Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-15 / 218. szám

IMI. szeptember IS, TOLNA MEGYEI NEEOJSAG Megkétszerezik a búza vetésterületet A 700 kisparcella helyett tíz nagytáblában lesz a kenyérgabona vetés Őcsény határában Az őcsényi Kossuth Termelő­szövetkezet Tolna megye fiatal közös gazdaságai közé tartozik. A 4500 hold jó minőségű sárközi fekete földön gazdálkodó Kossuth­ban most készülnek az első közös vetésre. S ez érthetően sok gon­dot okoz a vezetőségnek, mert ha netán most valahol hiba csúszna kezeti gazdák is kormányunk ségről van szó. A tavasszal csak azon határozata megvalósításából, elméletben tagosították be a iöl- hogy hazai földben termeljünk deket, s ennek természetes Kö- annyi búzát, amennyit az ország vetkezménye, hogy egy dűlőben lakossága elfogyaszt. Ehnyit a sokféle növény található most, tervekről. Ez pedig nehezíti az őszi gabo­A jövő évi gabonatermés meg- nák talajelőkészftését, s a nagy­alapozásáról is tanulságos ténye- táblák kialakításánál szinte ei- ket jegyeztünk fel. A többi kö- kerülhetetlen, hogy kis területen a számításba, az a következő évek zött azt például, hogy saját tér- ugyan, de kalászos után kalá- beh nagyon megnehezítené az mésű gabonájából egy szemet sem szost vessenek. Ez így is szerepel ésszerű vetésforgó kialakítását, vet a szövetkezet. Központi kész- a tervben. A sok barázda össZe- az egész gazdálkodást. De az őszi létből kaptak és állami gazdaság- szántása magával hoz egy másik vetéstervekét nagy körültekin­téssel vetették papírra, s mát meg is kezdték a tervek gyakor­lati kivitelezését az őcsényi szö­vetkezetben. Azzal kezdték a jövő évi ké­ből szereztek be jó minőségű ha- következményt is. Azt, hogy az zai és nagyhozamú külföldi bú- őcsényi Kossuth Tsz-ben zavetőmagot. A hazai talajban is jó termést hozó olasz búzafajták­kal 224 holdat, szovjet búzával pedig 1Ö0 holdat vetnek be. A nyérhek való biztosítását, hogy külföldi búzafajtákat kapásnövé- végleg eltüntették, vagy a közeli nyék után vetik, s sietni kell az őszi kapások betakarításával. hetekben Erre vonatkozólag jó tapasztala­taink is vannak, de Van tosst ií ... Mindenképpen dicséretes pél­dául, hogy a Szövetkezet gazdái 150 holdról már betakarították é ... . , . , . _ . . , . - • , , , ■ . burgonyát. Szedik és csépélik a területe, s így a búzát iS nadrág- akadalya, mert a talaj ennek mar l;ílbot silóznftk< s takarítják be f . »Hl ir\ — rt I 1 > i 1— t" i, 1 + rí Ír r, >. 1 T o Ir I Ír- r. A r-w * r rv M T,1..t r. -1 í t, ^ A ' eltüntetik a mesgyekarókat. minden holdra 300 kilá műtrágyát szórtak ki. Még az idén ugyanis több ezer Korán akarják elvetni a külföldi darabban volt a szövetkezet föld- búzafajtákat, aminek nem is lesz S/íj^rC!U,akrK- takaríí0t^k JC készen _ van.Fertődi búzát is vet a naprafofgót. *z utóbbi munka Az 530 hold búza közel 700 kis- az ocsenyi Kossuth Tsz 250 hol- n7onban eiég lassan megy. Az parcellában volt. S jövőre? — Más lesz a helyzet, 90 dón. Az ehhez Szükséges vetőmrt- -100 got a szomszédos Szekszárdi Al­holdas táblákba vetjük a búzát lami Gazdaságból kapta a közös — kaptuk a választ kérdésünkre gazdaság. A Bánkút! 1201-eS bú­Kézdy Gyula főagronómustól. zavetőmag is a szövetkezetben Kenyérgabonával 1014 hoidnyi van már, amit központi készlet­területet vetnek be öcsény hatá- bői utalt ki a megyei tanács a rában, 484 holddal többet, mini Kossuth TsZ-nek tavaly volt. Teszik ezt azért is. Mint már említettük, az idei mert a búza szereti a sárközi te- évben Öcsény határában még sok kete földét, de azért is, mert volt a kisparcella, annak ellefié- részt vállalnak az őcsényi szövet- re, hogy termelőszövetkezeti köz­Rohamosan növekszik a televíziós készülékek száma Már sokszor írtunk arról, hogy a felszabadulás után milyen gyors ütemben növekedett megyeszerte a rádiók száma. Néhány év alatt csaknem minden család vásárolt rádiót. A kültelken élő családok pedig nem sajnálva a többletkölt­séget, telepes rádiót vásároltak. Most pedig már nálunk is a te­levíziós-divat terjed. Az kétség­telen, egy televízióé készülék jó­val drágább a rádiónál, de enhek ellenére egyre több lakóépület te­tején látható a jellegzetes Tv-an- tenria. Az emberek megkedvelték és az ipar alig győz eleget gyár­tani. A Statisztikai Hivatal kimu­tatása szerint 1958 végén mind­össze 135 készülék volt a megyé­ben. Ettől kezdve évről évre több, mint megduplázódott á számuk. A múlt év végén már több mint 800 készüléket tartottak nyilván megyénkben. Es ami igen örven­detes, nemcsak Bzekszárd város­ban és a nagyobb községekben terjed a televízió, hanem már á kis községekbe Is eljutott. Első­nek legtöbb helyen á tanács vá­sárolt televíziós készüléket, hogy az egész falu lakossága élvezhes­se, azok is, akiknek jelenleg még nem áll módjukban megvésárol- niok. Szekszárd városban a múlt év végén 152 készüléket tartott nyil­ván a posta. Ez a szám 1961 év szeptember elsejére 246-ra növe­kedett. 500 hold területről két kombájn vágja a napraforeót, s na­gyon jól kell menniök. hogy 15 hóidról bé tudják takarítani eey- egy nap a termést, A magot tisz­títani kell és ez is lassan megy. A gépállomás két magtisztító cséplőgépe közül egyszer egyik, másszor a másik rossz Tárolási gond is van. Ezekről a hiányosságokról meg­győződtünk és az őcsényiek ne­vében is kéfjük a szekszárdi já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lyát, ha egy mód van rá, segít­senek az említett gondok megol­dásában. Mert ha a munkaszer­vezés a Kossuth Termelőszövet­kezetben nem javul, a naprafor­góból bizony még október vége felé is lesz kint. (A mostani gépi kapacitással, s a tárolási lehetősé­gek mellett 45 munkanapig tart a naprafofgóSzedés ŐCsényben.) Ennek pedig Seftkl sem örül. S különösen nem az őcsényiek, akik a napraforgó helyére még búzái szeretnének vetni, s ha erre csak november elején kerülhet sor, (a lekerült napraforgó után még elő is kell készíteni a földet) nem remélhetnek jó termést az első közös vetésből az őcsényi Kos­suth Tsz gazdái. 36 eredményeket hozott a megyei TBC társadalmi bizottság eddigi munkája Mindössze hat hónapos múltra tekint még vissza a megyei TBC társadalmi bizottság, amelyet a múlt évben megjelent új TBC- törvény alapján hoztak létre. Az elmúlt idő alatt a bizottság még­is eredményes munkát végzett a munkatervében meghatározott irányelvek szerint. Erről a munkáról tárgyalt a bizottság tegnap délelőtti ülésén, amelyen részt vett dr. Szántó Endre, a Korányi TBC-intézet vezető főorvosa is. A társadalmi bizottság munká­járól annak titkára, dr. Reglődi József, a mégyei gondozóintézet igazgat ó-főorvosa számolt be. Is­mertette a társadalmi bizottság létrehozásának előzményeit, a megalakulás körülményéit, a ki­tűzött célokat. Ismertette, hogyan alakult Tolna megyében a TBC- elleni küzdelem a törvény meg­jelenése óta, milyen szerepe volt a tanácsoknak, a Szakhálózatnak, és a társadalmi bizottságnak. —* A gondozóintézetek fél év alatt 45 552 vizsgálatot végeztek, a március hónapban megindult ernyőszólgálbt pedig 25 280 fel­vételt készített. Az ernyőszolgá­lat 77 új beteget derített fel. A TBC-s betevők á lakosság szá- máhak 127 tízezrelékét teszik ki, ami jobb az országos vidéki át­lagnál — mondotta. Ezután rész­letesen ismertette az albizottsá­gok, a proppgánda, a szűrési— óltási, a gondozási, a rehabilitá­ciós, a Bovin-tbc — tevékenysé­gét. A bizottságok munkájának, a tanácsok, a társadalmi szervek segítőkészségének tulajdonítható hogy a szűréseken a lakosság 98—99 százaléka részt vett, a ko­tlát magyar tanára lesz az Egyesült Arab Köztársaság Műszaki főiskolájának A Magyar Népköztársaság é* az Egyesült Arab Köztársaság közötti műszaki-tudományos együttműködési egyezmény éltei­mében az Egyiptomban két év­vel ezelőtt alapított Műszaki Fő­iskola az idén magyar előadók­kal egészítette ki tanári karát. Hát fiatal magyar mérnök megy a Kairó közelében lévő Shibin El Kom nevű városba, ahol a fő­iskola van, hogy műszaki szak­embereket képezzen ki az Egye­sült Arab Köztársaság iparának. rabbi 70 százalékkal szemben. A gondozási bizottság a szekszárdi járásban például hat beteg szá­mára eszközölt ki jobb lakást, a tamási járásban iparengedély­ügyben járt el. A Bovin-albizott- ság az állami gazdaságok állat­orvosaival megvitatta a tehené­szetek helyzetét. A megyében több állami gazdaságban folya­matban van már negatív- t chené- szetek létesítése, kialak’' A beszámoló ismertet s a társadalmi bizottság munt.jjának más eredményeit, a jövőbeni fel­adatokat. Dr. Szántó Endre elismeréssel nyilatkozott a társadalmi bizott­ság munkájáról. Mint mondotta, a TBC ma már gyógyítható, s ennek feltétele a betegség koräi felismerése. — A rehabilitáció — a gyógyult betegek munkába állítása — a TBC-ellerti küzdelem egyik új. lényeges pontja. Nem csak az egészségét kélí visszaadnunk az embereknek, hanem a munkaké­pességüket visszaállítani. Ez dön­tőbb, mint a gyógykezelés — mondotta. — Világviszonylatban is eredményes munkát Végeztünk az elmúlt évek alatt, á múltból örökölt körülmények ellenére, és ha ez a mtínka továbbra is ilyen eredménnyel halad, a TBC — mint népbetegség — néhány év múlva felszámolódik. Ezután a bizottság tagjai is számos észrevételt tették a jö­vőbeni tervekhez. Juhász István, a MOKÉP megyei igazgatója azt kérte, az egészségügyi szervek több és jobb oktató, propaganda- filmet bocsássanak a mozik ren­delkezésére, mert —- miht a ta­pasztalat mutatja — a film pro­paganda igen nagy jelentőségű a TBC-felvilágosító munkában. Bélyegkiállítás Tolnán Haffnadízbéft rendezik meg a tolnai bélyeggyűjtők bélyegkiál- lításukat. A kiállítás sokkal ér­dekesebbnek ígérkezik a korábbi kettőnél, mivel a kiállítók száma is, és a kiállításra kerülő bélye­gek, Sorozatok Választéka is, sok­kal nagyobb az előzőeknél. A bélyegkiállítást Szombaton és vasárnap a Textiles Kultúrott­honban, egy hét múlva pedig — ugyancsak szombat, Vasárnap — a községi pártszervezet helyisé­gében lehet megtekinteni. HARMATH—RÉTI: TITKA A ládák nem kerültek elő a tófenékről, s Kruger meggyő­ződhetett róla, hogy tulajdonkép­pen nem is nagyon akarták a felszínre bukkanásukat. Az expe­díció rövid zárójelentéssel befe­jeződött és Kruger Visszakerült a lazított hadifogságba. Tengette napjait, á biztonság kedvéért még mindig Krause maradt. Egy szép napon különös ajánlatot hal­lott: Szökjön meg. A különös ab­ban állott, hogy a javaslattevő nem valamelyik baj társa, hanem egy amerikai hadnagy volt. Kru­ger Csapdát Sejtett, nehezen ha­tározta el magát, de úgy gondol­ta, lesz, ami lesz. Az amerikai hadnagy a fran­cia kérftSzolgálat embere volt. Krugert a DeüXleme Bureau vet­te szárnyai alá és visszatért az útlevélhez. Lefüggönyözött feke­te autón és titokzatos repülő­gépeken utazott, megjárta Észak- Afrikát. és Indokínát. Az útlevél­hamisítás csupán az előiskola volt, kényes feladatot kapott: olyan provokációs célzatú „ere­deti dokumentumokat” kellett előállítania, amelyek ürügyül szolgáltak letartóztatásokhoz, ki­végzésekhez, egész tömegmészár-* 1 ásókhoz. A hamis iratokért va­lódi fontot kapott. Kaphatott volna frankot vagy dollárt, de Krugert — amikor választhatott — megmagyarázható vonzalom fűzte éppen a fontokhoz. És á pénzesutalványok szépen Vitték háza á valutát, a feladó mindig egy bizonyos Benedikt Krause volt, a feladási hely so­hasem szerepelt a Szelvényeken, egy bankszámlaszám fedezte. 1950 nyarán, amikor Nyúgát- NémetofsZág már első lépéseit tette veszélyes útján, Kruger szer zödése lejárt, s a franciák sem tartóztatták a honvágyat érző új Szövetségest. Párizsból repült Nümbergbe, ahol az Igazságügyi Palotában kellett átesnie a ná- Citlanítási eljáráson. Mindent elő­re letárgyalt, mégis szorongást érzett, amikor helyet foglalt a bíróság előtt. „Az én nürnbergi perem...” — gondolta keser­nyésen. A félelemre nem volt sok oka, ledarálták a tényállást, kérdések nem hangzottak el, vá­laszokra nem volt szükség, s á bíró emplt hangon hirdette ki: „Gratulálok önnek, mint a Né­met Szövetségi Köztársaság sza­bad polgárának. Illeszkedjen be mielőbb tevékenyen társadal­munkba ...” A tárgyalás öt per­cig tartott.. * Kruger mér Nürnbergnél tar­tott elbeszélésében, amikor csen­gettek. A legidősebb fiú hyltott ajtót, s Wegnert vezette be. Fel­tűnően izgatott volt és négyszem­közti beszélgetést kért. — Családom előtt nincs tit­kom — válaszolta kurtán Kru­ger, Wegner nyelt egyet, körül­nézett a figyelő öt szempáron, azután elkezdte: — Meg kell próbálnunk. Ha mi összefogunk.,. — lihegett amint indulatba jött. — A kin­cseket fel kell hoznunk. Millio­mosok leszünk! A Hansch akar­ta kiásni! Hahaha — felnevetett, de hangjában volt valami tébo­lyult — a Hansch, egy altiszt! Aknára lépett és most úgy húz­za féllábon. De mi, ha mi össze­fognánk ,.. — Fantasztákkal nem tárgya­lok — mondta hűvösen Kfuger — Kari fiam, mutasd meg légy szíves, ennek az úrnak a kijá­ratot. Ebben a pillanatban úgy érez­te, hogy Schellenberg beszélt volna így helyében. EPILÓGUS Ha történetünk főszereplője a pénz volt, a hamis bankók kö- tege, azt elérte a vég, az osztrák Nemzeti Bank kemencéjében ha­muvá égett. De mi lett azokkal, akik így, vagy úgy, sorsukat a Bemard-akcióhoz kötötték? Bernard Kruger megírta em­lékiratait, amerikai magazinok és a svájci Sie und Er közölték: Siker lett, bestseller, felkaptak. A Cicero ügyből filmet gyártott Hollywood. Legidősebb fia a Bundeswehr egyenruháját viseli, a két fiatalabb az iskolapadot koptatja. Kruger egyszer meg­nézte Kari tankönyvét. A Bern- hard akcióról még nem volt benne szó. Amikor felvette az emlékiratok járandóságának utol­só részletét, Kruger jelentkezett a hadügyminisztérium különleges osztályán Frőben ezredesnél. Mi­ről tárgyaltak, nem tudni, a ma­gánzó beírás jótékonyan takar­ja el Kruger titokzatos útjait, és jövedelmező tevékenységét. A Toplitz-tó ügyében csak egyszer hallatta szavát. Sürgette, hogy tüntessék el azokat az iratokat, amelyekben neve szerepel. A ha­mis fontok nem érdekelték. Wegnert sajnálatos szerencsét­lenség érte. Nyári szabadságát Ausztriában töltötte, a Toplitz- tónál, háláira zúzta magét a szik­lákon .,. Schwend és Raschék Limában találtak otthonra, Peru fővárosában. Cégüket Latin-Ame- ríka legelőkelőbb vállalatai kö­zött tartják nyilván, az Uj Roz­maring villa kapuja csak akkor záródott be, amikor egy kiván­csi újságíró hajózott át az óceá­non, hogy bizonyos hiányzó lánc­szemekről felvilágosítást kérjen. Leo Krebs valahol Nyugat-Né- metországban él, s megint nihes neve. A düsseldorfi Freies Volk nyomdájában dolgozott, egészen addig a ködös hajnalig, amíg S rohamrendőrök reá nem rohan­tak a kommunista párt betil­tott lapjára. A kapuban kézitúsa folyt, de a szerkesztőségi szobák­ban még telefonok csengtek, az egész világ a híreket várta, A tö­kéletes rohamba homokszem csú­szott, a telefonokat elfelejtették kikapcsolni, s a világ perciTú- percre nyomon követhette szin­te ezt a hősi napot, Kerbs ép­pen Oslóval beszélt, amikor a rendőrök szobaajtaját is betör­ték. Aztán Bemhardsen hiába habozott a vonal másik végén. Azóta nem is tud Leóról, ha csak azok a feladó nélküli illegális nyomtatványok nem beszélitek, amelyeket Lübké-képfr\á§ú bélye­gekkel hoz a posta a Ruhr-vidék valamelyik városából. És Hansch? Iszik és káromko­dik. Lábáról beázél részegségé­ben. a legszebb lábról, amely valaha a világot taposta. Amikor pedig a Toplitz-tavi expedíció­ról olvasott, névtelen leveleket gyártott buzgón. Eredmény nélkül. S Hansch azóta maga is rájött, hogy ahol a tábornokok és tisztek parádéz­nak, egy féllábú altiszt legfel­jebb szerényen szalutálhat. VÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents