Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-19 / 247. szám

V0ENA MEGT8T IWIPtUSÄB Í9üt. áStSSet m Megyeszerte a XXII. kongresszusról beszélnek Megyénk lakossága a kedd .esti órákat a rádiókészülékek mellett töltötte és hallgatta Hruscsov elv­társ kongresszusi beszámolóját. A határban dolgozó parasztok a szokottnál gyorsabban igyekeztek haza, hogy legyen idejük meg­hallgatni a kongresszus híreit. Szekszárd város máskor zsúfolt utcái, szórakozóhelyei ezen az es­tén valósággal elnéptelenedtek a kongresszusi rádióközvetítés ide­jére. Több helyen csoportosan hallgatták a rádiót, legtöbben pe­dig otthon, családjukkal ülték körül a készüléket. . Szerda reggeltől kezdve ez a fő . beszédtéma megyeszerte. A Kajmádi Állami Gazdaságban Bernhardt Ferenc gépcsoportveze­tő elmondta, hogy szerdán reggel á szerelők már jóval a munka­kezdés előtt megjelentek munka­helyükön, s mivel otthon minden­ki hallgatta a rádiót, a kongresz- szusról beszélgettek. Legtöbb szó a beszámoló külpolitikai részéről esett. .Nagy. érdeklődéssel várták a kongresszus híreit és megelé­gedéssel töltötte el őket, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja ismételten határozottan állást foglalt a béke ügye és az ezzel kapcsolatos intézkedések mellett. Bernhardt Ferenc 11 év óta dol­gozik az állami gazdaságban, idő­közben megkapta a »Kiváló dol­gozó« címet, amelyet egyebek kö­zött több hasznos újításával ér­demelt ki. A kongresszussal kap­csolatban elmondotta: — Főként az ragadott meg a rádióban hallottakból, hogy .a Szovjetunióban milyen hatalmas erőfeszítéseket tesznék a mező- gazdaság fejlesztése s ezen belül a gépesítés érdekében. Mi, mező- gazdasági dolgozók csak helyesel­ni tudjuk a Szovjetunió békés törekvéseit. Sokat foglalkoztat bennünket a német békeszerző­dés ügye. Örömmel hallottuk, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Amíg a tejből sajt lesz... Tejeskannákkal megrakott teherautók dübörögnek a Ta­mási tejüzem rakodójához. Erős munkáskezek lendítik le ■ a kannákat, s gurítják a gyűj- tőkádakhoz. A vastag sugárban ömlő tej habosra veri fel a kád ■ felszínét. ...Az irodában megállás nél­kül cseng a telefon. Kincs Jó­zsef, az üzem vezetője gyorsan jegyzi papírra a megrendelése­ket. — Igen, a csengődi boltnak, tíz kilogramm vaj, harminc doboz sajt. ... Hamarosan szál­lítjuk! Egy pillanatra leteszi a ce­ruzát és elkísér a laboratóri­umhoz, hogy ott rábízzon Csi­. ma Vincére, s máris-siet vias­szá, felvenni a megrendeléseket és irányítani a munkásokat oda, ahol a legnagyobb szük­ség van rájuk. A fiatal laboráns kalauzol végig az üzemen. i Mindenütt tfsstaság uralko­- dik. A dolgozók fehér köpe­- nyékben serénykednek a kádak és a sajtolok körül. A pasztő- rizáló berendezésnél állunk- meg. — Ebben, az ellenáram el­vén működő készülékben — magyarázza Csima Vince — magas hőfokra melegítjük a tejet, hogy a sajtérlelés szem­pontjából káros baktériumokat elpusztítsuk. A. csöveken forró víz cirkviál, Sajnos, a hasznos baktériumok is erre a sorsra jutnak,. 'de nem. tudjuk elvá­lasztani őket. Ezeket később mesterséges tenyészetekből pó­toljuk. Á pasztőrizálóból csövek ve­zetnek a kádakhoz és a fölöző- hőz. A fölözőben elválasztják a tejszínt, amelyet Kaposvárra küldenek tovább, ahol vaj ké­szül belőle. A, csövek három, egyenként 3000 literes bolygókeve.rős kád­hoz vezetne1:. Itt játszódik le a legfontosabb folyamat. A boly­gókeverők állandó mozgásban tartják a tejet. Itt öntik bele a hasznos baktériumokat, ame­lyek a sajtérleiéshéz szüksége­sek. Az alvadás hosszú időt venne igénybe, azonban egy-két ká­véskanálnyi sárgás por, ame­lyet a fiatal borjak oltógyomrá­ból készítenek, félórára csök­kenti ezt az időt. A sűrű olva­dékot a keverék acélhuzaljai apró darabokra vágják, s innen kerül a présekbe. Elősajtolás, utómelegítés, és utósajtolás után a malomkerék nagyságú sajtok egy csúsztatón a pincé­be vándorolnak. Árnykor a pincébe indulunk, útközben megnézzük az üzem területén folyó építkezést. Az elavult kazán helyébe'kétmillió forintos beruházással újat állí­tanak be, de sor kerül új női­es férfiöltözők felépítésére is. Az új kazán kéménye, már az ég felé ágaskodik. Lent már hűvösebb van. A tej meleg illata a sózókádak tengeri levegő szerű leheleté­vel keveredik. Húsz százalékos sóoldatban fürd őznek az ex­portra szánt Pannónia sajtok. Négy-öt napig állnak benne, amíg kemény kéreg képződik rajtuk, ami lehetővé teszi, hogy hosszabb útra indulhas­sanak. — Naponta 18—19 ezer, de »jobb« napokon 21 ezer liter tejet »nyel el«, a mi üzemünk — mondja büszkén Csirag Vin­ce —, de közel másfél tonna sajtot és több kanna tejszínt »ad ki« naponta. Innen már csak egy állomás van közben, a szekszárdi sajt­érlelő, ahol befejezik az érle­lést. osztályozzák őket, hogy azután útnak induljanak Né­metország, vagy a világ más tájai felé. ahol becsületet sze­reznek a Tamási Tejüzemen keresztül a magyar élelmiszer- iparnak. MONOSTORI MIKLÓS A selyemgyári dolgozók tíz százaléka üdült az idén Még nem fejeződött be az üdü­lési. idény, mert ezekben a na­pokban többen is töltik szabad­ságukat az ország különböző ré­szein, s még jónéháuv beutaló- jegy ^gazdára vár a selyemfonó­gyárban. A tavaszi és nyári üdülők las­san már el is felejtik a szép él­ményeket, s gondolatban készül­nek a jövő évi szezonra, de itt van számos bizonyíték, .képeslap formálóban az üb. elnöki irodá­ban. Érdemes forgatni ezeket a színes lanokat: Badacsonyból An­ni. Moszkvából Zilai Edit és Vörös Júlia. Hévízről Bodrisné, a klszesek a Balatonról, Siófok­ról Mari. Vs "vádról a Szent­endrei család ' i ilofüredről llus. Jianzi, Margit. Parádvasvárról Feri, Földvárról Teri küldött szí­vélyes sorokat szép képeslapon a gyárnak, a második otthonnak. A selyemgyáriak az idén sokkal töb ben üdültek hazánk legszebb tá­jain, mint tavaly. A: gyár dolgo­zóinak több mint tíz százaléka töltötte szabadságát szakszerveze­ti beutalóval üdülőben, A szakszervezet gyerekeket is üdültetett, tíz fiú és lány a Bala­tonon töltött egv-egy hetet há­rom váltásban, táborban. Még az idén további hat dolgozó utazik üdülni. Most osztják ki a beuta­lókat. De ezzel egyidőben már készülnek a szakszervezetnél az 196:?-es üdülési tervek. Ami sze­rint jövőre többen töltik majd szabadságukat a SZOT-üdülők- ben, mint az idén. beszámolóban határozottan állást foglalt a német békeszerződés ügye mellett. Ebédidőben ugyancsak bekap­csolták a rádiót a műhelyben és érdeklődéssel figyelték a moszk­vai híreket. Kovács János, a gazdaság »Szo­cialista Munkáért Érdemérem«- mel kitüntetett igazgatója a töb­bi között a következőket mondot­ta: — Megerősített bennünket a beszámoló, amely a többi között arról adott számot, hogy a Szov­jetunió és az egész szocialista tá­bor rohamosan fejlődik. A XXII. kongresszuson jelen vannak a közelmúltban függetlenné vált országok és a jelenleg még gyar­mati elnyomatásban sínylődő or­szágok kommunista cárijainak küldöttei is. Ez is mutatja, hogy a felszabadító mozgalmakban mindenütt nagy szerepet játsza­nak Lenin eszméi. A Központi Bizottság beszámolója még job- -ban megerősített bennünket _ hi­tünkben és erőt ad a további munkánkhoz. Rácegres-pusztán, Illyés Gyula szülőföldién még nincs villany, telepes rádió azonban csaknem minden lakásban akad. ley aztán, noha a közlekedés tekintetében elzártan élnek a nagyvilágtól, szerdán reggel már beszédtéma volt a kongresszus. Voltaic, akik már reggel korán a határba in­dultak kukoricát szedni — ezek­nek Szendi László agronómus vit­te meg a hírt. Munka közben fel­kereste a tagokat, s elbeszélge­tett velük a kongresszusról. Nagy István, aki éppen a határ­ból érkezett haza egy kukoricá­val megrakott kocsival, elmon­dotta, hogy különösen a béke ügyével kapcsolatban várnak so­kat a puszta lakói a Szovjetunió Kommunista Pórijának XXII. kongresszusától. Többen elmon­dották, hogy várják a német bé­keszerződés megkötését.- A szedresi gépállomáson akadt, aki a műszaki irodában lévő rá­dión haligáttá’ Hruscsov moszk­vai beszédét, legtöbben pedig otthonukban. A gépállomás trak­torosai közül sokan kint a határ­ban dolgoznak két. műszakban. Hozzájuk nem jut el a postás, de némelyiknek az ismerőse elvitte a Hruscsov beszámolójáról szóló hírt, A következő napokban röp- gyűléseken ismertetik a kong­resszus további eseményeit. B. F. — A napokban Svédország egy újságjában megjelent az első. alu­míniumfóliára nyomott újsághir­detés. Az egész oldalas, színes hirdetést 0,009 milliméteres le­mezre nvomták. Lányok a szőlőprésnél Jó termést hozott a har­minc hold kö­zösen művelt szőlő a mucsi Uj Barázda Tcr melőszövetke- zetben. A szö­vetkezet nőtag­jai nemcsak a szőlő megmun­kálásából vet­ték ki példa­mutatóan a ré­szüket, nem­csak leszürete­lik, hanem el is préselik a bornak valót. A szüret idejé­re a szőlőprés­hez osztottak be Német Má­riát és Fekete Máriát, öröm­mel vállalták a feladatot, mun­kájukban még a szövetkezei idősebb férfi­tagjai, a szőlő- és bdrszakein- berek sem ta­lálnak kivetni­valót. Tanulmány készül Tengelic községről Tengelic községről az elmúlt ötven esztendőre visszatekintve tanulmány készül. A tanulmány összeállításán két helyi nyuga­lomba vonult és néhány jelenleg is állományban lévő pedagógus dolgozik. Az elmúlt hét folyamán érté­kelték a tanulmánnyal foglalkozó pedagógusok munkáját, amelyen részt vett Szarvas Aladár, a Mű­velődésügyi Minisztérium néomü- velési osztályának vezetője is. A pedagógus-kollektíva közel egy* éves munkája elemezte a tenge- lici lakosság gondolkodásmódja* nak fejlődését. A tanulmány cél­ja bemutatni az egységes parasz­ti osztály kialakulásában a mű­veltség, a kultúra hatását és fel­adatait. Hasonló tanulmány készül még 12 megye 1? községéről, amelye­ket a tengelicivel együtt füzet alakjában dolgoznak majd fel, és I nyomtatásban is megjelentetnek. Prífamm=gyárfás a Paksi Konzervgyárban Naponta tizennyolc-húsz mázsa pritamin készül ej a Paksi Kon­zervgyárban. A külföldön igen keresett, magas C-vitamin tartal­mú ételízesítő gyártástechnológiá­jának kialakítására eredményes kísérleteket, folytattak az elmúlt évben- ä paksi gyárban, az idén került sor az üzemszerű gyártás megindítására. A pritamin-papri- kát (népi nyelven paradicsom­paprikát) alapos mosás után kéz­zel szeletelik, távolítják el a cíu- táját, majd ezután kerül az új, korszerű feldolgozó vonalra. Szá­raz gőzzel történő előpárlással Gondoskodnak arról. hogy a nyersanyag magas C-vitamin tar­talma minél kevesebb károsodást szenvedjen. Paszírozás után ke­rül az anyag a vákumfőzőkbe, ahol — légritkított térben — 50 — 60 fokos hőmérsékleten vonják ki belőle a felesleges nedvességet, majd ötkilós és tízdekás konzerv­dobozokba töltik. A pritamin nagy részét export­ra gyártják, de sokat használ fel belőle a belföldi élelmiszeripar is. Jelentősebb tételt kap belőle többek közt a Szegedi Konzerv­gyár. halászlé-konzerv készítésé­hez. > Al ETTEISTO ODRICEEZ 26. — Kérem, kisasszony, ne le­gyen meggondolatlan! — szólt rá erélyesen Géza. — Úgy? Rendreutasít engem? — Kiáltotta a lány. — Juanita, kedves, legyen esze, és ne kiáltozzák! fogta kérlelőre a hangját Géza. Ettől a hangtól a lány kissé megjuhászodott. De a gyanúpör most már nem tágí­tott mellőle: — Vallja be. hogy az a lány... a kedvese! — Ez nem igaz! — Hiába tagadja! Én érzem ezt! Engem nem lehel becsapni. Hiszen amikor betoppantam a lakásba, az a lány úgy nézett rám, mintha félne, hogy elrabo­lom magát tőle! Ö. a bestia! — Juanita! — Igenis, követelem, hogy be­széljen az apámmal, és tartson velünk, •IRTA: HORVÁTH JÖZSEF — Késő. Juanita, amit elvál­laltam... — Maga őrült! — sziszegte foj­tott hangon a spanyol lány. — Tudja maga, mire vállalkozott? Hat figyeljen ide! Ki van téve annak, hogy amikor az ellenség elfoglalja a magyar fővárost, magát találja itt, mint a spanyol követség felelős képviselőjét. Hát nem érti, mi vár magára? Az oroszok gyűlölnek bennünket, ta­lán még jobban, mint a némete­ket! — Juanita — válaszolta hide­gen Géza —. rosszul teszi, ha ilyeneket mond nekem, holott bi­zonyos, hogy ezekre a közlésekre nincs felhatalmazása. Édesapja nagyon rossznéven venné, ha megtudná. .Juanitából hisztérikus indula­tok lángja csapott ki: — Persze, maga már el is ter­vezte. hogy milyen szép kettes­ben éldegél majd itt. ezzel a... ringyóval! Géza fülig vörösödött a szé­gyenkezéstől. Megfordult, hogy azon nyomban otthagyja a spa­nyol lányt. De Juanita Vnég egy­szer belécsimpaszkodott: — Rodriguez, bocsásson még, ha megbántottam, ha nem igaz mindez... Értse meg. miért fáj nekem ez az egész... És ha magá­nak kényelmetlen megváltoztat­nia az adott szavát, hát majd én beszélek az apámmal. Géza azonban hideg, és érzé­ketlen maradt. — Senorita — mondta fagyo­san, — ön azt tesz, amit akar, de én erre nem hatalmazom fel öpf. Megfordult és visszafelé indult a sétányon, Juanita sóbálvánnyá meredten nézett utána. Borzasztó düh fojtogatta. A lány hirtelen elhatározással elindult a felső villába. Elhatá­rozta, hogy kierőszakolja akara­tát az apjánál. Amado de Men­doza y Lucientes akárhányszor engedett már a lányának lós és nagy kérdésekben. Juanita sze­szélye szinte iránytű volt a. kö­vet családjában. Most is, hogy Juanita eléje toppant, a kövét valósággal megrémült: " • — Mi történt, kislányom? k*— kérdezte gyöngéden, és r.ggócigl- masan. ' — Most kérek valami' .. Nem (Folytatás a 7.‘ oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents