Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

1961 oteSSer 29. » TOLVA MEGYEI VEPÜJSAG 3 Vetik a búzát a dunaföldvári határban Háromszáz éves Liszt Ferenc kedvenc orgonája A dunaföldvári termelőszövet­kezetektől különböző címeken mintegy 170 vagon kenyérgabonát vár az ország. Ennyi kenyeret még Dunafödvár nem adott né­pünknek. A tsz-ek megértik a kenyérgabona-termelés szükséges­ségét, jelentőségét és mindent megtesznek már most azért, hogy teljesíthessék népünkkel szemben a kötelességüket. Tizennégy mázsás átlagtermésért indulnak harcba a Virágzó Tsz-ben Merész terv, merész cél, de az eddig elvégzett munkából az lát­szik, hogy teljesíteni tudják ezt a termésátlagot a Virágzó Tsz gazdái. A búza nagy részét jó elővetemény után vetették és ve­tik: lencse, borsó, zabosbükköny, zab, burgonya után. A talajt jól előkészítették és a vetéssel is igyekeznek a lehetőségekhez ké­pest. Továbbá 150 hold nagyho­zamú külföldi búzafajtát is vet­nek. A tervezett 900 holdból már több mint 600 holdat elvetettek. A még visszamaradt 300 holdból közel 200 holdat előkészítettek a vetésre, s a még elő nem készí­tett 100 holdat is munkálják a gépállomás traktorai. A baj csak az, hogy a két vetőgép közül az egyik egész héten nem dolgozott: fogaskerék-törés miatt, A búza mellett rozsot is vei­nek a homokos területekre. Ok­tóber 21-re befejezték a tervezett 100 hold rozs vetését. Hepp Sándor főagronómus sze­rint, ha a gépállomás kijavítja a vetőgépet, akkor november 2-re befejezik a kenyérgabona vetését Fogatokkal is vetik a búzát a Duna Gyöngye Tsz-ben A Duna Gyöngye Tsz-ben a ku­koricaszedés lassú üteme akadá­lyozta eddig a búza vetését. Azért hogy a kukorica szedését meg­gyorsítsák, célprémiumot tűztek ki: aki november 5-ig befejezi a reá eső kukorica törését és a szá­rat is levágja, az kap célprémiu­mot. A jelenleg szabad területeken teljes erőfeszítéssel halad a talaj előkészítése és a vetés. A gépát- lomási traktorok éjjel-nappal szántanak, a vetőgépek vasárnap is vetnek. A tsz négy-öt fogatos vetőgéppel is veti a búzát, hét­köznap-vasárnap egyaránt. A nagy szárazság miatt hol­danként 15—20 kilóval több ma­got vetnek el a Duna Gyöngye Tsz-ben. A tsz-vezetők becslése szerint november első hetében befejezik a vetést. Tíz nap kell még a vetés befejezéséig az Aranykalász Tsz-ben Az Aranykalász Tsz-ben is sok többletmunkát kellett a talajelő­készítésre fordítani. A szántás után gyűrűshengerezni, tárcsázni, Munkásakadémia a Paksi Konzervgyárban Pénteken délután megtartották a munkásakadémia első előadá­sát a Paksi Konzervgyárban. Az előadást a gyár főmérnöke, Peák László tartotta, „Házi konzervá­lástól a konzervgyárig, valamint a modem tartósítás és termelési fogalmak” címmel. Havonta egy előadást tartanak, ahol szakmai, üzemgazdasági is­meretekkel növelik a részvevők műveltségét. így például Czuczor Miklós, a gyár laboratóriumának vezetője a baktériumokról tart majd előadást, Nagl János igaz­gató a műanyagok élelmiszeripari felhasználásáról tájékoztatja a részvevőket. A többi előadások a vállalati pénzgazdálkodásról, a népgazdasági és élelmiszeripari tervezés alapfogalmairól és jogi problémákról szólnak. — Mintegy 320 tsz beruházási létesítmény készült el az idei év­ben megyénkben. Ezek között több mint 100 szerfás sertés- fiaztató van. Takarékos város lett Szekszárd A lakosságnak a takarékbetét­ben való pénztakarékosságra va­ló nevelésében Szekszárd város társadalmi és tömegszervezetei­nek és az Országos Takarékpénz­tár, a posták jó együttműködése eredményeképpen városunk a ta­karékossági napok keretében el­nyerte a „Takarékos város” cí­met. Ebből az alkalomból hétfőn es­te 6 órakor a városi művelődési házban az Országos Takarék- pénztár a város dolgozóinak tisz­teletére színvonalas műsort ren­dez. Fellépnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei Krencsey Ma­riannái az élen. A belépés díjta­lan. — Hat Ipari tanulót szerződte­tett a szakcsi Uj Élet Termelő- szövetkezet. A tanulók közül há­rom motorszerelő, kettő kovács, és egy bognár szakmát tanul a termelőszövetkezetben. /J^ETTENTŐ TKodriguez •IRTA: HORVÁTH JÓZSEF 34. — Nos? — Semmi baj. Az öreg gyógy­kezelteti magát. Én pedig meg­üzentem neki, hogy legyen nyu­godt, itt minden rendben van. — Okosan tette. De biztos, hogy azok ott nem gyanaksza­nak’ — Semmi szín alatt sem, miért is gyanakodnának? — gondolko­zott el Géza. — A követ töké­letesen megbízik bennem. Géza hirtelen felélénkült, s ki­rukkolt tervével: — Ma összegyűjtjük mindazo­kat, akiket Imre bácsi kijelöl — jelentette ki. — Tulajdonképpen hány emberre gondolt? — Tizennégy elvtársról van szó — válaszolta Imre bácsi. — Csak? Én sokkal többet kép­zeltem. — Egyelőre maradjunk eny- nyiben. — Helyes. Akkor hát kérem a tizenegy nevet, címet és regge­li után azonnal indulok. Imre bácsi egy laposat pislan- tott Gézára: — Talán mégsem olyan heve­sen, elvtárs. Géza meglepődött. Anna szelí­den ránézett, s ennek a tekin­tetnek éppen az volt a rendel­tetése, hogy eloszlassa Gézában a netán máris gyülemlő feszült­séget. — Tizennégy elvtársról van szó — fűzte hozzá Imre bácsi. — Tizennégy emberről, akik­nek életéért és biztonságáért fe­lelősséggel tartozunk a pártnak. — De hiszen éppen ezért sür­getem az idejövetelüket! — ér­velt Géza. — Feltételezem, hogy egyikük sincs valami nagy biz­tonságban. — Ez igaz. És még ma hozzá­látunk, az bizonyos. Gézát bosszantotta Imre bácsi makacssága, ö roppant egysze­rűnek látta ezt az egész műve­lete^ minek ezzel annyit teke­ma jd ismét gyűrűshengerezni, .sőt a vetés után is gyűrűshengerezni kellett. A talajelőkészítésben je­lentkező sok többletmunka lassí­totta a vetés ütemét. Lassítja a vetést az is, hogy a gépállomási gépek gyakran hibá­sodnak. Jelenleg is két traktor, egy vető és egy szántótraktor áll meghibásodás miatt. A főagronómus becslése szerint, ha az időjárás és a gépek mű­szaki állapota kedvező lesz, 10 nap alatt befejezik a vetést az Aranykalász Tsz-ben. Négy vetőgép és nyolc szántó- traktor dolgozik az Alkotmány Tsz határában Az Alkotmány Tsz 1160 hold búzát vet. Ebből elvetett már majdnem 800 holdat. A magyar búzából 8, a külföl­diből 13 mázsás termésátlagot várnak. Hatszáz holdon külföldi búzát vetnek: Bezosztáját és Au­tonómiát. A vetést 150 hold kivételével október 31-ig elvégzik. Ezen a 150 holdon kukorica után vetik a bú­zát, s a kukoricatörés üteme gá­tolja a vetést. A vetésen négy vetőgép és nyolc szántótraktor dolgozik, a szántótraktorok éjjel-nappal ké­szítik elő a talajt. * A dunaföldvári tsz-ek nem fe­jezik be október 31-ig a búza vetését. Nagyobb késés azonban előreláthatólag nem lesz. még op­timális időben a földbe kerül a kenyérgabona és így van remény arra, hogy teljesíteni tudják az országgal szemben fennálló köte­lezettségüket. ___ L iszt Ferencet szoros kapcsola­tok fűzték Szekszárdhoz. Az Au- gusz-család vendégeként gyakran időzött városunkban, s a szek­szárdiak nemegyszer részesülhet­tek abban a páratlan műélvezet­ben, amit a Mester játéka jelen­tett. A Liszt-évforduló kapcsán SZekszárdon is nagy jelentőségű események felelevenítésére van lehetőség. 1846-ban látogatott el­ső ízben Szekszárdra a nagy mű­vész, amikoris hangversenyt adott a megyeháza nagytermé­ben. 1865-ben szinte páratlan hang versenyben gyönyörködhetett az összesereglett közönség. Az Au- gusz-ház ablakához zongorát tol­tak, s ezen a Rákóczi-indulót ját­szotta a Mester, majd Bülowval, a kor nagynevű hegedűvirtuózá­val magyar fantáziákat adott elő. 1868-ban épült fel Szekszárdon az újvárosi templom. Híres, szép­hangú orgonája Bajáról került Szekszárdra. A hangszer azonban sokkal korábbi eredetű, a XVII. század közepe táján készítette egy ismeretlen olasz mester. Nagy ünnepség keretében zajlott le a templomszentelés, amelynek fényét növelte Liszt Ferenc je­lenléte. S nem puszta jelenlétéről volt csak szó, hanem miután a művész kipróbálta a kitűnő han­gú orgonát, a templomszentelési ünnepségen játszott is rajta. Ez­után nem múlott el látogatás, hogy fel ne kereste volna az új­városi templom orgonáját. A ha­gyományok szerint kedvenc hang szerévé lett és órákon át játszott rajta. így például 1870-ben, szep­tember 26-án, a templomi misén Reményivel a koronázási mise benediktuszát adta elő. A kitűnő hangú orgona a szak­értők szerint most 300 éves. Kiváló hangja mellett kul­túrtörténeti jelentőségét növeli, hogy a „zongora Paganinije” rendkívül kedvelte és gyakran játszott rajta. __________________________(-el) 2 40000 holdra termeli napraforgó vetőmagot a Szakcsi Új Elet Tsz. Érdemes vetőmagot termelni — ezt igazolja a szakcsi Uj Élet Tér melöszövetkezet példája. Ez a szövetkezet jelentős többletjö­vedelemhez jut a termelt vető- burgonya és napraforgó vető­mag után. Szakoson már hagyományai vannak a vetőburgonya termesz­tésének, még mint egyéni gazdák is sokat értékesítettek az előző években. A termelőszövetkezeti gazdál­kodással még nagyobbak lettek a lehetőségek. A szakcsiak ezeket ki is használták. Harminc holdon termeltek napraforgót. Ennek terméséből a vetőmagfelügyelőség 416 má­zsát minősített első osztályúnak és fémzárolt. Ez a termelőszövet­kezetnek 62 000 forint többlet­nyereséget jelentett. A szövetke­zet által termelt napraforgó mintegy 240 000 hold bevetéséhez lesz elegendő. A napraforgón kívül a szövet­kezet 17 vagon vetőburgonyát termelt, ezért mégegyszer annyi pénzt kap — 200 000 forintot —•, mint az étkezési burgonyáért. Az eredményekben részes a dalmandi gépállomás AZ ŐSZI IDŐJÁRÁS már jó­néhányszor állította komoly fel­adat elé a gépállomásokat. Míg tavaly ősszel a felázott föld, a feneketlen sár akadályozta a munkákat, idén a már hónapok óta tartó szárazság. Olyan körül­mények között dolgoznak a trak­torosok, hogy az szinte hihetet­len — és mégis halad a mun' ka. És mondhatjuk azt, hogy jól is halad ott, ahol ehhez a fel­tételek megvannak, illetve ahol azokat megteremtették. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának múlt heti értéke­lése szerint jól haladnak a mun­kák a dombóvári járásban. A mélyszántásban, az ősziek alá a talajelőkészítésben első a dombó­vári járás. Ugyancsak első az őszi takarmánykeverék, az őszi tóriázni? Még egyszer nekidurál- ta magát: — Imre bácsi, legjobb lesz, ha ezt én vállalom magamra. Én könnyen mozgok és alkalmasint, talán ki is tudom vágni maga­mat, ha valami csapda fenyeget. Imre bácsi érezte, hogy Géza bravúros tempóira céloz, úgy gondolkozott: ez hát ennek a jó fiúnak a gyenge pontja. — Nehezebb feladat ez, mint gondolja — magyarázta aztán. — Hát persze — fortyant fel Géza — de miért? Mert túlságo­san nagy feneket kerítünk neki! Hát ha ez olyan nehéz és bo­nyolult dolog, mi lesz holnap, amikor valóban minden ügyessé­günkre szükség lesz? — Miért, van valami program­ja holnapra? — tette fel az egy- ügyűnek látszó kérdést Imre bá­csi. Megjegyzése nem is tévesz­tett célt. Géza ismét indulato­san válaszolt: — Hát bizony akad. Én ugyan­is nem óhajtom puszta „körülte­kintéssel” és folytonos konspi­rációval tölteni a drága időt. Én harcolni akarok, kedves Imre bácsi! Igen is, verekedni! Vere­kedni foggal körömmel, ököllel, fegyverrel, furfanggal, ahogy le­het! Azt hiszem, most ennek van szezonja^ (Folytatjuk:) árpa és a kenyérgabona vetésben, de nem áll rosszul a kukorica betakáHtásával sem. AZ EREDMÉNYEKBEN részes a dalmandi gépállomás is, amely­nek munkája kiterjed a járás egész területére. A gépállomás éves terve 179 000 normálhoíd, ezt október 20-ig — a legutóbbi dekád-értékelésig — 79,7 százalék ra teljesítette. Ebből a talajmun- ka-terv teljesítésével 87,6 száza­lékra állnak. Ä kérdés mármost, hogyan te­remtette meg a vezetőség a fel­tételeket a munkák végzéséhez? Először is, nézzük a műszaki feltételeket, mert ezeken múlik, hogy az gépek üzemképesek le­gyenek. A kőkeményre száradt föld valósággal nyűvi a gépeket, hamarabb kopnak, törnek az al­katrészek. A szerelőknek úgyszól­ván éjjel-nappal talpon kell len- niök, hogy a meghibásodott gé­peket mielőbb munkába állítsák. Ezideig nem is volt nagyobb ki­esés, bár a javítást sokszor ne­hezítette az alkatrészhiány. A dalmandi műszaki gárda eléggé tapasztalt ahhoz, hogy mindenre találjon megoldást. Ha nem kapnak új alkatrészt, ha le­hetett feljavították a régit. Ugyanekkor a többi gépállomá­sokkal és az állami gazdaságok­kal is „cserekereskedelmet” léte­sítettek. Amelyiknek több volt valamilyen alkatrészből, az adott a másiknak — a fontos az, hogy a gép mielőbb visszakerüljön a termelésbe. A KÉT MŰSZAK BEVEZETÉ­SE is sokban hozzájárult ahhoz, hogy a gépállomás lényegesebb zökkenő nélkül végzi a munká­ját Az elmúlt héten például hat­vanöt gép dolgozott két műszak­ban. A munkákat rendszeresen ellenőrizte a vezetőség, amelyhez segítséget adott a megyei igazga­tóság is, A termelőszövetkezetekkel va­ló jó kapcsolat is fontos ténye­zője a munkák menetének. A gép állomás vezetősége a termelőszö­vetkezetek vezetőségével úgy szervezte meg a munkákat, hogy azok ne gátolják egymást. A ter­melőszövetkezetek olyan ütemben­végzik a kukoricabetakarítást, hogy a gépállomás traktorai nyomban készíthetik a földet az őszi vetések alá. (Ezért első a dombóvári járás a talajelőkészí- tésben, a vetésekben.) Közösen végzett szervezés mellett még el kell mondani, hogy a vezetőség — és a traktorosok is — ko­molyan vette az elrendelt vasár­napi műszakot; ez is részes ab­ban, hogy november első napjai­ban teljesít} vetési tervét a gép­állomás. A verseny is olyan fontos té­nyezője a munkák sikerének, mint a már felsoroltak. A gép­állomáson kialakult az a trakto­ros törzsgárda, amely a munká­hoz a szívét is hozzáadja, amely­nek nem csupán az lényeges, mennyit keres. Évek óta folyik mór a verseny a brigádok kö­zött. a traktorosok között, és ezt becsületbeli ügynek is tekintik; A BRIGÁDOK VERSENYÉ­BEN a Wirth Ferenc vezette dal­mandi—kocsolai brigád az elsőy amely éves tervét már 106,9 szá­zalékra teljesítette. A dombóvá­ri brigádtól hódította el az első­séget, amelynek Várallyai Béla a vezetője. A Wirth-brigádban dolgozik a gépállomás legjobb traktorosa, Orsós Mátyás, aki az idén eddig 280 műszaknormát teljesített MTZ traktorával. Úgy­szólván egy nap kiesése nem volt. Mellette még jónéhány trak torost lehet felsorolni, aki ugyan­csak jól dolgozott. Balogh Ist­ván 73. Hanczkó Mihály 66. Ko­vács Sándor 75. Horváth János II. 59, Kovács István 60 száza­lékra teljesítette eddig őszi ter­vét, és most van az őszi terv „félideje”. Az eddig elmondottakhoz hoz­zátartozik még az, hogy a gép­állomás pártszervezetének tevé­kenysége is sokban hozzájárult a gépállomás jó munkájához, amelyet igazol a legutóbbi ver­senyértékelés: az őszi mélyszán­tásban, az ősziek alá a talajelő­készítésben, a vetésben első a dombóvári járás. A napi felada­tok mellett nem vész el a fő cél: az ötéves terv teljesítése. B. L

Next

/
Thumbnails
Contents