Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

ism. szeptember 1. TOLVA MEGYEI VfiPÜJSÄG 3 „Emlékek őrzik a nép életét... ff Elkészült a község fejlesztésből, társadalmi összefogásból épült dunaszentgyörgyi új iskola Dunaszentgyörgyőn a 12 tanu­lócsoportos iskolának 10 tanterem állt rendelkezésére. A váltás ará­nya tehát nem sokkal volt a me­gyei átlag felett, országos vi­szonylatban pedig Tolna megye első helyezését tekintve egészen előkelő helyezést mondhattak ma­gukénak a dunaszentgyörgyiek. Ilyen körülmények között állami beruházásra aligha számíthattak a következő 10 esztendőben. Rend kívül sok nehézséget okozott azonban az a körülmény, hogy a 10 tanterem 5 helyen nyert el­helyezést és »pendlizés« nélkül sehol sem volt megoldható a fel­sőtagozat szakrendszerű tanítása, arról nem is beszélve, hogy éven­ként hány száz munkaóra ment veszendőbe a tantermek külön­böző helyeken történt elhelyezé­se miatt. Éppen ezért határozott a köz­ségi tanács olyképpen, hogy nem várva meg az állami beruházást, községfejlesztésből és társadalmi munkából 4 tantermes, emeletes iskolát épít. A határozatot tettek követték, hamarosan elkészült a terv, meg­kezdődött az építési anyagoknak a gyűjtése, és az elmúlt esztendő­ben az ugyancsak községfejlcsz- tési hitelből épült óvoda mellett megindult a munka is. Alig egy esztendő elmúltával pedig, szer­dán délelőtt sor került a munka műszaki átadás-átvételére is. Az 1961—62-es tanévben tehát 5 új tanteremmel, úttörő szobá­val, szertárakkal, nevelői lakás­sal, zsibongóval ellátott iskola várja a felsőtagozatos tanulókat. A szerdai műszaki átadás-átvétel után, szeptember 3-án, vasárnap délelőtt tartják meg az ünnepé­lyes avatást, amelyre meghívást nyertek a Művelődésügyi Minisz­térium, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a járási párt- bizottság és a járási tanács veze­tői is. Nagy lelkesedéssel készül a falu a vasárnapi ünnepélyes avatásra, amelyet 300 terítékes közebéd zár be. Ott lesznek a közebéden az iskolát építő mű­szakiak és munkások, akik való­ban emelt fővel állhatnak oda a falu népe elé, mert igazán lelki- ismeretes és becsületes munkát végeztek. »A megyei tanács vb, a KÖFA Csoport, a művelődésügyi osztály, a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei tervosztály mind őszinte segítőkészséggel támogatta a köz­ségi tanácsot határozata végre­hajtásában« — mondja Rózsa Julianna, a községi tanács vb. elnöke — »csak így volt lehetsé­ges, hogy a másfélmillió forintos munka költsége nem sokkal fog­ja meghaladni az egymilliót, amelyből az állami támogatás összege mindössze 300 000 forint. A legnagyobb dicséret hangján beszél az elnökasszony a lelkes társadalmi munkáról, amelynek szintén nagy része van az építési költségek csökkentésében, Mérei Miklósról, a tervek készítőjéről, és a műszaki ellenőrzésben vég­zett munkájáról, nemkülönben az építőkről, akik szintén tudá­suk legjavát nyújtva fáradoztak azon. hogy a község az elhatáro­zás nagyszerűségéhez méltó ki­vitelű iskolaépületet kapjon. Dunaszentgyörgy példája meg­érdemli, hogy azt a megve köz­véleménye elé tárjuk. Nem vár­tak az állami beruházásra, ha­nem öntevékenyen fogott össze a község, a tanács vezetésével en­nek a feladatnak a megoldásá­hoz, és ezt a munkát ilyen ösz- szefogás után csakis siker koro­názhatta. »Emlékek őrzik a nép életét« — olvassuk a Vörösmarty Idézetet a meghívón, és valóban hosszú évtizedekig, évszázadokon keresztül ott fog állni a község­ben a társadalmi összefogás, az elismerésre méltó nagyszerű kez­deményezés példája Dunaszent- györgyön: az úi iskola. Dr. Damokos Írnák a gyönki járás közegészségügyi felügyelője 73 éves ko­rában szerdán meghalt, ügy halt meg, ahogyan a hiva­tásuknak élő, az egészségügyet szívügyüknek tekintő or­vosok szoktak meghalni: munka közben. Egy hónappal ez­előtt még 73 éves létére motorral járta a járás közsé­geit. Szerdán pedig munkaértekezletet tartott az egész­ségügyi dolgozók egy csoportja részére. Itt fejezte be élet­pályáját. Közei fél évszázadon keresztül fáradhatatlanul dolgo­zott, gyógyította a betegeket, intézkedett, küzdött az egészségügyi viszonyok javításáért és még az sem törte meg ambícióját, amikor a rosszindulat, a helytelen gon­dolkodás miatt átmenetileg hátrányos helyzetbe került, öreg napjaira nem a pihenést választotta, hanem a mun­kát. Számára az volt a pihentető, ha korát meghazudto­ló energiával, lelkesedéssel dolgozhatott. Harminchat községi szakmaközi bizottság szervezését kezdték meg A Szakszervezetek Országos I zelebb hozza a falut a város­Huszonhatezer népi ülnök — Hogyan dolgoznak a társadalmi bíróságok Sajtótájékoztató a SZOT-ban Csütörtökön Huber Lajos, a I a népi ülnökök rendszerének ' fontosságát. A bíróságok pél­dául havonta általában három alkalommal rendeznek a népi ülnökök számára szakmai kér­désekről előadásokat, tájékozta­tókat, s a bírók ebben is részt vállalnak. A sajtótájékoztató második ré­szében Huber Lajos elmondot­ta, hogy a Minisztertanács és a SZOT Í956-ban közös határozat­ban mondotta ki: azokban az üzemekben, amelyeknek munkás­létszáma 300, vagy ennél na­gyobb, meg kell alakítani a tár­sadalmi bíróságokat. Az ipari Közalkalmazottak Szakszerveze­tének főtitkára a népi ül­nökök és a társadalmi bírósá­gok tevékenységéről tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy a szakszervezet a közelmúltban vizsgálatot folytatott, s megálla­pította, hogy mindkét testület a korábbi éveknél lényegesen job­ban betölti hivatását. A népi ülnökök hálózata igazságszolgál­tatásunk alapvető rendszerévé vált. Továbbiakban arról szólott, hogy hazánk a népi ülnökök és a társadalmi bíróságok intéz­ményének megteremtésével elin­dult azon az úton, amely ahhoz vezet, hogy a közrend és a köz- biztonság fenntartásának funk­cióit fokozatosan társadalmi szer­vek vegyék át. A fejlődésnek ezt az Irányát a Szovjetunió Kom­munista Pártjának új program- tervezete úgy fogalmazza meg, hogy az állami szervek a tár­sadalmi önigazgatás szerveivé alakulnak át. A hazánkban tevékenykedő 26 000 népi ülnök a hivatásos bí­rókkal egyenlő joggal vesz részt az igazságszolgáltatásban, s ez a forma az eddigi tapasztalatok szerint beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A népi ülnökök át­érzik megbízatásuk jelentőségét, ugyanakkor bizonyos speciális, ipari, vagy más vonatkozású ügyek tárgyalásánál szaktudásuk­kal sokat segítenek a hivatásos bíráknak. Az igazságszolgáltatás hivatásos szervei is megértették Csatornázzák a tolnai utcákat Tolnán a községi tanács úgy határozott, hogy a közégfejlesz- tési alapból 220 000 forintos költ­séggel az Árpád és a Bajcsy Zsi­linszky utcát csatornázzák. Az idei évben a két, fent em­lített utcában végzik el a csator­názást, és ezzel egy régi problé­mát oldanak meg. Évekre vissza tekintve, volt olyan panasz, hogy az alacsonyabban fekvő lakóhá­zak alapzatát az összegyűlt csa­padékvíz alááztatja. A jövőben ez teljesen megszűnik, mert a csatornán r. ««apadékvizet a Du­nába vezetik. üzemek többségében meg is ala­kultak a társadalmi bíróságok, nagy része azonban még nem tölti be hivatását. Akad társa­dalmi bíróság, amelyik kizáró­lag papíron létezik, mások je­lentéktelen ügyekkel foglalkoz­nak, az ország számos vállala­tánál pedig azt a hibát követték el, hogy bár évenként újra kel­lene választani a társadalmi bí­róságok tagjait, mégis elpaulasgt- ják ezt. A jelek azonban a hibák ellenére azt mutatják, hogy mind többen felismerik a társadalmi bíróságok jelentőségét, nevelő hatását. Tanácsa V. plénumának hatá­rozata alapján a Szakszervezetek Tolna megyei Elnöksége felada­tul jelölte meg a községi szak­maközi bizottságok létrehozását. A magyar szakszervezeti mozga­lomban, így Tolna megyében is, a szakmaközi összefogásnak je­lentős hagyományai vannak. Szakmaközi bizottság már a felszabadulás előtt is volt, mű­ködött egy-egy községben, pél­dául Tolnán, Bátaszékerv, stb. Szervezetileg összefogták a kü­lönböző iparágak dolgozóit, tá­mogatták egymás bérkövetelé­seit, mozgósították a szervezett dolgozókat a munkásosztály gaz­dasági, politikai célkitűzéseinek megvalósítására. A most szervezendő szakma­hoz. A falusi szervezett dolgozók joggal elvárják, hogy a munka­jogi vitákban megvédjék törvé­nyes jogaikot, és ha esetleg ők hibáztak, legyen aki a helyes eljárást megmagyarázza. Ebben a munkában, hogy mennyit tud segíteni a szakmaközi bizottság annak bizonyítéka a Tolnán mű­ködő szervezet. Fogadónapokat tart. felveszi a dolgozók pana­szait, és intézkedik annak he­lyes megoldásában, vagy felvi­lágosítást ad. A munkásélet napi problémái­nak megoldása a személyes ér­dekvédelem ellátása közben számtalan alkalom adódik törvé­nyeink ismertetésére és arra, hogy a dolgozók jobban megis­közi bizottságok létrehozása az i merjék jogaikat. De természete­iparági szakszervezetek kialakult szervezeti hálózata mellett is szük­séges. létrehozása megteremti a községekben lakó szakszervezeti tagok szervezeti összefogását, tervszerű munkáját, hozzájárul a kulturális és sportélet kiala­kításához, fejlesztéséhez. Segít­séget nyújt a dolgozóknak a munka- és életkörülményeiket javító kérdésekben, képviseli ér­dekeiket a különféle állami és társadalmi szervezeteknél. Szoro­san együttműködik a községi pártszervezettel, tanáccsal, Haza­fias Népfronttal, nőtcnáccsal és segíti a község politikai életé­nek mind Szélesebb kibontako­zását. Egészében fejleszti a po­litikai és társadalmi életet, ko­sén megismertetik a kötelessé­geiket is a munkában, a község életében egyaránt. A szakmaközi bizottság létre­hozásán keresztül több és több dolgozót vonunk be a munka­ügyek intézésébe, mind többen megismerik, megszeretik az egy­másért végzett munkát és meg­szabadulnak a szakmai elfogult­ság előítéleteitől. A falu forra- dalmi átalakulása komoly helyt- ál'ást, áldozatvállalást, önzetlen közösségi munkát igényel a szer­vezett dolgozóktól. A szakszerve­zeti mozgalom megkülönbözte­tett figyelemmel kíséri problé­máikat és kíván segítséget nyúj­tani a szervezett dolgozóknak. Szües György, SZMT-titkár 35. Ezek voltak a nehéz napok legnehezebb percei. Nappal nem értek rá gondolkodni, az éjsza­kát a fáradtságtól álmatlan ájultság völgyébe zuhanva alud- ták végig, de ez a néhány perc... ez a tétlen ébrenlét a követelőző gondolatoké volt. Ilyenkor árnyak népesítették be a sötétséget, élő, vagy halott szeretők, feleségek és barátok árnyai. És elsősorban gyermekek árnyai, akik — ha vannak még — kenyérről álmodnak és apa nélkül nőnek fel. — Nem — jött Berhardson le­heletszerű válasza. — Fáj? HAR MATH—RÉTI: Icpliti-U TITKA — Miért tetted? — Mit? — Hát... Dávidkával... — Emberként altarunk élni. dett az egyik gépen, bal mutató­ujjával az óraláncát fricskázta ütemesen és megkérdezte: — Nyilván azt kérdezitek ma­gatokban, mi köze a mérőlécnek és a gramofonnak a korbácshoz és a gázkamrához? Van kint két pompás fickó, a legtöbben isme­rik őket: a Höhn-fiúk. Na, hát két ilyen segítséggel én itt is kétszer annyit produkálnák ve­letek. Ahogy elmondták nekem, az egyik Höhn-fiú egy gramo­font kezel, váltja rajta a leme­zeket. A másik közben fehér kö- Petrich egyre kibírhatatlanabb penyben, mintha orvos lenne, lett. Túl jó szakember volt ah- megméri az odarendeltek magas­hoz, hogy ne vegye észre akár ságát és közben nyakszirten lövi — Mi a fenének használod a legkisebb hibát is és túl aljas a pacienst. (August Höhn és — Semmiség. Oslo ifjúsági folyton ezt a többesszámot? En ahhoz, hogy megtorlatlanul Otto Höhn büntetlenül élt a Né- ökölvívó-bajnokságán egyszer Bernhardsent kérdezem egy hagyja. Egyik nap új kínzást met Szövetségi Köztársaságban, ezüstérmet nyertem. Bírom. kriptában, egy nyomorult pries- eszelt ki. Ez minden eddigit túl- csak az Elchmann-ügy nyomá­— Hja, akkor vissza lehetett csen — és mindig a kommunista szárnyalt. Egyetlen tiszt és al- sára ítélték el őket 1960. szep­iitni. párt válaszol. tiszt sem volt a nagyteremben, tember 14-én Düsseldorfban). — Mindig meg kell próbálni — Ezen fog megbukni a fasiz- csak a szokásos SS-őrök. Talán most, hogy tudjátok, mi visszaütni. Eleget mondtuk mi mus Krebs. Ezen a többesszá- — Ide figyeljetek nyavalyások! van kint, jobban igyekeztek ezt még idejében. Norvégiában mon. Hogy van egy óriási ország — sípolt a nyomdatulajdonos megbecsülni magatokat itt bent is, másutt is. már a földön, ahol győzött ez a hangja. — Valószínűleg érdekel — fejezte be épületes monológ­— Mit jelent ez a »mi«? fajta többesszám. A ti Führere- benneteket, mi van kint No, ját Petrich és a sápadt arcokon — Mi, kommunisták. tek az oroszokba fog belepusz- persze nem teljesen kint, áz túl- úgy látta, elérte, amit akart. __ Nem tudom, Norvégiában tulni zás lenne, ahhoz semmi közötök. Aznap este Berhardsen és h ogy volt. Németországban nem — A ti Führeretek.. ez is igaz- Csak itt, kint a deszkafalon túl Krebs sokáig suttogott a prics­hallgattunk rátok. Én sem. Un- ságos többesszám? Hát én megmondom nektek, las- csen. tam, hogy folyton falra festitek — Nem, Krebs, ez nem igaz- ta disznók, mert nekem ez a — Te nem szólhatsz, norvég az ördögöt. Békés ember vagyok, ságos többesszám. Bocsáss meg feladatom, hogy minden eszköz- Rád úgy is kirúgtak a Dávidka­norvég. Egy kicsit jobb életet öregem. zel serkentselek benneteket és ügy óta Majd én. akartam és kész. Ti meg örökké Újra csend, sóhajok és árnyak én ezt jó eszköznek tartom. — Rendben. Köszönöm, nagy szavakat mondtatok, harc- csendje. Felemelte botját, száját torz Délben a hannoveri gépmester ról papoltatok — egyszerűen ide- — Norvég! vigyorra húzta és folytatta: odalépett Wegnerhez. Félrevonta gesítettetek. — Hm? — Hullanak a kinti nyavalya- a főhadnagyot és vagy tíz per­__ Logikus. Az embert mindig — Igazatok volt. Mindenben, sok, mint a legyek. Ott nincs cen át magyarázott neki vala­i degesíti, ha szunnyadni, bóu.s- Tudod, mit csinálok először, ha kesztyűs kéz és meglehetős kaja, mit. Az bólintott. Utálta a szak­kolni akaró lelkiismeretét éb- túlélem ezt a dögvészt? mint itt, ott korbács van, gáz- értőt, aki kiszorította őt a kü­resztgetik. — No? kamra van, mérőléc van és gra- lönleges részleg második helyé­Hallgattak egy sort, az‘án — Belépek abba az idegesítő mofon van. ről. Krebs bői kiszakadt. pártotokba. Botjával most kopogni kéz- (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents