Tolna Megyei Népújság, 1961. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
Veszprémiek látogatása Szekszárdon SStekszárdra érkezett kedden a Jioeai'ips Népfront, mintegy 30 tagé Veszprém megyei, küdötiss- ge, 4 vendégeket, a város vezetői fogad iák A küldöttség, amely kit napút lölt Szekszárdon, a Házá- f-as Népfront meghívásának teil eleget. Az első napon a 'Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetét tanulmányozták és megbeszélést folytattak' a termelőszövetkezetek képviselőivel, A ' mai napon a többi között Pörbölyre látogatna!: el es1e pedig a pinceszövetkezethez; Ankét a társas családi házak építéséről A Szekszárdi Vátosi Tanácsnál hétfőn mintegy 45 érdeklődő jelenlétében ankétol tartottak a ' társas csatádi házak építésével kapcsolatban, A tervek szaruit a Bezerédj és a Munkácsy utca közti részen új utca kiképzésévé! épülnek meg a társas családi 'házak. Egy-egy házban négy lakás lesz. kettő a földszinten, kettő az emeleten. Az igényeknek megfelelően két, két és fel és há- ■ remszofiás lakásokat építenek. Egyelőre mintegy húszlakásos ’ keretről van szó, de a jelek szerint érinél nagyobbak az igények! A teiies összkomfortos lakások . ára hozzávetőlegesén ISO ekor forint. Az építési költség 25 százalékát kell befizetni az építés megkezdése előtt, s a többit 30 éves részletben tehet majd le- jörleszteni. Az első KíSZ-eskihő Hálán Nagy esemény színhelye volt hétfőn délután a bétái művelődési ház. Ekkor tartották meg a •községben az első KISZ-esküvöt. A zsúfolásig megtelt, virágokkal feldíszített művelődési házba úttörők sorfala közt vonult be ez ifjú pár — Bagényi Erzsébet é‘ Katona János KISZ-fiatalok — az ünnepélyes esketési szertartásra. Farkas László vb-titkár, ünnepi beszéde után. vezette be nevüket a házassági anyakönyvbe. Majd az úttörők és a KISZ-fia- talok adták át az ifjú párnak ajándékaikat. i TCJT ’-JA MFGTF1 WílPfí.J? 4Ö lácl, nkfcScr i ■ / A községfejlesztési munkáról tárgyalt a megyei tanács vb. Kedden dr. Vígh-Dezső vb el- nöhelyettes elnöklétével tartott ülést a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb élfogadta az elnöki '.jelentést a lejárt. határidejű vb-határpkatok teljesítéséről és á feladatkörben tett intézkedésekről. 1. Ezután a községfejlesztési tervek . teljesítéséről és a további feladatokról tanácskoztak. Ennek a 'napirendi pontnak Schmidt - Gyula, községfejlesztési csoportvezető volt az előadója. Az előterjesztett beszámoló megállapította egyebek között hogy a megye tanácsai eddig mindent egybevetve 79 százalékra teljesítették kiadási tervüket. A beszámoló részletesen foglalkozott az 1962. évi községfejlesztési tervek előkészítésévé'. A napirendi pont vitája során felszólalt Daradics Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. . Részletesen foglalkozott a rendelkezésre álló pénzösszeg felhasználásának tapasztalataival. Hangsúlyozta a többi között, hogy a lakosság társadalmi segítségét fokozottabb mértékben kell igény he venni. Dr. Polgár, Ferenc a megyei tanács vb-titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok alapján nagyobb körültekintés szükséges a községfejlesztési tervezésnél, mert hiszen a később adódó hiányosságok okai többnyire ide vezethetők vissza. A felsőbb tanácsi szerveknek egyaránt fel kell lépniök a túlméretezett tervezés és a túl »óvatos« tervezés ellen. Dr. Vigh Dezső összefoglalójában behatóan foglalkozott a községfejlesztési tervezés időszerű kérdéseivel. A 'községfejlesztési munka — mondottá a többi között — az idei évben jobb a tavalyinál, e' téren mégis sok hiba tapasztalható. A következő évi térvezéshél az idei és a korábbi tapasztalatokból kell kiindulni. A következő napirendi pontban dr. Nedök Pál, a Szekszárd Városi Tanács VB titkárának beszámolója alapján a város intézkedési tervének- végrehajtásáról tárgyaltak. Ezután különböző folyóügyekről határoztak. A vezetőség- választás hírei A szekszárdi járásban hét párt* alapszervezet tartott vezetőségi ülést. Az üléseken a küszönálló vezetőségválasztó taggyűlések problémáit tárgyalták meg. A vezetőségi ülések tapasztalatai általában jónak mondhatók. Csak* nem mindenütt el volt készítve a taggyűlésen elmondandó beszámoló, amelyet a pártvezetőségek kollektív munkával állítottak össze. * A bonyhádi járási pártbizottság az elmúlt héten kibővített titkán értekezletet hívott egybe. Az értekezleten az agitáció és a párt propaganda munkájával kapcsolatos tennivalókat, majd az állatbetegségeket megelőző feladatokat beszélték meg. Kétszer Öreg Bálint István régóta szem léli a világ folyását. Sokat látott. tapasztalt, megjárta az első világháborút, a- másodikat is. (Az első emlékét — egy gerinctörést — most is érzi, mert alig bír hajolni.) Hetvenszer érte meg a nyarat. de ilyet még nem tapasztal!, mint az idén. Öreg a gazda, öreg a ■ portája, kutyája vak, süket, .vén jószág, kegyelemből tartja csak. * Az udvar egyik sarkában két öreg almafa áll,, egymás mellett. Ágaik közt rúd nyújtózik keresztül rajta a kisunoka hintája lóg. Tán harminc éve, hogy a két fát ültette öreg Bálint István. Elvénültek azok is, koronájukat megcsonkította a gazda, hogy az új hajtások hozzanak majd termést. Harminc éven keresztül termett szorgalmasan á két fa, gyümölcséből * mindig jutott- az unokáknak. Gazdá juk" már" arra is gondolt, hogy kivágja egyszer őket... ' • ’ ......... A két fa — talán végét érzi közeledni —. most! szokatlan dolgot ..művelt” az őszön. Tán azért, hogy sokáig megemlegessék őket. Júniusban lefogyott róluk a termés, és a nyár végén újból virágot hoztak Öreg Bálint István figyelte a két .fát, mert máskor is- hoztak ilyenkor- -virágát. Hanem most a virágból termés kerekedett'. A levelek közül itt is, ott is alma piroslott, és a natermő almaink... Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága a vezetőségválasztó taggyűlések előkészítését úgy irányítja a termelőszövetkezetekben, hogy a politikai munkát összekapcsolja az időszerű mező- gazdasági munkák meggyorsításéval. A módszer eredményességét igazolja a mezőgazdasági munka fellendülése. A szekszárdi. tsz-ek a silózást és a napraforgó betakarítását 100 százalékban elvégezték. Javult a kukorica és a burgonya betakarítás üteme is, amely 40, illetve 97 százalékos. * A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói nagy figyelemmel kísérik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. Kongresszusának tanácskozásait. „A kongresszus és a küszöbön álló párt-vezetőség vá* iasztás tiszteletére a mindennapi munkában olyan eredmények elérésére törekszünk, amelyekkel bebizonyíthatjuk békevágyunkat, a Szovjetunió és pártunk iránti szeretetünket” — írja Brüchneí János levelezőnk, a gyár kiváló dolgozója. pókban István bácsi az unokákat az almafa érett, második termésével lephette meg. . — Sok évet megértem, de ilyet még nem' — állapíthatta meg az öreg, nyugdíjas, tsz-tag. — Még soha nem fordult elő, hogy ezek a fák egy évben két termést hoztak volna. — Hogy mi lehet az oka? Ez a rendkívül száraz. meleg . jdő. Ilyenre is alig emlékszem, hogy lett volna ... Ez az időjárás mitől van? öreg vagyok már ahhoz, hogy. erre választ tudjak adni. A rendkívül esős tavalyi ősz, a rövid, száraz fél, és most ez a többhónapos szárazság... És hogy az almafáim is két termést hozzanak egy évben? Különös nagyon különös' ez a mostani időjárás. egészen megbolondítja a természetet. .. B. I. ,,A Dalmani Állami Gazdaság üzemi pártszervezete legutóbbi taggyűlésén a nemzetközi helyzet? tel. a társadalmi tulajdon védelmével. a vezetőségválasztással, és az oktatás beindulásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak” —• írja Szabó Mátyás levelezőnk. A tagság részéről igen nagy volt az aktivitás. A beszámoló után bírálat és javaslat hangzott el a pártszervezet gazdasági ellenőrző I munkájának megvitatására. ETTETS TŐ ODRIGUEZ IRTA: HORVÁTH JÖZSEF 25. — És azután? — bukott ki a kérdés önkéntelenül Gézából. . Azután is, mindaddig, amíg én, vagy a követség épületének, vagyonának, teljes állagának jogos tulajdonosa, a spanyol kormány másképpen nem rendelkezik. Nézze, ha rpégis úgy alakul- ' nánák á dolgok, hogy nekem idő■ közben el kell hagynom Magyar- országot, a háború után feltétlenül sor kerül az ilyen jogi kérdések rendezésére is. valamelyik diplomáciai társmisszió maid felhatalmazást kap a spanyol kormánytól á követség felszámolá' sára. Megígérem magának. Rod■ fjgúez, hogy ebbén az esetben ' gondoskodni fogok a maga teljes kárpótlásáról. Géza előtt most már világosan kibontakozott a követ elképzelése.'- Torkában dobogott a szíve. Szinte meg kellett erőltetnie az agyát, hogy továbbra is a követre tudjon figyelni. Hiszen meglódult immár az ő képzelete: be- láthftallanul nagyszerű perspektívák .. . Gazdája lesz a spanyol háznak . . . . — Nos. Rodriguez? . — nézett kérdőn a fiatalemberre a követ. Géza határozottan válaszolt: — Kegyelmes uram. elvállalom a megbízatást. A követ ellágyult, szinte köny- nyekig meghatódott: — Számítottam magára, kedves barátom. Boldoggá tett készségével. Különben, előszöf*-arról volt szó, hogy Franciscot hagyom itt, és — magát viszem el Hévízre. . . — Engem? — kapta fel a fejét Rodriguez. — Igen, de később más döntés született. Az ám. néhány részlet- kérdést még meg keli beszélnünk. Én megfelelő pénzösszeget hagyok hátra magának, s azzal épp úgy kell gazdálkodnia, mintha mi sem történt volna. A gazdasági ügyvitelbe Francisco már betanította. igaz? Helyes. — Kegyelmes uram — kérdezte halkan Géza r-> időközben sem számíthatok arra. hogy alkalmasint ... fellátogat Budapestre? — Nem hiszem, kedves. barátom. Ez baklövés lenne. De váriunk. maga megígérte, hogy nem fog kérdezősködni! Kérem, most menjen, édes fiam. Holnap reggel még beszélgetünk. Adios. Rodriguez! Géza kábultan haladt át a parkon. Ezernyi gondolat kászálódott össze az agyában. Hogyan is mondta a minap a követ? A magyar külügyminisztériumban teljes őrségváltás folyik*. .. Micsoda lehetőségek! Eltökélte, hogy délután magához vesz néhány okmányt a kö- vetségi titkárságon. Mit szól majd a kis Anna? Nem, nem szabad! ajtóstül rontania a házba. Hiszen azt sem tudja. ki ez a lány. Most.'.., most, az üldözöttek, a meghurcoltak bosszúálló ökle lehetek ... A nyilasok réme! A Rettentő Rodriguez ... ! Bekopogott Gulyás lakásába. Az öreg is. Anna is alig palástolható nyugtalansággal várakozott rá. Géza leült az asztalhoz, és két tenyerébe szorította halántékát. Amazok lopva figyelték őt: látták. milyen különös, vad mosoly terül szét az arcán... De nem akarták beszédre nógatni. Vártak. — Hol is kezdjem? — állt fel végül Géza, s mintegy hangosan töprengett. — ' Annyi. mindent kellene egyszerre mondanom ... De, legelőször is azt. hogy nincsen semmi baj. Sőt! Gulyás bácsi. Anna. mintha a mennybéli úristen csodát művelt volna! Kislány — fordult túláradó szeretettel a lányhoz —, immár teljes biztonságban érezheti magát! Én pedig. .. Én esküszöm, hogy a evil1 kosok r?me leszek! — Rodriguez úr. mi történt? — kérdezte gyanakodva Gulyás. De még mielőtt Géza válaszolhatott volna, valaki erősen kopogtatott az előszoba ajtaján: Gém rrertorpant. — iVP nie71 — int -í öregnek. Gulyás kinyitotta az ajtót. Juanita, a követ lánya valósággal elsodorta Gulyást az ajtófélből, és betoppant a szobába. — Rodriguez! — szólította meg Gézát, de aztán hirtelen kettéharapta a mondatot, amint megpillantotta az idegen leányt. Haja tövéig elvörösödött. Szemében különös. gyűlölködő fény lobbant. Anna egyetlen pillanat alatt megérezte. hogy ez az ismeretlen, gyönyörű lány — halálos ellensége. Géza Juanitához lépett, és megfogta a kezét: — Juanita, jöjjön, átmegyünk -az én lakásomra. — Várjon csak. Rodriguez! — sziszegte fojtott indulattal a spanyol lány. — Ki ez a személy, megmondaná? Anna egy szót sem értett a spanyol nyelvű szóváltásból, de biztos volt benne, hogy róla yan szó. — Juan apónak egy kis rokona — felelte Géza könnyedén. — Nem, maga nem mond igazat. Rodriguez! — villant Juanita szeme.-- : ; • — Kérem, senorita — mondta erélyesem Géza ■—. ez a hely alkalmatlan erre a vitára! Grízzé meg méltóságát, senorita! Menjünk át. íhondoín. az én lakásomra. •’ Juanitára hatott a határozott szó; sarkonfordult és előre ment. De nem Géza »lakásá- felé vette lépteit, hanem á sétányra tért. Gáza melléje szegődött. — Rodriguez — mondta Juani—. most tudtam meg. hogy binytajan időre e! kell mennem apámmal vidékre. Hévíz mellé utazunk, ott van egy kis villánk. Apám gyógy kezeltetni fogja magát, Móndia, van kedve velünk jönni? Géza zavarba jött, nem tudta megítélni, jogában van-e közölni Juanitával, hogy ap.ia már más* képpen döntött, — Senorita, én alkalmazott vagyok. és úgy fogok cselekedni, amint a miniszter úr rendelkezik. — Értse meg. magától függ a dolog! — nógatta a fiút szenvedélyesen Júanita. — Apám azt tervezi, hogy Franciscot viszi magával. Ö. az a tökfilkó! Persze. Franciscónak ez nagyon is ínyére van! De én azt akarom, hogy Francisco maradion itt. és maga jöjjön velünk. — Senorita — mondta halkan Géza —, ez lehetetlen. Megmondom őszintén, édesapja már másképpen döntött. — Úgy? Tehát már mindenről tud? És maga? — Én engedelmeskedem az édesapjának. — Nem. még nem késő! Tiltakozzék! Különben nem is kell ti 1* lakoznia, csak mondja meg az apámnak, hogy velünk akar jönni. Nincs az a kívánsága, amit az apám ne teljesítene. Hát nem látja. hogy mennyire szereti magát? — Senorita. én alaposan meggondoltam a dolgot. Édesapja vá- laszutat hagyott nekem, és magam is így tartottam jónak. Juanita magán kívül volt: — Úgy? — sziszegte. — Tehát mégsem tévedtem! Persze, ez a lány. akivel rajtakaptam ... í (Folytatjuk.) . ->
