Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-17 / 245. szám
1961. október 17. TOT. NA MRO VEI NISPÜJSÄG 3 A iáiksieves lm £3 $% ‘Si BERT BRECHT: A kommunizmus dicsérete Az országgyűlés legutóbbi ülés- terv előírásai elsősorban azokon szakán törvénybe iktatta a mór az eredményeken alapulnak, scdik ötéves népgazdaságfejlesz- amelyeket a párt vezetésével a tési tervet. A tervtörvény heve- hároméves tervidőszakban elér- zetőjében hangsúlyozta, hogy a tünk. A második cf8¥8s terv löfeísífafai Hazánkban a második ötéves terv időszaka alatt be kell fejezni a szocializmus alapjainak lerakását, és át kell térni a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Ennek megvalósítására folytatni kell a szocialista ipar, elsősorban a nehézipar fejlesztését. Az iparfejlesztés most következő időszakában a fejlődés döntő láncszeme a termelékenység növelése, az ipar műszaki színvonalának nagyarányú növelése, az ipari termékek minőségének javítása legyen. A továbbiakban a tervtörvény előírja, hogy egész népgazdaságunk és társadalmi életünk továbbfejlesztésének a legközelebbi években kulcskérdése a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztése, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítása. A mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét meg ke. gyorsítani. A mezőgazdasági termelés növekedésének együtt kell járnia a munkatermelékenység emelésével, a termelési költségek csökkentésével. A továbbiakban előírja a tervtörvény, hogy fejleszteni kell a nemzetközi munkamegosztást. Szorosabbra fűzve gazdasági kapcsolatainkat a szocialista országokkal, szélesíteni kell a gazdasági együttműködést és az árucsereforgalmat a kapitalista országokkal. valamint a függetlenség útjára lépett, volt gyarmati országokkal. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére támaszkodva 36 százalékkal növelni kell a nemzeti jövedelmet. A lakosság fogyasztási alapja legalább 22—23 százalékkal emelkedjék, a reáljövedelmek növekedése érje el a 16—17 százalékot. Az ipar és a közlekedés fejlesztése A tervtörvény hangsúlyozza: az ipar fejlesztését úgy kell megvalósítani, hogy a szocialista ipar termelése öt év alatt 48—50 százalékkal, az állami ipar termelése pedig legalább 50 százalékkal növekedjék. Az ipar fejlesztése során biztosítani kell a munka termelékenységének az eddigieknél gyorsabb ütemű emelkedését. A termelés emelkedésének legalább 70 százalékát a munka termelékenységének növekedése útján kell elérni. Ezért a munka termelékenységének a szocialista iparban 32—33 százalékkal kell emelkednie. Az ipar fejlesztésére 83—85 milliárd forint beruházást kell fordítani. A tervtörvény részletesen foglalkozik az egyes iparágak fejlesztésének körülményeivel. A bányászat termelési színvonala a terv szerint mintegy 32 százalékkal lesz magasabb, 1965-ben az 1960. évi termelési színvonalnál. Az ércbányászat termelése öt év alatt mintegy 20—25 százalékkal, az ásványbányászat termelése mintegy 40—42 százalékkal emelkedik. A villamcsenergia termelését 1965-ben 11 milliárd kilowattórára kell emelni. A vegyipar termelése 1965-ben mintegy 75 százalékkal haladja meg az 1960. évi termelést. A vaskohászatban a nyersvas-termelcst — új nagyolvasztók építése nélkül — 1965- ben 1,65 millió tonnára, az acél- termelést 2,6 millió tonnára kell emelni. Az építőanyagipar termelését 44 százalékkal kell emelni. A gépipari termelést mintegy 63—65 százalékkal kell emelni. A könnyűipar területén a textilipar termelését 30—32 százalékkal, a textil,- ruházati ipar termelését 34—36 százalékkal, a cipőipar termelését 22—24 százalék kai kell fokozni. Az élelmiszeripar termelését a tervidőszakban 40—42 százalékkal kell emelnünk. A tervtörvény előírja az állami helyiipar és a szövetkezeti ipar termelésének 34—36 százalékos növekedését, a helyi élelmiszeripar termelésének 37—39 százalékos emelkedését. Az építőipar termelésének 1965-ben az 1980. évi termelést mintegy 40 százalékkal kell meghaladnia. A közlekedés területén a vasút áruszállítási teljesítményét mintegy 39 százalékkal, személyszállítási teljesítményét legalább 18 százalékkal kell növelni. A gépkocsi-közlekedés áruszállítási teljesítőképességét 60 százalékkal, utasszállítási teljesítőképességét 33 százalékkal kell emelni. A hírközlés területén a távbeszélőközpontok befogadóképességét mintegy 50 000 állomással kell növelni. A mezőgazdaság fejlesztése A tervtörvény előírja, hogy a | mezőgazdaság össztermelése 1961 —1965 év átlagában a megelőző öt év átlagához képest 22—23 százalékkal növekedjék. Az állami gazdaságok fő feladata, hogy termelésüket és árutermelésüket jelentősen fejlesz- szék és gazdaságosabbá tegyék. A termelőszövetkezeteket meg kell szilárdítani és el kell érni, gazdálkodásuk színvonala jelentősen emelkedjék. A növénytermesztés hozama 1961—1965. év átlagában a megelőző öt év átlagához képest 24 százalékkal, az egész mezőgazdaság fejlődését meghaladó ütem ben növekedjék. 1965-ben országosan katasztárlis holdanként búzából mintegy 13,5, őszi árpából 15, kukoricából mintegy 13, burgonyából 70, cukorrépából 185, napraforgóból közel 9 métermázsát kell elérni. A tervidőszak második felétől kezdve az ország kenyérgabona szükségletét hazai termelésből kell kielégíteni. 1962 őszétől 1,1 millió katasztrá- lís holdon nagyhozamú búzafajtákat kell vetni. A zöldségfélék termelését 1965- ben 1960-hoz képest 36—33 százalékkal kell növelni. A lakosság jobb szőlő- és gvümölcsellátása, valamint a kc ' rrvipar és az i export növekvő szükségleteinek I | kielégítésére mintegy 70—80 ezer katasztrális hold nagyüzemi szőlőtelepítést — főként rekonstrukciók keretében — kell úgy végrehajtani, hogy közben a szőlő, illetve a bortermelés és felvásárlás növekedjék. Mintegy 110 ezer katasztrális holdon új nagyüzemi gyümölcsöst kell telepíteni. Tovább kell javítani a lakosság hússal, vajjal, tejjel és tojással való ellátását. Ezt az állatállomány kisebb mértékű növelése mellett elsősorban az állomány minőségének javításával, termelőképességének jobb kihasználásával kell megvalósítani. El kell érni, hogy 1965-ben 1960-hoz képest a vágómarha-termelés 8 — 10, a vágósertés-termelés 27—29. a vágóbaromfi-termelés 35—37, a tejtermelés 25—27, a tojástermelés 23—25, a gyapjútermelés 53 —55, a haltermelés pedig 80—-82 százalékkal növekedjék. A lakosság sopsi hotel®, a kuSföra és fudmány fejlesztése A második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához a keresők számának megközelítően 300 000 fővel való növelésére van szükség. A tervidőszakban 16—17 százalékkal kell emelni a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reál- jövedelmét. Ezt elsősorban az átlagbérek növekedése útján kell megvalósítani. A mezőgazdasági lakosság reáljövedelme mintegy 16 százalékkal úgy növekedjék, hogy a közös gazdaságból származó jövedelem, a paraszti jövedelem egyre jelentősebb részét al kossá. Előírja a tervtörvény, hogy a kiskereskedelmi áruforgalmat legalább 23 százalékkal kell növelni. A továbbiakban a tervtörvény előírja, hogy jelentősen növelni kell húsból, tejből, tejtermékből, tojásból, cukorból az egy főre jutó évi fogyasztás mennyiségét. A ruházati cikkek kiskereskedelmi forgalmát 5 év alatt legalább 15 százalékkal kell növelni. Az oktatás és a népművelés fejlesztése az általános és a szakirányú műveltség további emelését, a szocialista ember jellemvonásainak további erősítését szolgálja. E célkitűzések megvalósítása érdekében a tervidőszak alatt meg kell kezdeni az oktatási reform végrehajtását. Tovább kell javítani a lakosság egészségügyi ellátását. A gyógyintézeti ágyak számát a tervidőszakban 7600—8000-rel kell növelni. Az orvosi körzetek számát mintegy 400-zal kell emelni. A munkaegészségügy terén az ipari és a mezőgazdasági munkák egészségi ártalmának megelőzését kell előtérbe helyezni. A tervidőszak alatt 250 000 lakást kell építeni. A beruházások 35—40 százalékát állami beruházásból kell megvalósítani, 60—65 százalékára pedig a lakosság egyé ni építkezésének a keretén belül kell lehetőséget, biztosítani. Az ötéves !®rv pénzügyi megalapozása A második ötéves terv időszakában 180 milliárd forint állami és szövetkezeti beruházást kell megvalósítani. Ennek 46—48 százalékát az ipar fejlesztésére, 17— 19 százalékát pedig a mezőgazdaság fejlesztésére kell fordítani. A termelő célú beruházásoknak jelentősen emelniök kell a munka termelékenységét, és a termelés műszaki színvonalát, megfelelően csökkentve a termékegységre jutó önköltséget. Rámutat a tervtörvény, hogy az állami kiadásokat az államigaz gatás terén is a legnagyobb fokú takarékossággal kell előirányozni. Mert értelmes, hát mindenki megérti. És könnyű is. Nincs kizsákmányoló, mind tetten érted. És jó hozzád, csak ismerd meg. Az ostobák az mondják ostoba, akik piszkosak, mind azt mondják, hogy piszkos. A szenny ellen küzd, a butaság ellen. A kizsálftmányolók azt mondják, hogy bűn. De mi tudjuk: Ez jelenti a végét a bűnnek. Nem ostobaság, hanem Az ostobaság alkonya. Nem is rejtély. Hanem a megoldás. S oly egyszerű, De megvalósítani nehéz munka. Fordította: CSÁNYI LÁSZLÓ A pártvezetőség-választ ás tiszteletére A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói a hónap elején termelési tanácskozásokat tartottak. A termelési tanácskozásokon több szó esett a küszöbönálló partvezető- ség-választásról, s az ezzel kapcsolatos politikai munkáról. Üzemrészenként a pártonkívüliek bevonásával beszélték meg a tennivalókat, s a dolgozók részéről érdekes kezdeményezés indult el. A politikai munkát Összekötötték a gazdasági eredmények fokozásával. A vezetőségválasztás tiszteletére verseny vállalásokat tettek. így indult el a zománcgyár üzemrészei között a »Ki takarít meg többet« mozgalom a minőség javítására, a termelési tervek teljesít ősére. A zománcozó műhelyben gondosabb munkával és a technológiai fegyelem szigorúbb betartásával, valamint a »Selejtes árut ne adj tovább« jelszó megvalósításával a harmadik negyedévi 84,6 százalékos minőségi mutatókat;, a negyedik negyedévben 86,6 százalékra emelik. A sajtolómű- helyben csökkentik a zománcozásra tovább adott nyersedény selejtet 2,6 százalékról 1,3 százalékra. Különös gonddal figyelnek arra, hogy a horpadt edények ki legyenek egyengetve. Hasonló vál látást tett a nyersáru műhely, a táblaosztály és a fülosztály kollektívája is. Mindenütt az a jelszó érvényesül: »Selejtes árut ne adj tovább.« A Bonyhádi Zománcgyárban a »Ki takarít meg többet« mozgalom jelentőségét növeli az, hogy a dolgozók között tudatosítják, minden megtakarított 92 000 forint értékű anyaggal 0,1 százalékkal javítják az önköltséget, s ezzel növelik a gyár kollektívájának évvégi nyereségrészesedését. A mozgalom eredményesebbé tételére a pártszervezet, a KISZ, a szakszervezet, és a vállalatvezetőség három díjat tűzött ki, amelyekkel az október 9-től induló és december 31-ig tartó versenyben a legjobb eredményt elért dolgozókat jutalmazzák. A pártvezetőség-választás tiszteletére elindított takarékossági versenymozgalom keretében a bonyhádi zománcgyár dolgozói versenyre hívják ki a ZIM gyáregységeit és a megye üzemeit. Somogy megyei pedagógusok látogatása Szekszárdon Nyolcvan tagú Somogy megyei pedagógus küldöttség tett tapasztalatcsere látogatást Szekszárdon. Ebből az alkalomból ankétet rendeztek, amelyen a két megye pedagógus képviselői kicserélték tapasztalataikat az oktatási reformmal kapcsolatban. Sok hasznos gyakorlati tapasztalatot mondtak el egymásnak az új oktatási módszerek bevezetéséről. A Somogy megyeiek küldöttsége a szekszárdi tapasztalatcsere után ellátogatott Sztálinvárosba. /T}ettentő TVodriguez i: HORVATH JÓZSEF 24. — Éppen elgondoltam, Rodriguez, milyen kivételes szerencse, hogy magát hozzám vezérelte az úristen. Géza, noha fogalma sem volt, minek tulajdonítsa ezt a különös bevezetőt, pajkosan elmosolyodott, de úgy, hogy ezt a követ nem vehette észre Azt meghiszem! — villant az agyában az első reagencia. Aztán így tűnődött: nyilván nem a nyilasokkal való összetűzésről lesz itt szó, különben az öregúr korántsem volna ilyen jámbor hangulatban ... Talán ez nyugtatta meg, vagy talán egyéb lappangó érzések kerekedtek benne felül, de tény, hogy Géza tudatosan konstatálta: egy cseppet sem fél. Nyugodt elszántsággal várakozott. — Rodriguez, egy különös megbízatásról van szó. — Kegyelmes uram, feltétlenül rendelkezésére állok! — jelentette ki határozottan Géza. — Nem, ne siessen — hárította el a követ a preventív felajánlkozást — hiszen tudom, még csak nem is sejti, mire kérem magát. De két dolgot előre akarok bocsátani. Először is tudja, menynyire megbízom magában, és mennyire ... mennyire becsülöm magát. Ö, ne feleljen erre semmit. Némely dologban valóban szentimentális vagyok . . . Enged- tsssék meg nekem ... Másodszor:, bármilyen nehezére esik is, kedves fiam, ne kérdezősködjék, be kell érnie annyival, amennyit magamtól is elmondhatok. Én azon leszek, hogy mindent a lehetőségek határáig világossá tegyek maga előtt, feltéve, hogy megérti: mindez hétpecsétes titok, amiről soha, semmi körülmények között nem tehet említést senkinek. Géza mozdulatlanul ült a ío- töjben, arcizma sem rebbent A követnek imponált ez a némaság. Felkelt íróasztala mögül, ismét sétálgatni kezdett. Fanyarul elmosolj'odott: — Mennyi ellentmondás ... Istenem, uram, de mennyi... Tudja, honnét jövök most? Szálas! Ferenc ünnepélyes eskütételéről. Baljós ceremónia volt az Rodriguez. Királyi pompa, mondhatom. Ott volt az egész diplomáciai testület, úgy amint jövendöltem, még a pápai nuncius úr őeminenciája is. Szálasi valósággal megkoronáztatta magát. Na, mind egy, ő most már alkotmányos államfő És éppen ezen a ceremónián alkalmam nyílott kipuhatolni, mint vélekednek a várható kató'hai fejlemények felől jólértesült és tapasztalt diplomata kollégáim. Teljesen egyöntetű az a nézet a testületben, hogy ... finita la commedia ... Legalábbis a játék vége közeleg. A követ mind nyugtalanabbul rótta útját a szőnyegen. — Nem tudom, mennyire ismeri a jelenlegi hadihelyzetet, Rodriguez — kérdezte hirtelen; — Nos, néhány szóval elmondom ezt is magának. Az oroszok Budapest felé közelednek. Lehet, hogy egy hónap, vagy két hónap múlva ostrom alá veszik a magyar fővárost És ha már Sztálingrádtól idáig eljöttek, nem valószínű, hogy majd innét visz- szafordulnak. Persze, lehet, hogy minden elhúzódik. A német had- vezetőség azt tervezi, hogy ezen a télen a Duna vonala mentén beállítja a frontot. Ez esetben Buda is német kézen marad. Ha aztán a Dunánál valóban sikerülne nekik megmerevíteni a frontot, tavasszal módjuk lenne egy nagyobb szabású ellentámadást indítani. De persze, ez még mesz- sze van, és nagyön kérdéses. A dolog lényege az, hogy az oroszok bármely órában itt teremhetnek (Folytatás a 4. oldalon)
