Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. szeptember 6. ftátlár János és Gheorghe Gheorghiu-Dej beszéde Budapest dolgozóinak nagygyűlésén (Folytatás az 1. oldalról.) kössék a német békeszerződést és biztosítsák az új német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság szuverénitását és saját biztonságukat. A két világháború közvetlen előidézője a német imperializmus volt. A magyar népet is kétszer sodorta háborúba és nemzeti katasztrófába a német imperializmus. A felszabadult és a történelemből okult magyar nép soha nem engedheti meg, hogy elhatalmasodhasson a népünket, Európát és az egész emberiség békéjét ismét súlyosan fenyegető veszedelem. A magyar népnek és kormányának az az álláspontja, hogy a német békeszerződés megkötését, a nyugat-berlini helyzet rendezését éppen úgy, mint más nemzetközi kérdést békés eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani. Éppen ezért támogatja a Szovjetunió és a Német Demokrat! kus Köztársaság kormányainak azt a javaslatát, hogy az összes érdekelt ország bevonásával hívjanak össze széleskörű békekonferenciát a német békeszerződés megkötésének kidolgozására. A békés egymás mellett élés biztosításához az emberiségnek a legmagasabb fokú éberséget és határozottságot kell tanúsítania az imperializmus mesterkedéseivel, a reakciós katonai körök kísérletezéseivel szemben. A béke erőinek, élén a hatalmas, a világ fejlődését meghatározó szocialista világrendszerrel, megvan mindenük ahhoz, hogy megakadályozzák és ha kell, csapásaikkal meghiúsítsák a reakciós körök háborús kalandorkodásait A szocialista országok, élén a kommunizmust építő Szovjetunióval, nap mint nap tanúbizonyságát adják társadalmi, gazdasági, kulturális, tudományos és katonai fölényüknek. A Szovjetunió Kommunista Pártja grandiózus programja, a béke programja — az emberiség előtt soha nem látott távlatokat nyit meg, s hatalmas fegyvert ad a I még szorosabb egységben a szo- h a la do emberek kezébe. I cialista táborral a békés egymás önök tudják, hogy a mi nagy mellett élés politikájának megszövetségesünk, a Szovjetunió a maga erkölcsi, politikai és katonai erőfölényét soha sem használta fel fenyegetésre. Ellenkezőleg: a legyőzhetetlen erő birtokában éveken át, szinte hétről- hétre ostromolta az imperialista hatalmakat a leszerelésre vonatkozó javaslatokkal. Hirdeti a szocialista tábor országaival töretlen egységben a békés egymás mellett élés szükségességét, ve zeti a harcot a béke fenntartásáért. így volt ez éveken keresztül az atomkísérletek kérdésében is. Mindenki tudja, hogy a Szovjet unió egyoldalúan felfüggesztette a kísérleteket és immár évek óta törekszik megegyezésre jutni. Azonban lehet-e, szabad-e tűrni, hogy az amerikaiak miközben tárgyalnak, titokban földalatti atomrobbantásokat készítenek elő? Szabad-e tétlenül tudomásul venni, hogy a NATO egyik tagja, Franciaország, évek óta sorozatosan kísérleti robbantó sokat folytasson? Nem! A további türelem már a háború erőit bátorítaná és nem szolgálná a békét. Ha a népek olyan világban akarnak élni, amelyben nem lesz atomfegyver és nem lesz semmiféle más fegyver, akkor kény- szeríteniök kell a nagy kapitalista országok kormányait is arra, hogy fogadják el az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezményt. Nem kétséges, hogy el fog jönni az a nap, amikor a népek ezt meg fogják tenni, s akkor teljes és végleges győzelmet arat a béke ügye. A béke le fogja győzni a háborút! Eivtársak! Politikánk sérthetetlen alapelve: békében akarunk élni minden néppel, a testvéri szocialista országokhoz fűződő egységünket tovább szilárdítjuk, a népeink javát szolgáló együttműködést még szorosabbá tesszük. A magyar nép a békés fejlődésben bízik. Eltökélten, éberen vigyáz függetlenségére, rendjére; megvalósítja terveit itthon és folytatja megingathatatlan harcát valósításáért — a szocializmus győzelméért íme, ezek pártunk, kormányunk bel- és külpolitikájának megingathatatlan alapjai. Mérhetetlen erőt ad népünknek annak tudata, hogy törekvéseinkkel nem állunk egyedül. Velünk van a nagy Szovjetunió, az egész hatalmas szocialista tábor. Velünk van a testvéri román nép, az erősödő, fejlődő Román Népköztársaság, amelynek vezetői ma itt vannak közöttünk. A szocializmus, a kommunizmus felépítésére, a béke megőrzésére irányuló harcunkban egyik támaszunk a magyar—román barátság. Ezért üdvözöljük oly forrón a testvéri román nép párt- és kormányküldöttségének látogatását. E látogatás a tárgyalásainkon megmutatkozó, eszmei alapokon nyugvó egységünk és nézetazonosságunk tovább erősíti kapcsolatainkat, szélesíti együttműködésünket. A kommunizmus eszméi, a szocialista tábor összeforrott erői legyőzhetetlenek. Szocializmust építő magyar népünk, amely maga is része e legyőzhetetlen erőnek, a jövőbe vetett bizonyossággal, szilárd hittel élhet és dolgozhat: a szocialista meggyőződés, a szocialista szellemben végzett munka és szilárd helytállás minden nap új, nagyszerű eredményeket hoz és a végső győzelem is miénk lesz. Kádár János beszédét a szocializmus, a béke, a szocialista országok egybeforrott közössége, a munkaszerető, hős román nép, Román Munkáspárt, annak Központi Bizottsága, Gheorghiu- Dej, a magyar és a román nép megbonthatatlan barátsága, marxis ta-leninista pártjának testvéri egysége éltetésével fejezte be. A viharos, hosszantartó tapssal fogadott beszéd után Gheorghe Gheorghiu-Dej szólott a gyűlés résztvevőihez. csán részletesen beszélt a Román Népköztársaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokról. Sikeresen valóra váltjuk az 1958 februárjában aláírt román-magyar közös nyilatkozat előírásait, amelyek tág teret biztosítottak a két ország sokoldalú kapcsolatainak szün télén fejlesztésére — mondotta. Az utóbbi óvekben az áruforgalom volumene több mint kétszeresére növekedett. A múlt évben aláírt hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás megteremti annak feltételeit, hogy 1961— 1965 években az előző időszakban lebonyolított árucsereforgalom volumenét is jelentősen túlszárnyaljuk. Állandóan fejlődik a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelési kooperáció, a távlati tervek együttműködési területeinek egyeztetése és a kölcsönös segélynyújtás más formái is. Megbeszéléseink a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel és a magyar kormány- nya! az elvtársi megértés meleg légkörében folytak és ismételten kidomborították pártjaink és kormányaink nézet- azonosságát valamennyi megvizsgált kérdésben. Szüntelenül fejlődnek és erősödnek a kapcsolatok a kommunizmus nagy nemzetközi hadseregének alakulatai — a Román Munkapárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között. Az I960, évi moszkvai tanácskozás nyilatkozatának eszméitől vezérelve, pártjaink a marxizmus-leni- nizmus és a proletár nemzetköziség zászlaja alatt szüntelenül erősítik a kommunista és munkáspártok egységét és összeforrottságát, harcolnak a munkásmozgalomban fő veszélyt jelentő revizionizmus, a dogmatikus és szektáns szellem, valamint az opportunizmus bármely válfaja ellen, a szocializmus és a béke ügyének diadaláért. A nemzetközi munkásmozgalom történelmi jelentőségű esemény, — a Szovjetunió Kommunista Pártjának 22. kongresszusa — előtt áll. A Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezete, — amelyet a kongresszuson tárgyalnak és fogadnak el — a kommunista társadalom — a legmagasabb civilizáció — felépítésének konkrét terve, és minden népnek megmutatja, mit jelent a kommunizmus: bőséget, a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteinek teljes kielégítését, az emberiség boldogságát és békéjét. Ez az az út, amelyen biztos léptekkel haladnak népeink és a többi szocializmust építő ország népei. Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde . volt képes arra, hogy a kizsákmáelején hangsúlyozta, milyen mély, felejthetetlen benyomást gyakorolt a román küldöttségre az a szívélyes fogadtatás, amelyben Magyarország földjére érkezésük óta mindenütt részesültek. — Elfelejthetjük-e a szenvedések végtelen sorát és a súlyos áldozatokat, amelyeket az uralkodó osztályok — nemzeti gyűlölködései, viszálykeltési és elnyomási politikájukkal — népeinknek okoztak? ■— mondotta ezután, majd rámutatott: Ök elkeseredetten gyűlölték a románok és magyarok közötti bármely közeledés eszméjét. A két nép élenjáró és legfelvilágosodottabb fiait, akik testvériségünk és barátságunk nemes ügyéért kiálltak, kíméletlenül üldözték és közülük sokakat megsemmisítettek. A román és a magyar dolgozók hányatott történelmük során gyakran együtt, vállvetve harcoltak a kizsákmányolás és a nemzeti elnyomás ellen, a szabadságért és a társadalmi haladásért. Mióta a proletariátus, társadalmunk élenjáró osztálya, független politikai erő és amióta zászlajára írta a „világ proletárjai, egyesüljetek” jelszavát, a romániai és magyarországi forradalmi munkásmozgalom új lapot nyitott meg országaink történelmében, erőteljesen kifejezte szolidaritását abban a harcban, amelyet a bur- zsoá-földcsúri kizsákmányolás ellen, a dolgozók életbevágó érdekeiért folytatott. A néphatalom megteremtése országainkban mindörökre lerakta a román és a magyar nép közötti megbonthatatlan barátság tartós alapjait. Kizárólag a végsőkig következetesen forradalmi munkásosztály nyoláson és elnyomáson alapuló burzsoá-földesúri rendszer felszámolásával egyidejűleg megsemmisítő csapást mérjen a burzsoá nacionalizmusra és a proletár internacionalizmus zászlaja alatt új alapokra helyezze a román-magyar barátságot. A felszabadulás óta eltelt tizenhat esztendőben a magyar nép kezébe vette sorsának irányítását és országának urává vált, helyreállította a hitlerista rablás es háború által szétdúlt népgazdaságát és hozzálátott a szocialista társadalom építéséhez. Önök történelmileg rövid idő alatt; nagy fontosságú eredményeket értek el, új, szocialista alapokon átszervezték és tovább fejlesztették az ipart, a mezőgazdaságot, a kulturális életet, gyökeresen megváltoztatták hazájuk képét. A továbbiakban Gheorghiu-Dej méltatta elért eredményeinket, melyek a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedésében tükröződnek. Vázolta azokat a mély benyomásokat, melyeket a magyar nép forradalmi vívmányai a román küldöttség tagjaira tettek A román nép, elvtársak, úgy örül minden sikerüknek, — mondotta —, mint saját sikereinek" szívünk mélyéből kívánunk újabb és újabb győzelmeket a magyar munkásosztálynak, parasztságnak és értelmiségnek a jólétért, a szocialista Magyarország további felvirágoztatásáért folyó harcban. Nemasetkösi kérdések A román nép eredményei Továbbiakban szólott arról, lésére, a jövedelemadó csökkenté- hogy a román nép nemrég ünnepelte az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 17. évfordulóját, azt a nagyszerű eseményt, amely megnyitotta számára az új, ragyogó élet hajnalát. Vázolta a román nép elért eredményeit. A Román Munkapárt 3. kongresszusa feladatul tűzte ki, hogy az ipari termelést a hatéves terv idején megkétszerezzük. E feladat végrehajtása sikeresen halad. Nagyvonalakban befejeződött a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának állandó fejlesztése érdekében a pórt és kormány számos intézkedést tesz. A népgazdaság fejlesztésében a munka termelékenységének eme lésében és a termelési költségek csökkentésében elért eredmények alapján az utóbbi években fizetésemelésekre, a nyugdijak növésére és árleszállításokra került sor, amelyek a dolgozó tömegek reáljövedelmének emelkedéséhez vezettek. Az a cél, hogy 1965-ig a reálbér 45 százalékkal, a parasztság reáljövedelme pedig körülbelül negyven százalékkal emelkedjék 1959-hez viszonyítva. Az állam évről évre mind nagyobb összegeket fordít lakásépítésre. egészségvédelemre, az oktatásügy, a tudomány, a művészet és a kultúra fejlesztésére is. Az ország szociálisa építésében elért eredmények a dolgozó tömegek alkotó erőfeszítéseinek gyümölcse. Elérésükhöz jelentősen hozzájárult az a sokoldalú támogatás, amelyet — más szocialista országokhoz hasonlóan — a Szovjetuniótól kapunk, valamint hozzájárult a szocialista országok között kialakult testvéri és kölcsönös segélynyújtás — jelentette ki Gheorghiu-Dej, Majd ennek kapGheorghe Gheorghiu-Dej ezután a nemzetközi helyzetről beszélt. Korunk egyik nagy kérdése — amely a jelen pillanatban a legnagyobb mértékben foglalkoztatja a világ közvéleményét —, a második világháború maradványainak felszámolása és a békeszerződés megkötése Németországgal. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatai e kérdés megoldására azt a nagy felelősséget tükrözik, amelyről a szocialista országok tesznek tanúságot a béke védelméért és megszilárdításáért folytatott harcban. A német kérdés megoldásának reális tárgyalása kizárólag annak a ténynek az elismeréséből indulhat ki, hogy ma a világon két német állam létezik: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság Éppen ebből a meggondolásból indulnak ki a szocialista országoknak a két német állammal való békeszerződés megkötésére vonatkozó, ismert javaslatai — állapította meg Gheorghiu-Dej. Sajnos, a nyugati hatalmak ellenzik a két német allammal kötendő békeszerződést és fokozzák a nemzetközi feszültséget és a hidegháborút. A Szovjetuniónak és a többi szocialista államnak arra a határozatára, hogy megkötik a béke- szerződést Németországgal, a nyugati agresszív körök fenyegetésekkel, valamint értelmet és józanságot nélkülöző intézkedésekkel válaszolnak. A szocialista tábor népeit azonban nem lehet megfélemlíteni. A népek jól tudják, hogy elegendő erejük van ah hoz, hogy megfelelően visszavágjanak bármilyen agresszornak. A béke és a népek biztonságágának érdekei megkövetelik a nemzetközi helyzet világos értékelését és a határozott intézkedéseket annak érdekében, hogy az agresszió bármilyen kedvelőit észhez térítsék és megelőzzék egy nukleáris katasztrófa kirobbantását. Az atomfegyverkísérletek felújításával kapcsolatban nemrég közzétett szovjet határozatnak éppen ez a lényege és jelentősége. Az imperialista hatalmak által teremtett helyzetben a Szovjetunió kötelességének tartotta megtenni ezt a lépést A szovjet kormány ünnepélyesen kijelentette, hogy a Szovjetunió fegyveres erői sohasem fogják elsőként használni a fegyvereket, még egyszer hangsúlyozva, hogy a népek bízhatnak a Szovjetunióban, amelynek teljes anyagi és erkölcsi ereje a békét szolgálja. A szocialista tábor országainak katonai ereje nem jelent semmilyen veszélyt a békére, ellenkezőleg, ez a katonai erő a béke megőrzésének és a háborús kalandorok tervei meghiúsulásának fontos tényezője. A Román Népköztársaság Államtanácsa és kormánya, valamint a román nép nevében kijelentem, — mondotta Gheorghiu- Dej — hogy Románia teljes egészében helyesli és t..mogatja a Szovjetuniónak a védelmi képessége fenntartására és további erősítésére vonatkozó határozatait, amelyeket az egész emberiség békés jövője iránti felelősségérzet hat át. A nemzetközi küzdőtéren ma két világ áll szemben egymással, két teljesen ellentétes politikai irányzattal — a béke és a háború irányzatával. A népek sorsáért folyo hatalmas küzdelemből senki semmilyen címen nem vonhatja ki magát. A szovjet kormány nyilatkozatának ösztönöznie kell minden kormányt, minden becsületes politikust, hogy • erőfeszítéseit megsokszorozza azoknak a feladatoknak a megoldása, amelyek a világbéke biztosítására irányulnak. Népeink, — összpontosítva erőfeszítéseiket a békés építés magasztos céljainak eléréséért, nemzetgazdaságuk állandó felvirágoztatásáért, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséért — valamennyi szocialista ország testvéri népeivel eí”rütt következetesen harcolnak továbbra is a béke ügyének győzelméért, s mindenkor éberen leleplezik a háború híveinek mesterkedéseit, — jelentette ki Gheorghiu-Dej, majd további sikereket kívánva a szocialista Magyarország fejlődéséért és felvirágzásáért folytatott harcunkban. Beszédét a román és a magyar nép örök barátsága és a szocialista tábor megbonthatatlan egysége és összeforrd tsága és a vilógbéke éltetésével fejezte be. A lelkes tapssal fogadott beszéd utón a nagygyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget.
