Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
Mehiv•^aeksaárd Egyetemi Könyvtár Fees« Szepessy u,3.sz, ?sz. VILÄG PROLETÁRJAI, EGYEST^ JTTEK? MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSP-ART •T.OLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS;. A' MEGYEI/TANÁCS- LAPJA Szerda 1961. szeptember 6. XI. évfolyam 210. szám A közös érdek, a közös cél, a nemzetköziség magasztos eszmege fűzi össze a magyar és a román népet Kádár János és Gheorghe Gheorghiu-Dej beszéde Budapest dolgozóinak nagygyűlésén A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás— paraszt kormány kedden délután nagygyűlést rendezett a Kisstadionban a román párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A román, magyar és vörös zászlókkal díszített Kis-Stadion lelátóin több, mint húszezer budapesti dolgozó foglalt helyet. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gheorghe Gheorghiu- Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció tagjai. Az elnökség tagja volt Dobi István, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Részt vett a nagygyűlésen az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás—paraszt kormány nak számos tagja, s a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. A román és a magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. A főváros népe nevében forró szeretettel, testvéri barátsággal köszöntötte a román párt- és kormányküldöttség vezetőjét, Gheorghe Gheorghiu- Dejt, és a küldöttség tagjait. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságánál: első titkára mondott beszédet. Kádár János elrtárs beszéde Kádár János beszéde bevezetőjében elmondotta: Központi Bteottságunk és kormányunk hálás román barátainknak, hogv meghívásunkat elfogadva eljöttek hozzánk, örvendetes, hogy a baráti küldöttség vezetőjeként itt üdvözölhetjük körünkben a román dolgozó nép köztiszteletben álló vezetőjét, népünk igazi barátját, Gheorghiu-Dej elvtár- sat. — Majd így folytatta: —• Harmadéve annak, amikor a magyar pórt- és kormányküldöttség látogatást tett a Román Népköztársaságban. Mi, akik e küldöttség tagjaiként akkor ottjártunk, ma is, és még sokáig emlékezünk arra az őszinte, testvéri fogadtatásra, amelyben mindenütt, ahol megfordultunk részesítettek bennünket. Szeretnénk, ha román elvtársaink is éreznék a magyar nép igaz, testvéri érzéseit, őszinte vendégszeretetét. Látogatásuk nagy jelentőségű számunkra. Kádár János ezután a két ország történelmi kapcsolatairól szólt, amelyben gyökeres fordulat következett be, amikor a második világháború Végén, döntően a dicső szovjet nép hősi harca eredményeképp szabad lett mind a magyar, mind a román nép. A tőkés—földesúri diktatúrák megdöntése országainkban kihúzta a talajt a sovinizmus, a nemzeti ellenségeskedés alól is. De a nacionalista métely maradványainak leküzdése szívós harcot kíván. Mélyszántás után is látható még egy ideig itt-ott egv-egy gyökerét vesztett, rothadó gyomnövény szára, vagy levele. De ha a földbe már sok éven ót a tiszta búza magva került, az élet dús kalászba szökken. így virágzik már a magyar—román barátság is, s mi több, ez így is marad örökre. A közös érdek, közös cél, a kommunizmus felépítésének nagy ügye, népeink javát szolgáló testvéri együttműködés, a nemzetköziség magasztos eszméje fűzi össze ma a magyar és a román népet. Kommunista^, pártjaink büszkék lehetnek arra, és büszkék is, hogy történelmi küldetésük, a sovinizmus irmagjának kiirtása, a magyar és román nép internacionalista összeforrottságának szolgálata diadalt aratott. Kádár János a román nép fejlődését méltatva kiemelte, hogy ma Románia a szocialista tábor erős, fejlett iparral rendelkező, lendületesen fejlődő országa. A román ipar termelése ma már több, mint ötszöröse a háború előttinek. Romániában is befejezték a mezőgazdaság szövetkezetesítését, s most a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgoznak. Eredményesen alakul tervünk végrehaj tása A nálunk folyó munkáról szólva — folytatta Kádár János — elmondottuk román elvtársainknak, hogy ez évi tervünk végrehajtása egészében eredményesen alakul. — Az év első hét hónapjában az ipari termelés tizenhárom százalékkal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához képest. Ebben az emelkedésben különösen az öivendetes, hogy munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk munkájának eredményeképpen, a hetedik kongresszus irányelveit megvalósítva ez mintegy kétharmadrészben a termelékenység növekedéséből fakad. Ez arra mutat, hogy az ország sorsáért, jövőjéért felelős magyar munkásosztály tovább javított a termelési fegyelmen, a gazda gondosságával kezeli értékeinket. Amióta népünk sorsának ura, s az ország gazdája lett, nemcsak a földművelők, de mondhatni, hogy az ország egész lakossága figyeli az időjárást, latolgatja, milyen lesz a termés? Az évnek ebben a szakában még nem lehet véglegesen mérleget készíteni a mezőgazdaság eredményéről. Az már világosan látszik, hogy kenyérgabonából az átlagosnál jobb az idei termés. Az aszály viszont kedvezőtlenül hatott a kapásnövényeki s. Ez szükségessé teszi a takarékoskodást a takarmánnyal, az őszi betakarítási mun':f jó megszervezését a mennél Több silótakarmány biztosítását. Állatállományunk fejlődése és gyarapítása függ ettől. Ugyanakkor már most megkezdődik az a munka, amelytől a jövő évi jó termés függ. Alapvető népgazdasági érdek a kenyérgabona jó elvetése. Biztosítani kell a jóminőségű kenyér- gabona elvetését a kitűzött terveknek megfelelően az utolsó négyszögölig. Jól vizsgástak a szövetkezeti vezetők A szocialista nagyüzemi termelésre áttért mezőgazdaságunk első évét zárjuk. Termelőszövetkezeteink elnökei, a vezetőségek tagjai, ag- ronómusok, brigádvezetők túlnyomó többsége nagyszerűen vizsgázott. Általában a vártnál eredményesebben szervezték meg a munkát, s ahol a parasztság szorgalma, közösségi munkája megfelelő volt, ott jelentkeznek már a nagyüzemi termelés eredményei is. Népi államunk támogatta a parasztságot. Ennek eredménye — többek között — az a nagyszerű vívmány, hogy az idén már a kalászosok 60 százalékát gép vágta. Mennyi verejtéket, emberi erőt takarítottunk meg ezzel? Hadd szóljak valamit ' terveinkről is. Az ötéves terv részleteinek alapos, körültekintő kidolgozása után, a közeli hetekben kerül megvitatásra és véglegesítés céljából a Központi Bizottság, a kormány és az ország- gyűlés elé. ötéves tervünk fő irányelveit adottságaink és a gyorsabb építés szükségleteinek megfelelően jelölte ki párturü 7. kongresszusa. Az ellenforradalom leverését, a rend helyreállítását a szocialista gazdasági és kultúrális építés fellendülésének nagyszerű évei követték. Pártunk felhívására a dolgozó tömegek lendületes munkával, jelentősen túlteljesítették a hároméves tervet. Pártunk szavát követve ez év elejére parasztságunk csaknem egésze áttért a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az egységes szocialista termelési viszonyok kialakulása nagyobb lehetőségeket biztosít népgazdaságunk egészének fejlődésében. Uj lehetőségeink vannak, ugyanakkor nagy és bonyolult feladatokat kell megoldanunk. Most magasabb az ipari termelés, több nyersanyagra van szükség — ezért többet is kell eladnunk. Gyorsabban ment a mezőgazdaság átalakulása — több gép, több műtrágya kell, hogy a mezőgazdasági modern nagyüzemeit mielőbb megszilárduljanak es a beruházások mielőbb megtérüljenek; legyen elegendő kenyér, hús, zöldség idehaza, és eladni- : aló is. Uj ötéves tervünk új szükségleteink és nagyobb lehetőségeink reális számbavételére épül, s meg vannak alapozva nemzetközi feltételei is. Az alkotó szocialista munka az elkövetkező években az ország jelentős gazdasági fejlődését fogja eredményezni, s ezzel a dolgozók életszínvonala további emelkedésének biztos alapjait teremti meg. De a munka korunkban különösen a szocialista társadalomban már nemcsak, sőt elsősorban nem fizikai erőkifejtést, hanem szakismeretet és tudást követel meg. Ugv tervezzük, hogy a most, szeptember végén összeülő or* szággyűlés elé terjesztjük oktatási reform-javaslatainkat is. A törvény-tervezet messzemenően figyelembe veszi a szülők, a pedagógusok javaslatait, a tudományágak fejlődését, s szocializmus építéséből fakadó követelményeket és a következő években megvalósítjuk az ezeknek megfelelő oktatási rendet. Büszkék vagyunk arra, hogy az idén ősszel már közel 240 000 közép- iskolásunk lesz — ami négy és félszerese az 1938-as tanulói létszámnak. Az a szép, szocialista gondolat, ami hangsúlyt kap a Szovjetunió Kommunista Pártja program-tervezetében: »Mindent az emberért« — a mi terveinknek is az alapja, s kifejeződik közoktatásunk, népünk műveltségének magasabb színvonalra emelésében is. Népünk gondolatvilága a békés, szocialista építés terveivel, s mindkét keze munkával van tele. Egész erőnkkel azon vagyunk, hogy lehetőségeinket kihasználva mindent megtegyünk a jobb éleiért, boldogulásért. Tér veink megvalósításához békére van szükségünk. A szocialista építő munka maga is része a bókéért folytatott harcnak. Amennyivel egységesebb, ön- tudatosabb társadalmunk, amennyivel erősebb népi nemzeti egységünk, ameny- nyivel nagyobbak építési eredményeink, annyival többet nyom a magyar nép békevágya és akarata a nemzetközi helyzet mérlegén. Nyu^at-Berlin és a német békeszerződés kérdése Kedves elvtársak, barátaink! A nemzetközi helyzet legveszélyesebb tűzfészke ma Európában van, s ez a nyugatnémet revan sizmus és militarizmus. Ezt támogatja a nemzetközi reakció vezetője, az Egyesült Államok kormánya, az amerikai milliárdosok képviselője. Nem a mi országaink, hanem a nyugati hatalmak azok, amelyek a második világháborút kö vetően sorozatosan megszegték ünnepélyesen vállalt kötelezettségeiket. A második világháború alatt és végén nemcsak a Szovjetunió, hanem Amerika. Anglia és Franciaország kormányai is kötelezettséget vállaltak a fasizmus, a militarizmus felszámolására és mégis, 1946. óta nyíltan segítik a német revansistákat abban, hogy újjászervezzék hadseregüket a hitlerista Wehrmacht tábornokai és főtisztjei vezetése alatt. A népeknek tudniok kell, hogy Nyugat-Németország hatalmas összegeket fordít fegyverkezésre. A NATO-államok között ma már Nyugat-Németországnak van Európában a legtöbb felfegyverzect hadosztálya. Ma Nyugat-Német- országban a kommunizmus elleni keresztes hadjáratról szón >kolnak, de a frázisók mögött a lényeg az, hogy ott ma is az első és a második világháborúból ismert korlátolt. veszedelmes szoldateszka, rablásra és más népek leigázására vágyó nagytőke uralkodik A népek nem tűrhetik, hogy a háborús provokátorok és kalandorok a szemük láttára élesítsék a kést, játsszanak a háború fűzével. A béke minden hívének, minden becsületes embernek az a kötelessége, hogy megakadályozza a gyúj fogatokat gaztetteik elkövetésében, hogy lefogja a kalandorok kezét. A Magyar Népköztársaság kormánya a Varsói szerződésben részt vevő többi állammal teljes egységben fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kormányát állami szuverénitásának és biztonságának védelmezésébon. Támogatja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a hidegháborús nyugat- berlini góc elszigetelése érdekében foganatosított. A fasizmus ellen nagy áldozatokat hozott népek elidegeníthetetlen joga, hogy meg(Folytatás a 2. oldalon.) is L
