Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-28 / 229. szám
rSBl. szeptember 28. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Ötvenegy ifjúsági szövetkezet működik megyénkben Az ifjúság munkára való nevelésében és mezőgazdasági ismereteinek bővítésében fontos szerepet játszanak az országszerte működő ifjúsági szövetkezetek. Az ifjúsági szövetkezetek szervezete és gazdálkodása alapelveiben a termelőszövetkezetekével azonos, és szerepe abban van, hogy felkészíti a fiatalokat a közös gazdálkodásra. Megyénk területén jelenleg 51 falusi ifjúsági szövetkezet működik, s ezzel a számmal Somogy, Baranya és Pest megye után a negyedik helyen állunk az országban. Még tíz ilyen szövetkezet megalakulása van folyamatban. Ebben az évben a falusi ifjúsági szövetkezetek közül a dunaA Földművelésügyi Minisztérium tervező vállalatánál, az Ag- rotervnél elkészült a jövő évi mezőgazdasági építkezések ajánlott és típusterveinek katalógusa. A kötet a száznál több épületterv mellett irányterveket ad az új típusú szövetkezeti majorok elrendezésére és kialakítására, közli a legfontosabb műszaki és költségszámítási adatokat is. A legtöbb új terv a szarvasmarha-tenyésztés részére készült. A legjelentősebb közülük a szinte gyárszerű tejtermelést lehetővé tevő »istálló-komplexum-“. Ebben egy száz férőhelyes, teljesen gépesített istálló van, ehhez csatlakozik a takarmányelőkészítő és a tej ház, s ezt több egészen egyszerű, úgynevezett pihenő-istálló veszi körül Ezzel a módszerrel négyszáz áliat tartása esetén 2500 forinttal olcsóbb egy-egy férőhely felépítése, pedig — az eddigi típusoktól eltérően — itt a tejházban pihenőt és zuhanyozót is berendeznek a dolgozók részére. Az új istálló-tervek között szerepel egy négysoros is: ebben az állatokat nem két, hanem négy sorban helyezik el. Az ilyen alakú épülethez kevesebb falfelület és holt-út szükséges. Hászentgyörgyi érte el a legszebb eredményt. A rendelkezésre álló földterület nagy részén kertészeti növényeket termelt és azokat primőr áruként tudta értékesíteni. Szép eredményt ért el még többek között a tolnai gimnázium ifjúsági szövetkezete, ahol egy munkaegységre közel 83 forint jut. Általánosságban megállapítható, hogy ott, ahol a helyi szervek felismerik a falusi ifjúsági szövetkezetek jelentőségét, ott jó eredmények születnek, mint például Dalmandon, Pálfán, Hőgyé- szen, stb. Sajnos előfordult olyan eset, hogy a községi tanács nem biztosított megfelelő földterületet a működésre, s így a szövetkezet a közelmúltban feloszlott. rom változatban — szerfás, előregyártott vasbeton-oszlopos és acélszerkezetes kivitelhez — készültek az új típusú növendék- marha-istállók és borjúnevel -k tervei. A termelőszövetkezetek részére most terveztek első ízben »tehén- kórház-“ jellegű épületet. Ennek egyik része ellető, a másik szeparált helyiség pedig a beteg állatok elkülönítésére szolgál. Az új baromfitartási épületek is jóval nagyobbak az eddigieknél, s így nemcsak korszerűbbek, hanem olcsóbbak is. A múlt héten is és ezen a héten is fizettek ki négytalálatos nyereményt a szekszárdi lottózóban. A múlt héten a 36. játékheti találatok alapján tíz boldog ipari tanulónak fizettek ki négytalálatos nyereményt. Kollektíván játszottak és így érték el a szerencsés találatot összesen lö ezer forintot fizettek ki részükre, mivel ezen a játékhéten egy öt- találatos szelvény is akadt. Az Kéthetenként rendez előadást a zoméncgyári Műszaki Klub A Bonyhádi Zománcgyárban eredményesen segítik a Műszaki Klub tagjainak szakmai továbbképzését. Az elmúlt hónapokban is rendszeres volt a tapasztalat- csere, az előadások, de a jövő még gazdagabb programot ígér. Elkészült ugyanis a nyolc hónapra szóló program, mely a legfontosabb szakmai témákról tájékoztatja a gyár szakembereit. A nyolc hónap alatt tizenhat előadást tartanak. Az előadások jórészét gyári szakemberek tartják, de néhány fontosabb, új, kevésbé ismert témáról országoshírÜ előadók mondják el a szakembereknek a tudomány legújabb eredményeit. A Műszaki Klub első előadására október harmadikén kerül sor. „A magyar zo- méncedény gyártás fejlesztésének lehetőségei és a legmodernebb technológiai berendezések ismertetése világviszonylatban” címmel Rabatin Gábor, a gyár főmérnöke tart előadást. Október 17-én „A zománcanyag és a zo- máncíszap gyártási technológiája” címmel Máté Gyula vegyészmérnök tart előadást. December 12-én „Belső anyagmozgatás az üzemben” címmel Imhof József, március 6-án „Műanyagok alkalmazása a gépiparban” címmel meghívott előadó Ismerteti a témával kapcsolatos kérdéseket. A Műszaki Klub kéthetenként tartja előadásait, az itt nem közölt előadások főleg a gyári munka egyes fontos kérdéseivel, üzemszervezéssel, minőségjavítással stb-vel foglalkoznak. ipari tanulók valamennyien ruhát vásároltak. Molnár Erzsébet, az Állatforgalmi Vállalat dolgozója is felvette a 4 találata után az 50 000 forintos nyereményt. Molnár Erzsébetet a 37. játékhéten érte a szerencse. A nyereményt egyelőre takarékbetétkönyvben helyezte el, mivel még nem tudott dönteni, hogy mire fordítja a pénzt. Az elmúlt hetekben adták hírül a lapok, hogy a kereskedelmi szervek megrendezik az ön- kiszolgáló boltok pénztárosnőinek országos versenyét. A vers ny célja, hogy növelje a bolti dolgozók szakmai képzettségét, hozzásegítsen ezáltal a gyors és kulturált kiszolgálás megvalósításához. Az országos verseny október 23—24-én lesz Budapesten, s a városokban, községekben működő önkiszolgáló boltok pénztárosnői Tolna megyében is megkezdték az előkészületeket. A napokban tartották meg Szekszárdon az első ilyen jellegű versenyt. Több mint tíz pénztárosnö vett részt az érdekes, nagy figyelmet, szaktudást kívánó versenyen. A pénztárosnőnek százféle cikket, tíz kosár-tételben kellett a lega% új kémény rövidebb idő alatt elszámolni, a pénzből visszaadni. A verseny sikeres volt. A Tolna megyei pénztárosnők azonos idő alatt végezték el feladatukat, mint a már közzé tett versenyeken. Sajnálatos, s a verseny egyik árnyoldala volt, hogy a MÉSZÖV egyetlen pénztárosnője sem vett részt a versenyen, holott e szerv fennhatósága alatt több önkiszolgáló bolt működik, mint a népbolt kezelésében. Az önkiszolgáló boltok pénztárosnőinek versenyét Petrás Istvánná, a 33. sz. Háztart. Bolt dől gozója nyerte. Soós Erzsébet, a 17-es tanuló-bolt pénztárosa második lett. ök ketten képviselik a Tolna megyei önkiszolgáló boltok pénztárosnőit az országos versenyen. Négysoros istálló, „tehén-kórház“ korszerű tojáház Száznál több terv a jövő évi mezőgazdasági építési katalógusban Két négytalálatos nyereményt fizettek ki Szekszárdon (Jj kazánház építését kezdték meg a tamási tejüzemben. Az elmúlt években jelentős mértékben felfutott a termelés az üzemben és a gőztermelő kapacitás elégtelensége gyakran akadályozta a zavartalan munkát. Az év végére elkészülő új kazánház, illetve a beépítésre kerülő harminc négyzetméter fűtőfelületű, magas- nyomású kazán bőven el fogja látni az üzemet gőzzel. Az új épületben kap helyet a húszezer kalóriás teljesítményű hűtőkompresszor is, ezáltal kétszeresére emelkedik az üzem hűtőkapacitása. Képűnk: Befejezéshez közeledik a húsz méter magas kémény épí tése. A Tolna megyei önkiszolgáló boltok pénztárosnői is részt vesznek az országos versenyen ETTENTO ODRIGVEZ •IRTA: HORVATH JÓZSEF 10. Ólomlábon járó órák cammogtak ei fölötte, s a kupé utasai szüntelenül cserélődtek. Csak a nagybeszédű utas horkolt rendületlenül a sarokban, aki reggel betéve tudta a menetrendi adatokat. Szép, napsugaras vasárnap délelőtt volt, s amint Géza kibámult a suhanó tájakra, valóban, békésnek tűnt előtte minden. Csak egy-egy félig, vagy földig lebombázott vasútállomás döbbentette rá, hogy a békesség egyelőre — illúzió. Fél kettő után néhám' perccel Somosszilágy állomásra futott be a személyvonat. Géza órájára pillantott: még egy jó óra, és Budapestre érkezik. Tízen, tizenöten tolongtak a vasúti kocsi lépcsője körül. Géza az ablakon át figyelte az új utitársakat. Nyomban feltűnt neki, hogy mindany- nyian nagyon izgatottak. Egyesek széles taglejtésekkel magyaráztak valamit, mások dühös felhorkanásokkal ellenkeztek. Tán a helyekért marakodnak már odalent? — gondolta Géza. — De hiszen, van itt hely, elegendő! A somosszilágyi utasok bevonultak a kupéba. Ketten-hárman egyszerre beszéltek. Géza mind feszültebben figyelt az elhangzott szavakra, s megpróbálta kihámozni értelmüket. Két férfi, egy idős, meg egy középkorú, a közvetlen közeiében telepedtek le. Géza az idős férfihez fordult: — Mi történt, bácsikám? — Álltunk az állomáson — mesélte hadarva az idős ember — egyszer, úgy egy óra tájban megszólal a rádió, art mondja, felolvassák a kormányzó úr szózatát. — Nem szózatát, kiáltványát! — igazította helyre a beszélőt a tőszomszédja. — Mindegy az, kérem, elég az hozzá, hogy fel is olvasták. Géza nagyon izgatott lett. Sürgette volna az úti társat: — És mi volt abban a szózatban? — Bizony, én nem tudnám éppúgy elmondani, mert régen hallottunk mi már ilyesmit, kérem! — mondja fénylő szemmel az idős ember. De a másik, újon- man jött útitárs annál tömörebben megfogalmazta a kiáltvány lényegét: — Az volt annak a veleje, hogy elegünk volt a német sógorból, és békét kötünk az oroszokkal, meg az angolokkal, szóval, akikkel eddig háborúban voltunk. Géza szíve nagyot dobbant. De hiszen, akkor megvan a fordulat! Mekkora szerencse! Mekkora jótétemény! Legszívesebben már a következő állomáson leszállt volna a vonatról, hogv a legközelebbi vonattal visszautazzon Vere- bélyre. De a vonat egyhangú zakatolással fúrta magát előre a főváros felé. Megint a somosszilágyiakhoz fordult: — Más nem volt abban a kiáltványban? Hátha eszükbe jut... — Na, még az is tisztán kihangzott belőle, — mondta a gvorsszavú, munkáskülsejű férfi, — hogy a németek elvesztették a háborút. Géza csak most vette észre, hogy az a férfi, aki reggel óta a sarokban alszik, már ébren van és minden szóra kivörösödve figyel. Élénken villog a szeme, nem tudja, mit is mondjon, de látszik, hogy az indulattól majdnem szétrobban. A somosszilágyi utas szavára pedig már nem állhatta tovább, válasz nélkül: — Micsoda marhaságokat hordanak itt maguk össze? Németország már régen megnyerte a háborút! Még eev kis idő, és olyan csapást mér az oroszokra, meg az angolszász cimboráikra, hogy soha többé nem fogják kiheverni! Géza bosszúsan kapta oda a fejét: — Na, ne mondja! Honnét tudja ilyen jól? — kérdezte gúnyosan. — Úgy? Hát kibújt a szög a zsákból, fiatalúr? — berzenkedett tovább á sarokban ülő utas. Géza csak most nézte meg jobban magának. Vagy kupec lehetett, vagy valami újsütetű politikus, de, hiszen ezt a két fajtát abban az időben roppant nehéz volt megkülönböztetni. A somosszilágyiak sem hagyták magukat: — Engedelmet, már hogyan volna ez marhaság? Miféle beszéd ez? — kérdezte az idősebbik utas. — A saját fülemmel hallottam, amit a kormányzó beolvastatott a rádióba. Már csak nem találok ki magamtól ilyesmit! — Akkor gyalázatos árulás történt! — fújt egy nagyot a kupec kinézésű, s most már senkinek sem volt kétsége, hogy egy cégéres nyilassal van dolguk. A hangja most már fenyegetővé vált: — Jó lesz nem bedőlni ennek a mocskos uszításnak, emberek, mert még meg találják keserülni! — Hallja, ne sértegesse a kormányzó urat! — mordult fel most egy hivatalnokféle férfi. — Majd meglátjuk, ki keserűit meg az efféle beszédet! — Ugyan! — torkolta le a nyilas a hivatalnokfélét. — A németek és Szálasi testvér már rég gyanítják, hogy miben töri a fejét Horthy Miklós! — Nahát, ez aztán tűrhetetlen impertinencia! — tört ki a felháborodás a hivatalnokból. Felugrott a helyéről, s kinézett a folyosóra. — Kalauz! Kérem, jöjjön ide! A kalauz nehezen szánta rá magát, hogy odaballagjon, mert más somosszilágyi utasoktól éppen akkor értesült a legújabb fejleményekről. — Tessék, kérem! — állt meg Gézáék fülkéje előtt. — Kalauz úr, ez a férfi gyalázatos módon sértegeti a kormányzó úr Öméltóságát. Kérem, ön, mint hivatalos közeg, azonnal teljesítse kötelességét. A kalauz, akinek gyakorlatában ilyesmi még aligha fordult elő, tanácstalanul tekintgetett széjjel. Mi az ördög lehet ilyenkor egy hivatalos közeg kötelessége? Nyilván, egyetlen értelmes. gondolat sem fordulhatott meg a feiébe-i, mert nagy sután, félszegen, így szólt a nyilashoz: — Kérem, az államvasutak területén vagyunk, itt ne tessék sértegetni a kormányzó urat. Megértettük? A hivatalnok elképedt ekkora bárgyúság láttán, és nagy dühösen visszaült a helyére. Géza agyában lázasan kerge- tőztek a gondolatok. Mi lehet voltaképpen a kormányzói kiáltványban? S ha valóban a háborúból való kiugrást jelentette be a kormányzó, mi következik most? Lehetséges, hogy a németeket és a nyilaskereszteseket nem érte készületlenül ez a lépés? Idáig jutott gondolatban, amikor a nyilas ismét megszólalt, mintegy válaszolva Géza kétségeire: (Folytatjuk)
