Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-27 / 228. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 19(51. szcntember 27. Tanácskozik az ENSZ-közgyűlés — Összeült a Biztonsági Tanács New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés hétfő délutáni, magyar idő szerint esti ülésén, az álta­lános politikai vita keretében fel­szólalt Prado perui elnök. A Közgyűlés ezután áttért az álta­lános ügyrendi bizottság javas­latainak megvitatására. ' TASZSZ-jelentés szerint a köz­gyűlés Portugália képviselőjének tiltakozása ellenére napirendre tűzte az angolai helyzet kérdé­sének megvitatását. Ugyancsak úgy döntött, hogy megtárgyalja a Dél-Afrikai Unióban folytatott fajüldözés problémáját is. A Szovjetunió, Lengyelország •és Csehszlovákia küldöttei indít­ványozták, hogy a nukleáris fegy- , verkísérletek eltiltására vonatko­zó szerződés megkötésének kér­dését az általános és teljes le­szerelés, közös problémájának ke­retében tárgyalják meg. Hangsúlyozták, hogy a jelen körülmények között, amikor a nyugati hatalmak fokozott fegy­verkezési versenyt folytatnak, s nukleáris fegyverkísérletek eltil­tása kérdésének elkülönítése az általános és teljes leszerelés kö­zös problémájától, csak félreve­zetheti a világ közvéleményét. A közgyűlés 85 szavazattal 10 ellenében, három küldöttségnek a szavazástól történt tartózkodá­sa mellett úgy határozott, hogy külön- tárgyalja meg a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának kérdését. A közgyűlés 48 szavazattal 14 ellenében és 35 küldöttség tar­tózkodása mellett napirendre tűz­te az úgynevezett tibeti kérdést. A Szovjetunió képviselője tilta­kozott e napirendi pont beikta­tása ellen és rámutatott a köz­gyűlés elé terjesztésének tör­vénytelenségére, épp úgy, mint az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalásával kapcsolatban is. Mint ismeretes, Uj-Zéland kül­döttsége javasolta Kína ENSZ- képvise’.ete kérdésének napirend­re tűzését. Zorin, a Szovjetunió küldötte e javaslatról szólva ki­jelentette: a kérdés ilyen meg­szövegezése feltárja a nyugati Törökországban megkezdődött a választási hadjárat hatalmaknak azt a szándékát, hogy lehetőséget teremtsenek ma­guknak megfelelő mesterkedések­re és a rendkívül fontos prob­léma megoldásának huzamosabb elhalasztására. Hangsúlyozta, hogy itt csak a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-beli jogainak helyreállítá­sáról lehet szó. Épperi ezért így is kell a kérdést megszövegezni A közgyűlés elhatározta, hogy mind a Szovjetunió, mind Uj- Zéland javaslatát megvitatja. Nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint napirendre tűzték még az Egyesült Államok agresz- sziója ellen emelt kubai panaszt, az algériai helyzet megvitatását, Valamint a lakosság növekedésé­nek a gazdasági fejlődésre gya­korolt befolyásáról előterjesztett svéd-dán javaslatot, Monzsi Szlim elnök magyar idő szerint 24 órakor berekesz­tette az ülést. A közgyűlés ked­den 16 órakor (magyar idő) foly­tatja munkáját. A közgyűlés ked­New York (MTI): Mint már jelentettük, Gromiko szovjet kül­ügyminiszter hétfőn á szovjet ENSZ-küldöttség szállásán egy­órás megbeszélést folytatott Lord Home angol külügyminiszterrel. Nyugati hírügynökségek értesü­lése szerint a találkozó alkalmá­val a két külügyminiszter meg­vitatta a nemzetközi helyzetet, a német és a laoszi kérdést, va­lamint a leszerelés pröblérriáját. Mint a DPA hozzáteszi, a meg­beszélésen új indítványok nem hangzottak el, mindkét fél ki­fejtette kormánya álláspontját. Mint a Reuter jelenti, Spaak belga külügyfnihis2ter hétfőn es­te nyilatkozott Moszkvában szer­zett benyomásairól. Kijelentette, Hruscsovval folytatott megbeszé­lése meggyőzte arról, hogy „le­hetségesek a kelet—nyugati tár­gyalások és azok eredményesek is lehetnek.” A külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a tár­gyalásokra sor kerül. Az AP arról tájékoztat, hogy Adenauer nyugatnémet kancel­lár és Strauss hadügyminiszter nyilatkozott az angol televízió­nak. Adenauer néhány szavas di ülésének nagy eseménye Gro­miko szovjet külügyminiszter magyar idő szerint 21 órakor kezdődött beszéde. A Biztonsági Tanács kedden 14.30 órakor megkezdte Mauritá­nia, a Mongol Népköztársaság és Sierra Leone tagfelvételi kérel­mének megvitatását. Az ENSZ-tagállamok afrikai- ázsiai csoportjának hétfői zárt ülésén AP-tudósítás szerint fel­szólalt Nathan Barnes, Libéria nagykövete, a Biztonsági Tanács szeptember havi elnöke és kö­zölte, hogy kevés a kilátás az öt nagyhatalomnak Hammarskjöld utódlásának kérdésében való meg egyezésére. Mint TASZSZ-tudósítás közli, Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn találkozott és a közgyűlés elé kerülő egyes fontosabb kér­désekről eszmecserét folytatott Bokum mali, Menőn indiai és Lord Home angol ENSZ-fődele- gátussal. nyilatkozatában csak annyit kö­zölt, hogy nem kíván még négy esztendeig megmaradni a kancel­lári székben, „idővel” nyugalom­ba kíván vonulni. Strauss hadügyminiszter a ma­ga részéről szintén kívánatosnak minősítette Adenauer kancellár­ságát, de hozzáfűzte azt is, hogy lemondása után Erhard, jelenle­gi gazdaságügyi minisztert kelle­ne megbízni a nyugatnémet kor­mány vezetésével. Megkérdezték Strausstól. vajon Nyugat-Németország nem hajlan­dó-e lemondani a nukleáris fegy­verekről, ha ezzel elő tudná se­gíteni a kelet—nyugat; tárgyalá­sokat. A- hadügyminiszter kitérő választ adott, kijelentette, hogy a nyugatnémet hadseregnek csak rakétái vannak. de nukleáris robbanó töltetei nem, a rakéták­ról pedig az NSZK nem hajlan­dó lemondani, Ezután Strauss az Odera-Neisse határról beszélt. Szavaiból kitűnt, hogy nem is­mer; el ezt a békehatárt. Han­goztatta ugyanis, hogy határain­kat az egységes Németországgal aláírandó békeszerződés után kell rendezni”. Gromiko és Lord Home találkozója — Spaak, Adenauer és Strauss nyilatkozata a kelet-nyugati tárgyalások lehetőségéről és a német kérdésről fl német militarizmus elleni harc küzös ügye az egész békeszeretfi emberiségnek Ankara (TASZSZ): Törökor­szágban 1961 október 15-én par­lamenti választások lesznek. Va­sárnap, szeptember 24-én hiva­talosan megkezdődött a válasz­tási kampány. A négy legnagyobb párt indul harcba a parlamenti mandátu­mokért. Köztük van a népi köz- társasági párt, amely a Török Köztársaság kikiáltásától 1950-ig volt hatalmon. A párt élén Is­mét Inönü áll, aki a múltban volt köztársasági elnök és mi­niszterelnök is. Ellenfelei lesznek a választá­sokon a köztársasági parasztok nemzeti pártja, a nemrég ala­kult új Törökország párt és az igazság párt. Csak félsikert hozott az OAS „zászlós tüntetése“ Párizs (MTI): Hétfőn délután Algírból Párizsba érkezett jelen­tések szerint az OAS „zászlós tüntetése” az ultrák szervezeté­nek félsikerét hozta csupán. Ke­vesebb házra, erkélyre került ki a francia lobogó, vagy az OAS három fehér betűvel kihímzett fekete zászló, mint azt az ultrák várták. A hadsereg egységei többhelyütt leszedték az OAS zászlóit. Bizonyára nemcsak a francia hatóságoktól való félelmében volt sok európai ilyen tartózkodó, hanem azért is, mert arra gon­dolt, hogy a független Algériá­ban számot kell majd adnia az OAS melletti kiállásáért. Berlin (MTI): A német béke- szerződés megkötésének és a nyugat-berlini helyzet rendezésé­nek kérdésében összehívott nem­zetközi szakszervezeti konferen­cia befejezése alkalmából hétfőn este nagygyűlést rendeztek a de­mokratikus Berlinben, Louis Saillant, a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkára bő­szedében hangoztatta, hogy a német militarizmus elleni harc immár közös ügye az egész bé­keszerető emberiséghek. Biztosí­totta az NDK dolgozóit a Szak- szervezeti Világszövetségben tö­mörült 107 millió dolgozó szoli­daritásáról. V. V. Grisin, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöke, a Szakszervezeti Világ- ákövetség alelnöke hangoztatta: a Szovjetunió minden rendelkezé­sére álló eszközzel támogatja a német nép harcát a békeszerző­dés megkötéséért. Az NDK kor­mányának augusztus 13-i határ­biztosító intézkedésével kapcso­latban rámutatott: hanyagság lenne, ha a szocialista tábor or­szágai ölhetett kézzel, tétlenül néznék a nyugati hatalmak há­borús készülődéseit. Benoit Frachon, a francia ál­talános munkásszövetség <CGT) főtitkára elismeréssel szólott az NDK dolgozóinak békeharcárói. Hammarskjöld halála „nem volt véletlen szerencsétlenség...46 Bécs (MTI). Joseph Kahamba, aki a Kongói Köztársaság — a leopoldvillei központi kormány, — képviseletében a nemzetközi atomerőszervezet közgyűlésének ötödik ülésszakára most érkezett Bécsbe, hétfőn sajtóértekezletet tartott, amelyen — jelenti az AP — kijelentette: Hammarskjöld ENSZ-íőtitkár halála -nem volt véletlen szerencsétlenség«. A re­pülőgépet ért katasztrófa ►•saját­ságos volt«. Számunkra világos dolog — mondotta —, hogy Ham­marskjöld azoknak a köröknek az áldozata, akiknek az emberi élet nem ér többet egy gramm réznél, vagy urániumnál.« Kahamba leszögezte, hogy a központi kongói kormány elhatá­rozott szándéka véget vetni Ka­tanga tartomány elszakadásának. Ezt az állapotot a külföldiek, — angolok, délafrikaiak, belgák és franciák — salakja tartja fenn. őket olyan emberek pénzelik, akik nagy hasznot húznak a réz­ben gazdag tartomány kincseiből — jelentette ki. Kennedy általában csalódást okozott Nyugaton, »-határozatlannak«, »erőtlennek« nevezik az elnö­köt,-' a párizsi rádió hírmagya­rázója pedig leszögezi: semmi­féle új elemet riem tartalmaz Kennedy beszéde. A kommentárok legnagyobb része a beszédnek a német kér­déssel kapcsolatos kijelentései­vel foglalkozik, bár több nyu­gati lap azt írja, hogy az el­nök nem fedte fel-az amerikai diplomácia szándékait. Az Hu­manité, Kennedynek azt a ki­jelentését eméli ki, amely sze­rint a nyugati hatalmak »bár­milyen eszközzel« készek meg­védeni »berlini jogaikat« Ezzel kapcsolatban az Humanité utal arra, hogy számos vezető nyu- , gáti politikus' az elmúlt napok­ban egészen másként nyilatko­zott erről a fontos kérdésről. Spaak, Paul Reynaud, Humph­rey és Mansfield amerikai sze­nátorok, sőt, maga Clay tábor­nok is a tárgyalások lehetősé­gét és fontosságát hangoztat­ták. Igaz, hogy Clay tábornok később visszavonta kijelenté­seit, amelyeken persze ez mit- sem változtat. Az amerikai po­litika kétarcúságát bizonyítja a tábornok kijelentései körüli huzavona, az azonban kétségte­len,-hogy — és ez Humphrey szenátor kijelentése — a Nyu­gatnak bizonyos engedmények­re fel kell készülnie a berlini kérdésben. Nyugaton mind erősebb az a felismerés, hogy a Szovjetunió­val kell is, lehet is tárgyalni, s azok a határozott intézkedé­sek, amelyeket -a Német De­mokratikus Köztársaság tett, távolról sem jelentik senki beszéde biztonságának veszélyeztetését, jogainak csorbítását. Ez a gondolat végeredményben Ken- nedytől sem idegen, bár, mint az Humanité kiemeli, egyetlen mondatot szentelt ennek, az ENSZ-ben elhangzott beszédé­ben. »Egyetlen mondat, egy majdnem egyórás beszédben, nem sok, ,— állapítja meg az Humanité. — Ez csak azt erősíti meg, hogy a tárgyalá­sok gondolata csupán akkor ölt testet, ha a népek kivívják«. A jelek azt mutatják, hogy az amerikaiak nem égetnek fel maguk mögött minden hidat, végképp nem zárkóznak el a -tárgyalások gondolatától, mert jól tudják, hogy a világ közvé­leménye épp a tárgyalásokat, a leszerelés megvalósítását kö­veteli. De Washington tartóz­kodó, ami azonban inkább az amerikai külpolitikai vonalve­zetés határozatlanságát mutat­ja, mint ezt az egyik ismert amerikai újságíró, James Res- ton is megállapítja, a New York Timesben. »Mi hisszük, hogy lehetséges a békés megegyezés« — mon­dotta a világszervezet plénuma előtt Kennedy, azonban a hit ilyen esetben kevés. A meg­egyezést akarni, elősegíteni kell, s a Szovjetunió követke­zetes békepolitikája, a béke fenntartásáért tett erőfeszítései megmutatták, hogy van járható út a vitás nemzetközi kérdések megoldásában. Ma már minden a nyugati hatalmakon múlik: ha az amerikai elnök jószán­dékkal. megegyezésre való haj­lammal ül le a tárpvalóasztal- hoz, a megegyezés létre fog jönni. Egyre élénkebben folyik az SZKP szervezeti szabályzatának megvitatása Moszkva (MTI).’-Alig három hét Választ el a Szovjetunió Kommunista Pártja 22'. -- Kong­resszusától. Az utolsó hetekben nemcsak a programtervezet, ha­nem a szervezeti szabályzat or­szágszerte folyó vitája is érezhe­tően megélénkült. • • Az SZKP szervezeti szabályza­ta a párt alkotmánya, érthető tehát, hogy a vita sokmillió rész­vevője a programtervezethez ha­sonlóan igen tevékenyen, mély­séges felelősségérzettel tanulmá­nyozza tervezetét, s a javaslatok legtöbbjét is a pártszerűség, ala­posság, felelősség hatja át. Igen sok — a sajtóban ismerte­tett — javaslat foglalkozik a párttag kötelességeivel és jogai­val. Tallinban az egyik kerületi pártbizottság titkára javasolja, hogy a szervezeti szabályzat írja elő: »A párttagnak kommunista munkafegyelmével is példát kell mutatnia«. Omszki kommunisták egy csoportja a következő kiegé­szítést indítványozza: »Nem lehet tagja a pártnak, aki anyagias«. Többen javasolják, hogy a sza­bályzat külön szóljon a passzivi­tásról és nyilvánítsa ki: »A pasz- szivitás összeegyeztethetetlen a párttagsággal.« Mások a vezető szervek megválasztásakor szoká­sos titkos szavazás eltörlését ja­vasolják, azzal az indokolással, hogy az SZKP minden szerveze­tében szabadon fejlődik a bírá­lat, őszinte a légkör, tehát nincs szükség titkolózásra. A javaslatot sok hozzászóló elutasítja — noha az indokolással általában egyet­értenek —, hangoztatva, hogy a titkos szavazás biztosítékot nyújt a pártélet lenini normáinak vé­delmére, a rossz vezetők levál­tására, s ezért feltétlenül szükség van rá. A vezető szervek megválasztá­sával kapcsolatbán igen sokan javasolják, hogy a pártszervezet titkárát ne a végrehajtó bizott­ság (pártvezetőség) ülésén, ha­nem az egész alapszervezet tag­gyűlésen válasszák meg. Nagy békemenet Olaszorsasár ban Perugia és Assisi között Róma (MTI): Vasárnap több mint húszezer ember vonult vé­gig gyalog azon a kanyargós út­vonalon, amely Perugia és Assisi között vonul át Umbria egyik legszebb vidékén. Munkások, pa­rasztok, egyetemi tanárok, híres színészek, festőművészek újság­írók, képviselők és szenátorok, községi tanácsosok, kereskedők és tisztviselők vettek részt a több mint ötórás menetben. Jelen voltak a menetben a kommunista, szociáldemokrata, köztársaságpárti és radikális ve­zetők, számos kereszténydemok­rata politikus, községi és megyei tanácstag. La Pira professzor Firenze ke­reszténydemokrata polgármestere, valamint sok száz olasz város és község polgármestere, üdvözölte a békemenetet, illetve elküldte sze­mélyes képviselőjét. ' ’ Rengeteg külföldi is érkezett kifejezetten azzal a céllal Peru- giaba,' hogy a mintegy húszezer olasz békeharcossal együtt hitet tegyen a béke mellett. Amerre a menet elhaladt, a községek és falvak lakói min­denütt lelkesen tüntettek a béke mellett. A nagygyűlés végén egyhangú­lag megszavaztak egy indítványt, amely követeli a végsőkig való harcot a gyarmati rendszer, az imperializmus, a fajüldözés ellen, követeli a második világháború után alakult államok felvételét az ENSZ-be, tehát a Kínai Nép- köztársaság és a Német Demok­ratikus köztársaság felvételét is, továbbá az általános és ellenőr­zött leszerelést, a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetését, a nukleáris fegyverek eltiltását; Az indítvány befejezésül felhív a fegyverkezés és a háború el­len, a népek békés együttélésé­ért küzdő erők támogatására. A perugiai békemenettel egy­idejűleg Milanóban is rendeztek békemenetet több ezer munkás és dolgozó részvételévé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents