Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-25 / 252. szám
rsm. október 25. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 .Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni' A Gerjeni Állami Gazdaságban egy évvel ezelőtt indult el a mozgalom a szocialista brigád cím elnyeréséért. A mozgalom egyik napról a másikra szélesedett, a borjúnevelőben öt taggal, a gépműhelyben 22 taggal neveztek be a mozgalomba. így indult el a nemes vetélkedés a szocialista brigád címért. Azóta egy év telt el. Augusztusban értékelték a munkát és az Alkotmány ünnepén, a gépműhely homlokzatára és a borjúnevelő bejárata fölé elhelyezték a táblát, amely azt hirdeti, hogy a két brigád teljesítette a feltételeket. Elnyerték a szó cialista brigád címet. A gépműhely vezetője, Sütkei József és Dömötör József főgépész az alvatlan éjszaka után is a helyükön vannak. Addig nem mehetnek haza pihenni, amíg a munkabeosztás meg nem történik. A szocialista brigádtagok közül többen a földeken vannak. A helyszínen javítják ki a meghibásodott gépeket, s ebből — tekintettel a mostoha időjárásra — van elég. A brigád fiatal vezetője, Porubszky György az éjszakai műszak után hazament pihenni. Egész éjjel keményen dolgozott többed- magával a víziszivattyú helyreállításán. A gépműhely szocialista brigádjában jó egyetértésben dolgoznak együtt a fiatal és idősebb szakmunkások, összetartásuk szinte szállóigévé vált a gazdaságban. — E szép műhely helyén még nem is olyan régen egy viskó állott. Minden vágyuk az volt, hogy egy korszerű műhelyben dolgozhassanak. Amikor meghallottuk, hogy egy új műhely építését tervezik, egymás után jelentkeztek a brigádtagok társadalmi munka végzésére. Az építkezésen 228 órát dolgoztunk és a vasbeton szerelését a mi brigádunk végezte el. — mondja Sütkei elvtárs. — A tavasszal egy szalagfűrészt készítettünk 460 óra társadalmi munka ráfordítással. A megtakarítás ennél a munkánál 55 ezer forint volt. — Miről tárgyalnak a brigádértekezleteken? — A brigádértekezleteken sok mindennel foglalkozunk. Értékeljük az egyes brigádtagok munkáját, a vállalások teljesítését. Legutóbb hosszas vita után egy új brigádtagot vettünk fel. — Miért folyt vita? — Azért, hogy az illetőt, — akinek magatartása ellen sok kifogásolni való merült fel — bevegyük-e a brigádba, vagy ne. Végül úgy döntöttünk: nem hagyjuk magára. Türelmi időt adtunk neki ahhoz, hogy megjavuljon. Azóta már közöttünk van. Az egymáson való segítésben is példát mutat a brigád. Báli Mihály brigádtag a nyáron házépítésbe fogott. Hogy ki volt a kezdeményező, azt még ma sem tudják. Tény az, hogy a szocialista brigád kollektív vállalást tett. Munkaidő után segítették a házépítést. Kitermeltek 30 köbméter folyami kavicsot. Szombat délután és vasárnap egész nap dolgoztak Báli Mihályék házán. Lehetne sorolni az összetartás szép megnyilvánulásait. A szervezett beteglátogatást, az egymással való törődést, az ipari tanulókkal való foglalkozást. Az apró emberi problémák, de jelentőségükben annál nagyobbak. Napról napra közelebb viszik az embert a szocialista brigád jelszavának tartalmi megvalósulásához. „Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni.” A horjúnevelő tájékán meglátszik, hogy itt szocialista brigádban dolgoznak. A két fiatalember sok mindenben különbözik egymástól. Flaisz Lajos, a szocialista brigád egyik tagja zömök, barnaképű, kevésbe- szédű fiatalember. Józsa Sándor, a másik, szőke, gyorsbeszédű. Mindent egyszerre szeretne elmondani. Természetükben különböznek, de egyben nagyon hasonlítanak egymáshoz, mindketten jó borjúnevelők, és mint mondják, nagyon szeretik munkakörüket. A borjúnevelő szocialista brigádban öten dolgoznak, s közülük kettőjükkel sikerült találkozni. Vezetőjük, Molnár Mihály, éppen szabadnapos volt, a váltóműszakosok pihentek. A két fiatal közül Józsa Sándor a beszédesebb. — Húrom év óta dolgozunk együtt, s ez alatt az idő alatt jól összeszoktunk. Brigádunk 209 borjut nevel, itatásos módszerrel — Mennyi a havi súlygyarapodásuk? — szakítom félbe a szóáradatot. — Havi súlygyarapodásunk jónak mondható. Az elmúlt hónapban a havi 26 kiló helyett 27 kiló volt az eredmény. Az önköltségi terv teljesítésénél is van javulás. Eg" kiló hús előállítása 16,60 forintban van előirányozva. A legutóbbi értékelések szerint nálunk 14,40 forintba került egy kiló hús. — Gyakori-e az állatelhullás? — Az állatelhullást általában a tisztátalan- ságból adódó betegségek okozzák. A tisztaságra mi nagyon sokat adunk. Igaz, hogy ezért meg is kell dolgozni, de megéri a fáradtságot. Természetesen ehhez még hozzájárul az is, hogy hároméves borjúnevelői gyakorlatunk alatt megismertük az egyes állatbetegségek tüneteit, így addig is, amíg az állatorvos megérkezik, tudjuk mi a tennivalónk. Ha hasmenést tapasztalunk, azonnal kamilla teafőzetet készítünk. Igyekszünk megelőzni a bait, s így az állatelhullást is csökkenteni tudtuk. Mikor kapták meg a „Szocialista Brigád” címet? A szocialista brigád címet és a kiváló dolgozó jelvényt néhány hónappal ezelőtt kaptuk meg. Nagyon jól jött az 1000 forint pénzjutalom is, ami az oklevéllel járt. Munkánk kétszeres elismerése annyira jól esett, elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk a megye állami gazdaságainak összes borjúnevelőít. Eddig, úgy tudjuk, mi vagyunk a megyei elsők. És ezt a szintet tartani is szeretnénk. Ez a kívánságuk teljesülhet, rajtuk múlik! POZSONYINÉ Ünnepélyesen megnyitották a Szekszárdi Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikumot. A megnyitón Tömpe István elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. „Az SZKP XXII. kongresszusa szellemében dolgozunk" Még nem volt arra példa, hogy a Bonyhádi Cipőgyárban a dolgozók körében ilyen nagy érdeklődést váltson ki egy nemzetközi, mondhatjuk világesemény, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa. Üzemünk valamennyi dolgozója tudatában van annak, hogy a Moszkvában elhangzott programtervezet nemcsak a szovjet elvtársak tervezete, hanem a világ valamennyi dolgozójának, köztük nekünk is programunk, mely meghatározza, mutatja és láttatja velünk a boldog jövőbe vezető utat. A magyar pártküldöttség vezetője, Kádár elvtárs magával vitte és tolmácsolta a magyar df’”ozó nép forró békevágyát, szilárd elhatározását, hogy felépítjük a szocializmust, a kommunizmust. A mi véleményünket is tolmácsolta Kádár elvtárs, és mj büszkék vagyunk arra, hogy ebben a nagy családban, a kommunista emberek családjában tevékenykedhetünk a boldog élet megteremtéséért, a béke biztosításáért. Üzemünkben csoportos beszélgetéseken, kisgyűléseken beszéljük meg rendszeresen a kongresz- szuson elhangzottakat, és azok mély hatással vannak ránk. v A Népújság hasábjain akarjuk je lenteni mi, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói: sorainkat szorosabbra zárva, úgy munkálkodunk, hogy méltók legyünk a szocializmus építőinek nevezni magunkat. Az SZKP XXII. kongresszusának szellemében indulunk új és nagyobb munkasikerek felé. Brülcner János kiváló dolgozó A Magyar Jogász Szövetség megyei csoportjának közgyűlése A Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei csoportja szombaton tartotta vezetőségválasztó közgyűlését. Dr. Szilcz Ákos a csoport elnöke tartott beszámolót. A vezetőség három évi munkájáról adott számot, majd kijelölték a legfontosabb teendőket. Ezek közt szerepel a jogászok ideológiai továbbképzése megyeszerte. Hasznosnak bizonyult a termelőszövetkezetek jogi patronálása és a lakosság körében végzett jogpropaganda. Ezért az új vezetőséget megbízták, hogy e téren további erőfeszítéseket tegyen. A gyűlésen megválasztották a küldötteket is a jogász szövetség országos küldött közgyűlésére. A Magyar Jogász Szövetség megyei központjának elnöke, dn Szilcz Ákos megyei főügyész, helyettesei dr. Tuska Pál, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Szily László, a megyei bíróság elnöke, dr. Tóth Bálint a megyei párt- bizottság osztályvezetője és dr. Sarlós László ügyvéd. Titkárnak dr. Farkas Lászlót, a megyei bíróság elnökhelyettesét választották meg. Imre bácsi nyílt tekintetét Gézára emelte: — Egyszóval — hős akar lenni? Bravúrokat akar elkövetni? Géza úgy érezte, mintha fej- bekólintották volna. Torkán akadt a szó. Lopva Annára lesett, de Anna mozdulatlan arccal hallgatott. Indulat és gúny vibrált a szavaiban, amikor visszaadta a kérdést: — Nos, maguk szerint mit kellene most tenni? Imre bácsi nyugodtan, nem is kioktató hangon, mégis értelembe világító megfontoltsággal beszélt: — Kedves barátom, ahol tízezren öldökölnek, vagy ha úgy jobban tetszik: ahol tízezren ha- jigálják a követ az ártatlanokra, ott egy szál ember bosszúálló haragja olyan kevés, hogy észre sem vevőd) k, — Nem így van ez! — heves- kedett Géza. — Igenis, bátor példa kell, amely felébreszti az alvó indulatokat! Hát nem világos, miért garázdálkodhatnak ezek egy egész nép felett? A tömeg gyávasága, tehetetlensége, megalkuvása, ez bátorítja fel azt a karszalagos csőcseléket! — Na és, gondolja, hogy ha maga egyedül meg'eckéztet egy- pár nyilas banditát, akkor ezt majd megírják az újságok? Bemondja a rádió? Hogyan fog ez a magányos példa milliókat felbátorítani? — Eh, egy példát majd követnek tizen, tizet, százan, százat ezren ... — Mondok én valamit — szólalt meg ismét Imre bécsi. — Mielőtt tovább folytatnák a szóváltást, elmondom amit magamról tartozom elmondani. Egyúttal Annáról is, hiszen a mi dolgaink nagyon szorosan összefonódnak. Most, hogy végighallgattam magát, barátom, elhatároztam, hogy a teljes bizalom alapján, mindent felfedek. Anna is, én is, a kommunista párt tagjai vagyunk. — Tudom — szúrta közbe Géza. — Honnét tudja? — kapta fel a fejét az öreg. — Anna mondta volna? — Nem, de hiszen Imre bácsi már kétszer is így szólított engem: elvtárs... Imre bácsi elmosolyodott. Ugv, hát ez egyenesen imponál ennek az indulatos, szilaj, de nagyon rendes és becsületes fiatalembernek ... Igen — gondolta — elvtárs leszel te is, barátocskám, persze hogy az... Csak egy kicsit mederbe kell terelni azokat a túlságosan eredeti elképzeléseket .,, — Értem, értem elvtárs — mondta meleg hangon —, na jó. Hát valóban kommunisták vagyunk. Jómagam egy bizonyos tisztséget is viselek. Ez nern rang, barátom, hanem nagy felelősség. Sok elvtárs munkáját, küzdelmét, sorsát kell szemmel- tartanom. Annáét is, másokét is. Imre bácsi kis szünet után folytatta: — Az előbb megütötte a fülemet valami. A tömeg gyávasága, megalkuvása — ugye, így valahogy mondta, barátom? Nahát, ez igazságtalan és elhamarkodott megállapítás. Vajon azért, mert Szálasí most a „nemzetvezető” pávatollát viseli, komolyan hiszi-e, hogy csakugyan ő a nemzet vezetője? — Erről szó sincs ..; — Nincs bizony. Na és ha ez az ország bele volna nyugodva a fasiszták gyalázatos uralmába, szükség volna arra a véres terrorra, amelyet a nyilasok gyakorolnak? Hát ki ellen szegezik ezt a terrort a hatalomra jutott gyülevész bandák? Nem a nép ellen, a nemzet ellen, amely gyűlöli őket?! Vagy talán a nemzettől kapták ezek a hatalmat, nem a németektől, meg Horthy- tól, az ezeréves történelmi osztály fejétől? (Folytatjuk.) Borzalmas baleset a Tegnap fél háromkor izgatott hang értesítette telefonon a szekszárdi rendőrkapitányság közlekedési csoportját: súlyos baleset történt a várdombi országúton a 11 és 12-es kilométer kő között. A szerencsétlenség színhelyére sietett a baleseti járőr, a mentők, de már csak az egyik motorost tudták kórházba szállítani, a másik a helyszínen szörnyethalt ... ... Embercsoport állja körül az egyik eperfát. A csoport közepén egy lepellel letakart hulla. Mentőgépkocsi áll az út szélén, sajnos már segíteni ők sem tudnak. Motorosok, gépkocsizók százai állnak meg a szerencsétlenség színhelyén. A baleset rekonstruálása következik. A motorkerékpár nyomát kirajzolták az úttesten, az árokban, az árok felsőbelső szélén, és az öles eperfa tanúskodik arról: itt lelte halálát Lassú Jenő. Több szemtanú elmondása alapján a következőket tudtuk meg, s a nyomozás eddigi állása szerint a következő a helyzet: Lassú Jenő Bétaszék, Kossuth Lajos utcai lakos, harminckét éves. A MÁV Pályafenntartási főnökségen dolgozott. Lassú sógora motorjával Bátaszék községben motorozott. Délben nyilvárdomb! országúton ván több pohár bort fogyasztottak. A benzinkútnál két órakor tankoltak, és körülbelül két óra húsz perckor történt a szerencsétlenség. Lassú Gyula moson- szentjánosi lakos, Lassú Jenő sógora, saját motorkerékpárjával haladtak Szekszárd felé. A nagy sebesség következtében nem tudták bevenni a kanyart és az árokba, majd az eperfának szaladtak. A súlyos sebesült, eszméletlen Lassú Gyulát kórházba szállították. A kórház férfi sebészeti osztályán orvosok állják körül a nyögő, hörgő, súlyos sebesült Lassú Gyulát. Erősen ittas, állapítják meg az orvosok. Csak úgy dől belőle a borgőz. Agyrázkódást, lábtörést, zúzódásokat állapítottak meg az első vizsgálatra; Valószínű még ezenkívül egyéb sérülés is érte Lassú Gyulát. Állapota életveszélyes... ;.. Motorosok százai látták a borzalmas szerencsétlenséget. Okulhatnak: ittasan nem szabad gépjárművet vezetni, és a közlekedés szabályát be kell tartani; S amikor e sorokat írom, Báta- széken családok siratják a halottat, s a kórházban orvosok próbálják megmenteni az életnek Lassú Gyulát, aki pillanatnyilag élet-halál között lebeg. - pj -
