Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. október iö. Újjáalakult és november 7-én már szerepel is a szekszárdi munkásőr-zenekar EGY ÉVVEL EZELŐTT már örömmel bejelentettük, megalakult Szekszárdon a munkás- őr-zenekar. Most megint bejelentjük: megalakult a munkús- őr-zenekar. Az első megalakulást ugyanis csak nagyon rövid ideig tartó munka követte, a kezdeti lelkesedés után abbamaradt az egész, s a város itt állt megint felnőtt fúvószenekar nélkül. A nagy lelkesedéssel kísért megalakulás s utána a nem kevésbé hirtelen széthullás (a kultúra területére vonatkoztatom) jellegzetes szekszárdi »betegség«. (Egyszer érdemes lenne utánanézni, melyek e betegség »kórokozói«?) Ez a betegség elérte egy évvel ezelőtt a munkásőr-zenekart is. Most ismét megalakult a zenekar, s hogy működik, bizonysága a belvárosi pártalapszer- vezet helyiségéből pénteken délutánonként kiszűrődő muzsika. Hogy megint eléri-e a betegség? nehéz lenne jósolni, egy biztos, megérte a negyedik próbát, s most sokkal egészségesebbnek mutatkozik, mint egy évvel ezelőtt. És jobban is vigyáznak rá, akiknek kötelességük őrködni felette Húsz zenész. A tagság több mint fele tagja volt az egykori szekszárdi rendőrzenekarnak, a többiek részben fiatalok, hogy csak kettőt említsünk: ifj. Vég- helyi Miklós és Bogáncs József. Egy éve még az úttörő-zenekarban játszottak. A ZENEKAR CÉLJÁRÓL Berger István, városi népművelési felügyelő, maga is zenekari tag, így tájékoztat: — Célunk elsősorban a társadalmi ünnepségeken, megmozdulásokon szerepelni, de a későbbiekben — reméljük — önálló hangversenyt is tudunk adni. Nem szabad még egyszer előfordulnia annak, hogy fontos események alkalmával zenekar nélkül maradjon a város és a megye. ARCKÉPEK A borbély Ki hinné, hogy a csattogó ollónak, a zúgó nyírógépnek és a zizegve hulló hajnak, milyen csodálatos muzsikája van? — Nem is tudja ezt más, csak Beosztottjai mondják, hogy mindent olyan kurtán, nyersen tud elmondani. Ilyen a modora. De van is fegyelem a segédmunkások között, akiket irányít. Két fia is van. Az egyik katona és gépkocsivezető. A másik gimnáa borbély — mondja mosolyog- ziumba jár. Szereti őket nagyon Va, amikor hivatása felől érdeklődöm, S ő valóban tudja, mert sokat »hallhatta«: 42 éve dolgozik a szakmában, s ebből az utolsó tíz évet a ktsz-ben töltötte. Egy éve van még vissza a nyugdíjig, s azt is becsülettel akarja letölteni, úgy, mint a többit. Mert nemcsak mestere volt a szakmának, hanem szíve is volt hozzá... Otthon, valahol egy selyempapírban értékes kincse rejtőzik, a »Szakma Kiváló Dolgozója« kitüntetés, amit csak nagy ünnepen visel. Az 59 éves mester, három gyermek apja és három unoka boldog nagyapja. Szabadidejében a művészetnek is hódol. A sakkozás mellett festeget is, és tagja a helyi szimfonikus zenekarnak. Elnézem öreg, eres kezét, amely még ma is biztonságosan fogja a borotvát, s úgy mozog, mintha sohasem állt volna meg. Pedig... egyszer volt rá eset: akkor, amikor Bécsben dolgozott, mint fiatalember. Egyszer kapott egy olyan vendéget, aki ócsárolni kezdte a magyarokat, nem is sejtve, hogy aki őt borotválja, éppen magyar ember. Nem sejtette, csak akkor döbbent meg, amikor azt vette észre, hogy az inas dolgozik rajta... A mester kezében megállt a kés...! A kőműves Alacsony, köpcös ember, a cigaretta folyton oldalt fityeg a szájában, a keze pedig... Igen, a keze pedig falat rak. Egyikben tégla, másikban malte- ros kanál. S rakja rendületlenül. Ki tudná, hány ezer tégla fordult már meg a kezében, hány házfalat húzott már fel. Nem férne el az a tégla egy szerelvényen sem! — mondja nyomatékkai, szinte már nyersen. Megyei képzőművészeti kiállítás ' ' Szekszárdon A Tolna megyei képzőművész munkacsoport az idén is megrendezi hagyományos kiállítását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére. A kiállítás, amelyen való részvételre valamennyi Tolna megyei képzőművészt felkértek, november 5-én nyílik meg a szék szárdi Béri Balogh Ádám múzeumban, és november 21-ig lesz nyitva. Utána a kiállított műveket bemutatják a megye több községében is, csak azt fájlalja, hogy egyiknek sem kellett az apja kenyere. — Nincs utódom a szakmában! — bosszankodik nagyban, ha szóbakerülnek a gyerekek dolgai. A kőműves párttag is. Pesten ismerkedett meg, inas korában a munkásszállásokkal. Ott pedig hamar meg lehetett ismerni a nyomorúságot, hamar lehetett valaki »lázító kölyök«, mint ahogy neki is mondták akkoriban. — Mikor látta legszebbnek a kőműves munkát? — Amikor a házamat építettem — mutat a kis házra, — amely az előtte lévő virágoskerttel úgy fest, mint egy kis kastély. — Ebbe építettem bele az életemet. Ez az én életem tükre! Akkor szép élet az övé. Tisztelet neki. PAL-LÓ . ................mm........................... M egtudjuk, hogy elsőnek him nuszokat, indulókat, gyászindulókat, munkásmozgalmi dalokat tanul meg a zenekar, hogy mennél előbb szereplésképessé váljék. Majd lassan sor kerül valamennyi baráti nép himnuszára és egyéb zenekari művekre is. Az indulás könnyű is, nehéz is. Annyiban könnyű, hogy Szekszárd nem szűkölködik jó! képzett fúvósokban. Annyiban viszont nehéz, hogy láttunk már nem egy szép szándék szülte és szépen induló kezdeményezést semmivé válni. A volt rendőrzenekar kottaanyagát részben sikerült megmenteni, ez megvan. Pótlásuk folyik, maguk a zenekari tagok végzik. Az idén még hatezer forintra van szüksége a zenekarnak, jövőre pedig mintegy harmincezer forintra A tanácstól ígéretet is kaptak, hogy biztosítják ezt az összeget. A támogatásra szükség van, mert látni kell, hogy nem nyereséges vállalkozás egy ilyen zenekar létrehozása és működtetése, viszont múlhatatlanul szükséges, s a kultúráért nem hiábavaló anyagi áldozatokat hozni. HOSSZÚ VAJÚDÁS UTÁN megoldódott a helyiség-probléma, amit azonban csak átmeneti megoldásnak kell tekinteni. A belvárosi pártalapszer- vezet adott szállást saját helyi- ségében a zenekarnak. Reméljük, a jövőben jobb szervezéssel nem ismétlődik a múlt néhány hibája, amikor az össze nem egyeztetett programok torlódása miatt a zenekar az utcára szorult. Az utolsó kérdés: — Mikor találkozunk először a szekszárdi munkásor- zenekarral, valamilyen előadás keretében? — November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának díszünnepségén szerepelünk először. Tehát november 7-én már szereplés közben látjuk a legújabb szekszárdi kulturális intézmény, vadonatúj munkásőr- egyenruhába öltözött tagjait: a szekszárdi munkásőr-zenekart. L. Gy. Decsen tartotta ülését a járási tanács egészségügyi állandó bizottsága A Szekszárdi járási Tanács Egészségügyi és Szociálpolitikai Állandó Bizottsága 1961 október 5-én, csütörtökön Decsen tartotta meg ülését. Az állandó bizottság tagjain kívül az ülésen részt vettek a községi orvosok, valamint a helyi egészségügyi aktivisták, és a termelőszövetkezetek elnökei. Az ülés előtt dr. Szabó Károly, az állandó bizottság elnöke javaslatára a bizottság tagjai helyszíni ellenőrzést végeztek a község iskoláiban, az óvodában, tejgyűjtőben, a földművesszövetkezet cukrászdájában, üzleteiben, italboltokban és egyéb egységeiben. A helyszíni ellenőrzés után a bizottság tagjai a községi tanács nagytermében gyűltek egybe, ahol összegezték a tapasztalatokat. Igen pozitív volt, hogy az állandó bizottság tagjai nemcsak a hibák megállapítására szorítkoztak, hanem javaslatokat is tettek azok kijavítására. Vitatott téma volt az, hogy a kifogástalanul működő iskolafiirva. A községi Vöröskereszt-szervezet titkára az egészségügyi aktivisták bevonását javasolta és nevükben vállalkozott arra, segítséget nyújtanak, hogy a fürdő, rendeltetésének megfelelően, működtetve legyen. Sok szó esett az iskolák csinosításáról, szépítéséről, amely a szülőkre, illetve a szülői munkaközösségre hárít feladatot. Foglalkoztak a földszöv* elárusító egységek, üzletek, italboltok tisztántartásával. Ezen a téren már van javulás Decsen, s ez dr. Szigeti Imre, dr. Szeghő István körzeti orvosok érdeme, akik az üzletekben rendszeres ellenőrzést végeznek. Az értekezlet vitáját dr. Kosztolányi György járási főorvos összegezte. Mint mondotta, a járási egészségügyi állandó bizottság ebben az évben négy községben tartotta meg a járási tanács állandó bizottságának ülését, amelyek igen hasznosnak bizonyultak, mert egyrészt sok problémát, hibát hoztak felszínre, másrészt alkalmat adtak a jó tadő nincs megfelelően kihasznál- pasztalatok kicserélésére. , Új közös magyar—román földtani kutatási eredmény Azonos erők hozták létre Európa hegységeit a Balkántól a Pire- ncusokig — Nyolcmillió éves vándorlás után is pontosan érkeztek a „randevúra” a tízlábú rákok A Magyar Földtani Társulat és az Akadémiai Földtani Bizottság közös vitaülésén ifjabb dr. Du- dich Endre geológus ismertette Mészáros Miklós kandidátussal, a kolozsvári Babes-Bólyai tudományegyetem földtani tanszékének docensével együtt végzett kutatásait, eredményeit. Céljuk annak a folyamatnak a vizsgálata volt, amely a földtörténeti újkor hajnalán, mintegy hatvanmillió évvel ezelőtt kezdődött meg, és máig is felismerhető nyomokat hagyott az európai szárazföld földtani szerkezetének kialakulásában. A román és a magyar geológus részint az irodalomban rendelkezésre álló, részint a saját kutatásaikból származó adatok feldolgozásával pontos képet rajzolt erről a több tízmillió évvel ezelőtt lejátszódott folyamatról. TiTmiiiiiiiiin mim MENNYIBE KERÜL Á HÁBORÚ? Régi statisztikai adatok régi háborúkról A háború mindig pénzbe ke- zett a korabeli hadianyag szállí- hadikiadásainak 23 százalékát fi- i ült, mégpedig nem is kis ősz- toknak. Az olasz—osztrák háború zette ki adókból, a többi hadvi- szegbe. Milliók és milliók pusz- 1859-ben, vagy az osztrák—porosz selő ország 9—19 százaléknyi tultak el az évszázadok folyamán háború 1866-ban lényegesen ol- adót használt fel háborúskodásra, az esztelen háborúskodásokban, esőbb hadakozás volt, mindegyik- Sokkal nagyobb összegek voltak népek mentek tönkre, míg egye- nek költsége másfélmilliárd a hadikölcsönök és az úgyneve- sek meggazdagodtak. Az öregeb- aranyfrank körül mozgott. Az zett függőkölcsönök — az adózásbek még jól emlékeznek az első 1870-es' német—francia háború nak egy másik módja mindegyik világháború hadiszállítóira, akik már jóval költségesebb volt, mert — Németország például hadiki- papírcsizmát küldtek a frontokra, összes kiadásai 10 milliárdot tét- adásainak 94, Magyarország 87 s valamennyien láttuk a második lek ki, igaz. hogy az egészet a százalékát fedezte ilyen bevéte- világháborút követő infláció lel- franciáknak kellett viselniük, aki- lekből, amelyeket persze ugyan- kiismeretlen kufárait. akik ék- két a politikai kalandor. III. Na- csak a kisemberek fizettek meg. szerért, óráért adtak tíz tojást, poleon kergetett az esztelen há- Minden háború természetesen vagy félkiló zsírt. borúba. rengeteg emberáldozatot is köveMég említsük meg az 1904-es telt. Az első világháború halotA régi statisztikák megköze- orosz—japán háborút, amely több tainak száma elérte a tízmilliót lítően pontos képet adnak arról, mint lo milliárd aranyfrankjába a sebesült pedig több mint 13 hogy micsoda hatalmas összege- került a cárnak. Ebben az időben millió volt. Ezek a számok a mákét költött el az emberiség há- Oroszország volt a legszegényebb sodik világháborúban sokszoro- borúskodásra, s a számadatokból és a legelmaradottabb ország, s sukra emelkedtek, hisz csak a arra is lehet következtetni, hogy a fantasztikus háborús költség halottak száma elérte a 30 milli- ezek a milliók néhány hadiszál- mind a szegény nép nyakába sza- ót! lítónak micsoda vagyont jövedel- kadt. Ehhez a háborúhoz fűződik önkéntelenül felmerül a kér- meztek. az orosz flotta teljes megsemmi- dés: mi lenne, ha a fegyverkezési Menjünk vissza a történelem- sítése Csuzimánál, azé a flottáé, költségeket az emberiség javára ben, jó kétszázötven évvel, a amely a mai Leningrád kikötő- lehetne felhasználni? Milyen ha- spanyol örökösödési háború ide- jéből Afrika megkerülésével ha- talmas erőforrások szabadulná- jébe, amely — mint a történe- józott a japán vizekre! nak fel, s milyen beláthatatlan lemkönyvekből tudjuk, — 1702— fejlődés előtt állna az egész em1713 között zajlott le. A kilenc Az első világháború kiadásai beriség? Ezért hangzik világszerévi hadakozás egy és negyedmii- mellett minden korábbi hadako- te a követelés, hogy a Szovjet- liúrd frankot emésztett fel, s zás eltörpül. A hadviselő felek unió javaslatainak szellemében harminc évvel később csaknem több mint 200 milliárd dollárt mielőbb kezdődjenek tárgyalá- ennyibe került az osztrák örö- költöttek el, amelyből csak Ma- sok, szűnjék meg a nemzetközi kösödési háború is. Az 1756— gyarországra több mint 7 milli- feszültség, s valósuljon meg az 1763 közötti, úgynevezett hétéves árd dollár jutott! emberiség régi álma, amit ugyanháború költségei több, mint más- Nem érdektelen, ha megnézzük, csak a Szovjetunió terjesztett az félmilliárd frankra rúgtak, de a hogy az egyes országok miből ENSZ-közgyűlés elé, az általános krími háború már 1856-ban nyolc fedezték ezeket a mesebeli ősz- és teljes leszerelés, és félmilliárd frankot jövedelme- szegeket. Az Egyesült Államok (i) Megállapították többek között* hogy az a hegyképződési folyamat, amelynek hajdani működésére eddig kizárólag a Balkán hegység kialakulásával kapcsolatban következtettek, sokkal távolabbi területeken is hatott. Kiderült ugyanis, hogy ezek a tényezők szerepet játszottak a Balkán hegységen kívül nemcsak a Magyar középhegység, az Alpok és a Dinári Alpok, hanem, á Pi- reneusok, sőt még az afrikai Atlasz hegység arculatának tovább- formálásában is. Kutatásaik közben számos ősi állatcsoport vándorlásának útvonala is kirajzolódott előttük. Megállapították például, hogy az egykori tízlábú rákok, amelyek eredetileg a mai Egyiptom területén éltek, mintegy hatvan millió évvel ezelőtt útnak indultak észak felé, mégpedig két irányban. Egyrészt az Adriai tenger és a Magyar középhegység peremén át, másrészt a jelenlegi Törökország, Bulgária és az Erdélyi medence vonalán érkeztek el hazánkba. Az utóbbi irányban elindult csoportnak sokkal hosz- szabb utat kellett megtennie, nem is szólva a számos akadályról — a számukra, víziállatok lévén, járhatatlan szárazföldi területekről, amelyek sorompók gyanánt álltak útjukbán. Ilyenkor azonban türelmesen megvárták, amíg a szárazföld elsüllyed. víz alá kerül, s akkor újból tovább indultak északnak. A különböző rétegekből előkerült maradványaik azonban bizonyítják, hogy „menetrendjük” meglepően pontos volt. Bár a vándorlás körülbelül nyolcmil- \ió évet vett igénybe, a célállomáshoz, a Kárpát medencében adott „randevúra” a két csoportnak mégis pontosan egy időben sikerült megérkeznie. Három új szótár A Terra Kiadó gondozásában a napokban három új szótár került ki a sajtó alól. A Magyar— német, Német—magyar kötettel máris népszerűvé vált útiszótár sorozatban most a Magyar—orosz. Orosz—magyar útiszótár is megjelent. Több évtizedes hiányt pótol a kisszótárak sorozatában közzétett, de viszonylag jelentős szókincset magában foglaló Román —magyar szótár, — végül az eszperantó iránti egyre fokozódó érdeklődést hivatott kielégíteni az Eszperantó—magyar kisszótár má sodik,bővített kiadásának megjelenése. 13130018
