Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-05 / 209. szám

Kedd 3liiv. ^aeksaárd ’""»t eini Köny v t ár v Szepessy u.3«sz. VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A MAGYAR' SZOCIALISTA M U N K ÁS R A R iTOVN A MTGYcl B i;Z OTT S A G A„ É S A ; MEG Y E t TANÁCS LAP] A 1961. szeptember 5. XI. évfolyam Külkereskedelmi vállalataink e* év második felében mintegy száz külföldi kiállításra küldik el a magyar árukat A nyári pihenő után szeptem­berben megélénkül a nemzetközi kereskedelmi élet, s ennek be­vezetőjét a nagyszámú nemzet­közi vásár és kiállítás is jelzi. Szeptember az őszi nemzetközi vásárok hónapja, s ezekben a hetekben a magyar kereskedelmi kamara vállalatainak kollektív ki állítását 10 helyen rendezi meg. Újdonságainkat, köztük az új szerszámgéptípusokat Bécsben, Damaszkuszban, Izmirben, Szalo- nikiben, Zágrábban és később, a novemberben kezdődő Uj-Del- hi-i vásáron mutatja be. Köz­szükségleti cikkeink Brno kivéte­lével — ez ugyanis kizárólag technikai, gépipari kiállítás — valamennyi olyan vásáron meg­találhatók, amelyen hivatalosan részlvesz Magyarország is. Lip­csében ősszel éppen a közfo­gyasztási cikkekre szorítkozik a vásár árukínálata, ezért itt a leg­változatosabb a közhasználati cikkek bemutatója. Külkereske­delmünk 11 szakosított vásárház­ban jelenik meg Lipcsében. Kölnben és Brüsszelben a szoká­sos . élelmiszerkiállításon tekint­hetik meg, illetve kóstolhatják meg a látogatók a magyar étel­különlegességeket. A külföldi üzletemberek azon­ban nemcsak ezen a tíz nemzet­közi vásáron találkozhatnak a magyar árukkal és külkereske­delmünk képviselőivel. Vállala­taink ezenkívül sok helyen vesz­nek részt egyéni kiállítóként, vagy ahol nincs is vásár ebben az időpontban, önálló árubemu­tatókat is rendeznek. Ilymódon az év hátralévő részében csak­nem 100 önálló kiállításuk lesz. Bővítik a halastavat Hőgyészen A hőgyészi Uj Barázda Ter­melőszövetkezetnek eddig egy 14 holdas halastava volt. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy érdemes volt létesíteni, mert azóta is busásan meghozza a maga jövedelmét. Tavaly is mintegy 55 000 forint értéket vet­tek ki belőle, s a ráfordítás mindössze 20 000 forintot tett ki. Ennek tudatában határozták el a halastó bővítését. A völgy ugya nis, ahol a halastó van, lehetősé­get ad a vízterület növelésére. A kész tervek azt mutatják, hogy a halastavat 45 holddal bővítik az elkövetkező években. Az illám a bálái A Földművelésügyi Miniszté­rium hozzájárulásával az Állami Biztosító állatbiztosítási díjbevé­teléből kármegelőzési alapot ké­pez, amelynek meghatározott há­nyadát itasásos borjúnevelők épí tésére használja fel. Egy-egy termelőszövetkezet erre a célra 80 000 forintot kap ajándékkép­pen. Az Állami Biztosító 80 000 fo­rintos anyagi támogatásában me­gyénkben a bátai November 7. Termelőszövetkezet részesült. A Földművelésügyi Miniszté­Már az idén bekapcsolnak a 14 holdas részhez egy 28 holdas darabot. A földmunkálatok mái folynak, a gátépítés halad. Előreláthatóan a jövő évben már az egész völgy — mintegy 59 hold — halastó lesz és gyara­pítja annak haszna a termelő- szövetkeezti tagok jövedelmét. A létesítmény közel félmillió forintos költséggel épül. de meg­éri. Az előzetes számítások sze­rint évente mintegy 200 ezer fo­rintos bevételt biztosít majd a tsz-nek, s a ráfordítás évente csak 70 000 forintot tesz ki. rium értesítette a bátai Novem­ber 7. Termelőszövetkezetet a 80 000 forintos anyagi segítség­ről és egyben kérte a szövetkezet vezetőségét, hogy az istálló falá­ra kis táblán függesszék ki a következő felírást: >»Ez a borjú­nevelő istálló az Állami Biztosí­tó anyagi támogatásával épült.« Az istálló átadására Bátán ün­nepélyes keretek között fog sor­kerülni amelyen a Földműve­lésügyi Minisztérium képviselői­vel együtt az Állami Biztosító is képviseltetni fogja magát. i Biztosító 80000 forintos ajándéka November 7 Termelőszövetkezetnek Megnyílt az ausztráliai szakszervezet kongresszusa Sydney (TASZSZ). Hétfőn Syd­neyben megkezdte munkáját az ausztráliai szakszervezeti tanács kongresszusa. E szakszervezeti tömörülés mintegy 100 szakszer­vezet másfélmillió tagját foglalja magába. A kongresszus ez évben különösen jelentős, mert köz­vetlenül az általános parlamenti választások előestéjén gyűlésezik. A kongresszus elé 238 határo­zati javaslatot terjesztettek meg­vitatás végeit. E határozai javas­latok zöme az ország gazdasági és politikai problémáival foglal­kozik. Huszonkét javaslat tartal­maz felhívást a világbékéért folytatott harc fokozására, a nemzetközi feszültség enyhíté­séért. Más határozati javaslatok a munkásosztály életszínvonalá­nak emelését, a demokratikus jogok tiszteletben tartását köve­telik. Követelik ezenkívül az ál­talános és teljes leszerelés meg­valósítását, az Ausztrália terüle­tén lévő külföldi támaszpontok felszámolását és a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogainak helyreállítását. As összefogás szép eredménye Saját erőből négytantermes Iskola épült Dunaszentgyörgyön Nagyszámú érdeklődő gyűlt egy­be vasárnap délelőtt Dunaszent­györgyön, hogy részese lehessen a nagyszerű pillanatnak: átadták rendeltetésének azt a másfélmillió forint értékű egyemeletes általá­nos iskolát, amelyet úgyszólván csaknem teljesen községfejlesztési alap felhasználásával, a falu la­kóinak anyagi segítségéből és társadalmi munkájából építettek fel az óvoda mellett, amit két esztendővel ezelőtt hasonló mó­don készítettek el. Az ünnepélyen részt vett és felszólalt Prantner József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, meg­jelent dr. Vigh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese. Takács Mihályné, a megyei nőtanács el­nöke, valamint a megyei tanács, a járási tanács és az oktatásügy több vezető beosztású dolgozója. Ünnepi beszédet Rózsa Júlia, a községi tanács elnöke mondott. Bevezetőül arról szól, hogy egy­kor mindössze négy. tanterem volt a községben, s abban négy tanító tanított, ma viszont 16 nevelő' fog­lalkozik a tanulóifjúsággal. Ez­után azokról a nehézsigékről ős nagyszerű sikerekről emlékezett meg, amelyek az új iskola építé­se során felmerültek. A falu la­kóinak lelkesedése, a megyei és járási szervek segítő készsége azonban lehetővé tette, hogy ha­táridőre elkészüljön az új kultu­• • Ülés* tartott az Országos Béketanács A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában hétfőn kibővített ülést tartott az Orszá­gos Béketanács elnöksége. Ott volt Harmati Sándor és Szatmá­ri Nagy Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titká­rai. Részt vett az ülésen az el­nökség tagjain kívül társadalmi életünk számos más meghívott kiválósága, munkások, művészek, neves tudósok, dolgozó parasz­tok, a magyar békemozgalom legjobb segítőtársai. A tanácsko­zást dr. Pesta László, az Orszá­gos Béketanács alelnöke nyitotta meg, majd Dezséry László, az Országos Béketanács titkára szá­molt be a magyar békemozga­lomnak az év eleje óta végzett tevékenységéről és ismertette a következő hónapok feladatait. Befejeződött a nemzetközi Duna* kutatási konferencia A Nemzetközi Lomnológiai Társaság dunakutató munkakö­zösségének hatodik budapesti konferenciája hétfőn befejező­dött. A tanácskozáson több mint negyven külföldi vendég vett részt.- r-*e a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és az Országos Vízügyi Főigazgatóság fogadást adott a konferencia résztvevői 1 számára. rális intézmény. Elmondotta a tanácselnöknő, hogy a község dolgozóinak példás összefogása révén ebben az oktatási évben az új iskola falai között 250 tanuló ismer­kedhet meg a tudomány alap­jaival, 250 gyermeknek nyúj­tottak második otthont. — Mi azzal a jelszóval értünk egyet, hogy szereljék le a lakta­nyákat és szereljék fel az iskolá­kat szerte a világon, azt akarjuk, hogy a fiatalok békében tanul­hassanak — mondotta befejezésül Rózsa Júlia tanáceelnöknő. Ezután Prantner József lépett a mikrofon elé, és elismerőleg szóit az iskolás fiatalokról, akik részt vállaltak az iskola építésé­ből és így részeseivé váltak saját második otthonuk megalkotásá­nak. „Azonban nemcsak a fiata­loknak lesz második otthona ez az iskola, hanem azoknak az idő­sebbeknek is, akik őszülő fejje! vállalkoznék arra, hogy pótolják az egykori mulasztást, megtanul­ják azt, amit nem tehettek ma­gukévá fiatalabb korukban”' — rgpndotta Prantner József, majd a falu'‘szocTóiista útra téréséről szólt, megemlítve, hogy az össze­fog!'«nnk új formái jöttek létre az új viszonyok között Tolna me­gyében is. A közös gazdálkodás — mondotta többek között — az összefogásnak egyik új for­mája tette lehetővé, hogy az emberemlékezet óta nem is­mert siilyos aszály viszonylag nem okozott nagy terméski­esést a mezőgazdaságban. Az, összefogás új formája teszi le­hetővé a korszerű agrotechnika al kalmazását, s azt, hogy ma már egyre nagyobb mennyiségben ke­rülnek mélyszántott földbe a ve­tőmagvak. Ezután az ipar helyzetével fog­lalkozott az előadó, s hangsúlyoz­ta. hogy a szocialista ipar rendkí­vül sokat segít a szocialista útra tért falvak lakóinak. Elmondotta, hogy a szocialista ipar, a munkásosztály áldozatos munkája eredményeként az aratásnak több mint 70 szá­zalékát géppel végezték el a megyében, s már van olyan község Tolna megyében — Űzd —, ahol már a fiatalok azon csodálkoznak: hogyan lehetett egykor kézi kaszával dolgozni heteken keresztül. De nemcsak az emberkínzó ka­szától, hanem a kapától is meg­szabadul az elkövetkező 10 esz­tendőben a parasztság, mert az ipar bőségével ontja majd a gyom irtáshoz szükséges vegyszereket, A párt megyei első titkára ez­után az időszerű nemzetközi kér­désekkel foglalkozott, különösen hangsúlyozta a német kérdés bé­kés rendezésére tett erőfeszítések nemzetközi jelentőségét, majd azokról a kényszerű szovjet intéz­kedésekről szólt, amelyek a Szov­jetunió. a szocialista tábor és a világbéke megvédésének érdeké­ben születtek. Az ünnepi beszédek elhangzása után a község fiataljai — óvodá­sok, iskolások, kiszesek — kultúr­műsort adtak, majd ünnepélyes keretek között Rózsa Júlia átadta az iskolát rendeltetésének. Az épületet a pedagógusok és a ta- nuló'fjúság nevében Misóczki Jó­zsef az általános iskola igazgatója vette át, miközben köszönetét mondott mindazoknak, akik segí­tettek az új iskola építésében. A nagyszámú érdeklődő ezután megtekintette a szépen berende­zett iskolát, amelyben négy tanterem, két szoba, összkomfortos nevelői lakás, igazgatói és tanári szoba, két zsibongó és tanulószoba, va­lamint úttörőszoba van. A falu lakói az ünnepély után a sportpálya melletti kis ligetbe vonultak, ahol mintegy 500-an közös ebéden vettek részt, és ké­ső délutánig együtt szórakoztak. K. Balog János ^h'uU'íöú m eq tekintette- a mőizknai {wmeLci kuLUltáit Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov és a szovjet párt és kormány vezetői hétfőn megte­kintették a moszkvai francia ki­állítást. A szovjet kormányfő moszkvai idő szerint röviddel 11 óra után megérkezett a kiállítás főbejára­tához, ahol R. Bordáz, a kiállítás főbiztosa és Dejean francia nagy követ fogadta. Nyomban mintegy kétszáz újságíró vette körül Hruscsovot. A főpavilonban Hruscsov meg­tekintette a párizsi metróról ké­szült felvételeket. A szovjet kor­mányfő elmondta, hogy nagyra értékeli a francia közlekedési mérnököket és megelégedéssel emlékezett meg azokról a beszél­getésekről, amelyeket a francia mérnökökkel folytatott a har­mincas években a moszkvai met­ro építésének idején. A szovjet kormányfő nagy fi­gyelemmel végigjárta a mező- gazdasági pavilont, elbeszélgetett a francia agronómusokkal, és nagy elismeréssel nyilatkozott a francia rizstermelés eredményei­ről. Élénken érdeklődött a fran­ciaországi hüvelyestermesztés iránt és nagy elismeréssel nyilat­kozott a francia mezőgazdaság­ban alkalmazott öntözőberende­zésekről. Hozzáfűzte, hogy a szovjet szakemberek sikerrel át­vették a franciák e téren szer­zett tapasztalatait. A tudomány és kultúra pavi­lonjának bejáratánál Hruscsovot viharos tapssal üdvözölték a ki­állítás munkatársai és látogatói. Ezután a szovjet kormányfő megtekintette a kiállításon mű­ködő televíziós-stúdiót. Miután megnézte Párizs makettjét, 15 perces filmelőadáson vett részt, amely bemutatta a francia váro­sokat. Nyikita Hruscsov és a többi szovjet vezető körülbelül másfél órát töltött a kiállításon.

Next

/
Thumbnails
Contents