Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-13 / 242. szám
4 TÓÉWK MEGYEI NEPÜJSAG 1961. Oktober 13. Asszonyoknak—lányoknak ERDEI EMBEREK GuatemalaI asszonyok Tolna megyében Meghatottcm mondunk köszönetét a szeretetteljes fogadtatásért Hatvanegy ország kétszázmillió asszonya nevében tanácskozott Budapesten a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. Tengeren túlról, és többezer kilométeres távolságról utaztak küldöttek hazánkba, korunk legsorsdöntőbb kérdéséről, a béke megvédéséről tárgyaltak. A közös cél megvalósításáért, a békéért, a nők egyenjogúságáért és a gyermekek szebb életéért folyó harcban egymásra találtak a nők, világszerte. A tanácskozás vasárnap hajnalban fejeződött be, s a külföldi küldöttek két napra, a megyei nőtanácsok vendégeként vidékre is ellátogattak. Megyénkben a nemzetközi nőmozgalom két guatemalai harcosát üdvözölhettük. Nevüket ne m fedték fel. Guatemalában a demokratikus szervezetek a forradalom elfojtásával illegalitásba kényszerültek. A SZEKSZÁRDI ASSZONYOKKAL hétfőn este találkoztak a tengerentúlról érkezett vendégek, a városi tanács nagytermében. Meleg és bensőséges volt ez a találkozás. A szekszárdi asszonyok Guatemala történelméről, az ország társadalmi rendjéről és a nőmozgalommal kapcsolatban tét tek fel kérdéseket, s a vendégek a következőkben válaszoltak. — Hazánk természeti kincsekben gazdag, ennek ellenére elmaradott, monokulturális mező- gazdasági ország. Gazdasági és politikai életének irányításában amerikai érdekeltségek játszanak döntő szerepet. A lakosság 80 százaléka indián, akik elnyomás alatt élnek. — Láttuk a ti óvodáitokat, iskoláitokat, a boldog gyermekeket, és szomorúan gondoltunk a mi gyermekeinkre. Félmillió gyermek iskola hiányéban nem tanulhat. A ti gyermekeitek élhetik boldog gyermekkorukat. Nálunk a 7—8 éves gyermekek kávé-ültetvényeken dolgoznak. A nők nálunk nem egyenlő tagjai a társadalomnak. Általában kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, nem beszélve a bennszülöttekről, akik minden téren megvannak különböztetve a fe- hérbőrűektől. A nőszövetség küzdelmet indított az analfabétizmus ellen, de előtérbe került az indián kérdés megoldása is. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácskozása igen sok segítséget adott további munkánkhoz és ahhoz a harchoz, amely világszerte folyik a béke megvédéséért. A TENGELICI PETŐFI TSZ-BEN kedden tettek látogatást a vendégek Horváth István a tsz elnöke alig győzte a választ adni a feltett kérdésekre. Meglepő volt az az érdeklődés, amelyet a vendégek tanúsítottak. Érdekelte őket minden. A terméseredmények, a tsz gépesítése, az állatsűrűség, a fejési átlag. A tsz-fa- goknál tett látogatással személyesen győződhettek meg arról, milyen körülmények között élnek a tsz-tagok. Érdeklődtek egy- egy család jövedelméről, a község orvosellátásáról, s arról, hogy családonként hány gyermek van, és hány új ház épült a faluban a felszabadulás óta. Érdeklődési körük mindenre kiterjedt, és a feltett kérdésekre természetesen őszinte és kimerítő választ kaptak. Kedves és családias volt a vendéglátás is, amelyet a helyi nőtanács rendezett. A látottak alapján a tsz vendégkönyvébe a következőket jegyezték be. ,.Nagy elismeréssel adózunk annak a fejlődésnek, amelyet csak egy szocializmust építő országban lehet megvalósítani. Sok szépet láttunk. Bölcsődét, iskolát napközi otthont, művelődési házat, és azt, hogy itt minden az ember boldogulásáért van. Meghatottan mondunk köszönetét a szeretetteljes fogadtatásért.” « : A TOLNAI SELYEMFONÖGYÄRBAN a szakszervezeti nőbizottság kíséretében nézték meg a külföldi vendégek az üzem termelését. Nagy derültséget keltett, amikor a tolmács lefordította Takács Mihálvné, a Megyei Nőtanács titkárának félig tréfás, félig komoly kijelentését: — Ebben a gyárban úgy nézzetek körül, hogy „nőuralom” van. A főmérnök és a főkönyvelő kivételével a vezető posztokon nők állnak — mondotta. — A másik meglepetést az váltotta ki a vendégekből, amikor meghallották. hogy a gyárban kihelyezett általános iskola működik. 52 tanulóval. Ezenkívül 40 olyan idősebb dolgozója van a gyárnak, akik középiskolai oktatáson vesznek részt. A tengerentúlról érkezett vendégekre nagy hatást gyakorolt a Tolna megyében tett látogatás. Könnyekig meghatotta őket a szívélyes fogadtatás, a magyaros vendégszeretet és az a sok kedves ajándék, amelyekkel az asszonyok elhalmozták őket. De a Tolna megyei asszonyok is szívükbe zárták a két guatemalai békeharcost, akik rövid, néhány- napos magyarországi tartózkodásuk alatt egy-két magyar szót is megtanultak. Elszorult a torkunk a meghatódottságtól, amikor búcsúzóul tört magyarsággal azt mondták: „Kőszenem szépen, kőszenem”. Pozsonyiné A kis vonati vidám pöfögés- sel rugaszkodott neki az erdőnek. Büszkén és röviden dudált egyet, mielőtt bekanyarodott a fák közé. A szerelvény, ami egy kis mozdonyból, és egy személykocsiból áll, hamarosan a nyílt pályán »száguld«. A gép pilótája Naszladi Ferenc, átkapaszkodik a mozdonyról a pakli kocsiba, hogy kezelje a menetjegyeket, s főleg azért, hogy elbeszélgessen az emberekkel a legújabb eseményekről. Erdőmunkások szinte valamennyien és mindenki jó ismerőse egymásnak, hiszen nap, mint nap megteszik ezt az utat. Újra megindul a munka, ami eddig — a szarvasbőgés és a vadászatok miatt — szünetelt. Amíg a vonat a rakodó felé döcög, új vágások, köbméterek és egyéb szakkifejezések röpködnek a levegőben. Megvitatják a meginduló fakitermelés lehetőségeit, nehézségeit. Fogatosok a rakodókat, rakodók meg a fogatosokat szidják tréfásan. Egyszerre megszakad a beszélgetés, mert odaérnek a kuti nyiladékhoz, s bár nincs benn a menetrendben, fékez a szerelvény, mert ma hárman itt szállnak le. Ezek az alkalmi megállók nap, mint nap változnak, aszerint, hogy kinek hol, az erdő melyik pontján van aznap dolga. Megérkeztünk. A munkások lekászálódnak a kocsiból, a raktárhoz mennek, hogy pár perc múlva ki fejszével, ki hántoló késsel térjen vissza a rakodóhoz. EIszélednek a farakások között, s hamarosan hosszú szalagokban bántják le a kérget a törzsről az ügyes munkáskezek. A kéreg alól fehéren villan elő a törzs, olyan fehéren, mint amilyen papír készül majd belőle. A halász nyiladékon bokáig süpped az arrajáró a homokban, de ez Fehér Ferencet, vagy ahogy itt mindenki ismeri, Ferkó bácsit, egyáltalán nem Ián meghajlik a szák nyele, húzza az a 10—15 kiló törpeharcsa, meg az a két nagyobb csuka, amely ma reggelre akadt a varsába. A Forgó-tó ad nap, mint nap ilyen szép zsákmányt, ami alig egy éve pusztuló tó volt, iszappal, náddal, és súlyommal. A vadgazdaság azonban kezelésbe vette, nagy részét megtisztította a súlyomtól, s remek halászterület lett belőle. Ferkó bácsi ilyenkor már hazafelé tart, ő még sötétedéssel indult el, s a varsákat majd csak késő délután kell lerakni. Megáll a halászkunyhó előtt, aminek csak a neve kunyhó, mert tulajdonképpen takaros kis téglából épített házacska, s a halak belekerülnek a lyukacsos falú bárkába, hogy frissek maradjanak addig, mígnem bográcsba kerülnek. A régi, sárral tapasztott kunyhó falán, ami most a raktár szerepét tölti be, hálók száradnak. Kiválaszt közülük egyet, s a nyelves hálókötő pálca hamarosan ott bújkál a szemek között, hogy befoltozza azt a részt, amelyet egy nagyobb hal a közelmúltban kiszakított. A körútjáról hazatérő vadőr hangos »jónapot«-tal áll meg az ajtóban, s a duplacsövű meg koccan a kövön, amikor nekitámasztja a falnak. A kutyák az ajtó előtt nyalogaják a szájukat, mert a tűzhely felől ínycsiklandó illatok szállnak feléjük. Előkerül egy üveg újbor is, amelyet nagy szakértelemmel forgatnak a nyelvük hegyén, megállapítva annak tulajdonságait, és hasonlóságát a régen megivott borokhoz. A telepes rádióból aztán a déli harangszó hangzik fel, és amikor meghallgattuk a híreket, előkerül a papír, ceruzát s rajzon magyarázom, hogy is néz ki a két Németország, majd egy nagyobb papírra van szükség, hogy azt is megmutathassam, merre van Kuba. Divattudósítás zavarja, hiszen halász csizmája egészen a combjáig ér. Vál- MONOSTORI MIKLÓS Vízmüvet építenek, korszerűsítik az utat 1. rajz: 2 részes, egyenes, kí- lkötős jumper ruha. Többré- ;s. Kevés bőségű esernyő szókéval. 2. rajz: Derékban lazán összefogott kosztüm, mélyen levarrt hólos szoknyával. A nyakkivágásban szőrme sállal, vagy mohair fonalból kötöttel. 3. rajz: Lazán sveifolt, enyhén bővülő kiskosztüm. Színben harmonizáló pulóverrel. • 4. rajz: Alul befogott 2 részes jumper ruha. A szoknyán 1—1 zsebfedővel. Könnyű tweed anyag ból igen csinos, Gyönk is azok közé a községek közé tartozik, ahol a tanács sokat tesz a falufejlesztés érdekében. Mivel a községben nagy gondot jelent az ivóvízellátás, a tanács hozzálátott egy vízmű létesítéséhez. Megalakítottak egy vízgazdálkodási társulást s ez fedezi a vízmű 2 millió 700 ezer forintos költségét. A lakosság több mint félmillió forint értékű társadalmi munkát végez a vízmű építésénél. Az árkok kiásását például teljes egészében társadalmi munkával végzik. A közelmúltban megkezdődtek az építési munkálatok. Korszerűsítik az úthálózatot. Az autóbuszmegállóhoz vezető egyik utat szélesítik, a mellette lévő árok falát kikövezik. Ez a korszerűsítés több mint egy-1 útszakasz millió forintba kerül. Képünk az I szült. korszerűsítéséről ké-
