Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-15 / 218. szám

i Qjj-i.V j-rd "'tár fm/fG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEi _ 9 t/ÍCHÍU44X4í A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT' TOLNA -MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYE' TANÁCS l APT A Péntek 1961. szeptember 15. XI. évfolyam 218. szám ARA: 50 FILLÉR Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéről A Központi Bizottság megvitat­ta és egyhangúlag elfogadta az 1961—1965. évekre terjedő má­sodik ötéves terv főbb előirány­zatait. A tervidőszakban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt he­tedik kongresszusa határozatai­nak megfelelően befejezzük a szocializmus alapjainak leraká­sát. Meggyorsítjuk a szocializ­mus építését, tovább emeljük né­pünk anyagi ellátottságát és kul­turális színvonalát, hazánk erő­sebbé, gazdagabbá válik. Tervező szerveink figyelembe vették az ország gazdasági életé­ben a hetedik kongresszus óta végbement, a tervezettnél gyor­sabb fejlődést. Az ország dolgo­zói a hároméves tervünkben ma­gunk elé tűzött termelési és fej­lesztési célok többségét jelentő­sen túlszárnyalták és a kongresz- szus óta eltelt időben több száz­ezer parasztcsalád választotta az egyéni gazdálkodás helyett az egész társadalom gyorsabb, szo­cialista fejlődését biztosító tár­sas gazdálkodást. Népgazdasá­gunk' minden ágában a szocia­lista termelési viszonyok váltak uralkodókká. A Központi Bizottság helyesli az ipar, az építőipar, a szállí­tás és a hírközlés tervezett elő­irányzatait, amelyek figyelembe veszik iparunknak az utolsó években kialakult szerkezetét és célul tűzik ki ennek a szerke­zetnek további javítását. A terv végrehajtása megköveteli, hogy összpontosítsuk erőnket az or­szág nyersanyagellátását javító, a viszonylag kevéssé anyagigényes és magas képesítésű munkát megkövetelő termékek gyártásá­ra. A nemzetközi munkamegosz­tásba beilleszkedve, modern el­járásokkal, gazdaságosan előállí­tott kiváló minőségű, korszerű és keresett árucikkeket kell termel­nünk. Az ipari termelés 1958-hoz vi­szonyított növekedését 1965-re a terv a kongresszusi irányelvek­ben megszabott 65—70 százalék helyett — tekintettel a három­éves terv túlteljesítésére — 83— 87 százalékban irányozza elő. Ezt a nagyobb növekedést is el­sősorban a meglevő kapacitás jobb kihasználásával, a termelé­si folyamatok korszerűsítésével, a gyártmányok műszaki-gazdasági jellemzőinek jelentős javításával, takarékosabb anyagfelhasználás­sal és gazdálkodással kell elér­nünk. Emelnünk kell a termelés irányításának és a tervezésnek tudományos színvonalát. A terv által megkövetelt mértékben kell növelnünk a szakemberképzést. A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja hangsúlyozni, hogy a tervnek megfelelően az ipari termelés növekedésének legalább 70 százalékát a munka termelé­kenysége növekedésének kell ad­nia. szemben a hároméves terv időszakával, amelyben a mun­ka termelékenysége a termelés növekedésének csak mintegy fe­lét biztosította. A Központi Bizottság jóvá­hagyta a mezőgazdaság termelé­si előirányzatait. Megállapította, hogy ezekben figyelembe vették a termelési viszonyokban, vala­mint a mezőgazdaság szerkezeté­ben bekövetkezett változásokat. A mezőgazdasági termelés növe­kedésének az irányelvekben le­fektetett mértékét fenntartva, a tervben az állattenyésztés ter­melési előirányzatát kismérték­ben csökkentették, a növényter­mesztési előirányzatokat pedig növelték. Népgazdaságunk jelen­legi körülményei között a Köz­ponti Bizottság szükségesnek tartja, hogy a tervidőszakban a növénytermesztés gyorsabban nö­vekedjék. mint az állattenyész­tés. Egyrészt az állatállomány a korábban tervezettnél alacso­nyabb, másrészt a növényter­mesztésbe fektetett anyagi esz­közök gyorsabban térülnek meg. Ennek megfelelően a terv a kor­szerű gazdálkodás gyorsabb megvalósítására az irány­elvekben előírtnál több műtrágyát, magasabb gé­pesítési színvonalat, nagyobb ön­tözési területet irányoz elő. Mind­ez lehetővé teszi, hogy a tudo­mány legújabb eredményeire tá­maszkodva. kihasználva a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit, a mezőgazdaságban a termelés emelkedését a munka termelé­kenységének növekedése útján ér­jük el. A Központi Bizottság hangsú­lyozza annak fontosságát, hogy a terv a nemzetközi munkameg­osztásra és elsősorban a testvé­ri szocialista országokkal való szoros együttműködésre épül és lehetővé teszi kereskedelmi kap­csolataink további szélesítését az egyenjogúság és kölcsönös elő­nyök alapján minden országgal. A tervidőszakban segítjük a nem­zeti függetlenségük megszilárdí­tásáért küzdő országok iparoso­dását. Előirányozzuk nemzetközi fizetési és áruszállítási kötele­zettségeink pontos teljesítését. A Központi Bizottság reálisnak és célszerűnek tartja a második ötéves terv időszakára tervezett beruházásokat, amelyek lehető­vé teszik a termelési előirányza­tok teljesítését. A beruházási elő­irányzatok jelentős túlteljesítése az elmúlt két évben, a beruhá­zások tervezett koncentrálása és a kivitelezéseknél elérhetőnek mutatkozó megtakarítások lehető­vé, ugyanakkor a honvédelem erősítésével összefüggő és más kiadásainknak a kongresszusán fel tételezettnél gyorsabb növekedése szükségessé is tették, hogy a terv a beruházások, teljes össze­gét némileg alacsonyabban irá­nyozza elő, mint a kongresszusi irányelvek. Pártunk, híven a marxizmus— leninizmus elveihez, mint ahogy a múltban, úgy ma is szilárdan vallja: támogat minden olyan kezdeményezést, amely a béke megvédését és a népek közötti barátság fejlődését szolgálja. Sú­lyos bűnt követnénk el népünk­kel, szocialista hazánkkal szem­ben, ha a nagy és legyőzhetet­len szocialista táboron belül erőnkhöz mérten nem tennénk meg mindent szocialista vívmá­nyaink védelmének, népünk bé­kés alkotó munkájának biztosí­tására. Ezért a , Központi Bizott­ság helyesli, hogy második öt­éves tervünk figyelembe veszi honvédelmünk megerősítésének szükségességét. A kongresszusi irányelvekkel egyező mértékben fog emelked­ni a munkások és alkalmazot­tak, valamint a "parasztság egy főre jutó reáljövedelme és a né­pi állam öt év alatt állami erő­ből, valamint állami támogatás­ból és a lakosság megtakarítá­saiból mintegy 250 000 lakás fel­építéséről gondoskodik. A reál­jövedelem növekedésével össz­hangban irányozza elő a terv a lakosság fogyasztási alapjának növekedését. Az eredetinél na­gyobb mértékű fejlődést irányoz elő a középiskolai tanulók szá­mának növekedésében és az egye­temek és főiskolák fejlesztésé­ben, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a dolgozó emberek minél nagyobb számban gyarapítsák szaktudásukat, esti vagy levele­ző oktatásban megszerezzék a fejlődés által megkövetelt szak­ismereteket. Mindezek figyelembevételével a második ötéves tervet jellemző legfontosabb előirányzatokat a Központ) Bizottság a következő­képpen határozza meg: A szocialista ipar termelésének növekedése 1965-re 1958-hoz viszonyítva, százalékban A mezőgazdasági termelés növe­kedése százalékban. 1961—65. években, 1954—1958-hoz vi­szonyítva A munka termelékenységének növekedése a szocialista ipar­ban hét év alatt, százalék­ban Beruházások öt év alatt, milliárd Ft Nemzeti .jövedelem növekedése hét év alatt, százalékban A dolgozók egy főre jutó reál­jövedelmének növekedése hét év alatt, százalékban A lakosság fogyasztási alapjá­nak növekedése hét év alatt, százalékban Kongresszusi irányelvek 65—70 Második ötéves terv 83—87 30—32 30—32 37—40 40—45 200—205 180 50 55—60 26—2» 26—29 40—45 40—42 A Budapesti Pártbizottság ülése A Központi Bizottság utasít­ja tervezőszerveinket, hogy a má­sodik ötéves tervről szóló tör­vényjavaslatot egy hónapon be­lül terjesszék az országgyűlés elé. A közérthetőség kedvéért a továbbiakban minden előirányza­tot az ötéves terv időtartamára, tehát 1960-hoz viszonyítva kell meghatározni. Gyorsítsák meg 1962. évi népgazdasági tervünk kidolgozását, hogy az idejében az üzemek rendelkezésére álljon. A tervezés módszereinek állandó tö­kéletesítésével dolgozzák ki az átmenetet a második ötéves terv­ről a harmadikra. Folytassák a szocialista nemzetközi munka- megosztás követelményeinek számbavételével, 20 éves távlatra szóló népgazdaságfejlesztési ter­vünk kidolgozását, munkálkodj a­A Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottsága szer­dán ülést tartott, amelyen Ma­rosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára adott tájékoztatót a Köz­ponti Bizottság üléséről. A Budapesti Pártbizottság a Központi Bizottság határozata és javaslata alapján felmentette Gáspár Sándor elvtársat első titkári funkciójából és Kiss De­zső elvtársat megválasztotta a Budapesti Pártbizottság első tit­kárának. A pártbizottság illésén megje­lent és felszólalt Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára. A Niger Köztársaság jószolgálati küldöttségének látogatásai Dobi Tstván, az Elnöki Tanács elnöke, csütörtökön tisztelgő lá­togatáson fogadta el Hadji Ada- mou Mayaki ipar és keresi'ede- lemügvi minisztert, a Niger Köz­társaság Magyarországon tartóz­kodó jószolgálati küldöttségének vezetőjét. A miniszter társaságá­ban . volt Isa Ibrahim képviselő, és Sidibe Abou Bacar, a Niger Köztársaság párizsi nagykövetsé­gének első titkára, a küldöttség tagjai. A baráti légkörben lezajlott találkozó során Adamou Mayaki átadta Dobi Istvánnak Hamani Diori köztársasági elnök szemé­lyes üdvözletét. Az Elnöki Tanács elnökénél tett látogatás után a küldöttség megbeszélést folytatott a Föld­művelésügyi Minisztériumban Petőházi Gábor miniszterhelyet­tessel, majd megtekintette a szé­kesfehérvári Szabad Élet terme- I lőszövetkezet gazdaságát. A tartós szárazság ellenére is szántanak-vetnek a paksi járásban A paksi járásban e hét kedd- jéig 9511 holdon végeztek ősziek alá a vetöszántassal. A termelő- szövetkezetek most már nem vár­nak az esőre, és a szántással egy- időben hozzáfogtak a vetéshez is. Őszi árpából 240 holdat, őszi repcéből 100, rozsból 37 holdat és búzából ugyancsak 37 holdat vetettek be. A járás termelőszövetkezetei­ben végzik az ősziek betakarítá­sát. A burgonyát 919 holdon, a napraforgót 3Ó3 holdon takarí­tották be, de már megkezdték a kukorica és a cukorrépa szedését is. A cukorrépaszedéssel 51 hol­don, a kukorica szedésével 31 holdon végeztek. Minden terme­lőszövetkezetben silóznak. A já­rásban 1125 holdról vágták le a silónak valót, összesen 12 776 köbméter silót készítettek a hét; elejéig. A talajelőkészítés az egész já­rásban folyik, annak ellenére, hogy a tartós szárazság igen meg­nehezíti a munkát. Tegnap befejezték a kender beszállítását a szekszárdi feldolgozó üzembe Az idén Igen kedvező volt az időjárás a kender termesztésére. A Tolna megyében működő fel­dolgozó gyárakba az idei termés beszállítását augusztus 14-én kezdték meg. Mintegy kétszáz­ezer mázsa kendert kell a fel­dolgozó üzemekbe szállítani. Az idén sokkal alaposabb szervező- munka előzte meg a beszállítást, mint a múlt években volt. Azt a célt tűzték maguk elé a gyárak szakemberei, hogy a termést még a cukorrépa szállításának megkezdése előtt vigyék a gyá­rakba, így tehermentesíteni tud­ják majd a MÁV szállítóeszkö­zeit. A cél sikerült. Tegnap je­lentették a szekszárdi kender­gyárból, hogy befejezték a ken­derbeszállítást. Húszezer mázsa kendert szállítottak a feldolgozó üzembe. A beszállított termés 75 százaléka első osztályú. Az idén sokkal gondosabban kezelték a kendert termelő gazdaságok a fontos ipari növényt, s így jelen­tős többlet-bevételre tettek szert. A szekszárdi gyárba négy hét alatt szállították be az egész évi •feldolgozó üzemi anyagszükség­letet. A megelőző években öt­nyolc hetet vett igénybe hason­ló mennyiségű kender beszállí­tása a szekszárdi feldolgozó üzembe. nak annak tökéletesítésén és gon­doskodjanak arról, hogy annak fő elgondolásai fokozatosan tes­tet öltsenek a közbeeső tervek­ben. A Központi Bizottság idősze­rűnek tartja, hogy emlékeztessen a kongresszus; irányelvek követ­kező, változatlanul érvényes meg állapítására: „Hazánk gazdasági fejlődésének üteme a legköze­lebbi években nagymértékben függ attól, mennyire tudjuk meg­javítani a tervezés, irányítás, ál­talában a vezetés színvonalát.” A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy máso­dik ötéves tervünk az ország anyagi erőforrásaiban és lehe­tőségeiben kellően megalapozott, megvalósítása gyorsítja a szocia­lizmus teljes győzelmét Megfe­lelő vezetés mellett a dolgozók — munkások, parasztok, értelmisé­giek — jó munkával, a taka­rékosság és gazdaságosság elvei­nek állandó szem előtt tartásá­val a tervet túlteljesítik, még kedvezőbben alakítják sorsukat, jövőjüket.

Next

/
Thumbnails
Contents