődés döntő tényezője ma már nem az impe­rializmus, hanem a szocializmus. A kapitalizmus további rotha­dásának általános tendenciája kérlelhetetlen erővel tovább hat. A kapitalizmus az emberiségre váró megérett problémák egyikét sem képes megoldani. Az Egye­sült Államok elveszítette abszo­lút fölényét a nemzetközi kapita­lista termelésben és kereskede­lemben. A kommunisták ellenzik a for­radalom exportját. De semmi­képpen sem ismerik el az ellen- forradalom exportjához való jo­got Az ellenforradalom imperia­lista exportja esetén a kommu­nisták felhívják minden ország népét, hogy fogjon össze és ver­je vissza erélyesen a szabadság és a béke ellenségeit. A mai körülmények között megnyílt az a távlat, hogy kivívható a békés együttélés, abban az egész időszakban, amelyben meg kell találni a világot jelenleg megosztó tár­sadalmi és politikai problé­mák megoldását. A jelenlegi világhelyzetet és a Szovjetunió nemzetközi helyzetét elemezve, Hruscsov elmondotta, hogy a XX. kongreszus óta el­telt évek az, egész emberiség szá­mára rendkívüli világtörtérielmi jelentőségűek voltak. A Szovjetunió a kommuniz­mus általánosan kibontakozó építésének szakaszába lépett. A szocializmus, az egész szocia­lista világközösségben megszilár­dult. Az elmúlt évek legfontosabb eseményei korijnk fő törvénysze­rűségét tükrözték: erőteljesen ha­ladt a szocialista világrendszer eleven erői növekedésének, meg­szilárdulásának folyamata. A huszadik kongresszus óta eltelt időszak a párttól, a Szov­jetunió összes népeitől nagy erő­feszítést és odaadást követelt. A szovjet népnek, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának osztályrészéül jutott ai a nagyszerű küldetés, hogy a kommunizmus építésének út­törői legyenek, soha nem járt utakon haladjanak a kommu­nizmus győzelme felé. Az élét ■ teljesen igazol­ta a párt elméleti rpegállapí- tásainak és általános politikai irányvonalának helyességét —ál­lapította meg Hruscsov. Pártunk irányvonala — hang­súlyozta — óriási jelentőségű volt a szocialista országok egy­ségének, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egysé­gének rr'g'züárdítása, az általá­nos béke megőrzése, és az új világháború elhárítása szempont­jából. A jelenlegi világhelyzetet és a Szovjetunió nemzetközi helyzetét jellemezve Hruscsov kijelentette: Az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak fő tartalma a két társadalmi világrendszer, a szo­cialista és a kapitalista világ- rendszer versengése. A jelenlegi történelmi időszakban ez lett a nemzetközi fejlődés tengelye, alapja. A társadalmi fejlődésben —* mondotta Hruscsov — egyre vi­lágosabban megnyilvánul két irányvonal, két történelmi ten­dencia. Az egyik a társadalmi haladás, a béke és az alkotó munka irányvonala. A másik a reakció, az elnyomás és a háború irányvonala. 0 szocialista tábor meg tudja védeni vívmányait A szocializmus nagy mértékben kiszorította a tőkés világot a te­vékenység döntő ágában: az anya­gi termelés területén. Tántoríthatatlan békepolitikát folytatunk — állapította meg Hruscsov, — de nem feledkez­tünk meg az imperialisták részé­ről fenyegető háborús veszély­ről. [lazánk, az egész szocialista -tábor nia olyan hatalmas erővel rendelkezik, amely teljesen elegendő, hogy biz­tosan megvedjük a szocializ­mus hatalmas vívmányait az imperialista agresszorok me­rényleteitől. Azt a tényt, hogy a háborút sikerült elhárítanunk, és a szov­jet emberek és a többi országok népei a békés élet áldásait élvez­hetik. úgy kell tekintenünk, mint annak Ét munkának legfőbb ered­ményét, amelyet pártunk és köz­ponti bizottsága a szovjet állam erejének növelése területén .1 lenini külpolitika megvalósítása területén folytatott; mint a szo­cialista országok testvérpárjai munkájának, az egész világ bé- keszeretö erői aktivizálódásának eredményét — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi években az im­perialisták nem egyszer próbál­ták lángralobbantani egy új há­ború tűzvészét, próbára tenni a szocialista rendszer szilárdságát. Hruscsov kijelentette: a Szovjet­unió, valamennyi szocialista or­szág minden ilyen alkalommal idejében megállította az agresz- szort. A két rendszer békés ver­sengése folyamán a kapita­lizmus mély erkölcsi veresé­get szenvedett valamennyi nép szemében. — mondotta Hruscsov, s hozzá­tette, hogy a kapitalizmus az emberiségre váró döntésre érett problémák egyikét sem képes megoldani. A XX. kongresszus óta eltelt időben újabb fontos lépés tör­tént — a szocialista világrend- szer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az elmúlt évek eseményei meg erősítették azt a megállapítást is, hogy a jelenlegi korszakban az államok közti háborúk nem el­kerülhetetlenek, hanem elhárít- hatóak. De ha az imperialisták a józan ész ellenére meg merészelik tá­madni a szocialista országokat, és pusztító világháború szakadé­kéba rántják az emberiséget, ez az őrült lépés utolsó lépésük lesz, az egész kapitalista rendszer vé­ge. Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt időszak folyamán a szocialista világrendszer törté­nelmi fejlődésének fontos szaka­sza tetőződött be. Így jellemezte ennek a sza­kasznak sajátosságait: „A Szov­jetunió hozzálátott a kommuniz­mus általánosan kibontakozó építéséhez: a legtöbb népi demok ratikus országban megküzdőitek a gazdasági rendszer egyöntetű­ségének hiányával, és befejezik a szocializmus felépítését; a szo­cialista országok között sokol­dalúan kibontakozott a testvéri együttműködés és kölcsönös se­gítségnyújtás. Ma már nemcsak a Szov­jetunióban, hanem minden szocialista országban meg­szüntették a kapitalizmus helyreállításának társadalmi és gazdasági lehetőségeit. Az új világrendszer növekvő ere­je biztosítja, hogy a szocialista országok politikai, társadalmi, gazdasági vívmányai megingat- hatatlanok. Az igazán szabad né­pek együttműködésének kereté­ben biztos a szocializmus teljes győzelme.” I szocialista világrendszer gazdaságának növelése Hruscsov kiemelte, hogy a szo­cialista világrendszer gazdasága összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben fejlődik, mint a kaplta- lizműs gazdasága, majd közöl­te: a szocialista országok 1960- ban ipari termelésük volumenjét 1937-es évihez képest 6,8-szorosá- ra növellek, a kapitalista orszá­gok pedig alig két és félszeresé­re. A szocializmus országainak részesedése a világ ipari terme­lésében az 1955. évi 27 százalék­ról 1960-ban mintegy 36 száza­lékra emelkedett. Á szocialista világrendszer népgazdaságának fejlődése ipari irányzatú. „Ez esztendők nagy forradalmi eseményének” nevezte Hruesov, hogy a mezőgazdaság termelőszö­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents