Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

7* os Sit 3 zárd ■7íui Könyvtár %Szapessy u.3.sz

A:>CAGYÁR SZÓCIÁLiSTA MUN KAS R.A P .! TOLNÁIM EGY El BI 70 ITS ÁGA' H.. A ..MEGYE’; TAN-ÁCS LAPJA

XI. évfolyam 255. szám

ARA; SO FILLER

,L£R j

Az SZKP XXII. kongresszusa a lenini párt sziklaszilárd egysége, a leijes egyetértés és összeforroitság kongresszusa

N. Sas. Hruscsov beszéde a kongresszus pénteki ülésén

Az SZKP XXII. kongresszusának péntek délelőtti ülése Grigo- rij Abramov elnökletével nyílt meg.

Vlagyimir Kucserenko a Szovjetunió Építészeti Akadémiájának elnöke után Borisz Bescsev közlekedésügyi miniszter többek között elmondotta, hogy ennek az évtizednek a végére a Szovjetunióban 45 000 kilométert tesznek ki a villamosított vasútvonalak.

Mihail Jefremov, a cseljabinsz- ki területi pártbizottság első titkára után Nyikolja Gribacsov író szólalt fel a vitában, utána pedig Ignátyij Novikov, a Szovjetunió villamoserőműépítési minisztere mondott beszédet.

Az SZKP új programja azt a feladatot tűzi ki, hogy biztosítsuk a villanyáram termelésének páratlan • ütemét — mondotta Ig- natyij Novikov, a Szovjetunió villamos erőműépítési minisztere. Emlékeztetett arra, hogy az évi áramtermelést az országban az elkövetkező évtized végére kb 900—1000 milliárd kilowattórára, a második évtized végére (1930- ra) pedig 2700—3000 milliárd kilowattórára kell emelni. A második évtizedben alapjában befejeződik az egész ország villamosítása.

Mint a miniszter elmondotta,

húsz év alatt a Szovjetunióban 130 vízierőművet, 200

nagy hőerőművet, mintegy

260 hőerőmű központot fognak építeni.

A Szovjetunióban jelenleg 62 vízierőmű és 112 hőerőmű épül.

Ignátyij Novikov megállapította: a szovjet energetikusok egyik legnagyobb eredménye az utóbbi időben az volt, hogy egy évvel határidő előtt üzembehelyezték az SZKP XXII. kongresszusáról elnevezett volgai vízierőművet és 2 évvel határidő előtt a kremencsugi vízierőművet Ukrajnában. A szónok viharos taps közepette mondotta el. hogy ma helyezik üzembe a világ legnagyobb kapacitású vízierőművét, a szibériai bratszki vízierőmű első hidroagregátját. A második ugyan ilyen, 225 000 kilowattos agre- gátot novemberben helyezik üzembe.

Borisz Joganszon, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának elnöke után Alekszandr Tvardovszkij író, a Novij Mir című folyóirat szerkesztője, az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időt a szovjet irodalom szellemi megújhodása időszakának nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szovjet irodalom még nem használta ki teljesen azokat a kedvező feltételeket, amelyeket fejlődéséhez a XX. pártkongresz- szus megteremtett.

Mihail Olsanszkij, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere beszédében a földek ésszerűbb kihasználásának módjairól szólt, amelyek lehetővé teszik a mező- gazdasági termények vetéshozamának nagyarányú emelését az ország összes vetésterületén. Megállapította, hogy a mezőgazdasági vezető szervek nemrég végrehajtott átszervezése máris eredményeket hoz,

Alekszandr Kornyejcsuk író, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a világ minden becsületes cm bérc látja: a kommunizmus és a béke elválaszthatatlan fogalmak.

Alekszandr Kornyejcsuk felszólalása után a délelőtti ülésen elnöklő Grigorij Ambramov bejelentette, hogy a vita lezárására irányuló javaslat érkezett a kongresszus elnökéhez! A vitában 70- en szólaltak fel, de 279-én jelentkeztek szólásra.

A kongresszus egyhangúlag elhatározta, hogy beszünteti a vitát.

A gyűlés elnöke bejelentette, hogy a honduraSi, pakisztáni és

thaiföldi kommunista párttól, valamint egész sor más párttól üdvözlet érkezett a kongresszus címére. Az üdvözleteket a pártsajtó közli.

Az SZKP XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén ezután zárszót mondott az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Nyikita Hruscsov.

N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde

Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról.

Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartalma »igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden maradványát, új lapot nyitott pártunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésére.«

Miután Hruscsov megállapította, hogy a XXII. pártkongresszus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista társadalom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emelvényén felszólaló valamennyi küldött

kifejezésre juttatta az új prog ram eredményes megvalósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét, erejük teljes lat- bavctésével ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint

ahogy az első és a má odik program megváló u’.t,

»Programunk ereje és élet' é- pessége a szovjet emberek önfeláldozó munkájában rejlik« — mondotta Hruscsov.

»Most a XXII. kongresszuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált.«

A Központi Bizottság beszámolója és a programtervezet föle! ti vita során, — ’mondotta Hruscsov — felvetődtek a népgazdaságirányítás további tökéletrsré- sének fontos kérdései. A kü’dőltek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását.

A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kom munista és munkáspártjának küldöttségei.

»Kedves vendégeinknek, a szónoki emelvényről elhangzott felszólalásai, valamint a 1 ‘"'véri pártoknak a kongresszushoz intézett üdvözletei viss a ükrö ti a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista- leninista párt helyesli és támogatja pártunk lenini politikáját — mondotta Hruscsov.

A testvérpártok egysége

Nyikita Hruscsov megállapította: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspártjainak vezetői a kongresszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testvérpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állnak.

»A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és ös£Z:forrottságáról.«

Hruscsov kijelentette: »Nyolcvan marxista-leninista párt küldöttségeinek részvétele és felszólalása a XXII. kongresszuson visszatükrözte a nemzetközi kommunista, munkás- és nemzeti szabadságmozgalom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunistáinak törhetetlen ragaszkodását a proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk.«

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hálás köszönetét mondott Guinea, Ghana és Maii független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjainak, bár ezek az országok nem kommunisták, elfogadták a meghívást

és elküldték a kongresszusra képviselőiket. „Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a független afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek.”

Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok sikerei — hatalmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: az imperialisták, akik

megértették ezt, fel akarták tartóztatni a mi gyors előrehaladásunkat. Ezzel magyarázható annak a politikának az agresszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politikájukat nem a béke és az emberek nyugalmának érdekei, hanem a monopolisták nyereséghajhászásá- nak, az imperialisták uralma fenntartásának érdekei határozzák meg.

A német kérdés

Nyikita Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy

ha tovább halogatjuk a második világháború maradványainak kérdésének megoldását Európában, ez a legkomolyabb következményekkel fenyegeti a béke ügyét.

Emlékeztetett, — a nyugati ha talmak —- válaszul a Szovjet unóinak a német békeszerződé megkötésére és a nyugat-berlin helyzet ezen az alapon történ' rendezésére tett javaslatára - nyíltan azzal fenyegetőznek, hog; fegyverhez nyúlnak „háborús fe ,nyégetéseikkel ki akarják kény szérltéhf'azt hogy Nyugat-Ber linben örökre megmaradjanal Amerika, Anglia és Franciaorszái megszállási jogai.”

Hruscsov rámutatott, hogy ; nyugati hatalmak úgy tünteti! fel a dolgot, mintha ezek a jo gok Nyugat-Berlin „szabadsaga nak biztosítása céljából” lenné nek szükségesek számukra.

„Sem a Szovjetunió, sem a Né met Demokratikus Köztársaság sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merénylete Nyugat-Berlin szabadsága ellené Mint Hruscsov rámutatott, í nyugati hatalmak a „szabadságról” beszélnek, de ezen Nyugat Berlin megszállását értik." „Az akarják, hogy mi, mint valam forgalmi rendőrök, biztosítsuk a; ő nyugat berlinbe irányuló szál lításaik — hadianyagok, kémek és diverzánsok szállításának — folyamatosságát az ellenünk é: szövetségeseink ellen folytatandc aknamunkára. Kinek néznek bér nünket ezek az urak? Talán ab ban a hiszemben vannak, hogj nekik mindent szabad, és rákény- szeríthetnek bennünket arra hogy saját létérdekeink ellen, a/ általános béke és biztonság érdekei ellen tegyünk?” — mondotta Hruscsov.

Ideje, rég ideje megérteniük az egyszerű igazságot, hogy

a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igazság pedig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van.

„A nyugati hatalmaknak a né met kérdésben folytatott politiká ját nem a béke, hanem mindé nekelőtt Nyugat-Németország mi litarista és revansvágyó érőinél érdekei határozzák meg. A f< rossz szellem, aki ezt a politiká meghatározza, Adenauer kancel lár.”

Hruscsov hangoztatta, hogy i militarista agresszív körök nerr titkolják gyűlöletüket a szovjei állam ellen, annak békeszeretc politikája ellen, majd kijelentette: ^Bármilyen érzésekkel viseltessenek is a szocializmus iránt* mondjanak le arról a reményükről, hogy valamikor is rákény- szeríthetik kapitalista rendszerüket a szocialista országokra.” Hruscsov így folytatta: „Ma még egyszer megmondhatjuk nekik: ne veszítsék el józan eszüket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendszerünk erejét és szilárdságát. Ismeretes* hogy a múltban ellenségeink nem egyszer próbálkoztak ilyesmivel, de mindenki tudja, mivel végződtek ezek a próbálkozások.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ismét kijelentette, hogy ha a nyugati hatalmak készséget nyilvánítanak a német kérdés rendezésére, akkor a határidők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége. „Akkor nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy december 31-ig aláírjuk a békeszerződést. Nem vagyunk babonás emberek és úgy véljük* hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap lehet.

Nem ez, vagy az a nap fontos, hanem a kérdés konkrét és becsületes megoldása.”

Készek vagyunk találkozni a nyugati hatalmak képviselőivel* és eszmecserét folytatni velük, hogy előkészítsük termékeny tárgyalásainkat — mondotta Hruscsov. — Azonban — hangsúlyozta —

a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy tárgyaljunk pusztán a tárgyalás kedvéért, hogy a nyugati országok képviselői halogassák az európai kérdések békés rendezését.

Ha valaki erre építi számításait, tudnia kell előre, hogy azok nem válnak be.

„Ez a mi álláspontunk. Ehhez ragaszkodunk, és szilárdan ragaszkodunk” — jelentette ki Hruscsov.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára újból hangsúlyoz ta, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nukleáris fegyverkísérleteket.

A burzsoá propaganda által ezzel kapcsolatban csapott nagy hűhóról és azokról a hangokról szólva, hogy e kísérletek ellentétesek az erkölcsi élvekkel, Hruscsov kijelentette: a háború után az Egyesült Államok egyik kormánya, egyik amerikai elnöke sem jelentette ki, hogy Hirosima és Nagaszaki bombázása erkölcstelen cselekedet volt.

Ök az imperialista erkölcsből indulnak ki, amely az erődnek mindent megenged. Úgy vélték, hogy a nukleáris fegyver monopóliuma lehetővé teszi számukra a világuralom megteremtését.

Ám a Szovjetunió — folytatta Hruscsov — rövid idő alatt nagyhatású termonukleáris fegyvert hozott létre, s ezzel ezen a területen véget ért az Egyesült Államok monopóliuma. Most még Kennedy elnök is kénytelen volt elismerni, az Egyesült Államok »az előtt a nehéz feladat előtt áll, hogy utol kell érnie a Szovjetuniót ezen a területen.«

De míg az Egyesült Államok elnöke — jegyezte meg Hruscsov

(Folytatás a 2, oldalon.)