Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-05 / 235. szám

•61. október S. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG a így teljesíti verseny vállalásait a kisdorogi Március 15. Tsz Két héttel ezelőtt, amikor a kisdorogi Március IS. Tsz. ver­senyfelhívását közzétettük lapunkban, sokan kétkedve fogadták a felhívás merész vállalásait. Volt aki megjegyezte: »-Vállalni könnyű, teljesíteni majd nehezebb lesz.« Meglátogattuk a terme­lőszövetkezetet és megvizsgáltuk, mit teljesített eddig vállalásai­ból és a további teljesítéseknek reálisak-e a feltételei? > vállalt határidő előtt betakarították a napraforgót és a burgonyát A versenyfelhívásban azt vál­lalta a tsz, hogy a burgonyát szeptember 18-ig, a napraforgót szeptember 23-ig takarítja be. Ezeket a vállalásokat határidő előtt teljesítették, a burgonya betakarítását szeptember 13-án, a napraforgóét szeptember 21-én befejezték. Érdemes hangsúlyozni, hogy jól bevált a Március 15 Tsz-ben is a művelési rendszer, hogy ki­osztották a kapások területét családokra. A burgonyát és a napraforgót év közben jól meg­művelték, így a burgonya szedé­se könnyen ment kapával is, és mindkét növény termelésében a nagy szárazság ellenére viszony­lag jó eredményt értek el. Még ezen a héten befejezik a cukorrépa betakarítását, s megkezdik a kukorica szedését A cukorrépa betakarításának befejezését október 15-re vállal­ták. Ezzel is a vállalt határidő Országgyűlési bizottságok ülése Szerdán újabb két országgyű­lési bizottság tartott ülést a par­lamentben. A mezőgazdasági bi­zottság a földművelésügyi és az élelmezésügyi tárca 1960. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, valamint a máso­dik ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslatot tárgyalta Z. Nagy Ferenc elnök­letével. Az ipari és közlekedési bizott­ság tanácskozásának napirendjén az ipari minisztériumok múlt évi költségvetésének végrehaj tásáról előterjesztett jelentés és a máso­dik ötéves népgazdaságfejleszttsi tervről szóló törvényjavaslat tár­gyalása szerepelt. A bizottság ülésén dr Sályi István elnökölt. előtt végeznek, még ezen a hé­ten. Az 50 holdból már több mint 40 holdról felszedték a ré­pát. Jelenleg is ötvenen dolgoz­nak a répa betakarításán, s há­rom-négy Zetor egész nap szállít­ja a cukorrépát a hidasi vasút­állomásra. A cukorrépát is családonként kimért területen művelték. Most a betakarításkor öt-hat család összesegít, hogy összehangolják a szedést a kiforgatással. A héten megkezdik a kukori­ca szedését, s úgy néz ki, hogy ezt a munkát is a vállalt határ­idő előtt fejezik be. Először ar­ról a területről takarítják be a kukoricát, ahová gabonát vetnek. Jól halad a talajelökészítés, az ősziek vetése Eddig 20 hold takarmánykeve­réket, 150 hold őszi árpát és 35 hold búzát vetettek el. Kell még vetniök 5 hold takarmánykeveré­ket és 305 hold búzát. Az őszi árpa vetését befejezték. A további vetést 221 holdon előkészített talaj várja, s ez a terület napról napra növekedik. Két-három gépállomási traktor éjjel-nappal szánt a kisdorogi Március 15. Tsz földjein. Most vásároltak egy DT szov­jet lánctalpas traktort, ez majd a bejáratás után hatékonyan se­gíti a mélyszántásnak a vállalt határidőre való elvégzését. Biztosítják a takarmányt az állatállománynak A versenyfelhívásban az is sze­repel, hogy: „A meglévő és fej­lődő állatállományunknak a szük­séges szálas, nedvdús és abrak­takarmányt biztosítjuk.” A tsz ezt a vállalását is teljesítette, il­letve teljesíti. Mintegy 140 szarvasmarhát, 250 sertést, 36 lovat és 1000 to­jótyúkot kell átteleltetnie a szö­vetkezetnek. Rendelkezésükre áll 1710 mázsa abrak és ez a meny- nyiség még 1500 mázsa kukori­cával növekszik. A télre marad 700 köbméter siló, ebből 220 köbmétert kukoricaszárból és ré­paszeletből készítenek. Van mintegy 2600 mázsa szénájuk, amelynek több mint a fele ki­tűnő minőségű lucerna,- illetve vöröshere széna. Nemcsak a közösben, hanem a háztájiban tenyésztett állatok ta­karmányszükségletét is biztosít­ják. Egy-egy háztáji tehén után a tagoknak 10—12 mázsa szénát adtak el. Nyáron rendszeresen zöldtakarmányt jutattak a háztá­ji állatoknak, most pedig ezeknek juttatják teljes egészében a cu­korrépa-fejet is. Legyen gazdója a versenynek! Ez a véleményük a kisdorogi- aknak is. A tsz tagságát áthatja a verseny szelleme, sokat beszél­nek róla és számontartják az elért eredményeket. A tsz ve­zetőit jobb munkaszervezésre ösztönzik a vállalt határidők és a szoros tervek teljesítéséért ví­vott harc közben emelkedik a vezetés színvonala. A baj az. hogy amióta a kis- dorogiak közzétették a verseny- vállalásukat, amellyel a járás összes tsz-eit versenyre hívták, mindössze csak annyi történt, hogy a zombai Vörös Csillag, meg a teveü Kossuth Tsz-ből üzentek Jakab Albert elnöknek, hogy ők is elfogadják a felhívást és versenyre lépnek a kisdoro- giakkal. A járási vezetők is egyetérte­nek azzal,' hogy jó lenne, ha gaz­dája, irányítója, szervezője len­ne a termelőszövetkezetek egyé­ni versenyének is. hiszen ez a verseny szervesen kapcsolódik az országos mozgalomhoz, a gyo­mai és szarvasi járás felhívásá­hoz, amelyhez a bonyhádi járás is csatlakozott. Azért is jó len­ne minél előbb felkarolni és to­vábbfejleszteni a tsz-ek egyéni versenykezdeményezését is. mert ez segítené a járás vállalásainak a teljesítését. A kisdorogi tapasztalatokból kiderült, hogy a versenyt kez­deményező termelőszövetkezetek komolyan veszik vállalásukat és becsülettel, mindent megtesznek azért, hogy adott szavukat telje­síthessék. Most már csak az kell. hogy mi is komolyabban vegyük a termelőszövetkezetek egyéni kezdeményezéseit. Gy. J. A Tolna megyei Állami Erdőgazdaság sikeresen fejezte be a gazdasági évet A Tolna megyei Állami Erdő- gazdaságnál szeptember 30-ával befejeződött a gazdasági év. A gazdaság valamennyi dolgozója vállvetve küzdött a jó eredménye­kért, már csak azért is, mert ez a gazdasági év az ötéves terv első éve. Az erdőgazdaság kiválóan tel­jesítette pénzügyi terveit. A betervezett 1 570 000 forint nyereségen felül további egy­millió forint nyereséget ért el, így a várható nyereség összesen 2,5 millió forint. A szép eredmény elérésére ko­moly és odaadó munkát kellett végeznie az erdőgazdaság minden dolgozójának. Ebben a gazdasá­gi évben az erdőgazdaság leter­melt és feldolgozott összesen 69 ezer köbméter fát, amelynek a fele ipari, a többi tűzifa. Szívügyének tekintette az erdő- gazdaság a termelőszövetkezetek megszilárdítását is, a termelőszövetkezetek részé­re leszállítandó amúgy is ma­gas tervét túlteljesítette, s a 204 garnitúra helyett, 208 garnitúrát termelt és szállí­tott le. Komoly munkát végzett a gaz­daság az üzemi erdők felújítá­sa és telepítése érdekében. Bete­lepített 819 hektárt, amely te­rületen csaknem hétmillió cse­Megeresztették emelkedett a A Sió-menti horgászok örömé­re hétfőn délben megnyitották a Sió zsilipjét és másodpercenként 40—45 köbméter vizet engedtek a Sióba. A Sió zsilipjének megnyitásá­ra azért volt szükség, mert a rendkívül alacsony vízállás miatt több mint három hónapig szü­netelt a vízi összeköttetés a Ba­laton és a Duna között. Ennek következtében a Balatonfüredi Hajógyár nem tudta leszállítani az elkészült hajókat, uszályokat. A Sió vízállása hétfő dél óta 180 centiméterrel emelkedett, s a megduzzasztott csatornán meg- I kezdték a hajók leúsztatását. metét és 32 ezer suhángott kel* lett elültetni. Ebből a mennyi­ségből csaknem félmillió cseme­te nyárfa. Fontos szerepet játszott a ter­vek teljesítésében az erdőgazda­ság gépparkja is. Valamennyi gép állandó és szakszerű üzem­ben tartása lehetővé tette, hogy a szállítási terveket teljesítsük, illetve azokat túlteljesítsük. Különösen kiemelkedő mun­kát végzett Kajtár József traktoros, a szerfás épületek előállításában és leszállításá­ban, és Barkóczy István mű­szaki vezető. A terv teljesítésében az erdé­szetek közül külön ki kell emel­ni és meg kell dicsérni a pari és tamási erdészeket. Faterme­lés vonalán szép és odaadó mun­kát végeztek Herr Péter, Horváth János, s Őri József motorfűrészke­zelők, de lényegében az erdő- gazdaság minden dolgozója igye­kezett, hogy a tőle telhető leg­jobb teljesítményt nyújtsa. Az erdőgazdaság valamennyi dolgozója örömmel és jogos büsz­keséggel néz vissza az elmúlt gazdasági évre, és olyan elhatá­rozásokkal kezdik meg az új gaz­dasági évet, hogy még tovább fokozzák eredményeiket. Dr. Pál Gábor a gazdaság sajtófelelőse a Balatont — Sió vízállása Szolgálati helyére úsztatták az első magyar tűzoltóhajót, amely már hetekkel ezelőtt készenállt. Ezután indult az 1200 lóerős Kecskemét motoroshajó, majd a Dunáról úsztattak fel néhány ví­zijárművet a Balatonra. A MA­HART négy balatoni vízibuszát kicserélik újabb gyártmányú, kor­szerűbb vízibuszokkal. A Dunára »vezényelt« négy vízibusz leutaz- tatására 6—7-én kerül sor egy vontatóhajó és egy 1000 tonnás uszály kíséretében. A Sió duzzasztása október 7-ig tart, tehát a horgászok is kihasz­nálhatják a Sió vízállásának emelkedését. ETTENTŐ ODRÍGVEZ •IRTA: HORVATH JÓZSEF 15. Az öreg Gulyás nagy szemeket meresztett ennek hallatára. Csak lassacskán fogta fel Géza szavai­nak értelmét. Aztán kitört belőle a nagy öröm: — De hiszen, ez nagyon jó. Gézuka! Nahát... Micsoda vélet­len! Majd meglátja, a miniszter úr kitér a hitéből a nagy boldog­ságtól. Nagy ritkaság ám ez itt Pesten, igen kevesen tudnak spa­nyolul karáttyolni, izé, akarom mondani, beszélni. — Ha jól értettem, Jani bácsi, azt mondta, hogy házimunkás­ként alkalmazzák. — Igen, már régesrégen itt dolgozom én. Azóta háromszor is lecserélték már a követeket, a tanácsosokat, meg a titkárokat. Házimunkás, kertész, meg portás is vagyok. Az utcai csengő nálam is berreg, meg Rózánál is. A mi­niszter úr sofőrje nem lakik bent a követségen, és csak akkor jön be kocsistul, ha telefonon beren­delik. — Róza? — érdeklődött tovább a tanár. — ö a miniszter úrék szolgá­lója. Igen jóindulatú asszonyság. Mindenes cseléd, de el is lát min­dent, igen rendesen a miniszter úrék körül. Ejnye, hány óra? Hű, de elszaladt az idő! Most én ki­megyek Gézuka, mert egészen rám esteledik. A nagyasszony pedig megharagszik, ha nem ön­tözöm meg a kertet Mondom, szépen íészkelődjék be itt ás érezze magát igazán otthon. Egy kis darabig még tétován állt Gézával szemközt. A tanár érezte, hogy az öreg Gulyás el­lágyult pillantásának melege egé­szen a szívéig hatol. Gulyás Já­nos alig palástolhatta örömét, hogy maga mellett tudja Gézát Pali fiának ep^kori jópajtását. Az öreg sarkonfordult és ki­ment a lakásból. Géza egyedül maradt. Körülnézett. A kis lakás mindhárom helyiségének falán Gulyás Pali diákköri arc­képe csüngött. Az öreg meg­halt fiának emlékezetével osztot­ta meg magányának óráit. Gulyás katonás pedantériával tartott rendet a lakásban. A bú­torzat egy kissé szedett-vedett volt, némelyik darabja szemmel láthatóan a felső villa lakóitól származott. A sarokban széles rekamié, egymás mellett két vi­lágos szekrény, közéoütt leterí­tett asztal, néhány támlás szék­kel, az ablak és az ajtó közti szögletben egy kerek asztalka két elnyűtt fotöjjel — ebből állt a szoba berendezése. Pompás és meghitt fészek ez egy öreglegény számára. A konyha berendezése meglehetősen kopottas volt. A sarokban egy összecsukott sod­ronyos ágy, állvány helyett szol­gált. A kis előszoba teljesen üre­sen tátongott, mindössze egy ru­hafogas képezte a berendezését. Géza bízvást otthonosan érez­hette volna magát, mégis furcsa, tétova, és bizonytalan érzések kerítették hatalmukba. Még a bőröndjét sem csomagolta ki. Odalépett az ablakhoz, és félre­húzta a függönyt. Az utca néma volt, s az egész környék mozdu­latlan. Hirtelen ellenállhatatlan vágy ragadta torkon: szabad levegőre kívánkozott. Átment a lakáson és kilépett a félemeleti nyitott fo­lyosóra. Lebandukolt a kurta lépcsőn és végignézett a parkon. A kerti úton Gulyás bácsi sie­tett felé. Az öreg már messziről integetni kezdett: Jöjjön csak, Gézuka... Majd hirtelen, mint aki gyor­san észbekap, letegezte a tanárt: — Gyere csak fiam, gyere. Géza ruganyos léptekkel elin­dult a kerti úton. Gulyás örven­dezve tudatta a hírt: — A miniszter úrék kint van­nak a teraszon. Említettem a mi­niszter úrnak, hogy maga... il­letve te, fiam. megérkeztél... Hót, amikor megmondtam, hogy tanár vagy. és spanyolul is tudsz, a mi­niszter úr majdnem kibújt a bő­réből. Okvetlenül látni akar. Gyere, siessünk oda. Az öreg még suttogva hozzá­tette: — Jól vigyázzon, Gézuka, mit beszél. — Ne féljen, Jani bácsi — súg­ta vissza a tanár. A követ, a felesége, Juanita lánya, és a követségi titkár a vil­la túlsó felén, a teraszon sziesz- tázott. Amikor Gulyás és Géza felbukkant az épület szögletén, a követ érdeklődve előre hajolt ül­tében, és már messziről a kezét nyújtotta Géza felé. Spanyol nyelven, harsány hangon üdvö­zölte Gézát: — Isten hozta, kedves fiam. Hadd látom! Nahát, igazán örü­lök. A követ felállt és kezet szorí­tott Gézával: — Nevem, Adamo de Mendoza y Lucientes. Géza tisztelettel meghajtotta magát, és tökéletes spanyol kiej­téssel fordult a követhez: — Fodor Géza... Nagy meg­tiszteltetésnek tartom, kegyelmes uram, hogy bemutatkozhatom önnek és családjának! A követ arca még jobban fel­ragyogott: — De hiszen, maga úgy beszé­li az én anyanyelvemet, fiatal­ember, mint egy született Cas­tellano! — Főképpen a kasztiliai nyel­vet beszélem, de nagyjából meg­ismerkedtem az andalúziai, az aragoniai és a leoni nyelvjárással is. — Excelen te! (Pompás!) Azzal megragadta Géza karját, és heves taglejtések közepette a feleségéhez vonszolta a fiatal­embert. Géza mélyen meghajolt, majd csókot lehelt az idős asz- szony kezére. — A kislányom, Juanita — folytatta a bemutatást a követ, Géza pillantása egy gyönyörű lányra esett. Juanita mozdulat­lanul ült egy karszékben, és szemrebbenés nélkül bámulta őt. Odalépett a lányhoz, ismét meg­hajolt, majd amikor Juanita a kezét nyújtotta felé, gyöngéden megfogta a finom, kicsiny kezet, hogy megcsókolja. Géza határo­zottan érezte, hogy az a kicsiny kéz megrándul az övében... A terasz szögletében egy nyú­lánk, fekete fiatalember állt fel székéből, s közelebb lépett Gé­zához. Ö is a kezét nyújtotta: — Francisco Perez de Álarcon, követségi titkár — mutatkozott be, és Géza viszonozta. A követ megtoldotta a titkár bemutatko­zását: — Francisco az én jobbkezem. Az én százkarú titkárom. Úgy látom, maguk körülbelül egyidő­sek, nemde? Ó, eltaláltam. Tes­sék, fiatal barátom, foglaljon he­lyet. Nem is képzeli, mekkora meglepetés és öröm nekem ez a találkozás. Francisco, szólj, kér­lek. az asszonynak, hozzon ven­dégünk számára poharat és fris­sítőt is. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents