Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

MGl. október 24. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kiváló nődolgozók A pártvezetőségválasztás hírei A megye üze­meinek »Kiváló dolgozó« oklevél­lel, illetve jelvény nyel kitüntetett dolgozói között szép számmal sze­repelnek az asz- szonyok, leányok is. A Tolnai Pa­mutszövőgyárban négy évvel ezelőtt kezdte tanulni a szövés mestersé­gét Papp Sarolta, aki ma már egyi­ke a legjobb szö­vőknek. Nemrég tüntették ki a »Ki­váló dolgozó" ok­levéllel. Riegl Istvánná a minőségi ellenőr­zés felelősségteljes munkáját végzi a Bonyhádi Zománc gyárban. öt is »Kiváló dolgozó" oklevéllel jutal­mazták meg. f ' . t m: Kétszáz holdon termelt köztesbabot idén a fürgedi Dózsa Tsz. A fürgedi Dózsa Tsz idén 200 hold kukorica között termelt ba­bot. A köztesként termelt bab holdanként 75 kiló termést ho­zott, így a termelőszövetkezet 150 mázsa fehér pyöngybabot értéke­sített. A bab mázsájáért 430, il­letve 480 forintot kaptak, így a bab köztesként való termesztése még az alacsony terméshozam ellenére is jövedelmezőnek bizo­nyult. A dombóvári vasúti csomó­pont pártbizottsági ülést tartott. Az ülésen az őszi csúcsforgalom helyzetét, a téli forgalomra való felkészülést, és a terv teljesítésé­vel kapcsolatos tennivalókat tár­gyalták meg. Igen behatóan fog­lalkoztak még az ötévés terv fel­adataival, artvelyet a saját mun­katerületükre konkretizáltak. Fog lalkozitak még a küszöbön álló pártvezetőségi választásokkal és az agitációs munka megjavításá­val. • A tamási járási pártbizottság értekezletet tartott, amelyen a pártbizottság munkatársain kívül résztvettek a társadalmi aktivis­ták is. Az értekezleten a vezető­ségválasztás eddirí tapasztalatai­ról tárgyaltak. * A szekszárdi járásban szomba­tig bezárólag hét pártszervezet­ben tartották meg a vezetőség­választó taggyűlést. A taggyűlé­seken egy-két pártszervezet ki­vételével 90—92 százalékban vett részt a tagság. A beszámolók reálisan értékelték az elmúlt két év munkáiét. Meghatározták a soronlévő feladatokat. A tsz-párt- szervezetekben olyan határozato­kat hoztak, amelyek a betakarítás valamint a szántás-vetés meg­gyorsítására irányultak. • A dombóvári járásban az ütemterv szerint folynak a párt­vezetőségi és vézetőségválasztó taggyűlések. Az eddig megtartott pártvezetőségi ülések tapasztala- i tai azt mutatják, hogy a beszá- i mólók elkészítésében a pártveze- ' tőség kollektíván résztvesz. A vezetőségi tagok javaslatokat tesz nek, s így a beszámolók konkrét kérdésekkel foglalkoznak. • — Tolna község öt pártalap- szervezetében a vezetőségválasz­tás előkészítésének szakaszában fellendült a politikai munka — írja Szauter Mihály elvtárs, az I MSZMP községi vti-ti lkára. Az üzemekben a kommunisták fel- világosító munkája nyomán ja­vulnak a termelési eredmények. A párttagság soraiban nagy ta­nulási készséget tapasztalunk. Az alapszervezeteknél eddig három­százan jelentették be, hogy poli­tikai oktatáson kívánnak részt- venni. Az ideológiai továbbképzé­sen kívül nagy érdeklődés nyilvá­nul meg az általános műveltség emelésére szervezett iskolai ok­tatások, valamint a különböző szaktanfolyamok iránt, is. Ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága október 23-án ülést tar­tott, amelyen megvitatta népgaz­daságunk ötéves tervéből adódó Tolna megyei feladatokat. Az ülésen megjelent és felszólalt Sándor József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. A pártbizottsági ülés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökévé ki­nevezett Prantner József elvtárs helyébe Soczó József elvtársat választotta meg a Tolna megyei Pártbizottság első titkárává. Történész napok Szekszárdon A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat történelmi szakosztályá­nak országos választmánya októ­ber 19—21-én, Szekszárdon or­szágos történésznapokat rende­zett. A Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Intéze­téből, az MSZMP Párttörténeti Intézetéből, az egyetemekről a legűjabbkori magyar történet ku­tatói tanácskozásra gyűltek össze, hogy megvitassák Ránki György Kössuth-díjas kandidátus referá­tuma alapján az aktuális felada­tokat, elvi, szakmai, módszertani kérdéseket. A helybeli történelemszakos pe­dagógusoknak és történelmi is­meretterjesztőknek a budapesti kutató történészekkel folytatott megbeszélése és konzultációja kölcsönösen igen gyümölcsözőnek bizonyult. A történésznapok ke­retében tartott előadást a szek­szárdi értelmiség számára a TIT- klubban dr. Balogh Sándor kandi dátus, egyetemi docens, az MSZMP KB tudományos és kul­turális osztályának alosztályveze­tője, a párt értelmiségi politiká­jának néhány kérdéséről. A történésznapok gazdag és tar talmas programja a gemenci er­dő és vadgazdaságban tett kirán­dulással zárult. fl télen nagyszabású legelőfavítási munkálatokat kezdenek meg a felsőnyék! Egyetértés Tsz-ben. A felsőnyéki Egyetértés Ter­melőszövetkezetnek 450 hold le­gelője van. A legelő állapota nem kielégítő, sok tüske, bokor, és egyéb gyom rontja minőségét. A termelőszövetkezetben tervet dol­goznak ki a legelő megjavítására, s az idei télen kezdik meg ezt a munkát azzal, hogy kiirtják a tüskéket, bbzótot, bokrokat és az egyéb gyomokat. Jövőre trágyázással, füvesítés­sel javítják tovább a legelő mi­nőségét és megfékezik a eróziót, amely a legelő kopárosodását idé­zi elő. Még idén tőzeges talajja­vítással is kísérleteznek a legelő területén. A kísérlet sikere esetén tömegesen végeznek majd tőze­ges talajjavítást is. A legelőn kívül a réteket is rendbehozzák a felsönyáki Egyet­értés Tsz-ben. Rótgyaluval si­mítják, fogassal pedig lazítják a talajt, hogy növeljék a rétek fű- hozamát. Jól sikerült az újvárosi fiatalok szüreti bálja Vasárnap délelőtt lovasok tűn­tek fel Szekszárd utcáin. Nagy feltűnést, keltettek az autók, mo­torok között a ; fekete nadrágos, meliényes," fehér Inges, pántlik ­kal após lovasok, akik előfutárai voltak az újvárosi KlSZ-szerve- zet délutánt szüreti báljának. A délutáni órákban az újváro­si körben gyülekeztek a fiatalok — a c3Öszlányok, legények, pos­tások, kisbíró) cigánygyerekek, s a szüreti bál más, jellegzetes fi­gurái — és innen indultak a bírú- né — Prantner Klári kikérésére. Az utcából legalább kétszázan gyűltek össze és figyelték a »szer­tartást«. A bíróné kikérése után •. lindult a menet, végig a Rákóczi utcán. Két legény rúdon cipcl'.e a ha­talmas fürtté összekötözött sző­lőt, a »harangot«, a cső'- nyolc, legények kereplővel kísérték. Este zajlott le a bál, a szílő- lopás. A tolvajra, akit a csőszlá­nyok tettenértek. a bíró kemény bírságot szabóit ki. éjfélkor naay érdeklődés mc’’ett árverezték el a szőlőkoszorút. /JJETTENTŐ TVODRtGVEZ •IRTA: HORVÁTH JÖZSEF 30. Az őrmester rápillantott, majd gyorsan fellapozta az útlevelet. Géza lendületesen hozzáfűzte: — Pasoporte espanol! Verstehen sie? Spanyol... A határozott fellépés, az eré­lyes hang használt. A hadapród őrmester tüstént visszaadta az út­levelet. Géza egyetlen pillanatot sem hagyott ki. Harsányan rászólt ^apjára”, aki mellette álldogált: — Bien muy, padre! Az öreg felnézett a „fiára”, elő re nyújtotta a nyakát és nagyot vakkantott: — Há? Géza most egészen az öreg füléhez hajolt, s úgy ismételte: — Bien muy, padre! Es hóra de que nos marchemos! Ami magyarul annyit jelent, hogy „minden rendben van, apa, ideje már. hogy menjünk”! Az öreg most bólintott. Géza karon ragadta őt, és magával vonszolta, előre. Az őrmesternek már a száján volt a szó, hogy az öreget fel­tartóztassa és őt is igazoltassa, de meggondolta magát: örült, hogv egy spanyollal végzett, miért vesződne a másikkal is? A két férfi pedig határozott léptekkel kapaszkodott felfelé a követség utcájának meredeken. Néhány perc múlva Géza megállt a spanyol ház előtt, kulcsot ha­lászott elő a zsebéből és betes­sékelte Imre bácsit a kapun. Gu­lyás János az ajtóban várta őket: — Na, csakhogy megjöttek, Rodriguez úr! Imre bácsi fülét megütötte ez a megszólítás. Hirtelen megtor­pant. Rosszat sejtett. Lehet, hogy mégis kelepcébe csalták? De hi­szen ez az igazoltatást jelenet.. . — Imre bácsi! Anna volt. Géza meghatottan állt, és iel- derült, amint Anna hangja fel­csilingelt. — Jóestét, Annácska. Nos, el­hoztam a barátját! Géza azt várta, hogy Imre bá­csi és Anna most egymás nyaká­ba borulnak a viszontlátás örö­métől, és tán elérzékenyülnek. De csalódott. Imre bácsi kezet rázott a kislánnyal, és majdnem szárazon jegyezte meg: — Jól van, Anna. Már azt hit­tük, elbántak veled. — Sima volt az út? — kérdez­te Anna a két férfit. — Sikerült — vont vállat Im­re bácsi. Géza kissé elcsodálkozott. Va­jon az is a mozgalmi élet tör­vénye volna, hogy két ember, ép­pen csak kiszabadulván halálos ellenségeik karmai közül, ennyire szenvtelenül üdvözli egymást? Közben bementek a szobába. Imre bácsi Korülpillantott, majd Géza elé állt, s az arcába nézett. Géza csak most vehette igazán szemügyre Anna barátját. És csak most látta, mennyi derű, melegség és emberség csillan Imre bácsi szemetükrében. — Nagyon ügyesen csinálta, fiatal barátom — mondta Imre bácsi. — Remekül kivágta ma­gát. Azért jobban kellett volna na —, de előbb üljünk már le végre! És még mielőtt folytat­nánk, ismerkedjenek össze ma­guk is, Gulyás bácsi! ö Gulyás János, a spanyol követség ... mi­je is? Nem is tudom, hogyan ti­tuláljam, Jani bácsi. — Mindegy az, kis galambom. — Spanyol követség? — kér­dezte meglepődve Imre bácsi. — Ez a ház a spanyol követség? — Az — hagyta rá Gulyás bá­csi, miközben kezet szorított a jövevénnyel. — És maga. fiatal barátom? — meredt kérdően Gézára. Géza elmosolyodott: Azonnal. Már mindent előkészí­tettem. Annácska, kis galambon, meg kéne teríteni az asztalt. Már én bizony elszoktam az ilyesmi­től. — Szívesen, Gulyás bácsi! — ugrott Anna, és nyomban hozzá­látott a terítéshez. — Már ezután magam szakács- kodom! — zsörtölődött tréfásan Gulyás. — Hiszen az úrék Rózát is elvitték. De fő, hogy a kam­ra kulcsát itt hagyták ám! Senkit sem kellett bíztatni, mindenki fölöttébb jó étvággyal evett. Anna különösképpen, ő először vacsorázott kedvteléssel, amióta a spanyol házba került. Imre bác.s; megérkezése megnyug vassal töltötte el. Vacsora után Gulyás János, mindenki megelégedésére — friss kávét szolgált fel. — Hát ez meg mi? — kérdezte kacagva Géza. — Hja Rodriguez úr — felel­te hamiskásan az öreg — a mi­niszter úr külön is rám paran­csolt, hogy derekasan viseljem ám a gondját Rodriguez úrnak! Úgy szolgáljam ki, mintha őt ma­gát látnám el. Hát, az urék min­den este megkávéztak, tudom) mert Róza nem is egyszer jutta­tott nekem egy kortyintást, most aztán, gondoltam, vacsora után kávé is dukál. Aztán ,.. mit ta­gadjam azt. hogy ez a kislány végre magához tért, meg kell valamiképpen ünnepelni. Fo­gyasszák csak jó egészséggel. (Folytatjuk.) figyelnie rám, és nem kellett volna leszállnunk a megállónál, bele a járőr karjaiba. Biztos, ami biztos. Géza lelkében felfortyant egy kissé. Miért leckézteti őt az öveg, néhány perccel azután, hogy bra­vúrosan kivágta őt a bajból? De Imre bácsi nem is korholó hang­súllyal jegyezte meg ezt. Persze, hiszen a földalatti mozgalomban törvény ez: minél kevesebbet bízni a véletlenre. — Már nem is kérdezem, ma­aznap délelőtt megtudtam, hogy Annánkat is maga húzta ki a csávából. De arra nagyon kíván­csi vagyok, hogyan? Hirtelen Annához fordult: — Biztos, hogy itt nyugodtan beszélhetünk? Igen? Hát én még aznap délelőtt megtudtam, hogy elcipeltek, Anna. Bizony, már azt hittük, elveszítettünk. — Mindjárt elmesélem. >- -vm menekültem meg — mondja An­— Kedves Imre bácsi, lehet, hogy furcsa lesz ez a bemutat­kozás, dehát... Én nem az vol­tam, aki vagyok, de egyszer majd megint az leszek, aki voltam ... • Legjobb hát. ha azt mondom, aki éppen vagyok: nevem Diego Rodriguez de Campoamor, spa­nyol követségi titkár. De azt hi­szem, ezt a mai estét a különös felvilágosításoknak kell szentel­nünk. Hiszen olyan sok monda­nivalóval tartozunk egymásnak, nem Igaz? — De. ez nagyon időszerű — élénkült fel Anna. — Nekem csak egy a kikötésem: előbb va­csorázzunk meg szépen, — Helyes! — hagyta helyben Géza. — Addig, amíg asztalt nem bontunk, minden szó ér­vénytelen! Jani bácsi, adna-e va­csorát ennek a kedves társaság­nak? — Hogyne, Gézuka, akarom mondani, Rodriguez űr, nahát mindig megbotlik a nyelvem . ; j

Next

/
Thumbnails
Contents