Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 1961. október 27. H Biztonsági Tanács felvéteire ajániotta a Mongol Népköztársaságot és Mauritániát New York (MTI). Az MTI New pfork-i tudósítója jelenti: Hosszú, 15 éves harc után vég­re megoldódott a Mongol Nép- köztársaság ENSZ-tagságának kérdése.. A Biztonsági Tanács szerda délutáni ülésén felvételre ajánlotta a Mongol Népköztársa­ságot és Mauritániát. Zorin, a Szovjetunió képviselő­je hangoztatta, hogy a Mongol Népköztársaság a világ egyik legrégibb országa. Zorin rámutatott, hogy a Mon­gol Népköztársaság függetlensé­gének első: negyven éve alatt el­maradt országból fejlett agrár­ipari országgá vált. Mongólia bé­kepolitikát'folytat és már rég fel kellett volna venni a világszerve­zetbe. A szovjet küldött hang- goztátta, hogy ha a Mongol Nép- köztársaságot felveszik a ENSZ- be; a Szovjetunió nem fogja el­lenezni Mauritania felvételét sem-. ■*. Libéria küldötte felszólalásá­ban hangoztatta, hogy Libéria is az ENSZ egyetemessége mellett van, és semmi okot nem lát arra, hogy a Mongol Népköztársaságot né vegyék fel a világszervezet tagjai sorába. Libéria tehát a Mongol Népköztársaság felvételé­re szavaz, s hasonlóképpen jár el Mauritania tagfelvétele kérdésé­ben is. A csangkajsekista-klikk képvi­selője a legkülönbözőbb rágal­makkal illette a Mongol Népköz­társaságot és a Szovjetuniót, majd közölte, hogy mivel Mauri­tániának az ENSZ tagjai sorába kell jutnia, s az ő kormányát felkérték, hogy ne akadályozza meg Mauritánia tagfelvételét, küldöttsége tehát nem vesz részt a szavazásban. Az Egyesült Államok megbí­zottja kijelentette, hogy Amerika támogatja Mauritánia felvételét és nem akadályozza meg a Mon­gol Népköztársaság felvételét sem. A közgyűlés tavaly április­ban — mondotta az amerikai de­legátus — úgy találta, ho«v Mongóliát fel lehet venni a vi­lágszervezetbe. Az Egyesült Ál­lamok elfogadja ezt a döntést és tartózkodik majd a szavazástól. Az Egyesült Arab Köztársaság küldötte támogatta a Mongol Népköztársaság felvételét, mert — mint mondotta ez az ország megfelel az alapokmány előírá­sainak. Mauritánia tagfelvétele kérdésében viszont az EAK tar­tózkodni fog a szavazástól. Franciaország képviselője le­szögezte, hogy természetesen tá­mogatja Mauritánia felvételét, de a Mongol Népköztársaság felvé­tele mellett is szavaz, mert nem lát semmi okot arra, hogy Mon­góliát ne vegyék fel a világszer­vezetbe. Hasonló értelemben szólalt fel Nagy-Britannia delegátusa. Ceylon, Ecuador, Chile , és Tö­rökország képviselőinek felszó­lalása után a Biztonsági Tanács szavazott a Mongol Népköztársa­ság tagfelvételi kérelme tárgyá­ban. A tanács az Egyesült Államok képviselőjének tartózkodása mel­lett egyhangúlag megszavazta, hogy javasolja a Mongol Népköz­társaság tagfelvételét az ENSZ- be. A csangkajsekista-klikk kép­viselője nem vett részt a szava­zásban. A Biztonsági Tanács ezután Mauritánia kérdésében szavazott A Biztonsági Tanács a Szovjet­unió tartózkodása és a Egyesült Arab Köztársaság ellenszavazata mellett felvételre ajánlotta Mauri­tániát a világszervezetbe. A Mongol Népköztársaság ENSZ-tagsága Csütörtököt mondott Clay tábornok látványos „akciója" Berlin (MTI). Az MTI berlini I és egy BC—6—1 típusú nehéz- tudósítója jelenti: I páncélos. A Friedrichstrassé kö­Szómbat esté- óta ismét igazi----*- -------““ » frontyáros« hangulat uralkodik Nyugat-Berlinben. Lucius D. Clay tábornok, Kennedy elnök szemé­lyi megbízottja elérkezettnek lát ja az időt, hogy »akcióba« lépjen. Most mjnden igyekezete arra irá­nyul, .hogy lefújja a port a négy­hatalmi státusról, amelyet éppen áz amerikaiak dobtak sutba, ami­kor létrehozták a Német Szövet­ségi Köztársaságot és külön pénz­nemet vezettek be Nyugat-Ber­linben. Mint szerdán egy ameri­kai szóvivő hangoztatta: Clay tá­bornok most »ki akarja erősza­kolni, hogy szovjet páncélosok vonuljanak a berlini határhoz, mert ha ez megtörténik, akkor ez azt jelenti, hogy továbbra is ér­vényben van Berlin négyhatalmi státusa.« Szerdán délelőtt futótűzként terjedt el a hír Nyugat-Berlin- ben, hogy »délután sor kerül az amerikai akcióra«. A déli lapok és á délutáni bulvárlapok harso­gó címek alatt valóságos hadije­lentéseket közöltek. »Az ameri- kaiák ültimátumot küldtek a né­pi rendőrségnek« — hangzott a Der Abend címe. Ugyanezzel az első oldalas főcímmel jelent meg a Nacht-Depesche is, az alcíme pedig így ijesztgette az amúgy is nyugtalan nyugat-berlinieket: »Az övezeti határnál igen komoly a helyzet.« A Der Kurier címe már megmutatta Clay igazi szándé­kát: »Az amerikaiak nem tűrik, hogy a népi rendőrség ellenőriz­zen a határnál.« A bulvárlapok és a két nyu­gat-berlini rádióállomás híradá­sai felcsigázták az emberek kí­váncsiságát és délelőtt 10 órakor már hatalmas tömeg verődött ösz- sze á Friedrichstrasse és a Koch­st rasse kereszteződésénél, ahon­nan csupán néhány méterre van áz NDK államhatára. A sarokház elsőemeleti erkélyein és az abla­kokban amerikai, angol, francia és nyugatnémet filmoperatőrök várták a fejleményeket. Tíz óra tíz perckor elhúzott az átkelőhely - felett egy amerikai helikop.ter, majd nagy dübörgés Sei feltűnt három BC *-10 típusú i le »akció«. zepén felhúzták az amerikai zász­lót. A páncélosokat állig felfegy­verzett katonákkal zsúfolt jeepek követték. A katonák rohamsisa­kot és golyóálló mellényt visel­tek. A látványos felvonulás után közölték a külföldi újságírók cso­portjával, hogy »az; amerikaiak valóban ultimátumot küldtek a népi rendőrséghez«. Amennyiben délután 3 óráig nem közlik az amerikaiakkal, hogy a jövőben minden ellenőrzés nélkül tovább engedik Kelet-Berlinbe az ame­rikai misszió, illetve az amerikai csapatok rendszámtáblájával el­látott gépkocsikon utazó polgári ruhás személyeket, akkor délután 3 órakor »megindulnak az ame­rikai páncélosok és elsöprik a be­tonfalat.« Délután két órakor már két amerikai helikopter körözött nem csak az átkelőhely fölött, de át­merészkedett a dembkratikus Bér lin fölé is. A két helikopter meg­figyelőinek az volt a feladatuk, hogy jelentsék rádión, ha valahol páncélosokat látnak felvonulni az átkelőhely irányába. Erre azon ban hiába vártak. Az NDK ha­tárrendőrei a legnagyobb nyuga­lommal végezték az ellenőrzést, nem reagáltak az újabb provoká­cióra. Három óra előtt Nyugat-Berlin felől elindult két »US Army« fel­iratú zöldesszürke autóbusz, ame­lyekben polgári ruhás személyek ültek. Az NDK határrendőrei ud­variasan, de igen határozottan feltartóztatták az autóbuszokat és mint eddig is, igazolásra szólí­tották fel az utasokat. Tíz perccel később egy jeepen átjött az amerikai katonai rend­őrség egy tisztje, rövid ideig tár­gyalt az NDK határrendőrségé­nek tisztjével, majd visszatért Nyugat-Berlinbe. Újabb tíz perc telt el, amikor ismét feltűnt a katonai jeep, a tiszt kiszállt és utasította a két autóbusz vezető­jét, hogy forduljanak vissza. így végződött tehát a szerda 'ólutánra beharangozott Clay-fé­Távol—Keleten járt magyar parlamenti kül­döttség Moszkvában Moszkva (MTI): A távol-keleti szocialista országokban járt ma­gyar parlamenti küldöttség Vass Istvánnénak, az országgyűlés al- elnökének vezetésével, úton Phen janból hazafelé, Moszkvába ér­kezett. A magyar parlamenti küldött­ség csütörtökön délelőtt látoga­tást tett a Szovjetunió Legfelső tanácsának elnökségében, ahol Lobanov, a Szövetségi Tanács elnöke fogadta tagjait. A magyar vendégek egynapos moszkvai tartózkodásuk ideje alatt megtekintették a Szovjetunió népgazdasági eredményeit ismer­tető kiállítást, majd este az Ope­raház előadásán vettek részt. Megbénult a forgásom Franciaországban •' íj: Párizs (MTI). A közlekedési al­kalmazottak általános sztrájkja megbénította a forgalmat Párizs­ban. A vasutasok, az autóbusz­sofőrök és a párizsi metro dol­gozóinak csütörtökre meghirde­tett sztrájkja — az első reggeli jelentések szerint — csaknem száz százalékos sikerrel járt. Csü­törtökön hajnali négy óra óta a vonatok az állomásokon veszte­gelnek. Csupán néhány nagy nem zetközi vonalon indultak el a sze­relvények. Párizsban nem közle­kedik a metro és leálltak az au­tóbuszjáratok, s nemcsak a fővá­rosban, hanem más nagyvárosok­ban is. Az a kísérlet, hogy egyes helyeken katonai gépkocsikkal bonyolítsák le a közlekedést, hiá­bavalónak bizonyult. Franciaor­szág forgalma gyakorlatilag meg­bénult. a Biztonsági Tanács szavazása után végre megoldódott. Tizen­öt éves harc előzte meg Mon­gólia felvételét, tizenöt eszten­dőn keresztül harcolt a Szov­jetunió, a szocialista országok és velük együtt számos béke­szerető ország, hogy a mongol nép elfoglalhassa méltó helyét a világszervezetben. Mongólia a világ egyik leg­régibb országa, hatalmas törté­nelme, sok évszázados kultúrá­ja van. Az egykori roppant bi­rodalom helyén negyven évvél ezelőtt jött létre az a Mongol Népköztársaság, amely a szo­cializmus útjára lépett, gyors iramban fejlesztette iparát és mezőgazdaságát, s a négy év­tized elegendő volt ahhoz, hogy fejlett, jómódú országgá vál­jék. A Mongol Népköztársaságot mindenféle koholt ürügyekkel eddig elütötték attól a termé­szetes jogától, hogy helyet fog­lalhasson az Egyesült Nemze­tek Szervezetében. Ez nemcsak a mongol nép jogainak csorbí­tását jelentette, hanem a vi­lágszervezet tekintélyének csőit kenését is maga után vonta, mert a világszervezet mindad­dig nem töltheti be hivatását, mindaddig nem lehet az egész világot átfogó intézmény, amíg politikai és gazdasági megfon­tolásokból egyes országokat ki­zárnak tagjai sorából. A Mongol Népköztársaság ENSZ-tagságának elismerése éppen ezért azt is jelenti, hogy a világszervezet közelebb ju­tott azokhoz a nemes eszmék­hez, amelyek létrehozták. Az elmúlt években számos új or­szág kapcsolódhatott bele az ENSZ munkájába, s tágjainak száma ma már a százat meg­haladja. Most, ha megkésve is, a Mongol Népköztársaság is el­foglalhatta méltó helyét a vi­lágszervezetben, Mauritániával együtt, ez azonban még nem jelenti azt, hogy az ENSZ va­lóban a világ népeinek fóru­ma. Mert mind sürgetőbben merül fel a kérdés: meddig kell várnia a Kínai Népköztár­saságnak, hogy képviselői he­lyet foglalhassanak a szerve­zetben, s meddig tűrik meg a csangkajsekista-klikk bábjait, akik semmilyen országot, sem­milyen népet nem képviselnek, s nem is képviselhetnek. Az ENSZ a világ valamennyi népének fóruma, s az a tény, hogy tizenöt esztendős harc után a Mongol Népköztársaság is a világszervezet tagja lett, kétségtelen előrehaladást mu­tat. Azok a manőverek, ame­lyeket egyes imperialista ha­talmak folytattak eddig Mon­gólia ellen, kudarcba fullad­tak, s az ENSZ ezzel újabb lé­pést tett afelé, hogy összefog­hassa a földkerekség minden népét. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a több mint 600 milliós kínai nép még mindig nem tagja a világ- szervezetnek, s helyét a csang­kajsekista-klikk bitorolja. Magyar francia kulturális megállapodást írtak alá Párizsban Párizs (MTI): Párizsban a Quai d'Orsay palotájában szerdán ma­gyar—francia kormányközi meg­állapodást írtak alá, amely sza­bályozza a két ország kulturális capcsolatait és meghatározza az 1962. évi kulturális együttműkö­dés tervét. Vincze József, a Ma­gyar Népköztársaság párizsi kö­vete a megállapodás ünnepélyes aláírása után ebédet adott a ma­gyar és a francia küldöttség tisz­teletére. — Az 1962-re kidolgozottá terv­megállapodás legfontosabb pont­jai közé tartozik, hogy a Sorbon- ne-on magyar, a budapesti Eötvös Lóránd tudományegyetemen pe­dig francia lektorátus létesül. Ezenkívül sor kerül tanárok, egye temi hallgatók cseréjére is. A művészet és irodalom kölcsönös megismerését művészegyüttesek és szólisták vendégszereplésé­vel, ünnepi filmbemutatók ren­dezésével, a könyvkiadók együtt­működésével támogatósával, mű­fordítók tanulmányútjaival te­szik lehetővé. A jövő év folya­mán a Magyar Rádió és Televí­zió külön egyezményt köt a Francia Rádió és Televíziós Tár­sasággal. A két ország közötti tu­dományos együttműködést a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a Centre National de Recherhes Scientifiques e napokban Buda­pesten kötött egyezménye szabá­lyozza, amely a megállapodás szerves részét képezi. /Rettentő TVodriguez •IRTA: HORVÁTH JÖZSEF 33. nül olyan értékes és hasznos, mintha a hősök mindannyian be­illeszkednek egy szervezett harc­ba, a küzdők fegyelmezett, egy­séges arcvonalába. Hosszú csend támadt. Végül Gulyás bácsi igyekezett véget vet­ni a hosszú eszmecserének: — Én azt mondom, tegyük el magunkat holnapra. Rodriguez úr, nem tudom, jól gondoltam-e, An- ják, hogy a fasiszták elvesztették nuska itt lakna nálam ezután is, a játszmát, a szovjet győzni fog, a kedves vendégünk pedig odaát, Nos, a »jámbor parasztok« ne- s ezzel együtt mi is megszaba- magánál, gyedannyi terményt sem voltak dulunk az ezeréves szolgaságtól. Géza csak nehezen tudott fel­hajlandók adnj ehhez a gyaláza- Másodszor: ezek az emberek a ocsúdni sűrű gondolataiból, tos háborúhoz, mint amennyit maguk módján is siettetni akar- — Persze, így lesz a legjobb, Hitler és Horthy remélt tőlük! iák ezt a folyamatot. Világos ez? Jani bácsi. Akkor hát búcsúzzunk Kát ez nem harc? Nem szembe- Géza bólintott. Mindazt, amit is el, jöjjön, Imre bácsi. Jóéjsza- szegülés? Ehhez nem kell bátor- Imre bácsi felvázolt, roppant lo- kát! ság? Ugye. Aztán nem tudom, gikusnak és világosnak érezte. A két férfi átment Géza laka­számontartotta-e , hányszor ren- — Akkor hát, már csak egyet sába. Ezután már csak közömbös deltek el mór az ország urai ál- kell megértenie, elvtárs — foly- apróságokról esett szó köztük, talános mozgósítást? Hányszor tatta Imre bácsi. Hamarosan lefeküdtek, hirdették ki, hogy meglakol, aki — Hogy ezt a tömegharcot az Géza sokáig nem tudott elalud- nem teljesíti úgynevezett »haza- egész nemzet harcát, a kommu- ni. Megpróbálta megemészteni a fias«, »honvédelmi« kötelezettsé- nista párt vezeti, szervezi, báto- hallottakat. Nehezen ment, hí­gét. És ez az ország, meg a fővá- rítja, ösztökéli. Igen, azon va- szén minden vadonatúj volt szó­rós most is zsúfolva van katona- gyünk, hogy ez a harc, amely a mára. De elismerte, hogy Imre szökevényekkel, a behívóparan- sok-sok egyéni erőfeszítésből te- bácsi egész fejtegetése »a talpán csők megszegőivel. Hát ez nem a vődik össze, szervezett és egyirá- áll«, egyetlen ellentmondást sem tömeg harca az uralmon levők nyú legyen. Különben nem hozna képes felfedezni benne. Külön- ellen? És ez megalkuvás? Gyá- eredményt a tömegek hősiessége, ben is, hisz neki. Igen, nagyra vaság? Nem, ehhez bátorság ke’l, Hát ezért igyekeztem én hangsú- tartja. Nem pusztán azért, mert és még valami: céltudatosság is. lyozni barátom, hogy az egyéni kiderült, hogy a kommunista moz Először is, ezek az emberek tud- hőstett önmagában nem okvetle- galom egyik vezető alakja, hiszen

Next

/
Thumbnails
Contents