Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1961. október 12. Az országgyűlés elfogadta az új iskolatöryényt Az elmúlt évben a dolgozók iskoláiban, az esti és levelező tagozatokon 185 000 ember tanult. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése, a gépek egyre szélesebbkö- rű alkalmazása a felnőttektől is megköveteli, hogy éljenek a társadalmi rendszerünk által nyújtott lehetőségekkel és szüntelenül bővítsék szakmai ismereteiket, növeljék általános és politikai műveltségüket. Napjainkban az iskolák jellege abban az értelemben is megváltozik, hogy nemcsak az ifjúság, hanem a felnőttek „második otthonává” válnak. Egyes iskolatípusokban az „öregdiákok” száma eléri, sőt túlhaladja a „kisdiákokét”. így például az elmúlt tanévben az első osztályosok száma a gimnáziumban 42 000 volt. Az ipari és közgazdasági technikumok esti és levelező tagozatain több felnőtt tanul, mint amennyi fiatal ugyan ezeknek az iskolatípusoknak nappali tagozatain. A törvényjavaslat tovább megy a megkezdett úton, s a felnőtt dolgozók oktatását az iskolarendszer szerves, — az ifjúság oktatásával és nevelésével egyenértékű részévé emeli. Ennek megfelelően többet kell foglalkozni a felnőttoktatás módszereivel és jó tapasztalataival, s többek között pedagógiai szaklapjainknak és általában a pedagógiai tudománynak — amely eddig alig foglalkozott e fontos kérdéssel — nagy gondot kell fordítani a dolgozók oktatása elméleti és módszertani kérdéseinek megoldására. A továbbiakban arról beszélt, hogy az iskolareform, hosszú időre szóló célokat állít a kormány és a társadalom elé. Megvalósítása szívós, áldozatkész munkát követel. Beszélt a társadalmi ösztöndíjrendszerről, a tanácsok szerepéről, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájáról, majd hangoztatta, hogy az iskola és a társadalom legközvetlenebb kapcsolatát, a pedagógus és a szülő, az iskola és a szülői munkaközösség alkotja. Beszédét ezután így folytatta: Az iskolareform törvénnyé emelésének napján bizalommal, nagy megbecsüléssel, forró elvtársi, baráti szeretettel üdvözöljük hazánk minden nevelőjét. (Nagy taps.) A párt, a kormány, a magyar országgyűlés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagyszerű munkát, amit az iskolareform megvalósításáért, ifjúságunk szocialista neveléséért végeznek. Népünk legdrágább kincsét, jövőjét: az ifjúság nevelését bízza a pedagó gusokra. Nem lehet magaszto- sabb és szebb életcél, mint eleget tenni e feladatnak, s eredményesen oktatni és nevelni, szocialista emberré formálni hazánk ifjúságát. Ez megköveteli a pedagógusoktól, hogy szüntelenül képezzék magukat, ismerjék szaktárgyuk és a pedagógia legújabb eredményeit, világnézetben és kulturális ismeretekben együtt haladjanak az általános fejlődéssel. Meg vagyunk győződve arról, hogy nevelőink — most már az új oktatási rendszerről szóló törvény segítségével, — a társadalom erőinek közreműködésével, méltóan a nemzet bizalmára, továbbra is becsülettel fogják teljesíteni nagyszerű hivatásukat. Kállai Gyula befejezésül köszönetét fejezte ki a párt, a kormány, a nép nevében az iskola- reform kidolgozására létrehozott bizottság minden tagjának, majd a törvényjavaslatot az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Felszólalások (Folytatás az 1. oldalról.) életévtől számított tíz tanévre terjeszti ki. A tankötelezettség kiterjesztése egyrészt azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek befejezze az általános iskolát, másrészt pedig szélesíti a továbbtanulási lehetőségeket. Azok a fiatalok, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után azonnal nem iratkoznak be sem középiskolába, sem iparitanuló-iskolába, s munkába sem állnak, a kétéves továbbképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. Hazánkban évről évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után tovább tanulnak. Tavaly az általános iskolát végzettek 43 százaléka tanult tovább a közép-, 23 százaléka a továbbképző-, és 30 százaléka az ipari- tanuló-iskolákban. Az általános iskolát végzettek 96 százaléka tehát valamilyen formában már továbbtanul. Lassan érlelődnek a feltételei annak is, hogy a tankötelezettséget még jobban kiterjesszük és bevezessük az általánosan kötelező középiskolai oktatást. A legnagyobb változásokat a középfokú oktatás terén hajtjuk végre. Ez érthető, mert az az ellentmondás, ami a szocialista társadalom egyre növekvő igényei, és az oktatási rendszer között fennáll, a legélesebben a középiskoláknál jelentkezik. A régi típusú gimnázium már nem felel meg a 14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott igényeknek. A törvényjavaslat a ma működő közéoiskolák között felsorolja a technikumokat is. A technikumok létrehozása tíz évvel ezelőtt a kulturális forradalom fontos vívmánya volt, megtette az első lépést a termelés és a tanulás összekapcsolására, s így utat mutatott a szocialista iskolarendszer megteremtéséhez. A technikumok az elmúlt 10 év alatt több ezer fiatalt neveltek. Közülük sokan kiváló szakemberek lettek, akik szocialista iparunk parancsnoki posztjain áldozatos és eredményes munkát végeznek. A fejlődő ipar és mezőgazdaság igényeit azonban a középfokú technikusképzés ma már nem elégíti ki. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat a technikusképzés továbbfejlesztését és főiskolai szintre emelését. Az elmúlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létrehozását is. Jelenleg két ipar) és 16 mezőgazdasági felsőfokú technikum van az országban, amelyek vagy máris működnek, vagy pedig a közeli hetekben kezdik meg működésüket. A népgazdaság egyre növekvő igényei megkövetelik, hogy mindenütt, ahol a legfontosabb feltételek, tehát elsősorban oktatók vannak, az egyetemek, a tudományos kutatóintézetek mellett, ipari és me zőgazdasági nagyüzemekben felsőfokú technikumokat hozzunk létre. A népgazdaságnak évről évre növekvő számban van szüksége kommunista szakemberekre Jóllehet ma népgazdaságunkban nagy számban dolgoznak és munkájuk nyomán közmegbecsülésnek örvendenek a nemkommunista értelmiségiek, a társadalom szocialista fejlődését, s az ebből adódó követelményeket figyelembe véve a ma egyetemre kerülő, és ott tanuló fiataloktól teljes .joggal várjuk el, hogy mindent megtegyenek, hogy kommunista szakemberekké váljanak. Éppen ezért egyetemeink alapvető feladata a kommunista szakemberképzés. A felnőttoktatás kiterjesztése Kulturális forradalmunk nagy eredménye a felnőttoktatás hálózatának széleskörű kiterjesztése. Kállai Gyula beszéde után Erdei Lászlóné Szabolcs-Szatmár megyei, Nagy Antal, Komárom megyei, Benke Lajosné Pest és Achátz Imre Baranya megyei képviselő szólalt fel. Ebédszünet után Kelen Béla budapesti képviselő szólalt fel, majd Hegyi Jánosné, Komárom megyei, Hankó György Békés megyei, Tóth Anna budapesti, Varga Gáborné Borsod megyei. Csajághy Károly Somogy megyei képviselő volt a következő felszólaló. Bognár József Tolna megyei képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy különösen a felsőfokú intézményekben folyó szakember- képzést — a létszám szempontjából — az eddiginél jobban a népgazdaság igényeihez kell igazítani. Kérte az illetékeseket, hogy az egyetemi és főiskolai szakemberképzésben az elkövetkező években fokozottan vegyék figyelembe a szocialista fejlődésünkkel párhuzamos növekvő népgazdasági igényt; s a kiképzendő szakemberek létszámának meghatározásánál használják fel az egyre tudományosabbá és szak szerűbbé váló munkaügyi tervezést is. A törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Rátkai Ferencné Heves megyei képviselő, Urbán Ernő, Vas megyei, Vaskó Mihály Heves megyei, és dr. Bárczi Gusztáv országgyűlési képviselő után, mivel több felszólaló nem jelentkezett, Rónai Sándor elnök a vitát bezárta. Ezután Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Megállapította, hogy a képviselők kivétel nélkül a törvényjavaslat mellett foglaltak állást, s a művelődés- ügyi kormányzat igen sok hasznos tanácsot kapott az ország- gyűlés tagjaitól arra vonatkozólag, milyen feladatokat tartson szem előtt az oktatási reform végrehajtásában. A törvényjavaslatnak egyik legnagyobb erőssége, s végrehajtásának is egyik fő biztosítéka az, hogy megalkotásában dolgozó népünk széles rétegei vettek részt. Végrehajtásának alapvető feltételei biztosítottak. — Egy társadalom felődését sok mindenből le lehet mérni — mondotta a továbbiakban a miniszter —, a mi életünk fejlődésének egyik örvendetes mutatója a művelődés iránti igény mérhetetlen megnövekedése. Elég hivatkozni arra, hogy az utóbbi években átlag mintegy kétszázezer felnőtt dolgozó tanul az általános, vagy a középiskolákban, s minden ötödik magyar állampolgár részt vesz a szervezett oktatásnak valamilyen formájában. Tanuló nép vagyunk, amely bízik hazája boldogulásában, bízik a saját jövőjében. Befejezésül a miniszter a törvényjavaslat előadója által javasolt módosításokkal foglalkozott, s az öt módosítás közül négyet elfogadásra ajánlott az országgyűlésnek. Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a benyújtott cs a művelődésügyi miniszter által is javasolt módosításokkal — elfogadta. Az elnök ezután az országgyűlés legközelebbi ülésére és napirendjére tett javaslatot. Ennek alapján az országgyűlés elhatároz ta, hogy legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartja, s napirend szerint megtárgyalja az 1960. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és meghallgatja Kádár Jánosnak, a Minisztertanács elnökének felszólalását. „Hidegháború Washington ellen" — így nevezi a nyugatnémet lapok egy része azt a kampányt, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság folytat Washington ellen. A bonni Parlamentarisch-politischer Pressedienst azt írja, a kormány minden kapcsolatot és összeköttetést kihasznál, hogy különösen Washingtonban világosan értésre adja: Bonn minden körülmények között ragaszkodik az eddigi külpolitikához és katonai politikához. Hasonló kijelentéseket tesz a Deutsche Woche, amikor ezeket íria: «-Bonn igyekszik felhasználni kapcsolatait a NATO nál, a Pentagonnál és az amerikai nagyiparban hogy a Ken- nedy-kormányt eltántorítsa egy olyan úttól, amelyre Bonn nem hajlandó rálépni. Világosan kell látni, — folytatja a müncheni lap, — hogy e számítás nincs minden alap nélkül, mert a Kennedy-kormány belpolitikai gyengéit veszi célba. Washingtonban még ma is kísért Dulles szelleme és a republikánus sajtó máris arra készülődik, hogy keresztre feszítse Kenne- dyt, ha belemegy a berlini kérdés rendezésébe.« Ebbe a »Washington elleni hidegháborús kampányba« illeszkedik Grewe professzornak az NSZK washingtoni nagykövetének az amerikai televízióban tett nyilatkozata is. Mint ismeretes, Grewe-t visszarendelték Bonnba jelentéstételre, s elutazása előtt olyan kijelentéseket tett, amelyekről a Frankfurter Rundschau is azt állapította meg, hogy amerikai kormánykörökben megütközést és bosszankodást keltett. Grewe ugyanis az amerikai televízióban azt mondotta Kennedy és Gromiko pénteki megbeszéléséről, hogy eredménytelen volt, sőt »egy lépést jelentett hátrafelé«. Diplomáciai körökben ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a nagykövet nyilatkozatával durván megsértette a diplomáciai szabályokat, mert egy olyan tárgyalásról nyilatkozott, amelyen ő nem vett részt, sőt megpróbált nyíltan beavatkozni abba az eszmecserébe, amely a két vezető világhatalom között folyik Grewe nyilatkozata természetesen csak kis, de nem jelentéktelen része azoknak a nyugatnémet próbálkozásoknak, amelyek igyekeznek meggátolni a kelet-nyugati megegyezést. Berlin és a német békeszerződés kérdésének rendezését. Jellemző ezzel kapcsolatban, hogy Stikker NATO-főtitkár, aki jelenleg Olaszországban tartózkodik, maga is kénytelen volt kijelenteni, lehetségesek a tárgyalások a berlini kérdésről, s lehetséges olyan megállapodásra jutni, amely mindkét fél számára kielégítő. Természetesen pillanatnyilag még csak a lehetőségeknél tartunk, Bonnt azonban már ez is kétségbeejti, s olyan kedvezőtlen irányban igyekszik nyugati befolyását érvényesíteni, amely útját állná bármilyen megegyezésnek is. Az események jelenlegi menete azonban azt mutatja, hogy Bonn erőlködése teljesen hasztalan, hisz a nyugati lapok már arról írnak, hogy még ebben a hónapban meg lehet tartani a nyugati külügyminiszterek értekezletét. Ez pedig már önmagában is a bonni hidegháborús politika első kudarcát jelenti. A Magyar Népköztársaság elismerte a Szíriái Arab Köztársaságot A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szíriái Arab Köztársaságot önálló és független államnak elismerte és elhatározta a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A Mirnij obszervatóriumból elindult az első' szánvonat A Mirnij nevű antarktiszi szovjet obszervatóriumból elindult az első tavaszi, traktorvontatású szánvonat déli irányba. Útja a kontinens belsejébe, a déli föld- mágnességi pólus közelében fekvő Vosztok állomás felé vezet. A szovjet sarkkutatóknak több mint 1400 kilométert kell megtenniük. Útjuk tetemes része 3000—3500 méter tengerszintfeletti magasságban vezet. A kontinens belsejébe elindult expedíciónak az a fő feladata, hogy élelmiszert, üzemanyagot, tudományos berendezést és egyéb olyan expedíciós kellékeket szállítson a Vosztok állomásra, amelyek az 1962. évi normális munka biztosításához szükségesek ezen a legtávolabbi és legnagyobb magasságban fekvő antarktiszi tudományos kutató állomáson. A vonat három nagyteljesítményű lánctalpas traktorból áll, amelyek három súlyosan megterhelt expedíciós szánt vontatnak. A vonat rakománya körülbelül 150 tonna. A Szovjet sarkkutatók először a Pionyerszkaja és a Komszo- molszkaja délsarki állomásokat érintik. Egyik csoportjuk a Kom- szomolszkaja állomáson marad, ahonnan rövidesen új tudományos kutató-expedíció indul a Komszomolszkaja—Vosztok—Szov jetszkaja állomások közötti zárt háromszögű útvonalon, hogy pontos geodéziai megfigyeléseket végezzen a Keleti-Antarktlsz jégkupolájának környékén. A világ első automata hengersora az uráli gépgyárban Automata hengersor. Ilyet meg nem ismer a világ. Hiszen agre- gátjainak elhelyezéséhez legalább fél kilométer hosszú csarnokra van szükség. S ebben az óriási csarnokban alig lesz ember, hiszen az egész hengersor a megadott program alapján, automatikusan működik. A hengersor „agya” az elektronikus számológép. A különleges műszerek ide továbbítják a gépek működésére vonatkozó információt. Az elektronikus agy elem zi a beérkező adatokat, s ha szükséges, módosítja egyik vagy másik szerkezeti részegység munkáját. A hengersor különböző pontjairól több mint 20 rögzített és hat távolból szabályozható televízió kamera vetíti a vezérlő fülkében elhelyezett ernyőre a munka egész menetét. Ez az egyedülálló hengersor már nem fantázia, nem álom. Az uráli gépgyár konstruktőrei teremtették meg. A XXII. párt- kongresszus küszöbén elkészült a világ első, teljesen automatizált hengersorának gyártási terve, ' amelyet most valósítanak meg. Az új hengersor teljesítőképessége valamennyi külföldi hengersorét felülmúlja.
