Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 7* os Sit 3 zárd ■7íui Könyvtár %Szapessy u.3.sz A:>CAGYÁR SZÓCIÁLiSTA MUN KAS R.A P .! TOLNÁIM EGY El BI 70 ITS ÁGA' H.. A ..MEGYE’; TAN-ÁCS LAPJA XI. évfolyam 255. szám ARA; SO FILLER ,L£R j Az SZKP XXII. kongresszusa a lenini párt sziklaszilárd egysége, a leijes egyetértés és összeforroitság kongresszusa N. Sas. Hruscsov beszéde a kongresszus pénteki ülésén Az SZKP XXII. kongresszusá­nak péntek délelőtti ülése Grigo- rij Abramov elnökletével nyílt meg. Vlagyimir Kucserenko a Szov­jetunió Építészeti Akadémiájának elnöke után Borisz Bescsev köz­lekedésügyi miniszter többek kö­zött elmondotta, hogy ennek az évtizednek a végére a Szovjet­unióban 45 000 kilométert tesz­nek ki a villamosított vasútvo­nalak. Mihail Jefremov, a cseljabinsz- ki területi pártbizottság első tit­kára után Nyikolja Gribacsov író szólalt fel a vitában, utána pedig Ignátyij Novikov, a Szov­jetunió villamoserőműépítési mi­nisztere mondott beszédet. Az SZKP új programja azt a feladatot tűzi ki, hogy biztosít­suk a villanyáram termelésének páratlan • ütemét — mondotta Ig- natyij Novikov, a Szovjetunió villamos erőműépítési miniszte­re. Emlékeztetett arra, hogy az évi áramtermelést az országban az elkövetkező évtized végére kb 900—1000 milliárd kilowattórára, a második évtized végére (1930- ra) pedig 2700—3000 milliárd ki­lowattórára kell emelni. A má­sodik évtizedben alapjában befejeződik az egész ország vil­lamosítása. Mint a miniszter elmondotta, húsz év alatt a Szovjetunió­ban 130 vízierőművet, 200 nagy hőerőművet, mintegy 260 hőerőmű központot fog­nak építeni. A Szovjetunióban jelenleg 62 vízierőmű és 112 hőerőmű épül. Ignátyij Novikov megállapítot­ta: a szovjet energetikusok egyik legnagyobb eredménye az utób­bi időben az volt, hogy egy év­vel határidő előtt üzembehelyez­ték az SZKP XXII. kongresszu­sáról elnevezett volgai vízierő­művet és 2 évvel határidő előtt a kremencsugi vízierőművet Uk­rajnában. A szónok viharos taps közepette mondotta el. hogy ma helyezik üzembe a világ legna­gyobb kapacitású vízierőművét, a szibériai bratszki vízierőmű első hidroagregátját. A második ugyan ilyen, 225 000 kilowattos agre- gátot novemberben helyezik üzembe. Borisz Joganszon, a Szovjet­unió Képzőművészeti Akadémiá­jának elnöke után Alekszandr Tvardovszkij író, a Novij Mir cí­mű folyóirat szerkesztője, az SZKP XX. kongresszusa óta el­telt időt a szovjet irodalom szel­lemi megújhodása időszakának nevezte. Ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet irodalom még nem használta ki teljesen azokat a kedvező feltételeket, amelyeket fejlődéséhez a XX. pártkongresz- szus megteremtett. Mihail Olsanszkij, a Szovjet­unió mezőgazdasági minisztere beszédében a földek ésszerűbb kihasználásának módjairól szólt, amelyek lehetővé teszik a mező- gazdasági termények vetéshoza­mának nagyarányú emelését az ország összes vetésterületén. Meg­állapította, hogy a mezőgazdasági vezető szervek nemrég végrehaj­tott átszervezése máris eredmé­nyeket hoz, Alekszandr Kornyejcsuk író, a Szovjet Békevédelmi Bizottság el­nökhelyettese hangsúlyozta, hogy a világ minden becsületes cm bérc látja: a kommunizmus és a béke elválaszthatatlan fogalmak. Alekszandr Kornyejcsuk felszó­lalása után a délelőtti ülésen el­nöklő Grigorij Ambramov beje­lentette, hogy a vita lezárására irányuló javaslat érkezett a kong­resszus elnökéhez! A vitában 70- en szólaltak fel, de 279-én jelent­keztek szólásra. A kongresszus egyhangúlag el­határozta, hogy beszünteti a vi­tát. A gyűlés elnöke bejelentette, hogy a honduraSi, pakisztáni és thaiföldi kommunista párttól, va­lamint egész sor más párttól üd­vözlet érkezett a kongresszus cí­mére. Az üdvözleteket a pártsaj­tó közli. Az SZKP XXII. kongresszusá­nak péntek délutáni ülésén ez­után zárszót mondott az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára, Nyikita Hruscsov. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartalma »igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden ma­radványát, új lapot nyitott pár­tunk történetében, kedvező ha­tást gyakorolt országunk, vala­mint az egész nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom fej­lődésére.« Miután Hruscsov megállapítot­ta, hogy a XXII. pártkongresszus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista társa­dalom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emelvényén felszólaló va­lamennyi küldött kifejezésre juttatta az új prog ram eredményes megvalósí­tásába vetett szilárd meggyő­ződését, a szovjet emberek el­tökéltségét, erejük teljes lat- bavctésével ugyanolyan sike­resen teljesítik pártunk har­madik programját, mint ahogy az első és a má odik program megváló u’.t, »Programunk ereje és élet' é- pessége a szovjet emberek ön­feláldozó munkájában rejlik« — mondotta Hruscsov. »Most a XXII. kongresszuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált.« A Központi Bizottság beszámo­lója és a programtervezet föle! ti vita során, — ’mondotta Hrus­csov — felvetődtek a népgazda­ságirányítás további tökéletrsré- sének fontos kérdései. A kü’dől­tek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását. A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kom munista és munkáspártjának kül­döttségei. »Kedves vendégeinknek, a szó­noki emelvényről elhangzott fel­szólalásai, valamint a 1 ‘"'véri pártoknak a kongresszushoz in­tézett üdvözletei viss a ükrö ti a kommunista világmozgalom so­rainak nagy egységét és újra iga­zolták, hogy minden marxista- leninista párt helyesli és támo­gatja pártunk lenini politikáját — mondotta Hruscsov. A testvérpártok egysége Nyikita Hruscsov megállapítot­ta: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommu­nista és munkáspártjainak veze­tői a kongresszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testvérpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állnak. »A szocialista tábor ismét ta­núságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és ös£Z:forrottsá­gáról.« Hruscsov kijelentette: »Nyolc­van marxista-leninista párt kül­döttségeinek részvétele és felszó­lalása a XXII. kongresszuson visszatükrözte a nemzetközi kom­munista, munkás- és nemzeti sza­badságmozgalom hatalmas fellen­dülését, s az egész világ kommu­nistáinak törhetetlen ragaszkodá­sát a proletár nemzetköziség el­veihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk.« Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára hálás köszönetét mondott Guinea, Ghana és Maii független afrikai államok demok­ratikus nemzeti pártjainak, bár ezek az országok nem kommu­nisták, elfogadták a meghívást és elküldték a kongresszusra kép­viselőiket. ­„Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a füg­getlen afrikai államoknak, ame­lyek az önálló gazdasági és po­litikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek.” Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista or­szágok sikerei — hatalmas von­zóerőt jelentenek. Ezután kijelen­tette: az imperialisták, akik megértették ezt, fel akarták tar­tóztatni a mi gyors előrehaladá­sunkat. Ezzel magyarázható an­nak a politikának az agresszív jellege, amelyet az Egyesült Ál­lamok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és más im­perialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politikájukat nem a béke és az emberek nyu­galmának érdekei, hanem a mo­nopolisták nyereséghajhászásá- nak, az imperialisták uralma fenntartásának érdekei határoz­zák meg. A német kérdés Nyikita Hruscsov ismét hang­súlyozta, hogy ha tovább halogatjuk a má­sodik világháború maradvá­nyainak kérdésének megoldá­sát Európában, ez a legko­molyabb következményekkel fenyegeti a béke ügyét. Emlékeztetett, — a nyugati ha talmak —- válaszul a Szovjet unóinak a német békeszerződé megkötésére és a nyugat-berlin helyzet ezen az alapon történ' rendezésére tett javaslatára - nyíltan azzal fenyegetőznek, hog; fegyverhez nyúlnak „háborús fe ,nyégetéseikkel ki akarják kény szérltéhf'azt hogy Nyugat-Ber linben örökre megmaradjanal Amerika, Anglia és Franciaorszái megszállási jogai.” Hruscsov rámutatott, hogy ; nyugati hatalmak úgy tünteti! fel a dolgot, mintha ezek a jo gok Nyugat-Berlin „szabadsaga nak biztosítása céljából” lenné nek szükségesek számukra. „Sem a Szovjetunió, sem a Né met Demokratikus Köztársaság sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merénylete Nyugat-Berlin szabadsága ellené Mint Hruscsov rámutatott, í nyugati hatalmak a „szabadság­ról” beszélnek, de ezen Nyugat Berlin megszállását értik." „Az akarják, hogy mi, mint valam forgalmi rendőrök, biztosítsuk a; ő nyugat berlinbe irányuló szál lításaik — hadianyagok, kémek és diverzánsok szállításának — folyamatosságát az ellenünk é: szövetségeseink ellen folytatandc aknamunkára. Kinek néznek bér nünket ezek az urak? Talán ab ban a hiszemben vannak, hogj nekik mindent szabad, és rákény- szeríthetnek bennünket arra hogy saját létérdekeink ellen, a/ általános béke és biztonság érde­kei ellen tegyünk?” — mondotta Hruscsov. Ideje, rég ideje megérteniük az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő po­zíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igazság pe­dig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van. „A nyugati hatalmaknak a né met kérdésben folytatott politiká ját nem a béke, hanem mindé nekelőtt Nyugat-Németország mi litarista és revansvágyó érőinél érdekei határozzák meg. A f< rossz szellem, aki ezt a politiká meghatározza, Adenauer kancel lár.” Hruscsov hangoztatta, hogy i militarista agresszív körök nerr titkolják gyűlöletüket a szovjei állam ellen, annak békeszeretc politikája ellen, majd kijelentet­te: ^Bármilyen érzésekkel visel­tessenek is a szocializmus iránt* mondjanak le arról a reményük­ről, hogy valamikor is rákény- szeríthetik kapitalista rendszerü­ket a szocialista országokra.” Hruscsov így folytatta: „Ma még egyszer megmondhatjuk ne­kik: ne veszítsék el józan eszü­ket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendszerünk ere­jét és szilárdságát. Ismeretes* hogy a múltban ellenségeink nem egyszer próbálkoztak ilyes­mivel, de mindenki tudja, mivel végződtek ezek a próbálkozások.” Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára ismét kijelentet­te, hogy ha a nyugati hatalmak készséget nyilvánítanak a német kérdés rendezésére, akkor a ha­táridők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége. „Akkor nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy december 31-ig aláírjuk a békeszerződést. Nem vagyunk babonás emberek és úgy véljük* hogy a 31-e is, a 13-a is szeren­csés nap lehet. Nem ez, vagy az a nap fon­tos, hanem a kérdés konk­rét és becsületes megoldása.” Készek vagyunk találkozni a nyugati hatalmak képviselőivel* és eszmecserét folytatni velük, hogy előkészítsük termékeny tár­gyalásainkat — mondotta Hrus­csov. — Azonban — hangsúlyoz­ta — a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy tárgyaljunk pusz­tán a tárgyalás kedvéért, hogy a nyugati országok kép­viselői halogassák az európai kérdések békés rendezését. Ha valaki erre építi számításait, tudnia kell előre, hogy azok nem válnak be. „Ez a mi álláspontunk. Ehhez ragaszkodunk, és szilárdan ra­gaszkodunk” — jelentette ki Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára újból hangsúlyoz ta, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nukleáris fegy­verkísérleteket. A burzsoá propaganda által ez­zel kapcsolatban csapott nagy hűhóról és azokról a hangokról szólva, hogy e kísérletek ellenté­tesek az erkölcsi élvekkel, Hrus­csov kijelentette: a háború után az Egyesült Államok egyik kor­mánya, egyik amerikai elnöke sem jelentette ki, hogy Hirosima és Nagaszaki bombázása erkölcs­telen cselekedet volt. Ök az imperialista erkölcsből indulnak ki, amely az erődnek mindent megenged. Úgy vélték, hogy a nukleáris fegyver mono­póliuma lehetővé teszi számukra a világuralom megteremtését. Ám a Szovjetunió — folytatta Hruscsov — rövid idő alatt nagy­hatású termonukleáris fegyvert hozott létre, s ezzel ezen a terü­leten véget ért az Egyesült Álla­mok monopóliuma. Most még Kennedy elnök is kénytelen volt elismerni, az Egyesült Államok »az előtt a nehéz feladat előtt áll, hogy utol kell érnie a Szov­jetuniót ezen a területen.« De míg az Egyesült Államok elnöke — jegyezte meg Hruscsov (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents