Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-13 / 242. szám
7 «TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. október 13. Kádár János elvtárs beszédével véget ért az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) I Hasonló a helyzet Heusinger volt náci tábornokkal, aki vr a szont Washingtonban található, mint a NATO katonai tanácsának elnöke. felelősségre, felettük.' Ezt a nyilatkozatot an nak idején mi is olyan igazságosnak tártottuk, amelynek érvényesítéséért harcolni kell. Van ennek a nyilatkozatnak egy része, amelyben az áll, hogy ezeket a bűnösöket a világ legtávolabbi zugáig üldözni fogják és kiszolgáltatják őket, bárhol is legyenek. Ez is tetszett nekünk. Nos, hogyan fest ez a jelenlegi NATO-gyakorlatban? Nehéz volna rövid idő alatt személy szerint felsorolni azokat a bebi- zónyítottan kegyetlenkedő fasiszta hóhérokat, akik ma olyan területen és körben működnek, ahol a NATO-hatalmaknak — ha akarnák — nem is nagyon kellene őket keresniük. Csak kezüket kellene kinyújtaniok és megfoghatnák1 őket, s ahogyan a nyilatkozatban szerepel, átadhatnák vádlóiknak, azoknak a népeknek, amelyek ellen kegyetlenségeiket elkövették. Példaképpen három nevet e.mlftek. Speidel tábornok Franciaországban megszállóként működött és felel azokért a kegyetlenkedésekért, amelyeket ott a hitlerista haderők elkövettek. Nem a világ valami eldugott zugában van. hanem Párizsban, mint a NATO európai szárazföldi csapatainak főparancsnoka. Ugyanígy egy Wagner nevű volt náci ellentengernagy ma is ellentengernagy, és a NATO tengeri erői egy részének főparancs noka. Bonn fegyveres erőinek jelenleg olyan volt náci tábornok a főparancsnoka, akit a Szovjetunióban, mint háborús bűnöst elítéltek. Ki az hát, aki megtartotta a megegyezéseket és ki az, aki nem tartotta meg? Korábban a megszállt Németországban — mielőtt ott kialakultak volna az önálló államok — valóban megszállási zónák voltak. Abban a zónában, ahol a Szovjetunió volt, monopolisták nem jutottak hatalomra, nácik nem jutottak főparancsnoki tisztséghez, hanem felelősségre vonták és megbüntették azokat, akiknek megbüntetésére a nagyhatalmak ünnepélyesen fogadalmat tettek és megállapodást kötöttek. Az USA-ról és a NATO- ról nem lehet lemosni azt a gyalázatot, ami azáltal szállt reá hogy az embertelen szörnyűségeket elkövetett vadállatokat ma fontos funkciókban tartja és kivonja a büntetés alól. Fel kell számolni a világháború maradványait A Szovjetunió elhatározta, hogy buliét kell kötni Németországgal és fel kell számolni a második világháború maradványait, és ezzel az abnormális nyugat-berlini helyzetet. Á nyugatiak most nagy lármát csapnak, azt mondják, hogy a feszültséget ezáltal a Szovjetunió idézte elő. Ez hazugság, a népek tudatos megtévesztése. A Német Szövetségi Köztársaságban mostanában tömeggyűléseken, fasiszta szervezetek felvonulásain,- ünnepségein, gyűlésein kormánytagok szólalnak fel és nyíltan más ország területeinek elfoglalását sürgetik. Hosszú volna itt felsorolni, hogy mit tartanak a re- vanslsta kalandorok saját tulajdonuknak, de mi magyarok nagyon jól emlékszünk a második világháború alatt sokszorosított és terjesztett náci térképiekre, amelyekén a mi Dunántúlunk mint a hitleri birodalom része volt .feltüntetve. Olyasfajta a felfogásuk, hogy ahol, amerre valaha német ember élt, vagy él, az körülbelül mind őket illeti meg; ebből következik aztán, hogy meg akarják hódítani, meg akarják szállni az egész világot. Fegyverkeznek, revansra készülnek, nem ismerik el a második világháború eredményeként kialakult határokat, Nyugat-Ber- linből puskaporos hordót csinálnak. Minden nép, és minden olyan kormány előtt, amely felelősséget érez nép>e sorsáért, ott áll a kérdés: mi a teendő ebben a helyzetben? Ilyen viszonyok között alakult ki az a nézet — a szovjet kormány álláspontja, a mi kormányunk álláspontja, a varsói szerződésben ■ tömörült valamennyi kormány álláspontja —, hogy fel kell számolni a második világháború maradványait, meg kell kötni a békét a két Németországgal és véget kell vetni annak, hogy Nyu- gat-Scrlin háborús góc, puskaporos hordó legyen. Az USA kormánya, a NATO más felelős tényezői ez idő szerint minden hivatalos felszólításukban fenyegetőznek: — arról beszélnek, hogy nyugat-berlini jogaikat mindenképp>en megvédik és azokért harcolni fognak. Először is a mi fogalmaink szerint joga mindig annak van, aki kötelezettségeinek is eleget tesz. Az''Egyesült Államok kormánya. Anglia kormánya, Franciaország kormánya nem tett eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyek a joggal együtt jártak, s így jogoktól nem beszélhetnek, Másodszor: olyan csodát még nem látott a világ, hogy ha egy háború befejezéseként — még ha tizenhat évvel később is — békeszerződést kötnek, bárkinek is megszállási joga maradjon. A NATO-hatalmaknak szembe kell nézniök ezzel. Ma a Szovjetuniónak, a szocialista világnak és — benne a Német Demokratikus Köztársaságnak is — az igazsága mellett ereje is van és meg kell mondani, hogy ez a nagyobb erő. • • Az Egyesült Államok felelős kormánytényezői folyton azt mondják, hogy valamilyen elmaradást kell behozniok. Hol van ez az elmaradás? Kiderül, hogy elmaradás mindenekelőtt két területen van: a legkorszerűbb fegyverek — a reaktív fegyverek, az interkontinentális rakéták — terén és a hagyományos fegyverzetben. A világ azonban megváltozott. Van erő — és kell is, hogy legyen — amelyik éber és készen áll: a szocialista világ ereje. Ez az erő vissza tudja tartani a nagyon forrófejűeket, meg tudjuk fékezni őket, ha netán provokációra szánnák el magukat. Ezzel összefüggésben meg kell mondanom, hogy mi helyeseljük azokat az intézkedéseket, amelyeket a védelmi erő fokozása éviekében a Szovjetunióban és a szocialista tábor más országaiban végrehajtottak. Ezek közé sorolható a Szovjetunió kísérleti atomrobbantásai újrakezdésének bejelentése. Természetesen az volna a legjobb, ha nem volna atomrobbantás a világon. Ez magától értetődik, s ezt a szovjet kormány nyilatkozata is hangsúlyozza. A szovjet kormányt a helyzet kényszerítette erre rendszabályra. A Szovjetunió védelmi erejének továbbfejlesztése feltétlenül szükséges, hiszen nemcsak a Szovjetunió népeinek biztonságáról, nemcsak a szocialista világ országainak biztonságáról, hanem a világ összes népeinek biztonságáról és békéjéről van szó. Ezzel összefüggésben kell vizsgálnunk saját kötelességünket. Nekünk is kötelességünk, hogy gondoskodjunk az ország védel mérői. Kormányunk is megteszi azt, amit meg kell tennie. Különböző intézkedéseket tettünk hogy honvédelmi képességünket növeljük, és magunk is hozzájáruljunk ahhoz a hatalmas erőhöz, a szocialista világ erejéhez, amely a háborús agresszorokat féken tartja, ha pedig provokatív lép>ésre szánnák el magukat, megfelelő leckében részesíti. Milyen intézkedéseket tettünk? Többek között gondoskodtunk arról, hogy a magyar hadsereg fegyverzetét korszerű színvonalra emeljük. Az Intézkedések közé tartozik az is, hogy a kétéves szolgálati idejüket a közeljövőben letöltő katonákat ideiglenesen visszatartottuk. Ébernek kell lennünk, készenlétben kell lennünk. Ezért népünk érti is, támo- * gatja is, helyesli is ezeket az intézkedéseket. Ezzel összefüggésben szeretnék köszönetét mondani az ország- gyűlés tagjainak, magának az országgyűlésnek azért, hogy jóváhagyta a német békeszerződés kérdésében augusztusban kiadott kormánynyilatkozatot. A magyar kormány — mint ezt már nyilatkozatában is leszögezte és ahogy ezt most az országgyűlés saját nyilatkozatában megerősítette — mindazokkal az államokkal együtt, amelyek erre készek lesznek, meg fogja kötni a békét a két Németországgal, ha pedig az NSZK erre nem hajlandó, akkor a Német Demokratikus Köztársasággal. harcolunk, mert a háborúban mindig a népek millióinak, a dolgozó embereknek kell ver ez- niök, szenvedniök és pusztulniok. Védjük a békét azért is, mert mi nem félünk a két társadalmi rendszer békés versenyétől. Meggyőződésünk, hogy a békés versenyben is a szocialista rend lesz a győztes, mert a világ népei előbb-utóbb mellette döntenek. Kormányunk híve a háborús veszély teljes megszüntetésének, s ezért népünk támogatásával küzd az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolásáért. Természetes, hogy mi békét akarunk, mert meg akarjuk valósítani második ötéves tervünket. Hasonló békés tervek foglalkoztatják az egész szocialista világot. Minden szocialista ország békében akar élni, s népének javát akarja előmozdítani. Kiemelkedő példa erre a Szovjetunió. Pártunk küldöttsége hamarosan elindul a Szovjetunió Kommunista Pártjának 22. kongresszusára. Jelen lehetünk a Szovjetunió Kommunista Pártja nagyszerű programjának elfogadásánál. Milyen nagyszerű program és milyen nagyszerű távlatok! Tíz esztendő múlva megelőzik a jelenleg legfejlettebb kapitalista országot húsz esztendő múlva már a Világ minden országát megelőzik a termelékenységben, az egy főre eső termelési és fogyasztási iavakban. a jelenlegi hatalmas és fejlett ipart a hatszorosára, a mezőgazdaság hozamát három és félszeresére növelik, általánossá teszik a középiskolai oktatást és a középiskolásokat kollégiumokban nevelik, a közlekedési eszközök igénybevétele díjtalan lesz, nem lesz lakbér, és boldog, elégedett lesz az emberek élete. íme, a békés épitőmunka nagyszerű távlatai! De a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusa mégsem csak a szovjet nép számára jelentős, hanem az egész szocialista világ, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára, a világ népei számára is. mert a Szovjetunió Kommunista Pártja azért harcol, hogy kivívja az emberiségnek az általános cs teljes leszerelést, a háború nélküli világot. Ez a nagyszerű cél az egész emberiséget érinti! Igaz szívvel kívánunk tehát sok sikert a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusának, a szovjet népnek, amely nemcsak saját magának, hanem a világ más népeinek is utat tör. Saját tervünkről szólva, úgy gondolom, ez a terv nemcsak egyszerűen a második ötéves terv, hanem ez az az ötéves terv. amelynek éveiben Magyarországon befejeződik a szocialista társadalom megalapozása és teljes lendülettel áttérünk a fejlett szocialista társadalom építésére. A terv megvalósítása a magyar nép nagy forradalmi vívmánya lesz! A célok elérése nagy munkát kíván. Az ipari termelés tervezett növekedését 70 százalékban a termelékenység emelésével kell biztosítani; a mezőgazdaságban is az egyik fő követelmény a termelékenység növelése, a termelési költségek csökkentése. A mező- gazdaságban ezzel együtt jár a szocialista nagyüzemi gazdaság megszilárdítása és megfelelő színvonalra emelése. Növelni kell a mezőgazdaság hozamát Szembe kell szállni a nyugatnémet revans-törekvésekkel Ami a mezőgazdaságot illeti, meg kívánom említeni, hogy az idei aszály természetesen kedvezőtlen következményekkel járt és bizonyos közbülső feladatokat ró ránk. Fehér elvtárs részletesen és helyesen bestéit arról, ■ mit kell tennünk, hcfgy az aszály m att kiesett takarmányt pótoljuk. Meg kell oldanunk a takarmány-kérdést, s bizonyos, hogy meg is oldjuk. Ahogyan az idei év aszályos volt, a következő talán nem lesz, de a harmadik megint az lehet, mégis öt cv alatt mindenképpen 23 százalékkal növekednie kell a mezőgazdasági termelésnek, s ha akarjuk, meg is tudjuk csinálni! Ami az aszályt' illeti, az időjárást ma még nem tudja szabályozni a tudomány. Mégis mit látunk? A jól dolgozó embert, a jól dolgozó állami gazdaságot, a jól dolgozó termelőszövetkezetet, az aszály nem sújtja annyira. A magyar kormány legjobb meggyőződése . és lelkiismerete szerint jár el, amikor ezt a politikát követi a német kérdésben. A magyar népnek magának alapos okai vannak arra, hogy itt a kellő határozottságot tanúsítsuk. Magyarország akkori urainak bűnéből — kezdetben Hitler harmadik birodalmának csatlósa volt, majd áldozata lett. A második világháborúban a magyar népesség felnőtt lakosságának nyolc százaléka vesztette életét. A híd- állomány 85 százaléka, a vasúti berendezések 35 százaléka ment tönkre. Nagy lakásproblémákkal küzködünk — a második világháborúban egyedül Budapesten 27 000 lakás semmisült meg teljesen. Hogyan tudnánk mi élni és gazdálkodni, ha az a 27 000 lakás megmarad! Elpusztult az állatállományunk 70 százaléka. Most eleget foglalkozunk a mezőgazdasággal, tudjuk mit jelent ez. Az akkori nemzeti vagyon 40 százaléka pusztult el. Mindez elég okot ad a magyar népnek arra, hogy szembeszálljon a nemet imperializmussal és a német revans-törekvésekkel. Másik a’rpós és nyomós okun.í az, hogy népünknek van mit védenie: nemzeti függetlenség, történelmi szocialista vívmányok birtokában van, békében él és dolgozik. Ez három olyan vívmány, amelynek védelmében mindent meg kell tenni. Harmadik okunk az, hogy mi felfogásunkban, meggyőződésünkben és érzelmeinkben, szívünk- minden vércseppjével szolidárisak vagyunk a Német Demokratikus Köztársasággal. Mi helyeseljük a Német Demokratikus Köztársaság békepolitikáját, s helyeslünk minden intézkedést, amit ennek érdekében tesz. Külön üdvözöljük azt az augusztus 13-i intézkedést, amellyel a Nyugat-Berlinben létesített kém- és diVerzáns központot megfosztotta az akadálytalan közlekedés lehetőségétől. A varsói szerződés tagállamai, a mi kormányaink tárgyalásokat kívánnak, annak hívei, hogy mindazok az államok, amelyek szövetségben voltak a második világháború alatt és együtt harcoltak a német nácizmus ellen, jussanak egyetértésre a német békeszerződés megkötésében. A mi pártunk a munkásosztály pártja és amióta a világon a munkásosztálynak fpr- radalmi pártja van, mindig a bekéért harcolt. Mi ebből a tanulság? Az, hogy az időjárás szeszélyei ellen az emberi munka a fő fegyver. Ami a termelőszövetkezetek fejlődését illeti, mindenki tanúsíthatja, hógy a termelőszövetkezetek - megerősítésének folyamata minden évben gyorsabb, mint az előző évben volt. Termelőszövetkezeteink döntő többsége jól dolgozott, az időjárás nehézségei ellen is jól harcolt, s jól vizsgázott az a sok tízezer ember, aki korábban sohasem vezetett Ilyen nagy gazdaságot. Biztosítjuk a termelőszövetkezeti vezetőket és tagságot: ha jól dolgoznak, akkor nagyon gyorsan teremtenek virágzó gazdaságot az egyébként még nagyon rövid Ideje működő termelőszövetkezetek. A fejlődést nagymértékben segíti hogy ebben a munkában az egyéni és a közérdek a legszorosabban összefügg. Oktatási rendszerünk Kádár János ezután oktatásügyi törvényünkkel foglalkozott. Jó törvény, kívánatos, hogy megvalósuljon — mondotta. Talán emlékeznek még arra az időre, amikor felbocsátották az első szovjet szputnyilcot, s megkezdte keringését a világűrben. A kis >-bip-bip« hang halálra rémítette az imperialistákat. Az első szput- nyik sikeres felbocsátása után sok amerikai folyóiratban és napilapban nagy cikkek jelenlek meg a szovjet közoktatásról, és bizony hamarosan megtalálták az összefüggést a szovjet közoktatás fejlettsége és az első szputnyik felbocsátása között. Nem véletlen ez, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a mi haladásunk is nagymértékben függ a közoktatás eredményességétől. Ezért becsüljük mi a pedagógusok munkáját, akik az új generációt nevelik. Valóban, sok tekintetben munkájukon, a közoktatáson múlik az egész nemzet, az egész társadalom jövő fejlődése. A törvényjavaslat vitájában sok szó esett arról, hogy az iskolákban tudományos világnézetre kell neve'ni a tanulókat. Arra sze_______ retném kérni a pedagógusokat, T ermészetesen,'mi is a békéért1 hogy ezt értelmezzék hélyesen. Először is különbséget kell tenni a gyermekek életkora és a különböző iskolatípusok között atekintetben, hogy milyen terjedelmű témakörű legyen a tudományos világnézet oktatása és megalapozása. Semmi szín alatt nem akarjuk, hogy arra nem érett gyermekekkel valamiféle politikai jelszavakat másoltassanak be, s erre mondják azt, hogy ime, világnézetet tanítunk. Mi a tudományos világnézet megalapozását kérjük a pedagógusoktól, hogy azután később, amint növekszik a gyermek és középiskolába, főiskolába kerül, megfelelően erősödjék politikai érdeklődése is. Tavaly egy belső tanácskozásunkon felmerült, hogy a gyermek-őrsöket miről nevezzék el. Egy-két amolyan nagyon osztály- harcos ember azt javasolta, hogy Marxról, meg talán Lassalle-ról, meg Engelsről kell az őrsöket elnevezni. A gyerekek valamivel jobban szerették volna, ha nyusziról, meg mókusról, meg virágokról nevezhetnék el őrseiket; Mi a gyerekek mellett álltunk (Folytatás u 3. oldalon.)
