Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-15 / 218. szám

a TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 15. N. Sz. Hruscsov levele az Interparlamentáris Unió értekezletéhez A nyugati külügyminiszterek Moszkva (TASZSZ): Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő le­velet intézett az Interparlamen­táris Unió 60. — Brüsszelben ülésező értekezletéhez. A szov­jet miniszterelnök levelében hang súlyozza, hogy kormánya bár­mely percben kész a tárgyaló asztalhoz ülni a német kérdés bé­kés rendezése végett „feltéve, hogy a tárgyalásokat nem használják ki a német békeszerződés meg­kötésének elhalasztására.” A Szovjetunió — mutat rá Hruscsov — mindig a nemzetközi prob­lémák békés rendezésének híve volt és az is marad. Soha nem Sajnált és ma sem sajnál erőfeszítéseket tenni azért, hogy a német kérdést bé­kés megegyezés alapján a tár­gyaló felek jogos érdekelnek figyelembevételével oldják meg. Hruscsov emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió a béke és az európai biztonság megőrzése érdekében javaslatot tett a német békeszerződés megkö­Washington (MTI): Modibo Kelta, Mali elnöke szerdán dél­után sajtóértekezleten nyilatko­zott Kennedy elnökkel folytatott tárgyalásairól. Modibo Kelta — mint ismeretes — Sukamo indo­néz elnökkel együtt átadta Ken- nedynek a belgrádi konferencia felhívását, hogy találkozzék Hruscsov szovjet miniszterelnök­kel. Az amerikai sajtó jóelőre úgy állította be Sukarno és Keita misszióját, hogy Kennedy ud­variasan meghallgatja ugyan a két államfőt, de el fogja utas!-1 tani a felhívást. Modibo Keita egészén más megvilágításba helyezte az ame­rikai elnökkel folytatott tárgya­lásait. Kijelentette, Kennedy le­vélben válaszolt a belgrádi kon­ferencia felhívására, a levelet hairiárbsan nyilvánosságra hoz­zák és megküldik a belgrádi kon­ferencián részt vett összes ál­lamnak. Kijelentette, Kennedy nem ellenezte a Hruscsov szov­jet miniszterelnökkel való ta­lálkozót, de azt a véleményét fejezte ki, a bécsi találkozó ta­pasztalatai miatt szükséges, hogy a találkozót előkészítsék, előze­tes tárgyalásokat folytassanak nagyköveti, vagy külügyminisz­teri szinten. Modibo Keita ezután hangoz­tatta, hogy elégedett a Kennedy- vel folytatott tárgyalásaival. Hoz­záfűzte: a mi missziónk nem­csak az volt, hogy egy sürgős Hruscsov—Kennedy találkozót hozzunk létre. A bécsi találkozó után nem történt haladás. Mi azt akarjuk, hogy a tárgyalások új­rakezdődjenek és ezeket a tár­gyalásokat koronázza meg egy olyan csúcstalálkozó, amely va­lóban megoldja a legfontosabb nemzetközi problémákat. A ma­gam részéről — mondotta Keita — helyeslem, hogy a csúcstalál­kozót előkészítsék és először a szakemberek kövezzék ki a két nagy találkozóhoz vezető utat. Modibo Keita a berlini kérdés­ről rendkívül érdekes nyilatko­zatot tett. Kifejtette, hogy Ber­lin tulajdonképpen csak azért nagy probléma, mert miatta most felszültség van a világon. Egyéb­ként Berlin sokkal kisebb prob­léma, mint az igazi nagy kérdé­sek, például az a tény, hogy az afrikai népek egy része még min­dig kénytelen harcot folytatni, hogy sajátmaga intézhesse sor­sát. Egy amerikai újságíró meg­kérdezte. hogy ezek szerint „Ma­li is elismeri-e a Nyugat-Bef- liniek jogát az önrendelkezéshez”, tésére és a nyugat-berlini helyzet ennek alapján törté­nő rendezésére. A Szovjetuniónak a német kér­dés békés megoldására vonatko­zó javaslatai nem keresztezik senkinek az érdekeit, vagy jo­gait. Egyes nyugati háborús körök azonban — mutat rá Hruscsov — ahelyett, hogy ténylegesen meg­vizsgáltak volna a Szovjetunió­nak a német békeszerződés meg­kötésére tett javaslatát, fenyege­tésekhez és provokációkhoz fo­lyamodtak a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szem­ben. Ilyen körülmények között a Szovjetunió kénytelen volt in­tézkedéseket tenni biztonságának megszilárdítása végett, hogy el­torlaszolja azoknak a revansista erőknek az útját, amelyek a ter- moftukleáris háború örvényé fe­lé vezetik a világot. A szovjet kormányfő levelében megelégedéssel állapítja meg, hogy az Interparlamentáris Unió az utóbbi években számos határozatával szolgálta a bé­Eire Modibo Keita a követke­zőket válaszolta: — A berlini helyzet a hábo­rú következménye. A háború után a nagyhatalmak ragaszkod­tak ahhoz, hogy szektorokra osz- szák Németországot. Akkor az völt á vélemény, hogy Német­országot nem szabad egyesíteni, mert ez háborús veszélyt rejt magában. A mostani német hely­zet tehát egy 16 év előtti politika következménye. Azonban ne fe­lejtsük el azt, hogy Németország­ban a német nép sajátmaga kor­mányozza magát, ha van is ilyen, vagy olyan befolyás a német kormányokra. Németország hely­zetét tehát egyáltalán nem lehet összehasonlítani az afrikai gyár matosított népekével, mert hi­szen Algériában, Rhodéziában, vagy Mocambique-ban a népeit azért küzdenek, hogy sajátmaguk kormányozhassák magukat. Ez a probléma a német kérdéssel kap­csolatban egyáltalán nem merül fel. Ezért a német kérdés sokkal könnyebben megoldható, mint az afrikai népek felszabadítása. AZ afrikai népek felszabadítását azonban — mondotta Mali elnö­ke — sokkal fontosabbnak tar­tóm. Arra a kérdésre, hogy Kennedy rokonszenvezik-e a semlegesek mozgalmával, Modibo Keita így válaszolt: Kennedy elismeri azt, hogy több ország nem csatlako­zik a fennálló tömbökhöz. Annái is inkább, mert az Egyesült Ál­lamok 150 éven át szintén sem­leges politikát folytatott. A sem­leges mozgalom azonban eddig minden nagyobb erőfeszítés el­lenére sem nyert nagyobb jelen­tőséget, mert hiszen kisebb or­szágokról van szó, amelyek nem képviselnek nagy gazdasági, vagy katonai hatalmat. A kis államok összefogása mégis fontos, mert hiszen felhívhatja a világ fi­gyelmét a nagy nemzetközi prob­lémákra. Ha a jelenlegi semle­ges kis államok is csatlakozná­nak valamelyik tömbhöz, ez be­folyásolná politikájukat és gaz­dasági építésüket — mondotta Mali elnöke. Ezután megkérdezték Modibo Keitót, vajon felvetődött-e a Kennedyvel folytatott tárgyalások során a szovjet atomkisérletek problémája. A mali elnök azt felelte: amikor egy misszióval bíznák meg bennünket, akkor nem tárgyalunk másról és mint­hogy az atomfegyver-kísérletek kérdése az ENSZ elé kerül, a ma­li kormány ott fogja megmon­dani véleményét, ke megszilárdításának nemes ügyét. A történelem nem egy példát ismer — hangzik Hruscsov le­vele — amikor parlamenti kép­viselők népük érdekeitől vezet­tetve, határozottan állást foglal­tak a háborúellenes erők mel­lett. Napjainkban még fokozot­tabban el kell, hogy töltse őket a népük sorsa felett érzett fele­lősségtudat. Hruscsov üdvözölte az Inter­parlamentáris Unió értekezleté­nek résztvevőit és kifejezte azt a reményét, hogy sikeres és gyü­mölcsöző tevékenységükkel hoz­zájárulnak a világbéke megszi­lárdításához és megőrzéséhez. Sukarno New Yorkban New York (MTI). Az AP és az AFP tájékoztatása szerint Sukar­no indonéz elnök szerdán délután Washingtonból New Yorkba ér­kezett. Mint ismeretes, Sukarno Washingtonban Kennedy ameri­kai elnökkel tárgyalt. Az indonéz államfő újságírók­kal közölte, meghívta Kennedyt Indonéziába. Kennedy a meghí­vást elfogadta, de az utazás idő­pontját még nem rögzítették. Sukarno elnök egy ideig New Yorkban marad, s többek között Stevenson amerikai ENSZ-dele- gátussal is találkozik. Az elcsendesedő vihar után pusztító árvíz fenyeget Amerikában Chicago (MTI). Az öt napon át pusztított Carla-orkánt a legfris­sebb jelentések szerint Oklaho­ma, Illinois és Missouri-államban heves esőzések váltották fel, ame­lyek pusztító árvízzel fenyeget­nek. A vihar halálos áldozatai­nak száma 31 főre emelkedett. Texas és Louisiana államban a vihar elől szombaton elmenekült mintegy félmillió ember kezd visszatérni feldúlt hajlékába. A texasi partvidéken tízezreket ol­tottak be tífusz ellen, mert a 1. árvíz következtében megfertőző­dött az ivóvíz Adéöauert kifütyülték Kölnben Mint az AP jelenti, Adenauer nyugatnémet kancellár szerdán este Kölnben mondott választási beszédében ismét sürgette a nyu­gatnémet hadsereg atomfegyve­rekkel való felszerelését. A kan­cellár arra hivatkozott, hogy a nyugatnémet haderő alkotja a NATO gerincét. Ezért elengedhe­tetlen, hogy nukleáris fegyvere­ket kapjon. A kancellár beszédét kénytelen volt több ízben is hosszú időre megsZakitähi, mert hallgatóságá­nak nagy része éles fütyüléssel és kiáltozással fejezte ki nem­tetszését. Amikor Adenauer kor­mányának berlini politikájáról beszélt, a gyűlés résztvevőinek nagy része kórusban odakiáltotta neki: „Hazug! Hazug!” Lord Atlee volt angol minisz­terelnök szerdai koppenhágai saj­tóértekezletén megkérdezték, va­jon nézeté szerint a Nyugat fog-e harcolni Berlin miatt. Az angol politikus kijelentette: »Nem hi­szem, hogy lenne bárki is, aki Berlinért háborúzni akarna.« Az AFP jelentése szerint az angol külügyminisztérium szóvi­vője nyilatkozatban közölte, kor­mánya örömmel üdvözli Kenneéy amerikai elnöknek azt a bejelen­tését, hogy a jövő héten Rusk amerikai külügyminiszter New Yorkban megvitatja a német kér­dést Gromiko szovjet külügymi­niszterrel. washingtoni tárgyalásai csü­törtökön megkezdődtek. Az el­ső napon Rusk, Home és Cou- ve de Murville találkozott Brentano, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere csak a mai napon kapcsolódik a megbeszélésekbe. A világsaj­tó élénken találgatja, hogy mi­lyen eredménnyel zárul a fon­tos megbeszélés, amelynek az a célja, hogy összehangolja a nyugati véleményeket a jelen­legi legfontosabb nemzetközi problémákkal kapcsolatban. A tanácskozások középpontjában természetesen a német kérdés megoldása áll, pontosabban az, hogy milyen álláspontot fog­lalnak el a nyugati külügymi­niszterek a német kérdés meg­oldására. Bonn előre küldte Washing­tonba Carstens, külügyi állam­titkárt azzal a nyilvánvaló cél­lal, hogy igyekezzék befolyá­solni nyugati kollégáit. Ade- nauerék ugyanis szemmellát- hatóan félnek attól, hogy az Egyesült Államokban és Ang­liában több a tárgyalási szán­dék, mint amennyit ők szeret­nének. Ugyanakkor a párizsi sajtó arról ír, hogy Couve de Murville külügyminiszter tar­tózkodó álláspontot képvisel Washingtonban, s erre utal a francia szóvivő kijelentése is, amely szerint lehetségesnek tartják a nyugati kormányfők értekezletét is. Éppen ezért a nyugatnémet diplomaták fé­kezni szeretnék a washingtoni megbeszélések ütemét, ami azt jelenti, hogy igyekeznek meg­akadályozni egy közös állás­pont kialakítását, amely a ke­let—nyugati tárgyalásokhoz ve­zetne. Külön figyelmet érdemel Mo­dibo Keilának, a Mali Állam- szövetség elnökének nyilatko­zata. Modibo Keita Sukarno Salisbury (MTI), Egy magát »szabad Katangának« nevező rá­dióállomás adásában — amelyet Észak-Rhodesiában lehallgattak — közölte, hogy Elisabethville- ben a harc szerdán este még tar­tott, és a katangai hadsereg egy­ségei a városnak egy részét még ellenőrzésük alatt tartották. Egy Elisabethyille-ből Észak-Rhodé- siába érkezett déíafrikai rádió­riporter kijelentette, hogy Ka- tangában »teljes a káosz«. Egy AFP-kommentár szerint ENSZ-körökben és a kongói köz­ponti kormány köreiben remélik, hogy a katangai hadművelet si­kerrel fog járni és ezt a re­ményt, alátámasztja az a tény, hogy Kaíangából eltávoznak a külföldi tanácsadók. Welensky, a középafrikai ál­lamszövetség miniszterelnöke egy televíziós interjúban bejelentette, hogy az első katangai menekülők már megérkeztek Észak-Rhode- slába. Hozzátette, amennyiben Csotnbe az ENSZ elől Rhodesiá­ba menekül, védelmet fognak nyj'tani neki. Afrikai ENSZ-küldöttek ma­gánbeszélgetéseikben kijelentet­ték, örülnek annak a hímek, hogy az ENSZ akciója véget ve­tett Katanga Kongótól való el­szakadásának. Egy európai ENSZ küldött azt a Véleményét fejezte hogy az ENSZ akciója véget ve- gyűlés jövő héten kezdődő ülés­szakán valószínűleg Vitát idéz majd elő, mert vannak, akik két­ségbe vonják, hogy volt-e felha­talmazása az ENSZ-nek arra, amit tett. indonéz elnökkel együtt átadta Kennedynek a belgrádi konfe­rencia felhívását. Sajtóértekez­letén megbeszéléseikről azt mondotta, hogy Kennedy nem ellenzi Hruscsov miniszterel­nökkel való találkozását, majd hozzátette, a semleges orszá­goknak az a céljuk, hogy újra­kezdődjenek a tárgyalások, amelyek eredményeként olyan csúcstalálkozó jöhet létre, ame­lyen sikerül megoldani a leg­fontosabb nemzetközi problé­mákat. A jelek azt mutatják, hogy a nyugati nagyhatalmak állás­pontja nem eevséges a legfon­tosabb kérdéseket Illetően. Washington és London hajlik a tárgyalások felé, amint Ken­nedy elnök Is több ízben utalt erre. Párizs egyenlőre rendkí­vül tartózkodást tanúsít, míg Bonn retteg minden megegye­zéstől, mert az keresztülhúzná revansista törekvéseit. Az ese­mények azonban a békés meg­oldás felé mutatnak, ezt bizo­nyltja a semleges országok belgrádi konferenciája, s min­denek előtt az a világszerte megnyilvánuló békevágy, amely pusztító háború helyett a nem­zetközi problémák, elsősorban a berlini kérdés, békés rende­zését sürgetik. Ezzel kapcsolat­ban érdemes idézni Modibo Keita nyilatkozatát, aki azt mondotta, hogy Berlin sokkal kisebb probléma, mint az igazi nagy kérdések, mint például az afrikai népek szabadságmoz­galma. A berlini kérdést meg kell, és meg is lehet oldani békés eszközökkel. A Washingtonban most zajló külügyminiszteri tanácskozás a jelek szerint elő­készítője lehet egy olyan meg­beszélésnek, amely valóban rendezni tudja ezt a súlyos és fenyegető problémát. Nyugati körökben nagy meg­ütközést keltett az ENSZ katan­gai akciója. így például Dodd, amerikai demokrata szenátor szerdán azt követelte, hogy az Egyesült Államok ítélje el az ENSZ fegyveres erejének »botrá­nyos felhasználását« a katangai szakadár kormány megdöntésére. A szenátusban elmondott beszé­dében Dodd tiltakozott az ellen, hogy az ENSZ fegyveres erői egy »kommunistabarát« kor­mányt támogattak az elmene­kült Csőmbe kormánya helyett. A brit külügyminisztérium mint az AFP jelenti — szerdán este táviratot küldött Nagy-Bfl- tannia leopoldvillei nagykövetének utasítva öt, hogy mielőbb talál­kozzék Hammarskjölddel és kö­zölje vele, hogy az angol kor­mánynak nyugtalanságot okoz­nak a legutóbbi katangai ese­mények, amelyekkel kapcsolat­ban magyarázatot kér Ham- marskjöldtől. A nyugati sajtóban is több olyan hang hallatszik, amely ve­szélyesnek találja, hogy az ENSZ közbelépett az új központi kon­gói kormány érdekében. A NeW York Times csütörtöki vezércik­kében óva inti a nemzetközi szervezetet attól, hogy megköny- nyítse, »a hatalomátvételt Gi- zenga miniszterei nökhelyettes számára.« A lap szerint egy ilyen fejlemény még veszélye­sebb lehet Afrika és az ENSZ jövője szempont Iából«, mint ami­lyen Katanga elszakadása volt. Modibo Keita washingtoni sajtóértekezlete Katanga tartománvban még folynak a harcok

Next

/
Thumbnails
Contents