Tolna Megyei Népújság, 1961. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-21 / 223. szám

1961. szeptember 21. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 B.T. Dovi, a lógói Vöröskereszt főtitkára megyénk egészségügyi helyzetét tanulmányozza Kedves vendéget üdvözölhetünk megyénkben, B. T. Dovi-t, a togói Vöröskereszt főtitká­rát. A főtitkár, aki a Magyar Vöröskereszt munkájának tanul­mányozása céljából tartózkodik hazánkban, Kárpáti József, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára kísé­retében megyénkbe is ellátoga­tott és részt vett a Magyar Vö­röskereszt Tolna megyei Elnöksé­gének ülésén. Az ülést — ame­lyen az elnökség tagjain kívül részt vettek, a megyei egészség- ügyi intézmények vezető orvosai és a társadalmi szervek képvi­selői — a megyei kórházban tar­tották meg szerdán délelőtt. Az elnökségi ülést a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei elnö­ke, dr. Gujós János, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője nyitotta meg, üdvözöl­te a kedves vendéget és a meg­jelenteket. Ezután dr. Pánczél Gézáné, a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Szervezetének tit­kára tartotta meg beszámolóját. Pánczél elvtársnő a beszámoló­ban foglalkozott a tisztasági moz­galom eredményeivel — megyei vonatkozásban. — Az elmúlt év-_ ben a megye 108 községe kö-' zül 103 község vett részt a tisz­tasági mozgalomban. A Vöröske­reszt részéről az első olyan meg­mozdulás volt, amelyben a tár­sadalmi szervek is részt vettek. Az összefogás, a közös munka eredményeként könyvelhető el, hogy a tisztasági mozgalomba az ipar; üzemeken kívül a mezőgaz­dasági szektorok, a községek és a legkisebb települések lakossága is bekapcsolódott. Mind több azoknak a falusi lakóházaknak a száma, amelyek méltán viselik a „Tiszta udvar, rendes ház” fel­iratú táblát. A beszámoló máso­dik részében az oktatási tervet ismertette, mely szerint az őszi, illetve a téli estéket kihasznál­va, 140 egészségügyi tanfolyamot szerveznek a megyében. A beszámolót széleskörű vita követte. Zrínyi János, az SZMT titká­ra az üzemek rendtartásával és a balesetek megelőzésével foglalko­zott. Dr. Szelényi Béla, közegész­ségügyi felügyelő, a falusi köz- kutak tisztaságával és a lakos­ság vízellátásával kapcsolatban tett észrevételeket. Többek kö­zött arról beszélt, hogy a közsé­gi tanácsok a vízellátás megja­vítására irányuló ténykedésük során vegyék figyelembe, a Kö- JÁLL vízvizsgálati eredményeit. Az elnökségi ülésen részt vett és felszólalt Perecsi Ferencné, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának helyettes vezetője, aki a világnézeti nevelés fontos­ságát hangsúlyozta. Különösen aláhúzta, hogy a Vöröskereszt oktatási programjában helyet kell adni a nemzetközi helyzet ismer­tetésének is. Dr. Reglődi József, a Megyei Tüdőgondozó Intézet vezető orvosa a betegségek meg­előzésével és a TBC elleni küzde­lemmel kapcsolatban mondotta el véleményét. Dr. Major György városi főorvos és Scherer Sán­dor az MSZBT megyei titkára, a Szekszárd városban megmutat­kozó egészségügyi hiányosságok­ról tettek említést, de sok szó esett a véradó mozgalomról és az alkohol elleni küzdelemről is. Az elnökségi ülésen felszólalt Kárpáti József, a Magyar Vörös- kereszt főtitkára, aki az elnök­ségi ülés összehívásának hasznos­ságát méltatta. Többek között a következőket mondotta: — Az értekezlet igen hasznos volt, mert képet adott a megye Vö­röskereszt-szervezeteinek munká­járól. Hasznos volt továbbá azért is, mert egy sereg jó javaslat hangzott el, a tisztasági mozga­lom továbbfejlesztésével kapcso­latban. A felszólalásokból szen­vedélyesen csendült ki a segíteni akarás a problémák megoldásá­ra. Vendégünknek, togói bará­tunknak is az a véleménye a lá­tottak és hallottak alapján, hogy igen szép az a munka, amit a Magyar Vöröskereszt végez. Az elnökségi ülésnek kedves színfoltja volt, hogy a szek­szárdi általános iskola Bezerédj István és Kanizsai Dorottya úttörő csapatainak hattagú kül­döttsége, a városi Vöröskereszt és a kórliázi KISZ-szervezet kép­viselői virággal és ajándékokkal köszöntötték a kedves vendéget, B. T. Dovi-t, a togói Vöröske­reszt főtitkárát. Az elnökségi ülés dr. Gujás János, a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei elnökének zársza­vával ért véget. Szerdán délután, a togói Vöröskereszt főtitkára Kárpáti József kíséretében Báta- székre utazott, ahol a helyi Vö­röskereszt-szervezet munkáját ta­nulmányozta. majd ellátogatott a bátaszéki Búzakalász Tsz-be. Községfejlesztési versenyt hirdet a megyei tanács vb. Az 1961. évi községfejlesztési tervek folyamatos és maradékta­lan teljesítésének elősegítése ér­dekében a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága versenyt hirdet a megye járási és városi tanácsai, valamint a megye va­lamennyi termelőszövetkezete ré­szére. A verseny elbírálását a megyei tanács községfejlesztési állandó bizottsága és a megyei tanács községfejlesztési csoportja végzi az alábbi szempontok szerint: 1. Az 1961. évi bevételi tervek teljesítése ®/(,-ban. Az értékelés­nél az alábbi bevételek kerülnek elbírálásra: a) A lakosság %-os és tételes hozzájárulása, b) a ter­melőszövetkezetek hozzájárulása. Az elbírálásnál az 1961. dec. 31. napjáig ténylegesen befolyt bevé­teleket viszonyítják a folyó évi helyesbített előíráshoz. 2. Az 1961. január hó 1. napjá­tól december hó 31. napjáig tény­legesen teljesített és az előírt nyilvántartásnak megfelelően iga­zolt társadalmi munka Ft-értéke, a járás, város ezer lakosára szá­mítva. 3. A termelőszövetkezetek érté­kelésénél figyelembe veszik a termelőszövetkezet által teljesí­tett társadalmi munka Ft-értékét a termelőszövetkezet egy tagjára számítva. 4 Az 1961. december hó 31. napjáig kifizetett kiadások viszo­nyítva a módosított évi tervezet­hez százalékban. 5. Az 1961. évi természetes mér­tékegységek teljesítése viszonyít­va a módosított évi tervezethez mértékegységben és ° 0-ban. A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága az 1961. évi községfejlesztési tervek teljesíté­sében a legjobb eredményt elérő járást (váreat) és a megye leg­jobb társadalmi munkát végző termelőszövetkezetét vándorzász­lóval fogja jutalmazni. Nem részesülhet jutalomban az a járás (város), ahol a községfej- lesztési terveket 95 %-on alul teljesítették az év végén. Ezen kizáró okot a termelőszövetkeze­teknél nem veszik figyelembe. I /J^ETTENTO TKodrigvez ‘IRTA: HORVATH JÓZSEF 4. — Úgy gondolod, fiam, hogy valahogyan... amint te foglalko­zol a filológiával?... — Igen. Az öreg Fodor szórakozottan forgatta a kanalát. Kisvártatva tétován megszólalt: — Pedig én azt mondom neked fiam, hogy jobb lenne, ha a ta­nítványaid a való életre készül­nének inkább. Fodor Géza fölényesen elmo­solyodott: — Hogy érted ezt, papa? — Úgy, hogy az életben nem­csak filológia és nemcsak törté­nelem, és nemcsak vegytan, meg ilyesmi van, hanem még sok minden más, édes fiam. — Igaz, bocsáss meg papa, van kereskedelem, üzlet, hajsza... — Csak ne gúnyolódj, fiam! — robbant ki az indulat Fodor Aurélból. — Tudom, hogy te ki­csire nézed az én mesterségemet, meg azt a hajszát, ami ezzel jár. Mindegy, te légy csak tudós em­ber. De akármilyen hivatásnak szenteli magát az ember, nem teheti meg, hogy fittyet hány az életre, a körülötte kavargó világ­ra. Mert hiába bújik el, az élet piszka becsorog az ajtaja repedé­sein, vagy a kulcslyukon, és ha éppen ahhoz az egyhez nem ért, hogyan kerekedjék felül ezen a piszkon, akkor ez a piszok el­nyeli. Igen, fiam, az élet csupa buktató, csupa nyugtalanság, raf- finéria, támadás és védekezés. Könyörtelen harc, egyik le akar­ja tiporni a másikat, és csak az menekül, aki legalább annyira raffinált, mint aki őt megtámadja. Te azt képzeled, hogy jófelé in­dítod útnak a tanítványaidat, pe­dig éppen, hogy lefegyverzed őket! Kimennek az életbe, ott állnak majd védtelenül, és mire ráébrednek, hogy nekik nincs őr­angyaluk, már le is terítették őket. Fodor Géza még mindig szelíd mosollyal hallgatta az apja dik- ciólt. — Én meg vagyok győződve arról kedves papa, hogy ha va­laki megkapaszkodik a maga hi­vatásában, hát semmiféle piszkos áradat nem tudja elsodorni. Azt hiszem, téged megrémít, és túl­ságosan meg is visel a háború, a sok rémséges híradás. Dehát nézd ezt a családot: ha sokasodó gon­dok közepette is. mégiscsak meg­vagyunk, és ki bánt bennünket? A háború majd elmúlik, és... — A háború majd elmúlik, de mi lesz addig, fiam? — kérdezte sötéten Fodor Aurél. — Nem tet­szik nekem, hogy te a háborúról is, szóval erről az egész vészter­hes világégésről úgy beszélsz, mintha semmi közöd sem lenne hozzá. — Miért, hát mi közöm hozzá? — rándított a vállán Géza. — Tanítok és tanulok. Slussz. Fodor Aurél szeme elé sűrű függönyt vont a pillanatnyi elva- kultság. Halkan, de meg-megre- megő indulattal adta fel a kér­dést: — Mondd, csak Géza fiam, ne­ked még sohasem jutott eszedbe, hogy miért nem hívnak be téged katonának? Géza még mindig könnyedén válaszolt: — Nyilván tudják, hogy a had­sereg nem menne sokra velem. Hiszen csak hadapródőrmesteri sarzsiig vittem, s még azt sem tudom, minek köszönhetem, mert hogy enyhén szóljak, nem szület­tem katonának. Nincs rám szük­ségük. — ínségesek az idők, fiam, a katonaság nem is olyan finnyás, mint ahogyan te képzeled. Ma­gad korabeli fiatalt lámpással keresgélhetsz Verebélven. De te mégis itthon vagy. Minek tulaj­donítod ezt? Géza megpróbálta tréfára ven­ni a dolgot: — Azt hiszem, papa, valahol, ahol a >-SAS«-behívókat kiállít­ják, ott sündörög az őrangyalom, és elsikkasztja a kartotékomat! Fodor Aurél nyelt egy nagyot, és dühösen folytatta: — Bámulatosan éles az eszed, fiam. De ha nem tudnád, én el­Fokozzák a mezőgazdasági szakoktatást a politechnika keretében Ülést tartott szerdán a megyei politechnikai bizottság A Minisztertanács szabályozta az iskolák és az üzemek gyakor­lati oktatással kapcsolatos együtt működését. Ennek értelmében a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya meghatározta, hogy me­gyénk középiskoláiban hol és mi­lyen jellegű gyakorlati oktatásba vonják be az 1961/62-es tanévben az új első osztályok tanulóit. A fiatalok számos szakma között választhattak: így többek között a géplakatos, a szerszámkészítő, a villanyszerelő, az autószerelő, a mezőgazdasági gépszerelő, se- lyem-pamutszövő, női szabó, tej­ipari, konzervipari, zöldségter­melő, asztalos és kőműves szak­mák között. Megyénkben egy szakközépiskola működik Tamási­ban, a többi középiskola pedig 5+1-es oktatás keretében végez gyakorlati munkát. Az említett kormányhatározat­nak megfelelően minden közép­iskola megkötötte szerződését bá­zisüzemével. Az új képzési formának az a célja, hogy — az oktatási reform alapelvei értelmében — a korsze­rű általános műveltség nyújtásá­val lehetővé tegye a szakmunkás képesítés megszerzését is. A köz-1 ismereti tárgyakon kívül speciá­lis szakelméleti tárgyak is helyet kapnak a tantervben, így például szakrajz, elektrotechnika, anyag- és gyártásismeret, munkaszerve­zés és munkaegészségtan, stb, Szerdán délelőtt ülést tartott a megyei poli technikai bizottság, melyen részt vettek a bázisüze­mek képviselői, valamint az is­kolai szakfelügyelők. A bizottság megtárgyalta a politechnikai ok­tatás helyzetét és számos határo­zatot hozott. A bizottság minde­nekelőtt fontosnak tartja, hogy fokozzák a mezőgazdasági szak­oktatást a politechnika keretében, tekintettel arra, hogy megyénk mezőgazdasági jellegű és nagy szükség van a jól képzett mező- gazdasági szakemberekre. Az ülé­sen elfogadták a bázisüzemekre tett javaslatokat és a bizottság elhatározta, hogy november 1-ig az 1962/63 évben nyíló első osz­tályokra is megköti a szerződést a bázisüzemekkel. A politechnikai bizottság hatá­rozatai minden bizonnyal tovább segítik az oktatás eredményeit, amelyek már eddig is komoly előrehaladást mutatnak. (MM) Kiállítások és csehszlovák baráti est Tolnán A tolnai szakmaközi kulturá­lis egyesülés a "Népek barátsága« című rendezvénysorozattal kezd­te meg az 1961/62-es kulturális évadot. Szeptember 16-tól 22-ig csehszlovák hetet rendeznek Tol­nán. "Negyven éves a Csehszlo­vák Kommunista Párt- és "Cseh­szlovákia élete- címmel a mun­kásotthonban, "Csehszlovákia me­zőgazdasága« címmel az Arany­kalász Tsz-ben és "Csehszlovákia ipara- címmel a textiles műve­lődési otthonban nyílt meg ki­állítás. Ezenkívül az elmúlt na­pokban kisfilmeket mutattak be a tanuló fiataloknak Prágáról, a Tátráról, a műanyaggyártásról, a árulhatom neked ennek az őran­gyalnak a nevét is. Bélteky László, m. kir. honvéd alezredes, kerületi kiegészítő parancsnok. — Nem is ismerem — kapta fel a fejét Géza. —» Örömest meg­ismerkednék vele, hiszen eszerint hálával tartozom neki. — Először is, Géza fiam, te ne akarj megismerkedni az őran­gyaloddal, mert öt rossz neked, ha már egyszer majd ismeritek egymást. Másodszor pedig, ama régi tankönyv alapján miszerint a Krisztus koporsóját sem őriz­ték ingyen, ez az őrangyal nem egyűgyű hálára tart számot, ha­nem készpénzre. Te nem vagy neki adósa, mert ezt az adóssá­got én időről időre lerovom az őmagv úrnál. — Mit jelent ez? — képedt el Fodor Géza. — Szószerint azt jelenti, hogy három esztendő óta rendszeresen lekenyerezem a kiegészítő pa­rancsnokot, hogy megmentsem a bőrödet a frontszolgálattól, édes fiam. Látom, elszömyedtél. Hidd el, én is elszömyedtem ma, ami­kor ismét tízezer pengőt követelt. De rád gondoltam, és fizetek. És én nem tartok soknak semmi ál­dozatot érted, fiam. Csak azért mondtam el neked mindezt, hogv lásd, hiába búinál el a könyveid közé, ha nem volna, aki oltal­mazzon. Egyelőre van. De kérdés, hogyha te a magad gondolkodása szerint indítod útnak a tanítvá­nyaidat. nekik is lesz-e majd őr­angyaluk. Fodor Gézo felkelt az asztal­tól. Az ebéd félbemaradt. Fodnr- né megkövültén hallgatott, egyet­szlovák halászokról. A filmvetí­tések előtt Szenczi László, a tol­nai Földvári Mihály Gimnázium igazgatója mondott élménybeszá­molót nyári csehszlovákiai útjá­ról. Szeptember 22-én este cseh­szlovák barátsági estet rendez­nek a textiles művelődési ott­honban. A műsorban közremű­ködik Simándi József Kossuth- díjas, Házi Erzsébet és Dávid Erzsébet, az Állami Operaház művészei, Csernus Mariann, a Nemzeti Színház művésznője, va­lamint a Szakmaközi Kulturális Egyesülés szereplői és tánczebe- kara. len szóval sem zavarta meg ezt az összecsapást. Kisvártatva Gé­za elindult a szobájába. De a ke­reskedő elébe állt, s a vállára tette a kezét: — Nem kell különösebben megdöbbenned, fiam. Ilyen az élet. Csak az volna jó, ha ezt végre felismernéd. És nagyon kérlek, ha nem akarsz akasztó­fára juttatni engem, meg maga­dat, akkor mélyen hallgass. Ezt az egyet most, mindjárt ígérd meg nekem. Géza apjára emelte tekintetét, és igent intett. Bódult fejjel ro­gyott le aztán a díványra. II. A tomboló háború már 1944 tavaszára fenekestül felforgatta Verebély életét, de mire megér­kezett a nyár, újabb rémségek szakadtak a kisvárosra. Sztójay Döme hitlerista kormánya igye­kezett beváltani berlini gazdái­nak reményeit. Megkezdődött a "totális háború- egyszersmind a "zsidókérdés megoldása-. A gondolkodó és jóérzésű em­berek előtt teljesen világos volt az összefüggés a "totális háború- és a fajüldöző intézkedések kö­zött. A totális háború újabb in- séghullámot sodort a szenvedő emberek nyakába. Újabb meg­szorítások és nélkülözések jöttek, még több »SAS«-behívó, és még több gyászhír a frontokról. A fajüldözés viszont lélegzetállító látványosság, azzal a rendeltetés­sel, hogy vonja el a tömegek fi­gyelmét a rájuk tekergőzött nyo­morúságról. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents