Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-28 / 255. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO

1961. október 88.

ÍV. Sz* Hruscsov beszéde a kongresszus pénteki ülésén

(folytatás az 1.-oldalról.)

— arról beszél, hogy utol Kell érni a Szovjetuniót, addig Rusk külügyminiszter továbbra is »prő- pplitikáif folytatására szólít fel. Kiderül, hogy a jobb kéz nem tudja, n>it qsinál a bal.

A Szovjetunió távol áll attól, hogy bármilyen államra rákényszerítse akaratát és feltételéit — mondottá Hruscsov, majd hozzáfűzte:'

A' Szovjetunió a közvetlen fenyegetéseket és a háború kitörésének veszélyét látva kénytelen volt megtenni a

szükséges intézkedés k t vé deimi képességén k szi á dí- tására. a szovjet nép, a szo- e'aFsta országok egész nagy ’ közösségé nép inek védeimé- re.

Hruscsov hangsúlyozta: a szov- *et tudósok minden lehetőt elkövetnek, hogy a minimumra csökkentsék a nukleáris kísérletek káros következményeit.

“■Kénytelenek vagyunk végrehajtani ezeket a kísérleteket, hiszen az Egyesült Államok:, Anglia, Franciaország és Nyugat-Né- metország imperialistái országaink szocialista.,vívmányainak, sót népeinek a megsemmisítésére készülnek. Nem csupán a légkör megfertőzésének veszélyét idézik fel, hanem emberek millióinak életét is el akarják venni«- -• mondotta Hruscsov., ^ (1 .;

Az SZKP KB első titkára újra felhívta az Egyesült Államok.

Anglia, Franciaország, Nyugat Németország és más országok vezetőinek figyelmét arra, hogy legokosabb, ha felhagynak az »rrd- pol fikával« és a híd gháb rús politikával«. A nemzetközi ügyelt ben a békés együttélés rea.ns.a politikáját kel! folytatni — hangoztatta.

Hz imperializmus lényegének értékelése ma is érvényes

. A különböző társadalmi és politikai: ■ berendezésű államok békéé együttélése korunk igen fontos problémája jelentette ki.

Egyesek. folytatta — támadnak bennünket és azzal a váddal hozakodnak" elő, hogy leegyszerűsítjük, illetőleg enyhén ítéljük meg a nemzetközi helyzetet, amikor hangsúlyozzuk a békés együtt élés szükségességét a jelenlegi körülmények -.között. Azt mondják nekünk, hogy aki a békés együttélést hangsúlyozza, az nem mérlegeli kellően az imperializmus lényegét, sőt. úgymond egyenesen ellentmondásba kerül az imperializmus lenini értékelésével.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy

az imperializmus lényegének lenini értékelése ma is érvényes, Az imperializmus lényege, agresszív jellege nem változott.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy az imperializmus, lehetőségei ma mér nem olyanok, mint osztatlan uralma idején. Most olyan a helyzet, hogy az imperializmus nem diktálhatja mindenkinek a maga akaratát és nem érvényesítheti aftadáltal^nul agresszív politikáját. ;

A világ felosztására, más népek leigázására irányuló imperialista rabló törekvéseknek útját állják a szocialista világrendszer, és elsősorban a Szovjetunió megingathatatlan erői. Ezek az erők korlátozzák az imperialisták farkasétvágyát. Hruscsov hangsúlyozta, hogy

a szocialista világrendszer ereje annyira megnövekedett, mint még soha.

Ez a rendszer a világbéke erős bástyája. A különböző társadalmi rendszerű állámok békés együttélésének elve ka jelenlegi körülmények között életbevágóan fontossá válik.

Ezt csak azok a reménytelen dogmatikusok nem értik meg, akik megtanulták az általános formulákat az imperializmusról, de teljesen elszakadtak az élettől. Ilyen álláspontra helyezkedik továbbra is makacsul Molotov; Ö és a hozzá hasonlók

.- ÍTri*r\u),v* j .j nem .értik meg. a- világhelyzetben történt változásokat, az élet új jelenségeit, az események mögött kullognak, régóta fékké, teherré váltak — mondotta Hruscsov.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ezután kijelentette: „A küldötteknek és a testvérpártok képviselőinek felszólalásai meggyőzőéi) igazolják, hogy pártunk központi bizottsága teljesen helyesen járt el, amikor elvi alapokon állva és nyíltan jelentette a kongresszusnak, hogy a szovjet—albán kapcsolatok nem normálisak.

fiz albán vezetők félnek az igazságtól

Hruscsov megállapította, hogy sajnos nem jártak semmiféle eredménnyel ázok a többszöri kísérletek, amelyek az Albán Munkapárttal való viszony rendezésére irányultak. Pártunk központi bizottsága a lehető legnagyobb türelmet tanúsította és minden tőle telhetőt megtett, hogy jó kap csőlátókat teremtsen az Albán Munkapárttal.

Az Albán Munkapárt vezetői — mondotta Hruscsov — semmiféle eszköztől nem riad nak vissza, csakhogy eltitkolhassák népük előtt az igazságot, eltitkolhassák, mit tesz a mi pártunk, a mi népünk.

Áltíő'nia a szocialista tábor egyet len országa; ahol nem közölték az SZj£P programtervezetének

teljed szíjvegét.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy az álpán vezetők azért titkolják él pártjuk es népük elöl az SZKP programját, mert „úgy félnek az igazságtól, mint a tűz- től."*

Pártunk .programja szentség a m] számunkra, ez a mi ve- zércsillagunk a kommunizmus építésében

<— hangoztatta Hruscsov.

. Ha ők közzétennék programúnk .‘teljes szövegét, akkor az albán dolgozók látnák, mi a rágalom; és mi az igazság, látnák, hogy

pártunk egész tevékenysége, pártunk terve) megegyeznek a népek, köztük a baráti albán nép létérdekeivel

— jelentette ki az SZKP KB első titkára.

Nagy pártunkat —r folytatta Hruscsov — nem egyszer érték elkeseredett és aljas támadások a kommunizmus nyílt és leplezett ellenségei részéről. De nem emlékszünk olyan esetre, hogy bárki is ilyen szédítő gyorsasággal tért volna át az örök barátságot fogadó esküdözésekről a fékevesztett szovjetellenes rágalmazásra, mint ahogyan az albán vezetők tették.

Úgy látszik, ilyen úton akarják előkészíteni a talajt ahhoz, hogv kiérdemeljék magiaknak a jogot az imperialisták adományaihoz. Az imperialisták mindig készek hamis ezüstpénzt fizetni azoknak, akik szakadást idéznek elő ;a kommunisták soraiban. Ám az ezüstpénzek soha és senkinek nem hoztak mást, csak becstelenséget és szégyent.

Hruscsov a továbbiakban kijelentette: osztjuk kínai barátaink aggodalmait, értékeljük az egy- áég megszilárdításáról való gondoskodásukat. Ha a kínai elvtár- ■sak az Albán Munkapárt és a testvórpórtok viszonyának nor malizálására kívánják fordítani erőfeszítéseiket, e feladat megoldását aligha segíthetné elő bárki is jobban, mint ä Kínai Kommunista Párt. Ez valóban hasznára válnék az Albán Munkapártnak és a szocialista országók egész közösségének érdekeit szolgálná.

" Hruscsov ezutárr megállapítottá; hogy az Albán Munkapártban súlyosabb formában ismétlődőit meg mindaz, ami a Szovjetunióban a személyi- kultusz idején volt, majd ezt mondotta:

Ma már senki előtt sem titok, hogy az albán vezetők erőszak és önkény segítségével tartják fenn uralmukat. Albániában mg csak azért üldöznek becsületes embereket, mert síkra mertek szállni a szovjet— albán barátság védelmében. Az albán vezetők; ellenségnek tekintik azt, aki nia kiáll a Szovjetunióval, az SZKF-veL való barátság mellett. ■ ■ t Miért is fordulnak szembe az albán vezetők a XX. pártkongresszus lenini irányvonalával? Azért, mert Shehu és Hodzsa és a többiek számára végetvetne a személyi kultusznak, lényegében véve annyit jelentene, mint lemondani a pártban és az államban betöltött tisztségükről. Persze. ezt jószántukból sohasem fogják megteqni, jelentette ki Hruscsov.

Ám nekünk meggyőződésünk hogy

eljön az idő, amikor az albán kommunisták, az albán nép hallat- mi fogják szavukat, s akkor az albán vezetőknek felelniök kell azért a kárért, amelyet hazájuknak, népüknek, a szo- • I cializmus Albániában való építésének okozlak — folytatta Hruscsov.

: .Ezután kijelentette, hogy az SZKP továbbra is harcolni fog a marxizmus—leninizmustól való minden elhajlás ellen. A párt bírálta és bírálni fogja a jugoszláv revizionizmust, bírálta és bírálni fogja a dogmatizmust és a szek- tánsságot.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kongresszusát teljes joggal nevezhetjük i, a lenini párt sziklaszilárd , egysége, a teljes egyetértés és össze forrottság kongresz- szusának.

Ellenségeinket rettegéssel tölti el soraink erősödő egysége. Arra próbálnak spekulálni, hogy kongresszusunk nagy figyelmet fordított a személyi kultusz káros következményeinek megvitatására, valamint a pártellenes frakciós csoport végleges leleplezésére.

A kommunizmus ellenségeinek Özek az erőlködései hiábavalói;, ezzel semmit sem nyernek.

gyilkolása után kezdődtek. E meg toldásoknak áldozatául estek ismert párt- és állami, valamint katonai vezetők. A helyzet úgy alakult, hogy Szergo Ordzsoni- kidze nem tudott normálisan dolgozni tovább és hogy ne kerüljön összeütközésbe Sztálinnal, s mert arra nem volt hajlandó, hogy Sztálinnal együtt részese legyen a hatalommal való visszaélés felelősségének — öngyilkos lett. Tragikus volt Szvanidze, Sztálin első felesége fivérének sorsa is.

A párt a személyi kultusz feltételei között nem élhetett normális életet. A hatalommal visz- szaélök nem kötelesek beszámolni a pártnak, kikerülnek annak ellenőrzése alól. Ebben rejlik a személyi kultusz legfőbb veszélye.

Az SZKP XXII. kongresszusa — mondotta Hruscsov — elítélte a személyi kultuszt, visszaállította a törvényességet és követelte, hogy szüntessék meg az elkövetett torzításokat. Molotov, Kaga- novics, Malenkov és a többiek pártellenes csoportja minden módon szembehelyezkedett ezekkel az intézkedésekkel.

A frakciósok kísérletet tettek arra, hogy kezükbe ragadják a vezetést és eltérítsék a pártot Lenin útjáról. Előkészítették a leszámolást azokkal, akik a XX. kongresszuson megszabott irányvonalat védelmezték.

A XXII. kongresszus sok küldöttje felháborodással beszélt a pártellenes csoport tagjairól.

Felháborodásuk érthető és indokolt.

Hruscsov Vorosilovról szólva megjegyezte, hogy őt a pártclle- nes csoport a Központi Bizottság elleni harcában használta fel,

Vorosilov elvtárs — mondotta Hruscsov — súlyos hibát követett el, de úgy vélem, hogy vele másképpen kell eljárni, mint a pártellenes csoport többi aktív tagjával, például Molotovval, Kaga- noviccsal, Malenkovval. A frakciósok ellen vívott heves harc folyamatában a Központi Bizottság 1957 júniusi plénumának elején Vorosilov megértette, hogy olyanokkal haladt együtt, akik a párt ellen fordultak, s elítélte a pártellenes csoport cselekedeteit, beismerte hibáit. Ezzel bizonyos fokig segített a Központi Bizottságnak. Nem szabad lebecsülni ezt a lépést, mivel abban az időben ez támogatás volt a pártnak.

Miután Vorosilov kilépett a pártellenes csoportból — folytatta Hruscsov t— segített a Központi Bizottságnak a frakciósok elleni harcban. Nos, erre a jó cselekedetre válaszoljunk mi is ugyanígy és könnyítsük meg helyzetét*

Hruscsov megjegyezte, hogy Vorosilov sok évet megért, sole jót tett a pártért és a népért. Úgy vélem — mondotta — hogy figyelmesen kell megközelítenünk Vorosilov elvtárs ügyét, nagylelkűséget kell tanúsítanunk. Hiszem, hogy őszintén elítéli tetteit és megbánja azokat... Hiszem, hogy Kliment Jefremovics velünk együtt tevékenyen fog harcolni pártunk ügyéért.

Nyikita Hruscsov a továbbiakban kijelentette: a XXII. kongresszus teljes erővel igazolta, hogy a XX. pártka::;r2sszus irányvonala az egyedüli helyes irányvonal. A XXII. kongresszus megerősíti ezt az üdvös irányvonalat.

„H mi nagy erőnk a kollektív vezetésben rejlik”

n személyi kultusz eltorzította a pártélet lenini normáit

Hruscsov megjegyezte, hogy a párt tevékenységének, egye? i délszakaiban, főleg a döntő szakaszokban, a párton bélül különr böző vélemények jelentkezhét'nek. Mi történjék hát azokkal, akik másoktól eltérő véleményükéi hangoztatják? Mi azt valljuk, hogy ilyen esetekben nem megtorlást kell alkalmazni, hanem á meggyőzés és felvilágosítás lenipi módszereit — mondotta.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára a továbbiakban arról szólt, hogyan torzították el

Sztálin személyi kill túszának kö- pijlményei között a pártélet leni- ni normáit. Sztálin a párt- és állami élet normájává tette a pír- ion belüli és a szovjet demokrácia bizonyos korlátozásait, amelyek a belső és külső ellenségek: ellen vívott éles harc idején elkerülhetetlenek. Durván lábbal tiporta a' vezetés lenini elveit, megtűrte az önkényt és a hatalommal való visszaélést.

Hruscsov, rámutatott, hogy a

tömeges megtorlások Kirov megHruscsov megemlítette továbbá, hogy sok kongresszusi felszólalásban, meg aztán gyakran a sajtóban is, amikor az SZKP Központi Bizottságának tevékenységéről beszélnek, különös nyomatékkai hangsúlyozzák, az ő, Hruscsov személyét, kiemelik a párt és a kormány legfontosabb intézkedéseinek végrehajtásában betöltött szerepét.

Tudom, hogy jószándék vezeti ezeket az elvtársakat — mondotta Hruscsov —, de legyen szabad teljes erővel aláhúznom, hogy mindaz, amit rólam mondanak, ami lenini pártunk központi bizotságát, a központi bizottság elnökségét .illeti, mivel

egyetlen nagyszabású intézkedést, egyetlen felelősségteljes cselekedetet sem hajtanak végre nálunk valakinek a sze mélyes utasítására, mindez kollektív eszmecsere, kollektív határozat eredménye.

A mi nagy erőnk, a kollektív vezetésben, valamennyi elvi kérdés testületi megoldásában rejlik.

A marxista—leninisták erélyesen síkraszállnak a személyi kul túsz minden visszataszító jelensége ellen, de mindig elismerték és el fogják ismerni a vezetők tekintélyét.

Helytelen lenne azonban — állapította meg Hruscsov — külön venni ezt vagy azt a vezetőt, valamiféleképpen. különválasztani a vezető kollektíváról és mértéktelenül magasztalni. Ez ellentmond a marxizmus—leninizmus elveinek.

Az igazi marxista—leninistáknak mélységesen idegen mind az öndicséret, .mind pedig egyes vezetők szerepének különleges hang súlyozása, mértéktelen felnagyítása. . Egyszerűen sértő számunkra, ha valaki tolakodóan megpróbálja kti'önválasztani, elszigetelni őket az elvtársak vezető testületétől. -— - - ■

Hr ük és óv beszéde befejező részében kijelentette:

a páll első és második programját sikeresen végrehajtottuk.

Most nagy harcunk harmadikszakaszába léptünk. A lenini párt harmadik programját:

a kommunizmus építésének programját fogadjuk el

— mondotta Hruscsov.

Hangsúlyozta: a szocialista

gazdaság annyi erőt gyűjtött, akkora energiája van, hogy az eddig elért magaslatokról nyíltan békés gazdasági versenyre hívhatjuk ki a kapitalizmus leghatalmasabb országát, az Amerikai Egyesült Államokat.

A két ideológia harca jelenleg egészen más jelegű, mint a marxizmus hajnalán volt — mondotta Hruscsov. A tudományos szocializmus eszméi tömegeket hódítottak meg és hatalmas anya gi erővé váltak. A szocializmus ma már nemcsak eszmeként jelentkezik, amelynek megvalósítása érdekében a párt harcra szólította a dolgozókat; a szocializmus realitássá lett.

A szocializmus nem a jövőben, hanem már ma hatalmas anyagi és szellemi javakat biztosít azoknak a népeknek, amelyek az új élet építésének útjára léptek.

A szocialista országok példája egyre nagyobb vonzóerőt gyakorol a világ dolgozóira. Egyre szélesebben és mélyebben terjednek el' a kommunizmus eszméi, az emberek, millióit serkentik történelmi alkotómunkára.

Hruscsov rámutatott, hogy a kommunizmus felé való egyre erőteljesebb és gyorsuló haladás elsöpri mindazt, ami akadályt jelent a dicső célhoz — a legigazságosabb társadalom felépítéséhez — vezető úton.

Végül hangsúlyozta, minden szükséges megvan ahhoz, hogy a párt harmadik programja teljesedjék,