Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-28 / 229. szám

4 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG 1961. szeptember 28, A zománcgyárban is a szakszervezet a munkaverseny gazdája Számos érdekes kezdeményezés a szocialista munkaverseny eredményesebbé tétele érdekében A negyedév befejezése előtt a Bonyhádi Zománcgyárban is el­készítették a termelés összesíté­sét, a terv várható teljesítéséről kimutatásokat készítettek. A szá­mok kedvezően mutatják be a gyár termelését. Mintegy három százalékos tervtúlteljesítés várhav tó negyedéves viszonylatban, és közel öt százalékos túlteljesítés szeptember hónapban. Az előze­tes vizsgálatok arról tanúskod­nak, hogy kedvezően alakul a többi termelési mutató is. Az elmúlt napokban alkal­munk nyílt bővebb betekintést nyerni a gyári szakszervezeti bi­zottság munkájába. S itt elsősor­ban az érdekelt bennünket: A szakszervezeti bizottság betölti-e kettős, de el nem választható fel­adatát, a termelés segítését, a dolgozók érdekvédelmét? A ta­pasztalatok igen kedvezőek. A szakszervezeti bizottság minden tagja aktív termelőmun­kát végez. A dolgozók között tevékenykednek, ott végzik ter­melő, jónéhányan középirányító, és népnevelő munkájukat. A ko­rábbi években is egyik erénye volt a zománcgyári szakszerveze­ti bizottságnak, hogy a termelő munkát megfelelően, mindig *,ahol szorít a cipő” segítették. S nyilván a szakszervezetnek is jelentős szerepe van abban, hogy számos oklevél, élüzem kitüntetés, a dolgozók anya­gi, erkölcsi megbecsülése ilyen nagy számban található. A munkaverseny, mint a szo­cializmus építésének fontos esz­köze már több mint egy évtize­des múltra tekint vissza. Több kevesebb sikerrel próbáltak mar ki az elmúlt tíz év alatt külön­böző versenyformákat, de egyik sem volt hosszú életű. Valami hiba mindig akadályozta a ver­senyt teljes kibontakozásában. Hol csak a felülről jövő „kezde­ményezést” tartották szem előtt, hol meg annyira a dolgozókra bízták, hogy nem egy olyan vál­lalás volt, mint például: Válla­lom, hogy tervemet teljesítem. Holott ez kötelessége a dolgozó­nak, igazgatónak, műszakinak. Mert a terv az törvény! S ez a tudat változtatott a gyá­ri munkaversenyen is, mióta a szakszervezeti bizottság alapo­sabb, elmélyültebb munkát fejt ki a verseny szervezése, irányítá­sa, értékelése érdekében. 1957-ben, amikor a verseny új formájának talaját az üzem kommunistái lerakták a gyárban, kezdődött az, amit már szocialis­ta munkaversenynek lehet nevez­ni: figyelembe veszi a dolgozók érdekét, de a gyári, terv szabja meg fő irányát, és már biztosí­tani tudták megfelelő helyét is a versenynek. A versenyzők megbecsülése magasabb fokra lépett, tekin­télye lett annak a dolgozónak, aki a legtöbbet adta a gyári terv teljesítéséhez, követke­zésképp a szocializmus építé­séhez. S ebben a hangulatban alakul még ma is a zománcgyári mun­kaverseny. Mint az élet, ez a verseny is állandóan fejlődik. Egyre több új módszert alkal­maznak, éppen a dolgozók vé­leményének meghallgatása után, S a mostani brigádverseny rrár teljesnek mondható. Szerencsé­sen oldották meg az értékelést: a különböző műhelyekben dolgo­zó brigádok közötti tervteljesítés, verseny értékelésére olyan pont- rendszert dolgoztak ki, mely vi­lágos, érthető, könnyen ellenőriz­hető és a dolgozóknak is tetszik. Ez a versenymozgalom az alap­ja annak, hogy az érdeklődés egy­re nagyobb a munkaverseny iránt. A brigádok például havonta tartják az értékelést, ezzel párhuzamosan az üzemi ad­minisztráció is elkészíti ér­tékelését. És egy esetben sem tér el lé­nyegesen a dolgozók és az ad­minisztráció értékelése. Igaz, né­ha előfordul itt is vita, különö­sen a minőségi mutatók értéke­lésekor. De már erre is találtak megfelelő értékelő módot. A rendszeres értékelés, a ver­senyzők anyagi, erkölcsi megbe­csülése a dolgozók érdeklődését is egyre fokozza. Jellemző eset történt az elmúlt hetekben: az egyik dolgozó elaludt, három órát késett, hogy emiatt a bri­gád ne kapjon rossz pontot, a dolgozók és a művezető elküldték haza — szabadságra. Persze az ilyen „módszer” nem helyes, s azóta sem fordult elő hasonló. De példázza azt, hogy még egy kis szabálytalanságot is megpró­bálnak elkövetni, csak azért, hogy a brigád jó helyezést érjen el. Sok üzemben gondot okoz, hogy a tmk-lakatosok és szer­számkészítők versenyét hogyan szervezzék, értékeljék. Ezideig Bonyhádon sem volt ilyen ver­seny. A szakszervezet és a gyár vezetői néhány munkást elküld­ték Mázára, Budapestre, hogy tanulmányozzák az ottani mód­szereket. Útjuk eredményes volt: október elsején a tmk és szer­számkészítő üzemrész egy-egy brigádja már versenyez és az elkészült értékelési módszer ha­sonló esélyeket ad számokra is, mint a gyár más üzemrészeiben. Ahogy gond volt az üzemfenn­tartók versenyének szervezése, a technikusok, mérnökök bekapcso­lása sem volt könnyebb feladat. A KISZ és a SZOT irányelvei alapján kezdték a beszélgetést a gyári szakemberekkel. Most nyolc technikus és mér- nük határozta el, hogy egy évig versenyt folytatnak a Kiváló technikus, Kiváló mérnök cím elnyeréséért. A zománcgyári szakszervezeti bizottság körültekintő, alapos munkája természetesen nemcsak egyedüli a gyárban. a munka­verseny szervezését illetően. A pártszervezet is állandóan szor­galmazza ezt. Rendszeresen be­számoltatják a szakszervezetei e munkáról, a gyárigazgatót is tá­jékoztatják, s így a három veze­tő szerv a gyárban — együtt a dolgozókkal — eredményesen tud ja megoldani a tervfeladatok tel­jesítését, hisz egységes álláspont alakul ki, melyet a dolgozók munkájukkal valósítanak meg. A siker, mely a munkaver­seny nyomán naponta jelentkezik a gyárban, hatszáz ember munká­jának gyümölcse. S ahogy egyre javulnak a termelést mutató számok, úgy lesz eredményesebb, gazdagabb a szocialista munka­verseny, úgy fejlődnek a gyár dolgozói öntudatban, munkásbe­csületben. S ehhez a szakszerve­zet is sokkal járul hozzá. (pj) Mesterségem címere Az őcsényi ker­tek alatt nyárfák meredeznek a kék lő ég felé. — Húsz évvel ezelőtt ott még hegy volt. Mielőtt az erdőt telepítet­ték, én hordtam el a hegyet talics­kával, mert kellett a föld vályogot vetni — adja tud- tul Laki Mátyás bácsi, aki bajai la­kos létére sokmil­lió vályogot vetett az őcsényi kertek alatt. Mesterségét ap­jától tanulta, mert vályogvető volt már a nagyapja is az 56 esztendős mesternek. Hogy melyik nyáron, hol " I ­ütöttek sátrat vá- * . lyogvető ősei? Azt ma már ne­héz lenne megmondani. De az tény, hogy Laki Mátyás bácsi a családdal együtt immár a hu­szonkettedik nyarat tölti Öcsény- ben. Eddig magánosoknak vetet­ték a vályogot, égették a téglát. Az idén pedig a Kossuth Tsz-xcl kaptak megrendelést 200 000 vá­lyog megformálására, s arra, hogy szénporral égessék ki. Májusban kis házikókat épített a Laki-csa­lád az őcsényi kertek alatt, s bajai otthonukból ideköltöztek. Mátyás bácsi élete párjával és két fia: Ferenc és Mátyás a fe­leségével. Hatan vállalták el a 200 000 tégla elkészítését. — Ha minden jól megy, októ­ber elsején letesszük a szerszá­mot, búcsút mondunk a falunak. I.eszüreteljük a szőlőt, s a télen kipihenjük magunkat, aztán... — Itt mintha elvágták volna, el­hallgatott, s feleségére nézett — Én már nem akarok jövőre dolgozni, huszonöt éven át min­den nyáron a vályogot vetettemá elég volt. Fájnak a lábaim. — szólt közbe Laki néni is. — Majd a gyerekek űzik to­vább az ipart. Jól értik ők is a szakmát, a fiatalok még bírják a munkát — mondja Laki bácsi, s búcsúzóra nyújtja kérges kezét, Az őcsényi Kossuth Tsz-ben je­gyeztük fel még azt, hogy Laki bácsi és családja pontos embe­rek. Minőségi kifogás nélkül ha­táridőre elkészítették a 200 000 téglát. A közös gazdaságnak 300 forintba került 1000 tégla. Meg­érte. mert így a szállítási költ­séget megtakarították. De meg­találják számításukat Laki bá­csiék is Hiszen öt hónap alatt 60 000 forintot kerestek. R. É. Jelenkor-estet rendeznek Pakson A Pécsett megjelenő Jelenkor, a Dunántúl irodalmi folyóiratá­nak több írója szombaton Paks- ra látogat. A járási művelődési házban a dunántúli írók részvé­telével irodalmi estet rendeznek. Az irodalmi est keretében mű­veiből mutat be Csorba Győző József Attila-díjas költő, PákoJ litz István költő, aki paksi szár­mazású és innen került Pécsre, valamint Borsos József és Szől- lősi Kálmán prózaírók. Az iro­dalmi est iránt máris nagy ér- deklődés tapasztalható. A téli felkészüléssel kapcsolatos tennivalók Jobb lesz a tüzelőellátás a tavalyinál Beköszöntött az ősz, közeleg a tél. Ilyenkor természetes és ál­talános gond minden családban a téli tüzelő beszerzése, mert hát a téli napokat mégiscsak legjobb fűtött szobában tölteni. Időszerű tehát arról is beszél­ni, hogy milyen lesz a téli tüzelő- ellátás. Meg kell jegyezni, hogy ha voltak is néha nehézségek és átmeneti zavarok az elmúlt évek­ben, az emberek mindenütt fű­tött szobában töltötték idejüket. Most pedig örömmel közölhetjük, hogy az idei évben jobb lesz az ellátás. Előreláthatóan tehát a ko rábban szokásos zavarok sem for­dulnak elő, A szerződésileg le­kötött tüzelőanyag-mennyiség na­gyobb a tavalyinál. Nemcsak a rendelkezésre álló tüze hiány?!; mennyisége lesz nagyobb, hanem ezen belül a választék, az arány is kedvezőbb lesz. A múlt év harmadik negyedében a beszer­zés fő szezonjában a megye Tü- zép-telepei 800 vagon szenet, 800 vagon brikettet, 20 vagon kok­szot és 320 vagon tűzifát tudlak szerződésileg lekötni. Az idei év­ben a lekötött szén mennyisége 900 vagon, emellett közel 1100 vagon brikett, 20 vagon koksz, és 470 vagon tűzifára is szerző­dést kötöttek. A lakosság jelentős része máris biztosította a téli tü­zelőjét, vagy a kedvezményes hi­telakció keretében, vagy bevá­sárlás útján. Az elmúlt években, főként a kisebb községekben, a mezőgaz­dasági területeken jelentkeztek problémák. Szükségessé vált te­hát az olyan intézkedések meg­tétele, amelyek által a mezőgaz dasági területek ellátása is meg­javult. Közölhetjük, hogy az ide! évben 100 vagonnal több szenet, 40 vagonnal több brikettet és 10 Vagonnal több tűzifát hoznak forgalomba ezeken a helyeken, így tehát előreláthatóan e helye­ken sem lesz probléma tüzelő­anyag ellátásban. Arra nincs lehetőség, hogy minden egyes vásárló korlátlan mennyiségben vásároljon a köz­kedveltté vált brikettből Sajnos ebből az ipar még nem tud ele­gendő mennyiséget előállítani. A Tüzép-telepek arányosan osztják e! az egyes szénfajtákat. Ez a módszer jónak bizonyul, hiszen az a tapasztalat, hogy a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű szénfajta mellett jól hasznosít­ható a kismennyiségű és gyen­gébb minőségű szén. A Szakszervezetek Országos Tanácsának X. teljes ülése a I szakszervezetek és a gazdaságve­zetés igen fontos feladatává tette, hogy rendszeresen foglalkozzanak a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javításával. E hatá­rozatból következik, hogy már most meg kell tennünk azokat az intézkedéseket, melyek biztosít­ják a télre való felkészülést, a dolgozók egészségének és testi épségének megvédését. A hideg időjárás az embert, az anyagot, a gépet, fokozottan igénybe veszi. Nagyobb a balese­ti és megbetegedési veszély. Ép­pen ezért, mindent el kell követ­ni, hogy megyénk valamennyi üzemének, vállalatának dolgozói télen is a lehető legjobb munka- körülmények között dolgozhassa­nak. A gazdasági vezetőknek a moz galmi szervekkel karöltve, terv­szerűen kell készülniök az őszi, illetve a téli időjárás okozta ne­hézségek elhárítására. A felkészülés tervszerűséget követel mindenütt, ezért üze­meinkben, vállalatainknál most arra van szükség, hogy a gazda­sági vezetés — a szakszervezettel közösen — készítsen intézkedési tervet. A tervet megvitatásra ter­jesszék aktívaértekezlet elé, ahol a dolgozók, a műszakiak jelentős része jelen van, és az elhangzott javaslatokkal, észrevételekkel a tervet egészítsék ki. Mire terjedjen ki a szemle ? 1. A munkahelyek érmleteinek, szolgálati lakások tetőzetének felülvizsgálata, rendbe tétele, aj­tók, ablakok jól zárhatóságának biztosítása, huzatos, egészségtelen munkahelyek megszüntetése. Munkahelyek megfelelő világítá­sa. meszelése. A szellőzőberende­zések vizsgálata, a szükséges karbantartó javítások elvégzése. 2. Gőzfűtési berendezések, ké­zitüzelésű kályhák, tűzhelyek, kémények, boylerek, tussolok, vízcsapok felülvizsgálata, megja­vítása. 3. Munkagépek, szállítóesz­közök védőberendezéseinek felül­vizsgálata, hiányzó védőberende­zések pótlása. Elektromos beren­dezések, kábelek szakszerű kija­vítása, kicserélése. Általános üze­mi rendtartás figyelembevétele, munkahelyek zsúfoltságának meg szüntetése. Átjárók, közlekedési utak rendbehozatala. 4. Szálláshelyeken a szükséges nagytakarítás elvégzése, minden ágyra 2 pokróc biztosítása. Szal­mazsákok, szalmával tömött fej- párnák szalmáinak kicserélése. Tisztálkodási lehetőség biztosítá­sa. melegvíz ellátás, stb. Időben be kell szerezni a fű­téshez szükséges anyagokat. Biz­tosítani kell azoknak, akiket meg I illet, a meleg ruhát és a védő* italt. 5. A balesetek elkerülése ér­dekében nagy gondot kell fordí­tani már most az őszi betakarí­tási munkák idején, a szállító- eszközök, járművek biztonságos állapotára, a kötelező óvórend­szabályok betartására. Ennek ér­dekében minden munkahelyen gondoskodni kell a munkavédel­mi őrségek megszervezéséről, hogy ezáltal mind több dolgozó, saját érdekében is, elősegítse a télre való felkészülés eredmé­nyességét. Dolgozó népünk elvárja a gaz­dasági vezetőktől és a szakszer­vezetektől, hoCTv a tél folyamán egészséges, biztonságos műhelye­ket, meleg szállást, jó ellátást, megbízható közlekedést biztosít­sanak számára. Ezért a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa munkavédelmi bi­zottsága külön felkéri megyénk mezőgazdasági üzemeinek dolgo­zóit, mindenekelőtt a traktor és vontatóvezetőket, akik már any- nyiszor bebizonyították áldoza­tos munkájukkal hűségüket az állam iránt, gondoljanak már most, az őszi betakarítások ide­jén a legbiztonságosabb munka­végzés követelményeinek betar­tására. SZMT Munkavédelmi Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents