Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-13 / 242. szám

I9CI. október 13. TOLNA MEG FEI NEPÜÍSőr™ Kádár János olvtárs beszédével véget ért az (Folytatás a 2. oldalról.) ebben a harcban és inkább vál­laltak megint azt, hogy libera­lizmussal, meg revizionizmussal vádoljanak bennünket. (Derült­ség.) A kommunista szakemberek nevelésének kérdésében egyetér­tek azzal, amit Kállai elvtárs mondott. Helyesen kell értelmez­ni a jelen és a jövő közti kü­lönbséget. Jelenleg különböző vi­lágnézetű, politikai szemléletű szakemberek dolgozhatnak hasz­nosan. A jövő követelménye azonban más. Minél távolabbra tekintünk, annál inkább szüksé­ges, hogy minden főiskolai és. egyetemi tanulmányait befejezett fiatalember kommunista szakem­ber legyen. Ez fontos társadalmi érdek és az egyetemekről kike­rülő fiatal szakemberek szemé­lyes érdeke is. Szó esett itt arról is, hogy et­től a törvénytől és helyes végre­hajtásától várjuk a kulturális forradalom teljes győzelmét. Ezen azt értjük, hogy a szocialista kultúra győzedelmeskedik a köz­oktatásban, a nevelésben, a mű­vészetben és általában a kultúra minden területén. A kulturális forradalom leglényegesebb pont­ja maga az ember, iskolai vég­zettsége, műveltsége, képzettsége, Ezért arra kell törekednünk, hogy az ifjúság és a felnőttek kö­zül mindenki megkapja a megfelelő képzettséget és mű­veltséget, amire alkalmas, és amit el szeretne érni. Jelenleg a főiskolai és egyete­mi felvételeknél figyelembe ve szik a származást. Vagyis 19(31- ben mérlegelik, hogy a szülők 1938-ban milyen társadalmi ősz tályhoz tartoztak. Pártunk napi­rendre fogja tűzni és megvizs­gálja ezt a kérdést. Azt kell ala­pul venni, hogy melyik gyerek milyen értelmes, milyen jó a bi­zonyítványa, mik a törekvései, milyenek a jellembeli tulajdon­ságai, stb. S ezek alapján kell el­dönteni, hogy kit vesznek fel a főiskolára. Ebben a parlamentben nem kell bizonygatni, hogy a Horthy- rendszerben a munkásság és a parasztság elől a művelődés, az az iskolák — különösen a főis­kolák — általában el voltak zár­va. Ezt a történelmi hátrányt be kellett hoznunk. Az eddigi gya­korlat helyes, szükséges volt. De most meg kell nézni, hogyan to­vább. Valószínűleg szükség lesz a szocialista társadalom viszonyai között is bizonyos ideig arra, hogy túljelentkezés esetén mér­legeljük, hogy a gyermekek szü­lei mivel foglalkoznak, —- de nem azt, hogy 1938-ban mivel foglalkoztak. Bár már nincs bur- zsoá osztály, s az osztályellenté­tek általában eltűnnek, mégis egy Ideig előnyt kell biztosíta­nunk a bányákban szenet fejtő bányásznak, a kohó mellett acélt öntő kohásznak, s a gép mellett dolgozó munkásnak, a földet munkáló parasztembernek, szö­vetkezeti tagnak, ha gyermekét főiskolára, egyetemre akarja be­íratni. Az új közoktatási törvénynél is érvényesült az a helyes elv, hogy a nagy horderejű kérdése­ket előzetesen — tehát még mi­előtt eldöntjük — megtárgyaljuk resszus megállapítását, hogy a vezetést tovább kell fejleszte­nünk. Ez természetesen sziszté­ma kérdése is. Például, ha fi­gyelembe vesszük a magyar falu­ban történt forradalmi átalaku­lást, akkor kétségtelen, hogy ott másféle igazgatási, intézkedő szer vekre lesz szükség, mint ame­lyek korábban voltak, az egyéni paraszttársadalom idején. És fel­merülhet az ipari vezetés értel­mes továbbfejlesztése, Ilyen, vagy olyan tekintetben. Általában az irányítás kérdése. S itt egyet szeretnék csak megemlíteni. Foglalkozunk ilyen kérdésekkel, de nem vagyunk hívei a meg­gondolás nélküli szervezgetésnek. Nagyon megfontoltan foglalko­zunk a szükséges fejlesztéssel, igyekszünk elkerülni minden fe­lesleges átszervezést. A jó vezetésnek nagyon fontos követelménye a gyakorlatiasság. Vannak vezetők, akik mindig csak elvileg szólnak hozzá a kér­désekhez, időnként nagy előadá­sokat, hosszú beszédeket tarta­nak, sokat értekeznek, meglehe­tősen jól el is mondják, mit, ho­gyan kell csinálni, csak azt nem mozdítják elő kellően, amit ép­pen meg kell csinálni. ' A három év alatt elért ered­ményekben a vezetők munkája is benne van. Kötelességünk azonban tovább javítani a veze­tést. Kádár elvtárs a továbbiakban a közösség vagyonának fokozott megóvására, a bűncselekmények megelőzésére, az elszámolás, az ellenőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A tervezéssel kapcsolatban hangsúlyozta Kádár elvtárs, hogy szükség van a reális terve­zésre, tehát arra, hogy any- nyit tervezzünk, amennyit el tudunk érni, másrészt szük­ség van a tervszerű végrehaj­tásra is. A terv nagyon nagy túltelje­Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyűlés ülésszakán New York (MTI). Péter János beszéde elején azt fejtegette, hogy a nemzetközi helyzet romlása oi zonyos tekintetben az általános javulás valamiféle visszahatása­ként jött létre. Nyilvánvaló, hogy az általános és teljes leszerelés eszméje az egész világon minden várakozá­son felül nagy tért hódított — hangsúlyozta — amikor a szov­jet kormányfő, Nyikita Szergeje- vics Hruscsov a közgyűlés 14. ülésszakát és a világ közvélemé­nyét a szó legteljesebb értelmé­ben meglepte az általános és tel­jes leszerelés gondolatával, mint ami az egyetlen lehetséges út az emberiség számára, hogy elkerül­je a termonukleáris világégést, Emlékezzünk vissza, milyen re­akciót váltott ez ki egyes körök részéről itt a közgyűlésen. A leg­különbözőbb világnézetű és poli­tikai felfogású számos delegáció általános megkönnyebbülésével szemben a nyugati szövetségeseit vezető hatalmai minden elképzel­hető érvet mozgósítottak már pusztán a gondolattal szemben is. Azokban a hónapokban olyan kijelentéseket hallottunk, hogy az általános és teljes leszerelés egész gondolata nem egyéb, mint utópia. Kínos próbálkozásokat láttunk, ahogyan egyesek még az »általános és teljes leszerelés- szó használatát is kerülni igye­keztek. A napokban viszont hal­lottuk, amint az Egyesült Álla­mok elnöke ezt mondotta: »A há­ború eszközeit meg kell semmi­síteni, mielőtt azok semmisítenek meg bennünket-. Az általános és teljes leszere­lés gondolatának frontáttörése és szakadatlan hódítása valóban minden képzeletet felülmúl Itt jön azonban a fordulópont. Ezekkel a kedvező fejlemények kel párhuzamosan határtalan fe­nyegetőzéseket bocsátottak sza­badjára. Amit ma látunk és hallunk mindazt bele kell helyeznünk a közelmúlt történéseinek összefüg­gésébe. Senki sem tudja ponto­san, miért hullott atombomba Hirosimára és Nagaszakira a má­sodik világháború legvégén; azt azonban már tudhatjuk, miért nem került sor atombomba be­vetésére a koreai háborúban. A nyugati szövetséges hatalmak, amint az atomfegyver monopólivi­____ _______________ __ mát elvesztették, többé nem szá­a zokkai. akiknek majd végre kell I míthattak orra, hogy megtorlás hajtaniok. Minden nagy kérdést kockázata nélkül alkalmazhatnak így kell megtárgyalnunk. Ezt a törvényt abban a meggyőződés­ben szavaztam meg, hogy ha az illetékes állami irányító szervek a pedagógusok, és általában a társadalom, a szülők részéről to­vábbra is olyan egyetértés mu­tatkozik, mint az előkészít ide­jén, akkor a végrehajtás is min­den bizonnyal sikeres lesz Nos még azt mondanám, hogy a minisztériumokon, a nedagógu- sokon és a szülőkön kívül még egy érdekeltnek az egyetértésére és támogatására is szükség van akit én nem hallottam emleget­ni, de ajánlom, ho<*y vegyék fi­gyelembe, a tanulók egyetértésé­re. (Derültség). Végeredményben ne feledkezzünk meg róla, hogy főképpen róluk van szó. Kádár János a továbbiakban a vezetés kérdéséről szólott. Itt valaki már idézte a kong­Ettől az időtől atomfegyvert, kezdve %t. emberiség nagy tömegeit több válságos alkatommal és a világ ktllönböső részein a Szovjetunió növekvő nukleá­ris és termonukleáris ereje védte meg az atomháború pusztításától. Eddig a Szovjetunió termonuk­leáris ereje akadályozta meg a nyugati hatalmakat abban, hogy az atomfegyvereket alkalmazzák. Következésképpen a Nyugat fo­kozódó fenyegetéseivel és kato­nai előkészületeivel szemben az államok többsége és az egész em­beriség számára a legfőbb vé­delmet az jelenti, ha a Szov­jetunió fejleszti nukleáris eszkö­gikáját vitassák. A Szovjetunió új nyilatkozata a termonukleáris kísérletek felújításának szüksé­gességéről azzal biztatja az egész emberiséget, hogy a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atom­bombák fogják jelenteni mind­örökre az atomenergia katonai alkalmazásának egyetlen tragi­kus eseményét. Minőségi változás van a világ- helyzetben. Az interkontinentá­lis rakéták és az űrutazás korá­ban nincs már sebezhetetlcn pont a Földön, még az Egyesült Ál­lamokban sem. Mivel tehát a nyugati militarista körök számá­ra mindenféle fegyverkezési ver­seny teljesen kilátástalanná vált, ez kényszerítő erűvel hathat ab­ban az Irányban, hogy felújít sák a tárgyalásokat, mégpedig valóban az általános és teljes le^ szerelésről, Igazi, és hathatós el lenőrzés mellett. Péter János ezután arról be­szélt, hogy a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet legkritikusabb pontja volna azt gondolni, hogy a vál ság abban a javaslatban gyöke rezik, amelynek célja, hogy köS' sünk békeszerződést mindkét né­met állammal és rendezzük Nyugat-Berlin abnormális heiyzé tét. Az ilyen ostobaságokat azért találták itt ki egyesek, hogy fél revezessék azokat a delegáció­kat, amelyek nem járatosak Kö- zép-Európa újabbkori történeté ben. A második világháború még iz­zó zsarátnokait el kell tüntetni, hogy végre valóban béke legyen Közép- Eu ró pában. A békeszerző­désre és Nyugat-Berlin abnormá lis helyzetének rendezésére tett javaslatok tehát semmiféle békés helyzetet nem zavarnak. Ellen­kezőleg, a javaslatok éppen arra irá­nyulnak, hogy békét teremt­senek ott, ahol eddig nem volt béke. Magyarország népe és kormá­nya szoros baráti kapcsolatot tart fenn a Német Demokratikus Köztársaság népével és kormá­nyával politikai, gazdasági és kul turális téren egyaránt. Bizton reméljük, hogy a bé­keszerződés közeljövőben történő megkötése az európai népek baráti együttműködé­sének új korszakát nyitja majd meg. A magyar országgyűlés a na­pokban ülésezett, s azon határo­zatot fogadott el, amely megál­lapítja: „Az egyetemes biztonság igénye a történelem napirendjé­re tűzte, hogy oly sok Idő után 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésé re végre kielégítő választ kapjon a világ”. Péter János ezután arról be­szélt, hogy a világhelyzet jelen­legi romlásának legmélyebb oka a gyarmati rendszer felszámolá­sának feltartóztathatatlan folya­matával függ össze. A magyar külügyminiszter ez­után követelte, hoev még a köz­gyűlés mostani ülésszaka alatt állítsák helyre az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság törvényes jogait, majd az ENSE-titkArség zeit. Hirosima és Nagaszaki trn- feladatainak és felépítésének át- gédiájn után a nyugati hatal- [ szervezésével kapcsolatos problé­máknak nincs erkölcsi alapjuk I mákról beszélt, s vénül kitért az arra, hogy a tényeknek ezt a lo-1 úgynevezett „magyar kérdésre”, amely az Egyesült Államok ru tin-léi)éseként ismét a közgyűlés tárgysorozatán van. Őszintén szólva, a dolog ben­nünket nem nagyon érdekel hangsúlyozta. — Minden tisztele­tem az Egyesült Nemzeteké, de a kérdés valóban nem nagyon ér­dekel bennünket, sőt, még az Egyesült Államok kormányának is kellemesebbnek tűnne, ha meg tudna tőle szabadulni. Az ameri kai delegáció úgy terjesztette be a napirendi pontot, mint »befe­jezetlen ügyet“ A kérdés jelen­legi formájában az ENSZ napi rendjén egymagában is ütközik az Egyesült Államok európai po litikai szándékaival. Viszont, úgy látszik, az amerikai delegáció nem tudja, hogyan fejezze be Beszéljünk egészen nyíltan. A legújabb tények a következők amikor Budapestről elindultam erre a közgyűlésre, az Egyesült Államok ügyvivője saját kezde­ményezéséből kijött búcsúztató somra a repülőtérre. Ezt a lépést nem írta elő semmiféle proto- kolls7abály, hiszen kizárólag az ENSZ közgyűlésére jöttem ide, s nem az Egyesült Államokba. En nélfogva az Egyesült Államok követségének ezt a gesztusát megfelelő figyelemben részesítet­tem. viszont éppen azon a napon történt, amikor az Egyesült Álla­mok delegációja itt benyújtotta javaslatát a tikársághoz az úgy­nevezet magyar kérdés napirend­re tűzésére vonatkozóan. Á dele­gátusok közül Sokan emlékezhet nek arra, hogy a közgyűlés meg­hosszabbított, 15. ülésszakán vagy három hétig semmi munka nem folyt, csak azt vártuk, mi lesz az eredménye a szovjet— amerikai megbeszéléseknek a le­szerelési kérdés várható vitájá­ról. Mégis, az ülésszak végén az Egyesült Államok képviselője ki­jelentette, hogy a magyar kérdés Idő hiánya miatt nem került tár­gyalásra. Ezen a nyáro-n lényeges megbeszélések folytak a 15. ülés­szak elnökével és egyes delegá­ciókkal, többek között az Egye­sült Államok egyes tisztviselőivel is. Boland elnök úr esetleges ma- gyarorszá"! látogatásáról. Úgy látszott, mindenki örül. Mindez után az utolsó pillanatban jött az amerikai javaslat a napirendre tűzésre vonatkozóan. A hangulat­változás magyarázatát tömör sza ülésszaka sítésc például nem mindig egész­séges jelenség. Ez bizonyos anarchikus elemeket rejt magá­ban. Következménye rendszerint az, hogy sok-sok millió értékű áru fekszik az egyik, vagy má­sik raktárban, benne fekszik a munka, a beruházás, a nyers­anyag és előfordul, hogy nem ér­tékesíthető. ötéves tervünkkel kapcsolat­ban arra is fel akarom hívni a figyelmet, hogy legközelebb, amikor ötéves terv készül — ha­marabb készüljünk el vele. A terv maga jó; most már törvény. Azt mondom, hogy most már minden erőnket a terv jó végrehajtására összpontosítsuk. Meggyőződésem: ha jól dolgo­zunk, teljesítjük az ötéves terv előirányzatait, sőt még jobb eredmény is lehetséges. Természetesen csak akkor, ha a terv minden követelményét be­tartjuk. Nagyon fontos ebből a szempontból a helyesen értelme­zett anyagi érdekeltség is. Meg­győződésem ugyanis, hogy amed­dig egy gyárban a jelenlegi nye­reségrészesedés és prémiumrend szer lesz érvényben, addig az a gyár mennyiségileg mindig túl­teljesíti a tervét, akár kívánatos az a népgazdaság szempontjából, akár nem. A feladatokat most megtervez­tük a következő évekre, de magá­tól értetődik, hogy mindent nem lehet a legapróbb részletekig elő­re megtervezni. A jogok és kötelességek után érintette Kádár elvtárs a nyugdíj kérdést, majd kultúrális eredmé­nyeinkről beszélt. Szólt az értelmiség kérdéséről, s hangsúlyozta, hoev az értelmi­ség a tapasztalat szerint nem a szocializmus ellen van, hanem bizonyos hibák ellen van. ame­lyek zömükben az építés gyakor­latából adódnak. Az ifjúság kö­rében szintén jó munka folyik, mondotta a továbbiakban, s hang súlyozta: Külön meg akarom em­líteni, mint a nén büszkeségét azt az ifjúságot, amelyik most a mi néphadseregünkben szolgál. Mi a Minisztertanácsban meghoz­tuk azt a bizonyos döntést, hogy a honvédelmi miniszter adja lei parancsban: akiknek le kellene szerein iök, most, a közeli hetek­ben, ideiglenesen bentmaradr.ak és tovább szolgálnak. — A megelőző napokban kéz­hez kaptam körülbelül ISO leve­let, — folytatta Kádár elvtárs, — Egyénektől, és emberek kisebb, nagvobb csoport'ától, amelyeken összesen 5200 aláírás volt. Ezeket a leveleket katonák írták, akik második évüket szolgállak. Ezek a levelek arról tanúskodna’-, hogy foglalkoznak a népek naey kér­déseivel, látják, mi történik a világban és azt a következtetést vonták le: mivel szükség van rá, ké­rik, hogy bent maradhassa­nak a nép szolgálatára. — Jó érzés úgy harcolni, és dolgozni, ha tudjuk, hogy az em­berek egvetórtenek velün’­Befejezésül hangsúlyozta: el­mondhatjuk, hogy az országgvű- lés tanácskozása visszatükrözte munkánk lényeges vonatkozásait. a szocialista célt és egyetértést. füíéte- »UTud7ákk BerUn>ITmiatt*{ I Kíí kriüL *is A No*m, munkánkat ösztönző kritika a to­Nos, mi hajlandók vagyunk az Egyesült Államoknak megköny- nvíteni, hogy tekintélyveszteség nélkül megszabaduljon a kérdés­től. De az is világos, hogy amíg a kérdést le nem veszik a napi­rendről, addig nem tárgyalha­tunk. Mi persze türelmesek va­gyunk. Időnk van bőven, az idő pedig nekünk dolgozik. Ismétlem, kedvező feltételek között hajlan­dók vagyunk segíteni az F'—esült Államok kormányának, hogy megszabaduljon ettől a hideghá­borús kérdéstől. Ebben az e—üttműködési szel­lemben a magyar delegáció azt kívánja a közgyűlés mostani ülés­szakának, hogy küszöbölje ki a hidegháborús kérdéseket és for­dítsa minden erejét a jelenlegi romlás okainak megszüntetésére, nemzetközi béke és biztonság rnees-nlárdításári — fejezte be beszédét Péter János. vébbiakban erősödhetne. Az or­szággyűlésben a népi-nemzeti fiontunk képviselői helyes dönté­seket hoztak, s nagyon jó az, hogy a háttér is erős és széles: a velünk egyetértő nép! Ml bizakodunk és egész né­pünk bizakodhat. Dolgozni kell, helyt kell állni, ébernek kell len­ni. Ha lehet, még jobban kell dolgozni, mint eddig, és az, ered­mények még nagyobbak lesznek. A szocialista Magyarország fel­épül. Nemcsak az alapok, hanem az egész szocialista társadalom. Es a kommunizmus felé megyünk előre. Ez bizonyos. Az élet pe­dig évről évre fejlődik, szebb és Jobb lesz — fejezte be hosszan­tartó, nagy tapssal fogadott be­szédét Kádár János. Ezután Rónai Sándor elnök mondott zárszót, s ezzel az or­szággyűlés ülésszaka véget ért

Next

/
Thumbnails
Contents