Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
■liv. ÜS9]c3 2lrd 'etöjni könyvtár U.3.S2. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! r Csütörtök 1961. I október 12. XI. évfolyam 241. szám A' MA'GY-AR S Z Ó Cl ALI S TÁ MUNK ASM R.J . TOLNA . MÍG-Y fcl • ■ t' iZ 0 r f S.Á GA-''-í S -A'.. LÁE &Y.E í TANÁCS LAMA Az országgyűlés elfogadta az új is kola tör Tényt Szerdán folytatódott az ország- gyűlés ülésszaka. A szerdai ülésen a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán Györgv. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál. Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Traütmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Straub Gyula előadó ismertette a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot. Utalt arra, hogy a Magyar Nép- köztársaság iskolarendszeréről szóló törvényjavaslattal hatalmas lépést teszünk előre az iskolaügy fejlesztésében. A Horthy-rendszer iskolapolitikája a munkás és paraszt fiatalság elől elzárta az érvényesülés útját, s rendeletéivel, gazdasági intézkedéseivel igyekezett még azt is megakadályozni, hogy szegényebb szülők gyermekei akár polgári iskolába is felvételt nyerjenek. Egyébként is, a Horthy-rendszer iskoláiban az élettől teljesen elzárt, a természettudományokat semmibevevő, kizárólag a múlt örökségein elmélkedő élettelen »-tudományt« próbálták az ifjúság fejébe verni. Az elmúlt rendszer uralkodó osztályának művelődési monopóliuma a munkás—paraszt hatalom létrejöttével megszűnt, s iskolarendszerünk a felszabadulás óta hataltnas fejlődésen ment keresztül. Hogy most mégis szükség van ennek az európai, sőt, világviszonylatban is élenjáró iskolarendszernek a reformjára, annak kettős oka van — möJV dotta az előadó. Egyrészt szükség van arra, hogy egy törvényben egységesen lerögzítsük azokat az irányelveket, amelyeket az egész oktatási rendszerünkre — az általános iskolától a szakmunkás- képző középiskolán át, a főiskoláig és az egyetemig — pártunk művelődéspolitikai irányelve! meghatároztak; másrészt rögzítjük azokat az eredményeket, amelyeket szocialista építésünk során az oktatásügy fejlesztésében elértünk, de Ugyankkor a törvény megmutatja a jövő fejlődés irányát is. Az előadó ezután bejelentette, hogy az országgyűlés kulturális bizottságának kibővített ülése a többi r’’rndóbizoltsóg képviselőinek jelenlétében megtárgyalta a törvényjavaslatot, s azt jónak találta. A törvényjavaslat iránt nemcsak a parlament bizottságai, hanem egész társadalmunk igen nagy érdeklődést tanúsított. A törvényjavaslatban meghatározott feladatok megoldásához elengedhetetlen a pedagógusok, az állami főhatóságok, a párt- és társadalmi szervezetek, az egész dolgozó nép messzemenő támogatása — mondotta, majd a törvényjavaslatot a, kulturális bizottság módosító Tavaslataivál az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Kállai Gyula beszéde A beterjesztett törvényjavas- athoz elsőnek Kállai Gyula, a járt Politikai Bizottságának tag- a, a Minisztertanács elnökhelyet- ese szólt hozzá. Bevezetőül íangsúlyozta, hogy az országgyű- és elé terjesztett új iskolatör- mny annak a csaknem kétéves nurtkának a gyümölcse, amelyet íz oktatási rendszer reformjának dőkészítésére létrehozott kor- nápybizottság a pedagógusok, a izillők, a társadalom legszélesebb ■étegeinek bevonásával végzett ■l. Az egy évvel ezelőtt nyilvá- )osságra hozott irányelveket ok- atási rendszerünk továbbfejlesz- ésére széleskörű vitára bocsútot- uk. amelyben közel egymillió illampolgár vett rész* sok-sok ■zer javaslat és észrevétel hangzott el. A végleges törvénytervezet e vita alapján készült. A törvényjavaslat — szellemet ekinlve — kapcsolatban áll a ;orábbi haladó közoktatási tö- tkvésekkel, azzal a harccal, me- yet a magyar közélet haladó űakjai és különösen a haladó- izellernű pedagógusok a régi kizsákmányoló rendszer osztálykor- átai áltál megnyomorított isko- ák fel emeléséért vívtak. Közvet- en örököse és folytatója a dicső ■rnlékű Magyar Tanácsköztársa- iág intézkedéseinek, amelyek iá rövid időre is — az általános skolát a nép birtokába adták, i elkezdték az egységes 8 osztá- yos munkaiskola, s az erre épi- ,ett 4 osztályos, általános kötelező középiskola és szakmunkásképző iskola megteremtését. A örvényjavaslat arra a méltán öl ténél minek nevezhető fejiődés- •e épül, amelyet a magyar oktatási rendszer a felszabadulás után »lért 1945-ben létrehoztuk a 3 jsztályos általános iskolát. Ez iCmcsak időben, de jelentősegé- aen is rokon volt azokkal a nagv- iontossagú intézkedésekkel — a földreformmal, a bányák, bankok és nagyüzemek államosításával —, amelyekkel a felszabadult magyar nép hozzálátott új élete kialakításához. De a nép számára csak az államosítás útján lehetett igazán meghódítani az. iskolát. Hazánkban 1948-ban államosítottuk az iskolákat. Korábban az általános iskolák 65 százaléka, s a középiskolák 48 százaléka az egyházak kezén volt. Az államosítás óta az ifjúság oktatása és nevelése a szocializmust építő állam feladatává vált. Most már kiadhattuk a jelszót: — munkás- és parasztfiatalokat a középiskolákba és az egyetemekre! A dolgozó nép fiai előtt szélesre tárultak a középiskolák és az egyetemek kapui: az 1938- as évhez viszonyítva napjainkra mind a középiskolai, mind az egyetemi hallgatók száma közel ötszörösére nőtt. A munkás- és parasztszármazású fiatalok aránya a középiskolákban az 1938- az 4 százalékról 53,2 százalékra, az egyetemeken az 1938-as 3,5 százalékról 54,4 százalékra emelkedett. A felszabadulás után az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásban tett intézkedéseinkkel — a fasiszta Horthy-rendszer gúzs- bakötött iskoláiról és nyomorgó néptanítóiról nem is beszélve — túlhaladtuk és magunk mögött hagytuk bármely kapitalista ország oktatási rendszerét. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről a most elfogadásra ajánlott törvényjavaslattal — amely hazánk történetében először a közoktatás egészét, annak minden láncszemét érinti, —• azt a célt tűzzük ki, hogy megteremtsük a szocialista társadalom szocialista iskolarendszerét. Az iskolai oktatás rendszerének továbbfejlesztése megérett társadalmi szükségszerűség. Nem véletlen, hogy a szocialista tábor más országaiban is iskolareformot hajtanak végre. A szocialista társadalmi rendszer fejlődésének bizonyos szakaszában megköveteli, hogy a tömegek oktatását és nevelését magasabb színvonalra emeljük és hozzáigazítsuk ahhoz a nagyarányú ipari, technikai és tudományos fejlődéshez, amely a szocializmus építésének velejárója Az iskolareform hatása a ne »gazdaság iod * fejlődésére Az iskolareform megvalósítása közvetlen hatást gyakorol az egész népgazdaság fejlődésére, elörelendíti az ipari és mezőgazdasági termelést. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programtervezetében kitűzött célok — például az Amerikai Egyesült Államok túlhaladé- sa az egy főre eső termelésben — realitása és a garancia e célok megvalósítására, nem utolsósorban abban rejlik, hogy a közoktatás és szakemberképzés terén a Szovjetunió már maga mögött hagyta a legfejlettebb imperialista nagyhatalmat is. A mai elsőség az iskoláztatás és szakember- képzés terén, holnap az ipar és mezőgazdasági termelés elsőségéhez vezet. Azt, hogy a tudás szerepe megnövekedett, mi is minden területen — az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben — nap mint nap tapasztaljuk. Régen például, amíg a mezőgazdaságban több millió kisparcella volt, az 5—10 holdas kisbirtokos paraszt gazdálkodása teljes mértékben évszázados hagyományokon alapult, sem lehetősége, sem igénye nem volt a mezőgazdasági tudomány alkalmazásán A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugrásszerűen megnövelte az igényt az agrártudományok iránt, mert a többezer holdas szövetkezetek — ha eredményesen akarnak dolgozni — nem folytathatnak csak tapasztalati gazdálkodást. Jellemző, hogy régebben a mezőgazdasági technikumainkat csak nagy erőfeszítésekkel tudtuk úgy ahogy benépesíteni, az idén pedig két és félszer annyi diák jelentkezett, mint amennyi a mezőgazdasági technikumok első osztályainak befogadóképessége. Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány az általános műveltség és A szakmai képzettség nagy szerepét szem előtt tartva mindent megtesz annak érdekében, hogy felkarolja a tömegek művelődési vágyát és szé les szocialista utat nyisson annak kielégítésére. E munka vezérfonalául a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága művelődési politikája irányelvei szolgálnak. Az oktatási rendszerről szóló törvény elfogadásával újabb jelentős lépési teszünk előre a művelődéspolitikai irányelvek, valamint pártunk 7. kongresszusa határozatainak végreha j tásában. A reformterv kiállta a próbát Az országgyűlés az új oktatási törvény tervezetét olyan időben tárgyalja, amikor gnnak helyessége nemcsak elméleti, hanem már gyakorlati téren is bebizonyosodott. — mutatott rá a továbbiakban Kállai Gyula. Az 1960—61-es tanév az oktatási rendszer re- U'mJiáruik..pGbaéve volt. Nyűgötlf lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a rcformterv kiállta a próbát; minden elképzelését igazolta az élet. Az a három alapelv, amelyre egész iskolareformunk épül — az élet és az iskola kapcsolatainak megerősítése, a műveltség színvonalának emelése és korszerűsítése, a hatékony kommunista nevelés — osztatlan elismerésre és egyetértésre talált a szülök, a pedagógusok és az Ifjúság soraiban. Különösen fontos, hogy az ifjúság széles rétegei is megértsék, hogy a reform az ő érdeküket szolgálja és szívvel-lé- lekkel támogassák. Az üzemekben eltöltött munkában, az iskolai tanműhelyekben, a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok földjein az önkéntes ifjúsági táborokban, és más helyeken, ahol a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók dolgoznak, ismét és ismét bebizonyosodott, hogy a mi ifjúságunk túlnyomó többsége becsületes, munkaszerető, életvidám ifjúság, az épülő szocializmus ifjúsága, amelyre népünk mindig számíthat. Az elmúlt évben választ kaptunk azokra a kételyekre is, amelyekkel egy évvel ezelőtt, az irány elvek vitái során még találkoztunk. Egyes pedagógusok korábban azt gondolták, hogy a munka bevezetése visszaveti a diákok érdeklődését a humán tárgyak, s általában az elmélet iránt. Ennek pontosan az ellenkezője történt: a diákok érdeklődése nőtt az irodalom, a történelem, a művészetek iránt, s az általános tanulmányi színvonal is emel kedett. A szülők között akadtak olyanok is. akik kezdetben ellenszenvvei nézték, hogy gyermekeik fizikai munkát végeznek, mondván, hogy »az én fiamnak nincs szüksége arra, hogy ilyen fiatalon dolgozzék«. Most már ők is meggyőződtek róla, hogy a munka jó hatást gyakorolt fiaik és leányaik magatartásra. ló irányban formál ia jellemüket, növeli ismereteiket az őket körülvevő világról, S minden tekintetben eredményesen járul hozzá nevelésükhöz. Némi ellenállással még ma is találkozunk egyes olyan szülőknél, akiknek gyermekei a mezőgazdaságban végzik szakmai gyakorlati munkájukat Ezek lekicsinylőén nyilatkoznak a?, agrármunkáról, s azt mondják, »nem azért adtam gyermekem gimnáziumba, hogy kapáljon«. Az ilyen szülők úgy látszik még nem ismerték fel a munka általánosan nevelő jellegét, s emellett figyelmen kívül hagyják korunk egvik legfontosabb folyamatát, azt, hogy a mezőgazdasági munka a szocialista társadalomban mind több és több tudást, szakmai s- meretet követel meg, s fejlődése során az ipari munka válfajává válik. Iskolareformunk alapgondolata, a munka és a tanulás összekapcsolása, teljes elismerést nyert. Az ifjúság nevelésének további javítása oktatási rendszerünk reformjának alapvető feladata. Az iskola az ifjúság második otthona. Azt akarjuk, hogy ez a második otthon — az elsővel, a családdal — a korszerű műveltség, a szakmai ismeretek, s a tudományos világnézet alapján fejlessze ki a tanulókban a kommunista erkölcsöt, s a legnemesebb emberi tulajdonságokat. Kállai Gyula a továbbiakban az egyes iskolatípusokról szólt. A nyolcosztályos általános iskola kitűnően bevált, s így hazánk oktatási rendszerének továbbra is szilárd alapja marad. A jövőben az általános alapműveltség, a szocialista erkölcs és világnézet alapjainak lerakása mellett megismerteti a tanulókat a termelőmunka elemeivel is, és hozzászoktatja őket a társadalmilag hasznos munka végzéséhez. Az a célunk, hogy az általános iskolát végzettek szilárdabb alapismeretek, mélyebben megalapozott erkölcsi és esztétikai nevelés, erősebb testi felépítés birtokában folytathassák tanulmányaikat oktatási rendszerünk következő láncszemében. A tankötelezettség kifejlesztése Az űj törvény a tankol olezett- séget felemeli, s ezt a hatodik (Folytatás a 2, oldalon.) /
