Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-25 / 252. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAO 1981. október 23. Ä berlini államhatárnál kiéleződött a helyzet Hétfőn amerikai géppisztolyokkal és gyorstüzelő puskákkal szerelték fel a nyugatberlini határrendőrséget Berlin (MTI). A Berlin két ré sze között húzódó 55 kilométer hosszúságú határnál, de különö­se a Friedrich-Strasse és a Koch- Strasse közötti átkelőhelynél, ahol diplomaták és más külföldiéi' mehetnek át egyik városrészből a másikba, szombat este óta ki­éleződött a helyzet. Politikai megfigyelők szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a sze­nátus a bonni kormánnyal egyet­értésben jóvátehetetlen határin­cidenst akar kirobbantani, hogy tovább mérgezze a nemzetközi légkört, akadályokat gördítsen a várható kelet-nyugati tárgyalások elé és nyugtalanságot keltsen a berlini lakosság soraiban. Napok óta hangszórós kocsik járják be Nyugat-Berlin határmenti utcá't és a szenátus propagandistái fé­kevesztetten uszítanak az NDK hatóságai ellen. Felbérelt huligá­nok, »négygarasos suhancok« ácso rognak ismét az átkelőhelyeknél hogy zaklassák, háborgassák az NDK határőrző szerveit. A Neues Deutschland keddi számában nyugalomra inti a la­kosságot és figyelmeztet, hogy Nyugat-Berlin szenátusa a berli­ni államhatárnál összeütközést akar provokálni; fegyveres ka­landba akarja sodorni Nyugat- Berlin megszálló hatóságait. Külföldi megfigyelők szerint a helyzet azért ad okot aggoda­lomra, mert Nyugat-Berlinben fe­lelős amerikai személyiségek nemcsak elősegítik, de részt is vesznek a provokációkban. Isme­retes, hogy az amerikai, angol és francia helyőrség egyenruhás tag­jai igazoltatás nélkül átmehetnek a demokratikus Berlinbe, s az NDK-ban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok tagjai is szaba­don átjárhatnak Nyugat-Berlinbe. Az utóbbi napokban azonban az amerikaiak azzal kísérleteznek, hogy polgári ruhát öltve ellenőr­zés nélkül lépjék át az NDK ha­tárait. Hétfőn este B—2000 rend­számú személygépkocsival egy polgári ruhás férfi és nő akart átjutni az NDK fővárosába. Ami­kor az NDK szervei a gépkocsit feltartóztatták, Nyugat-Berlin fe­lől egy fegyveres amerikai kato­na kíséretében egy polgári ruhás férfi lépte át az NDK határát és fenyegető hangon követelte, hogy ellenőrzés nélkül engedjék tovább az említett gépkocsi két utasát. Igazolásra szólították fel a köve­telőző polgári ruhás személyt is, aki azonban nem tett eleget a felszólításnak. A civilruhás férfi állítólag amerikai ezredes. Hétfőn egyébként amerikai gép­pisztolyokkal és gyorstüzelő pus- i biztosító szervei higgadt magalar­kákkal szerelték fel a nyugat- berlini határrendőrséget, amely­nek tagjai eddig pisztollyal, illet­ve egyszerű karabéllyal teljesítet­tek őrszolgálatot. Az NDK Külügyminisztériuma kedden közzétett közleményében rámutat, csupán az NDK határ­tásának tulajdonítható, hogy nem került sor újabb határincidensre. Az NDK Belügyminisztériuma is­mételten felhívta a figyelmét, hogy az NDK határainál minden belépő polgári ruhás személynek igazolnia kell magát úgy, aho­gyan azt az NDK államrendje megköveteli. Az amerikai hadügyminiszterhelyeties a nyugatnémet hadsereg bevetési készségének fokozásáról tárgyal Bonn (MTI). Gilpatric ameri­kai hadügyminiszterhelyettes hét­főn részletes megbeszélést folyta­tott Strauss bonni hadügyminisz­terrel. A megbeszélésen a nyu­gatnémet hadsereg bevetési kész­ségének fokozásáról volt szó, to­vábbá arról, hogy a nyugatnémet hadseregben a katonakötelesek szolgálati idejét 12-ről 18 hónap­ra emelik. Felmerült ezen kívül az Egyesült Államoknak az a ré­gi követelése is, hogy a szövet­ségi köztársaság újabb fegyverke­zési kiadásokat vállaljon magára. Egyebek között Bonnra hárulna azoknak az anyagi terheknek egy része, amelyek abból adódnak, hogy az Egyesült Államok 40 000 fővel emeli a Nyugat-Európában állomásozó amerikai csapatok lét­számát. Világos példája ez annak az amerikai törekvésnek, hogy a ka­tonai kiadások terheit a nyugát- európai NATO-partnerekre hárít­sa át. A Német Szövetségi Köztársa­ság washingtoni nagykövete, Wil­helm Grewe, akit tanácskozásra hazahívtak Bonnba, szombat este érkezett vissza állomáshelyére. Vasárnap felkereste Rusk kül­ügyminisztert, hogy kifejtse neki Adenauer álláspontját a Berlin­nel kapcsolatos kelet-nyugati tár­gyalások kérdéséről. A nagykö­vet ezt az álláspontot ismertette a négy nyugati hatalom nagykö­veteinek hétfői ülésén is, és ki­fejezte a nyugatnémet kormány­nak azt a reményét, hogy »a Nyu­gat nem fog engedményt tenni" a Szovjetuniónak a berlini kér­désben. Az AP tudósítója megjegyzi, hogy röviddel Grewe Washing­tonba érkezése után tért vissza moszkvai állomáshelyére Thomp­son amerikai nagykövet is. Az amerikai külügyminisztériumban elismerték, hogy a Thompsonnak adott utasítások még korlátozot­tabbak, mint Grewe nagykövetéi Thompson nem kapott semmif éle külön utasítást arra, hogy tár­gyaljon Gromikóval azoknak a megbeszéléseknek a folytatása­ként, amelyek Gromiko és Rusk között zajlottak le a hónap ele­jén. Az a tény, hogy Thompson a tárgyalások folytatására vonatko­zó külön megbízás nélkül érker zik vissza Moszkvába, közvetett megerősítése annak, hogy komoly nézeteltérések vanpak a nyugati szövetségesek között a Moszkvá­hoz való közeledés kérdésében, — jegyzi meg az AP, majd hozzá­teszi, hogy Grewe visszatérése Washingtonba nem járult hozzá a szövetségesek problémájának megoldásához. A nyugat-berlini fejlemények, Az SZKP kongresszusának külföldi küldöttei szovjet írókkal találkoznak Fokozódik a terror Bukarest (MTI): A hatóságok minden nap újabb visszaélése­ket követnek el az október 29-én tartandó választások küszöbén — írják a görög lapok. A terror és az önkény különösen a görögor­szági demokratikus általános ag­rárfront jelöltjei és hívei ellen irányul. Az Anekszartitosz Typosz cí­mű görög lap „Az egész világ előtt leplezzük le őket" cím alatt ezeket írja: „Az ellenzék jelöltjeit a nyílt utcán elfogják, félholtra verik. Ismeretlenek ki­lyukasztják a jelöltek autójának gumiját, huligánok lesik őket az utcán és kövekkel támadnak rá­juk. Sok személyt tartóztatnak le, katonai törvényszék elé állíta­nak, deportálnak. Az ellenzéki jelöltek híveit a kerületi rend­őrségre hurcolják és véresre ve­rik őket. Az újságárudák előtt titkosrendőrök tartózkodnak és ■ nyomon követi!' az ellenzéki la­pok vásárlóit,” Moszkva (T ASZSZ). Hétfőn az SZKP XXII. kongreszusának több külföldi küldöttét látták vendégül központi klubjukban a moszkvai írók. A vendégeket Borisz Polevoj neves szovjet író üdvözölte. A kommunista és munkáspár­tok képviselői számot adtak a XXII. kongresszusról szerzett be­nyomásaikról. Ez a kongresszus — mondotta Vladimir Koucky, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára — az egész emberiség haladásának útját szabja meg. Meggyőződését fejezte ki, hogy a csehszlovák dolgozók mai nemzedéke szintén a kommunizmusban fog élni. Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártja or­szágos bizottságának elnökhelyet­tese azt mondta, hogy nincs messze az az idő, amikor valóra válik az emberek évszázados ál­ma. Alig húsz év múlva bekö­szönt a kommunizmus, az igazi emberi boldogság korszaka. Az olasz dolgozók szívélyes üd­vözletét tolmácsolta Palmiro Tog­liatti. Hangsúlyozta a szovjet kul­túra, s azon belül az irodalom óriási szerepét a kommunista társadalom felépítésében és a kommunista tudat nevelésében. Ugyanezt a gondolatot tükrözte Nemes Dezsőnek, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának, valamint másoknak a felszólalása is. a bonni militaristák újabb pro­vokációi, azok a jelek, amelyek szerint a nyugat-berlini szená­tus fegyveres kalandba akarja sodorni Nyugat-Berlin megszál­ló hatóságait, éles ellentétben vannak azokkal a kijelentések­kel, amelyeket az Egyesült Ál­lamok vezető körei legutóbb is tettek. Az ellentét annál inkább feltűnő, mert a provokációs lé­pésekben részesek az amerikai megszálló hatóságok is: az ame rikai ' hadügyminiszterhelyettes a nyugatnémet hadsereg beve­tési készségének fokozásáról tárgyal ezekben a napokban Bonnban,’ az amerikaiak pedig az eddig használt karabélyok helyett gyorstüzelő puskákkal szerelték fel a nyugat-berlini határrendőrséget. Mindez távolról sem mutat olyan békés szándékra, mint amilyent az Egyesült Államok­ban hangoztattak, s ha Adenau­er és az amerikai vezetők kö­zött vannak is ellentétek, a két hadvezetés úgy látszik egyetért, s ez nyilván csak bo­nyolítja a jelenleg sem egysé­ges nyugati álláspontot. Mint ismeretes, Rusk ameri­kai külügyminiszter legutóbbi televíziós nyilatkozatában is­mét annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok kormánya tárgyalni fog a nyugat-berlini és a né­met kérdésről. A külügyminisz­ter hozzátette, hogy Hruscsov- nak az SZKP XXII. kongresz- sZusán elmondott beszéde »az ésszerű megegyezés szempont­jából nyereségnek tekinthető«, s bár a régi, ismert amerikai szólamokkal sem maradt adós, nyilatkozata Bonnban jeges zu­hanyként hatott. Bonn különö­sen kedvezőtlenül fogadta Rusk nek azt a kijelentését, hogy Adenauert nem hívták meg Wa­shingtoniba. Diplomáciai körök- . ______ ______ b en arról ’beszélnek, hogy ez- kell ezt a régóta megoldásra úttal is »önmeghívás« esete ío- váró kérdést s ezzel ki kell rog fenn: Adenauer szeretne ta- kapcsolni ezt a veszélyes há­lálkozni Kennedyvel, s a Bonn- borús gócot Európa középpont­ból útnak indított »félhivata- jából. los« értesülések úgy látszik ar­ra voltak jók, hogy kipuhatol­ják Washington szándékát. Mindehhez hozzá kell venni Kennedynek azt a legutóbbi ki­jelentését, amely szerint az amerikai diplomáciát nem lehet merev formák közé szorítani, amivel az elnök aláhúzta kül­ügyminiszterének azt a kijelen­tését, hogy »nem lehet a Szov­jetunió iránti magatartás meg- keményedéséről« beszélni. Mindezekkel azonban szöges ellentétben állnak azok az ag­resszív lépések, amelyekre a nyugat-berlini szenátus határoz ta el magát, s amelyek egyet­len célja szítani, kiélezni a nyu­gat-berlini helyzetet. Az NSZK ugyanis továbbra is azon az ál­lásponton van, hogy elutasítja a Német Demokratikus Köztár­saság de facto elismerését, s legfeljebb arra hajlandó, hogy »a négy nagyhatalom megbízá­sából« kapcsolatot teremtsen az NDK kormányával a belnémet gazdasági forgalom és egy össz- német választási törvény kidol­gozása ügyében. Az NDK elis­mertetésének ügye azonban nem késhet soká, s ma már csak azok szeretnék figyelmen kívül hagyni a nyilvánvaló té­nyeket, akik minden érzéküket elveszítették a realitások iránt. A nyugat-berlini szenátus és az amerikai megszálló hatósá­gok lépése mindenesetre sok veszélyt rejt magában, mert ki­fejezetten a jelenlegi helyzet kiélezésére irányul. A Neues Deutschland ezért inti nyuga­lomra a berlini lakosságot, fi­gyelmeztetve a nyugat-berlini szenátus provokatív szándékai­ra. A legutóbbi nyugat-berlini események azonban ismét és nyomatékkai figyelmeztetnek arra is, hogy mielőbb rendezni Magyar traktorosok sikere külföldön Első ízben vettek részt hazai traktorosok külföldi szátó-ver- senyen. A múlt héten, Lublinban megrendezett lengyel országos szántóversenynek két magyar részvevője v.olt: Volcz József, a nemesvámosi, és Répási István, a polgári gépállomás traktorvezető­je. A legutóbbi hazai szántóver­senynek ők voltak a győztesei, s most jól szerepeltek Lengyelor­szágban is: tizennyolc részvevő között a harmadik és negyedik helyezést érték el. Az eredmény annál figyelemreméltóbb, mert a hazaitól erősen különböző körül­mények között kellett dolgozniok, s a szokásosnál rövidebb volt az idő is: tizenöt perc alatt 1600 négyzetméternyi területet kellett felszántaniok. /jRettentő TVodrigvez 31. Géza jóízűen nevetett. — Azért, Jani bácsi, csínján ■IRTA: HORVÁTH JÖZSEF Imre bácsi egyre fülelt, de még nem tudta felfogni az ösz- szefüggések értelmét* Azért mégis csak jó lesz a be­tossággal beszélte el a maga tör­ténetét. Őszinte volt, semmit sem hallgatott el. Miután pedig felvázolta a spanyol ház nyújtot­ta kitűnő lehetőségeket, így fe­jezte be: — Először is tehát: maguk, Imre bácsi, Annácska, érezzék magukat teljes biztonságban. Holnap munkához látunk: én egyenként behozom ide mindazo- kát a barátaikat, akiknek hason­ló biztonságot kell nyújtanunk. Itt aztán szépen átvészelik eze­ket a vérgőzös hónapokat. Én után elkezdek törleszteni . — Ez mit jelent? — kérdezte Imre bácsi. — Majd kitudódik — mondta kell ám bánni mindenfajta éle- osztással gazdálkodni, Jani bá- “di(T Nn„ __ lémmel! Azt hiszem, nemsoká- esi — intette az öreget Géza. — p~al”’ ’ ' ’ en y ra annyi kosztosa lesz itt, hogy Lehet, hogy többen is leszünk, nem győzi majd számontartani mint ötvenen, és az is lehet, őket, nemhogy főzőcskézni rájuk! hogy egy hónapnál jóval tovább __ — Ne féljen, Rodriguez úr — ki kell tartanunk. De most már titokzatosan **Géza. kedélyeskedett az öreg, van eb- aztán lássunk hozzá, ki-ki mond- _ Mégis? b en a házban egy regimentnek ja el, amit el kell mondania. KI tekintete elkomorult. Szi­valo eleiem! ke?Jle? Annacska, maga azt laj indulatok lobbantak benne.- Hogyhogy? !gerte Imre bácsinak, hogy elme- ÖMét összesz0rította az asztal .. - a kegyeimes asszony. se/mre bácsi félbeszaJcította: Úgy hullott ki belőle orokke feloskodott, hogy a ha- _ mem úgy kívánja, elv- szo' mmt az eleven P3" rs hogy először a házigazda te- raf: Öldöklő angyal leszek. Resz- gye le a gaiast. ketni fognak tőlem! Halálért ha­Géza tüstént megérezte, hogy Iái, pusztulásért pusztulás! Min- ez a. kívánság még mindig a bi- két árrá a törvényre oktattak, előtt az urék elutaztak volna, a zalmatlanság bokrán termett. De hogy „aki megdob kővel, dobd titkár úrral aláírattam egy be- már valamelyest megbékélt ez- vissza kenyérrel ...” De mit ho- szerzési listát, arra holnap kivá1- Zel a gondolattal. Legjobb lesz, zott ez a törvény? A gyilkosok tóm az élelmet. Ha ötvenen ve’- ha eloszlatja új barátjának két- dáridóját, pusztulást és gyaláza- nánk, akkor is kitartana egy he- 'leit. tot. Nem, én mennykővel dobom napig! Drámai tömörséggel és szaba- vissza, azt aki követ hajít felém! ’ , . ... — . . mem úgy Aivüiija, civ­dihelyzet imatt megcsappantjak á hog először házigazda te_ majd a diplomataellátast ts, ezért aztán mindenről bőven gon­doskodott. De meg nekem is van ám magamhoz való eszem. Mi

Next

/
Thumbnails
Contents