Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-27 / 254. szám
1061, október 27. TOLNA MEG VEI NÉPÚJSÁG 3 1962 szeptember Möl 23-ig rendezik meg a 64. Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt 1962 január 31-ig lehet jelentkezni a kiállításon való részvételre A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár 1962. szeptember 1. és 23. között kerül megrendezésre Budapesten. A kiállításon részt vehetnek a mezőgazdaság valamelyik ágában kiváló eredményt elérő állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságok, mezőgazdasági gépállomások, kutatóintézetek, vállalatok és intézmények, mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szak- szövetkezetek, mezőgazdasági termelő és szakcsoportok, társulások, valamint azok dolgozói, tagjai, továbbá az egyéni termelők és tenyésztők. Részt vehetnek a kiá.lításon olyan ipari üzemek, vállalatok és személyek is, akik a mezőgazdasági termelést elősegítő új eljárásokat, módszereket, gépeket, eszközöket dolgoztak ki, hoztak létre, és azok alkalmazása eredményesnek bizonyult. A kiállításra való jelentkezés határideje 1962. január 31. A kiállításon való részvétel feltételei és jelentkezési lapjai a következő szerveknél igényelhetők: az állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságok, gépállomások, kutatóintézetek, egyéb állami vállalatok és intézmények közvetlen felügyeleti szervüknél, a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek, mező- gazdasági termelői szakcsoportok és társulások, a járási vagy a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainál, az egyéni termelők és tenyésztők a helyi tanács végrehajtó bizottságánál mezőgazdasági szakigazgatási szervénél. A kiállításon bemutatásra kerülő legkiválóbb üzemi, termelési, tenyésztési és kutatási eredmények, valamint a gyakorlatban bevált új és az eddigieknél gazdaságosabbnak bizonyult eljárások, módszerek és technikai eszközök kitüntetésben és díjazásban részesülnek. A kiállítás részvevői szállítási, valamint utazási kedvezményt kapnak. Teljesítette hízóértékesítési tervét a Dalmandi Állami Gazdaság A Dalmandi Állami Gazdaság igyekszik teljesíteni a népgazdasági terv reá eső részét, vagyis több terményt, húst adni a népgazdaságnak, az ország lakosságának. Hízóértékesítési tervét a gazdaság október 20-ra teljesítette. Az év végéig még tíz százalékkal túlteljesíti hízottsertés értékesítési tervét. A száraz időjárás és a nehéz tálajmüvelés mellett is jól halad a gazdaság az őszi munkákkal Október 20-ig 1930 holdon vetették el a búzát, a tervezett 2405 hold vetésterületből. A már elvetett területen megkezdték a műtrágyázást is. Az őszi vetések idő beni elvégzéséhez hozzájárul az is, hogy a gazdaság bevezette a két műszakot. A kukoricatörés is befejezéshez közeledik. A kukoricaterület 89 százalékán végezték el a törést október 20-ig. Közel félmillió forint községfejlesztésre költségvetésből Alsónánán Az idei évben különösen sok létesítménnyel gazdagodott Alsó- nána község, mégpedig a költség- vetésből. A közsé'fejlesztési alap egészet ugyanis jóformán teljesen a járdásításra fordították A költségvetésből számos régi, használhatatlan épületet újítottak fel az idén. így épült egy iskola- igazgatói lakás, mintegy 170 000 forintos költséggel. Közel 50 000 forintot költöttek a pártszékház rendbehozására is. A romok eltakarításánál számos társadalmi munkás is segédkezett. Az itt léő maga is azt mondta: ez nem rang, ez felelősség. De emberi értékei máris nyilvánvalóak voltak Géza előtt. Még amit az este rosszallt: azt, hogy Imre bácsi megkorholta kissé, még ezt is a javára tudta most. Hiszen ahhoz bátorság, emberség, gerincesség kell, hogy valaki azon melegében megkritizálja jótevőjét. Bizonyos, hogy ennek az embernek nincs hazugság és képmutatás a szívében. Akkor pedig tiszta ember. Csak az az egy nem akart Géza fejébe férni, miért ellenzi Imre bácsi, hogy ő megtáncoltassa ezeket a gazembereket? Miért? Tán féltékeny volna? Eh, ez ostobaság — kergette magától távol a valóban bizarr gondolatot. Jó, el kell ismerni — töprengett —, józan és logikus érv az, hogy a szervezett, egységes harc eredményesebb, célravezetőbb, mint a szétforgácsolt, egyéni hősiesség. De vajon a kettő ellentmond-e egymásnak? Egyelőre nem tudott zöldágra vergődni e kérdések felett. Hanem azt kezdte firtatni, mégpedig könyörtelen őszinteséggé1, hogy vajon milyen indítékokat tudna ő felhozni saját álláspontjának védelmére? Mivel is matesített kis terem jelentősen tehermentesíti a kultúrotthont. A befejezési munkák folynak a 100 ezer forintos költséggel felújított tűzoltószertár építésénél is. Itt a helyi tűzoltók végeztek 27 napi társadalmi munkát. Egy 60 férőhelyes iskolai napközis terem létesítése is közel 20 ezer forintba került. Folyik a helyi pékség felújítása is, mintegy 50 000 forintos költséggel. A kultúrotthonra 45 ezer forintot költenek. Itt kap helyet még ebben az évben a KTSZ-szervezet is. gyarázza meg elhatározását Imre bácsinak? S akkor Géza rádöbbent, hogy ő egy kicsit csakugyan hős szeretne lenni. Hős? És ki előtt? — faggatta önmagát kíméletlenül. — Hát magam írlőtt! — próbált kapásból, s önérzetesen válaszolni a kérdésre. Megfogadtam, hogy sok mindent törlesz- tek és jóváteszek ... Meg kell tennem, hogy megállhassak önmagam előtt! Ez szép lenne és nemes eltökéltség — incselkedett vele a gondolat. De ... Hát igen, az apám előtt is szeretnék hős lenni. Mennyire örülne a derék öreg, s hányszor elmondogatná: mi lett az én szobatudós fiamból... Hát mégis! És . .. Anna. Most vallotta be először önmagának, hogy tetszik neki ez a lány. Talán már több is ez, mint gyöngéd vonzalom. Anna pedig bátor lány. Hős lány. Szelíd és fiatal, mégis harcos, edzett és tapasztalt. Igen, és mi van ebben rossz? Én ennek a bátor és harcos Annának imponálni akarok! Ebből nem engedek. Ejnye, hogyan is kezdődött ez? Anna eleinte gyanakvó volt, jó, A% állattenyésztés előtt álló legfontosabb feladatokról tanácskozik a termelőszövetkezeti állattenyésztők táj értekezlete Amint azt lapunkban is hírül adtuk, a termelőszövetkezetek növénytermesztési brigádvezetőinek jól sikerült tájértekezleteihez hasonlóan a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezeti állattenyésztőket is tájértekezletre hívta össze. Szerdán Tamásiban tartottak ilyen értekezletet, amelyen Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott beszámolót és megjelent a megyei pártbizottság képviseletében Berecz László elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa. A tamási értekezleten összejött mezőgazdasági vezetők, szakemberek, termelőszövetkezeti jőillattenyésztök, brigádvezetők dön tőén az állatok téli takarmányozásának jó megszervezéséről tanácskoztak. Főként ezzel joglalkozott Szűcs Lajos elvtárs előadása is. , , Szűcs elvtárs beszéde elején ismertette a második ötéves terv főbb célkitűzéseit lásával sok veszteséget tudunk megelőzni. Takarékoskodni kell az istállóban is. A minimálisra a mezőgazdaság fejlesztésében. Az országos adatok mellett megyei adatokat is ismertetett, mind a növénytermelés, mind pedig az állattenyésztés területén. Az állattenyésztés előtt álló feladatok ismertetésénél hangsúlyozta az előadó, hogy a számszerű fejlesztés mellett elsősorban az állomány minőségének megjavítását, termőképességének jobb kihasználását kell megvalósítani. — Az egy tehénre eső tejtermelést az 1960. évi 2190 literről 1965-ig 2520 literre, a tojáshoza- mot évi 84-ről 102-re,a gyapjúhoza mot 4,18 kilóról 4,50 kilóra kell emelni — mondotta. A többlet-termés eredményeként növekszik majd az áruértékesítés mennyisége is, a lakosság jobb ellátásának érdekében. A növénytermelésből Öt év múlva 70—75 százalékkal, az állattenyésztésből 45 százalékkal több árut kell felvásárolni. — Ahhoz, hogy a kitűzött terveket teljesíteni tudjuk, legfontosabb feladat most az állatte- nyésztésben az átteleltetés jó megszervezése — hangsúlyozta Szűcs elvtárs. majd ismertette az átteleltetés fő kérdését, a takarmányhelyzetet. Elmondotta, hogy a silókukoricából mutatkozó kiesést a kukoricaszár lesilózásával kell sürgősen pótolni. Súlyos hibának minősítette azt, hogy több tsz elhanyagolta a sarjukaszálí'sv, így sok takarmány veszett kárba. Felhívta a figyelmet a rétok és legelők megjavítására, az őszi árpa után zöld napraforgó termelésére, amely sokat segíthet a jövő évben a takarmányozási gondokon. Külön hangsúlyozta Szűcs elvtárs a takarékosságot. A szénakazlak jó bcfödcsóvd, a szalmafélék és a pelyva gondos tároez érthető. De egy kissé még most is az.És van ebben a gyanakvásban, tétova bizalmatlanságban egy kis fölényérzet is: a bátor, harcos ember fölényérzete azokkal szemben, akik nem vállalnak akkora kockázatot, és nem viszik a bőrüket a vásárra naponta háromszor. De Annának meg kell tudnia, hogy én sem félek az árnyékomtól. Bebizonyítom egyszer, kétszer, tízszer. És akkor majd Anna ... fel tud nézni rám ... Ezzel a gondolattal s ezzel az eltökéltséggel aludt el. Már fél- szunnyadtában hős lovaggá emelkedett, és elnyerte Anna tündér- szép szerelmét... Másnap, mire felkeltek, Gulyás bácsi asztalt terített mind- annyiuknak. Jó étvággyal falatoztak. Géza jókedvű volt. — Minden rendben, Imre bácsi! — közölte vidáman. — Telefonon beszéltem Hévízzel. — Nofene — kapta fel a fejét Imre bácsi. — Ilyen korán? — Igen, azért hívtam fel az öregeket hajnal előtt két héttel, mert gondoltam, hegy ilyenkor még csak Francisco lesz talpon. Nem is tévedtem. S amit ő mondott, nekem elég. (Folytatjuk.) kell csökkenteni a hulladékot, hogy ezzel a költséggazdálkodást is megjavítsuk. Az előadó javasolta, hogy minden tsz-ben jelöljenek ki szérüfelelőst, aki a szérű rend- bentartásáról, és a takarmányok kiadásáról gondoskodik. Hangsúlyozta a kukoricaszár időben történő levágását és besilózását, vagy gondos tárolását, hogy fel lehessen használi takarmányozás céljára. Javasolta, hogy a legeltetési lehetőségeket tarlókon és réteken a legmesszebbm'”-őkig használjuk ki és a lucerna, lóhere szénáját és szalmáját darálva etessük. Nagy teret szentelt az előadás az állategészségügyi problémák elemzésének« Főleg az épületek tejesítésével, az állattenyésztők felelősségével, az állattenyésztési brigádvezetők és az állatorvosok kapcsolatával foglalkozott. Szűcs Lajos elvtárs előadása után eleven vita bontakozott ki. Újvári Miklós. a tamási Vörös Szikra Tsz főállattenyésztője a tsz-ek rejtett tartalékairól, és azok jó kihasználásáról beszélt a takarmányozással kapcsolatban. Elmondotta például, hogy a nö- vendékmarhákat mindaddig legel tetik, amíg az időjárás ezt lehetővé teszi, így sok takarmányt tudnak megtakarítani. Bejelentette Újvári elvtárs. hogy a Vörös Szikra Tsz állatten--óí.7*ői esafakoznak a íamá.si Uj Élet Tsz versenyfelhívásához, amely az állatok példás átteleltetését tűzte ki célul. Kovács Tivadar, a tamási Széchenyi Tsz fóál lattenyésztője Is elfogadta az Uj Élet Tsz verseny- felhívását. Felszólalásában hangsúlyozta : jövedelmezőbbé kell tenni az állattenyésztést azáltal, hogy emeljük az állattenyésztési hozamokat. Beszélt a sertés önetetők kedvező tapasztalatairól: alkalmazásukkal elkerülhető a gyomor- és bélgyulladás. Patonai István, a tamási járás főállatorvosa felszólalásában a téliesítés- sel és állategészségügyi problémákkal, Péti József, a tamási Uj Élet Tsz elnöke a téli jó takarmányozás jelentőségével foglalko zott. — Mi a télen is állattenyésztők akarunk maradni és nem átteleltetők — mondotta Péti József. — Nem akarjuk, hogy tavaszra csökkenjen állataink súlya. Felszólalt a vitában Berecz László elvtárs is, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának munkatársa. Felszólalásában elemezte a termelőszövetkezeti állattenyésztés mai helyzetét, a fejlődés perspektíváját. Megállapította, hogy az állatlétszám a tsz-ekben stabilizálódott, a fejlődéshez megteremtetek szövetkezeti gazdaságaink az alapot és a további fejlesztés tervei reálisak, teljesíthetők. Hangsúlyozta, hogy a fejlődéshez a legújabb zoOtechnikai módszerek széleskörű alkalmazása« az állattenyésztők szakmai színvonalának emelése szükséges. Az állattenyésztőkre vár az a szép feladat, hogy valóra váltsák a második ötéves terv lelkesítő irányszámait — fejezte be felszólalását Bereez László. A tamási értekezlet hasznos volt, a résztvevők alaposan megtárgyalták a legfontosabb feladatokat és kicserélték nézeteiket, tapasztalataikat. Szombaton Tolnán tartanak hasonló tájértekezletet a termelőszövetkezeti állattenyésztők részére. Öfvenöt százalékkal több gyümölcs, 30 százalékkal több bor Nagyarányú gyümölcs- és szőlőt elépítések az ötéves terv időszakában A második ötéves terv a növénytermesztés számára 24 százalékos növekedést ír elő. A növénytermesztés ágazatai közül leggyorsabban a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlődik, s ezzel részesedése a mezőgazdaság egész termelésében a tavalyi 8,9 százalékról 9,9 százalékra nő. 1965-ben a magyar mezőgazdaság 55 százalékkal több gyümölcsöt termel, mint 1960-ban. Az össztermelés növekedésében jelentős szerepe lesz a hozamok emelkedésének. Gyümölcsöseinkben és szőlőinkben széles körben elterjednek a korszerű nagyüzemi módszerek, amelyek termelékenyebbé teszik a munkát, biztonságosabbá a termést. A mennyiség növelésében, a minőség javításában nagy szerepe lesz a növényvédelemnek: minden 150—200 hold szőlőre és gyümölcsösre jut majd egy nagyteljesítményű permetező-porozógép. A legutóbbi évek sikeres kísérletei alapján 1965-ben már húszezer holdnyi szőlő és gyümölcsös — főként alma — kap mesterséges csapadékot. Meghonosodnak a kertészetekben az eddig alig ismert gépek is. A szőlőművelés gépesítésére többféle konstrukcióval foglalkoznak. A következő években jelentősen előrehalad a nagyüzemi szőlőfeldolgozás is. 1965-ben mintegy 30 százalékkal több bort termelünk, mint tavaly, s ehhez több nagy kapacitású, gépesített pincészet épül. Az első komplett hazai gyártmányú szőlőfeldolgozó gépsort az idei szüretnél már kipróbálták, s rövidesen megkezdik több berendezés gyártását. A második ötéves terv fontos feladata a következő időszakok szőlő- és gyümölcstermesztésének megalapozása, öt év alatt 110 000 holdon telepítenek üzemi gyümölcsöst, így ezeknek a területe csaknem megkétszereződik. Elsősorban ott telepítenek, ahol lehetőség van legalább 100—150 holdas gyümölcsös kialakítására, mert ekkora terület kell ahhoz, hogy az üzem gazdaságosan alkalmazhasson gyümölcstermesztő szakembert és speciális gépeket. A gyümölcsfa-állományban nő az értékesebb és jobban értékesíthető gyümölcsfélék aránya. Ezt az alapelvet szem előtt tartva a kajszibarack-telepítés részesedése az össztelepítésből 16—18, a cseresznyéé és a meggyé 14— 16, a bogyósoké pedig 13—13 százalék. A második ötéves terv időjén kerül sor az eddigi legnagyobb szőlő-rekonstrukcióra, 70—80 ezer hold betelepítésével. Ennek ellenére a tényleges szőlőterület lényegében változatlan marad, mert sok öreg, már alig termő tőkét vágnak ki. A telepítések legnagyobb része a történelmi borvidékekre kerül,- hetvenöt százaléka homokra, huszonöt százaléké hegy- és dombvidékre: Tokajba, Badacsonyba, Somló és Szekszárd vidékére. Igen nagy mértékben bővül, a mostaninak mintegy ?.5 szeresére a csemegeszőlő-terület.
