Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-29 / 256. szám
Frol Kozlov beszámolója az SZKP XXII. kongresszusának szombati ülésén Moszkva (TASZSZ): AZ SZKP XXII. kongre szusának október 28-i, szombat délelőtti ülése magyar idő szerint 8 órakor kezdődött. Frol Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja és a Központi Bizottság titkára beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának módosításáról. Megállapította, hogy ,,a kongresszus, teljesen jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának bel- és külpolitikai irányvonalát, és gyakorlati tevékenységét, egyhangúlag jóváhagyta az SZKP új programját, az egész párt és Hruscsov elvtárs vezette lenini Központi Bizottsága kollektív, alkotó gondolkodásának gyümölcsét.” Egészen törvényszerű, hogy a kongresszus megvitatja az SZKP szervezeti szabályzata módosításának kérdését, mondotta Kozlov. * Az új program új. nagyobb követelményeket ró a pártra, minden kommunistára. Kozlov emlékeztetett rá, hogy a jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzatot 1952-ben a XIX. pártkongresszus fogadta el, amelyen „Az BZK(b)P szervezeti szabályzatának módosítása” címen Nyikita Hruscsov tartott beszámolót. A párt felépítésének és munkájának a jelenleg érvényben levő szervezeti szabályzatban megtestesült alapvető lenini szervezeti elvei megmásíthatatlanok — mutatott rá Kozlov. — A XXII. párkongresszus elé terjesztőit szervezeti szabályzattervezet továbbfejleszti ezeket az elveket. Az SZKP ezekben az esztendőkben számbelileg megnőtt, eszmeileg és szervezetileg megerősödött. A sztálini személyi kultusz következményeit leküzdve a párt teljesen visszaállította a partéiéi lenini normált és a kollektív vezetés elvét, még szorosabban tömörült a lenini Központi Bizottság köré. A párt sorainak lenini egysége még sohasem volt olyan Szilárd és megbonthatatlan, mint napjainkban — mondotta Kozlov. Az SZKP szervezeti szabályzata, amelyet a kongresszus elfogad, megbízható szervezeti fegyvert ad a párt kezébe a kommunizmus győzelméért vívott harcban — folytatta Kozlov. Az SZKP — a munkásosztály pártja — az egész szovjet nép pártja lett. Ez pártunk történelmi fejlődésének, a Szovjetunióban a szocializmus teljes és végleges győzelmének legnagyszerűbb eredménye. Pártunk a marxizmus—leniniz- must alkotó módon továbbfejlesztve. határozottan harcol a for •radalmi elmélettől mélységesen idegen revízión izmus, dogmatlz- mus és szektásság valamennyi megnyilvánulása ellen. Az SZKP elválaszthatatlan, szerves része a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. A párt szilárdan kiáll a proletár-internacionalizmus kipróbált elvei mellett A párt egés2 története a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom iránti internacionalista kötelességének tettekkel való teljesítése. Az SZKP tevékenyen elősegíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítását, erősiti a testvéri kapcsolatokat valamennyi ország kommunistáinak nagy seregével, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó közös harcban összehangolja akcióit a kommunista világmozgalom többi osztagának erőfeszítéseivel. Kozlov rámutatott, hogy a jelenlegi viszonyok között hasonlíthatatlanul növekszik minden kommunista szerepe, valamint felelőssége a párttal és a néppel szemben, megnő a párttagok rangja. A párt továbbra is a társadalom legtudatosabb és legtevékenyebb tagjaiból fogja kiegészíteni sorait. • 1 Az előadó felolvasta a szervezeti szabályzat tervezetének első cikkelyét: a cikkely, mutatott rá Kozlov, teljes mértékben fenntartja a párttagság lenini elvét. Uj benne csak az a megállapítás;- hogy párttag lehet -a Szovjetunió minden állampolgára, aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építésében. Az SZKP szervezeti szabályzatának tervezetében „előtérbe kerülnek a párttagoknak a társadalmi munkára, a termelésre, s a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésébe vonatkozó kötelességei. A párttag egyik legfontosabb kötelessége — folytatta Kozlov —, a bírálat és önbírfilat fejlesztése, harc a hivalkodás, elbizakodottság. az önelégültség, a bürokratizmus és a lokálpatriotizmus ellen. A szervezeti szabályzat tervezete nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szabadon élhet minden kommunista megbírá- lásának jogával, függetlenül attól, hogy az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jogot. A kommunistának harcolnia kell a nacionalizmus és sovinizmus csökevényei ellen; szóval és tettel közre kell működnie a szovjet népek barátságának, valamint a szovjet nép és a szocialista tábor népei, valamint az egész világ proletárjai és dolgozói együttműködésének megszilárdításában. A párttagok lássák világosan a szervezeti szabályzat megszabta kötelességeiket — hangsúlyozta Kozlov — és éljenek teljes mértéltben a szervezeti szabályzat előirányozta széleskörű jogaikkal. Ez biztosítja a kommunisták kezdeményező készségének és öntevékenységének további fejlődését, minden párt- szervezet harekéoességénck fokozódását. H pártszervezetek aktivitásának fokozása A szervezeti szabályzat tervezetét egy sor olyan cikkellyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még magasabbra emelje a pártszervezetek felelősségét a pártba való felvételért. Ami a tagjelöltségi idő meghosz- szabbítását Illeti (ezt az intézkedést a XIX. pártkongresszus után vezették be) az új szervezeti szabályzat tervezete ezt a Cikkelyt elhagyja... Az eszmei élet aktivizálódása a pártban, a pártfegyelem megszilárdítása. a kommunisták öntudatának emelkedése arra vezetett, hogy az elmúlt években nagy mértékben csökkent az SZKP-ból való kizárások száma — mondotta Kozlov. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való kizárás indokolatlan alkalmazása ellen és a pártszervezetek felelősségének fokozására a kommu-1 nisták sorsáért, a szervezeti szabályzat tervezetében új cikkely szerepel: az alapszervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt nem az egysz.erű többség, hanem a taggyűlésen jelenlevő párt tagoknak legalább kétharmada megszavazta.« A szervezeti szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az. az. eszme, hogy a párt éleiben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket, ami döntő feltétele annak, hogy tovább emelkedjék minden pártszervezet aktivitása és öntevékenysége és minden kommunistát bevonjanak az eleven, alkotó pártmunkába. A párt szervezeti felépítésének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus lenini elve — hangsúlyozta az előadó. A vezetés kollektivitása Rendkívül nagyjelentőségű a szervez.eti szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot, annak minden szervét az egy oldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől. A pártélet lenini normái, a vezetés kollektivitásának elve, a pártszervek összetételének rendszeres megújítása, elhárítja annak lehetőségét, hogy túlságosan összpontosuljon a hatalom egyes funkcionáriusok, munkatársak ke- ! zében. és előfordulhassanak olVan esetek, hogy az Illetők kivonják magukat a kollektíva ellenőrzése alól. biztosítja az új, friss erők gazdag beáramlását a vezető pártszervekbe, az idős és a fiatal káderek helyes arányát, — jelentette ki Kozlov. Hangsúlyozta, hogy e rendszer célszerűsége szemmell átható. A vezetésbe állandóan új erőknek, fejlődő, kezdeményező munkatársaknak kell bekerülniük. Ugyanakkor szükséges, hogy erélyesen megszabadítsák a párt vezető szerveit az olyan emberektől, akik túlságosan is odanőttek székükhöz, azt hiszik, hogy nem lehet őket helyettesíteni, akik már nem fejlődnek tovább és nem tudják elvégezni a rájuk bízóit feladatukat, akik makacsul ragaszkodnak a vezető tisztségekhez. Kozlov hangsúlyozta, hogy a pártszervek rendszeres megújításának elve egyáltalán nem mond ellent a tapasztalt, tekintélyes munkatársak fontos szerepének. A szervezeti szabályzat-tervezet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megérdemelt tekintélyt vívtak ki, s akiknek magasfokú politikai tudása éá szervező képessége .nyilvánvaló, hosszabb időszakra is beválaszthatok a vezető szervekbe. A megfelelő jelöltet- azonban akkor lehet megválasztottnak tekinteni, ha titkos szavazás alkalmával a szavazatoknak legalább háromnegyedét megkapja. Kozlov rámutatott, hogy egyik vagy másik munkatárs pártszervekbe Való huzamosabb idejű beválasztásának lehetősége a szervezeti szabályzat értelmében kiterjed az összes vúlaszthatú posztokra é* nemcsak az S7.KP központi bizottságai, Vagy a központi bizottság elnökségi tagságára, mint azt egyesek javasolták. Az értelmes kezdeményező szellemű és energikus munkatársak törvényszerű fejlődését és kiemelését, nem lehet megakadályozni — mondotta Kozlov. A szabályzat-tervezet hangsúlyozza. hogy minél magasabb beosztási tölt be a pártban a kommunista. annál nagyobb a felelőssége •— mutatott rá Kozlov. Ez,t többek között megerősíti egy Uj tétel: »a Központi Bizottság tagjának és tagjelöltjének egész, tevékenységével igazolnia kell a párt belé vetett nagyfokú bizalmát. Ha a Központi Bizottság tagja vagy tagjelöltje foltot ejt becsületén és méltóságán, nem maradhat meg a Központi Bizottságban,A szabályzat-tervezetnek ez a rendelkezése mutatja, hogy milyen igényes pártunk azokkal szemben, akiket harcos lenini vezérkarának soraiba állít — mondotta Kozlov. Kozlov hangsúlyozta, hogy a centralizmus nem mond ellent a párton belüli demokráciának. Feltételezi a helyi kezdeményezés és építő munka minden eszközzel való fejlesztését és a fen- költ öntudatos fegyelmet. A demokratikus Centralizmus biztosítja a pirt akaratának és cselekvésének egységet: mozgékonnyá teszi, képessé arra, hogy a helyzet változásának megfelelően átszervezze sorait, s az egész párt erőfeszítéseit a kommunizmus építésének történelmi jelentőségű feladataira Összpontosítsa. A pártélet normája a vélemény szabadság, a politikai és gyakorlati párt-tevékenység bármely kérdésének szabad megvitatása. Az eszmecsere során alakult ki az egységes, helyes álláspont, amelyet a mindenkire nézve kötelező párthatározatban rögzítenek. A szervezeti szabályzat tervezete előirányozza a pártpolitika kérdéseinek szabad és érdemleges megvitatását, a tisztázatlan, vagy nem elég világos kérdések egyes szervezetekben vagy a párt egészében való megvitatását — mutatott rá a továbbiakban Kozlov. Természetesen, nem engedhető meg, hogy ellentmondásokba keveredőit, vagy éretlen emberek valamilyen kis csoportjának szeszélye folytán a párt meddő vitába merüljön, hogy egyes pártellenes elemek a párt egységének aláásúsához vezető akciókat indíthassanak. A pártnak nincs joga, hogy fegyvertárából kiiktassa azokat az eszközöket, amelyekkel tömött sorainak eszmei és szervezeti egységéért harcol — jelentette ki KozloV. A szervezeti szabályzat biztosítékokat nyújt a Jelentéktelen kisebbség olyan próbálkozásai ellen. hogy ráerőszakolja akaratát a többségre, valamint a fraketós csoportosulások alakítására és a pártszakadás előidézésére irányuló kísérletek ellen — mondotta KozloV. A szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása során — közölte Kozlov — ilyen kérdések vetődtek fel: nem zárja-e ki az SZKP, az egész szovjet társadalom egysége mindenféle szakadár tevékenység lehetőségét a párt soraiban? Szükség van-e a Jelenlegi körülmények között a szervezeti szabályzatban bármiféle formális biztosítékokra a frakció- zás és csoport-szellem ellen? Igen, elvtársak, ilyen biztosítóitokra szükség van — hangsúlyozta Kozlov. A Szovjet társadalomban nem maradt olyan társadalmi bázis, amely bármiféle opportunista irányzatokat táplálna a pártban. De egyes személyek vagy csoportok eszmei ingodozásénák forrásait még nem küszöböltük ki teljesen. A frakdés csoport hűtlenné vált a pártélet lenini elveihez A XX. pártkongresszuson kitűzött lenini irányvonal megvalósításával szemben elkeseredett ellenállást tanúsított a frakciós, pártellenes csoport: Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosi- lov, Bulganyin, Pervuhln, Szaburov és SepiloV — jelentette ki az előadó. E csoport tagjai hűtlenné váltak a pártélet lenini elveihez. Mindenáron igyekeztek érvényre (Folytatás a 2, oldalon.)
