Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

2 TOLVA MEG YET NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 1L A tani kormány a belnénet kereskedelmi háborúval maga helyezi blokád alá Nyugat-Berlini Berlin (MTI): A Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának a demokratikus Berlin védelmére tett intézkedései — mint éz várható is volt — rá- kényszerítették a nyugatnémet kormányt, hogy némileg felül­vizsgálja minden konstruktív ja­vaslatot visszautasító politikáját. Diplomáciai megfigyelők meg­ítélése szerint igen sok olyan kérdés volt, amit a két német államnak, illetve Nyugat-Berlin szenátusának és az NDK kor­mányának kellene megoldania. Bonn és Nyugat-Berlin szenátu­sának ama reményei, hogy az NDK kormányának intézkedései­re a NATO-tagállamok erőszak­kal válaszolnak, szertefoszlottak. Ez kiderül a szerda reggel meg­jelent nyugatnémet és nyugat­berlini lapok igen lemondó hang­jából is. A Hamburgban megjelenő Die Welt nyugat-berlini kiadásának vezérglosszájában felveti a kér­dést, mit éretnének el, ha Willy Brandt javaslata szerint az ENSZ-közgyűlés elé vinnék a berlini kérdést. A lap arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy ennek csupán propagandisztikus hatása lehetne. Ullstein lapkirály nyugat-ber­lini bulvár lapja, a B. Z. am Abend, amely a szocialista tábor elleni uszításban nem ismer ha­tárokat, kénytelen megállapítani, ,,ne tápláljunk többé illúziókat: nincsen semmi eszközünk, ami­vel arra kényszeríthetnék Pan- kowot, hogy vonja vissza intéz­kedéseit. A nyugati hatalmak nem akarnak és nem is tudnak erőszakot alkalmazni Walter Ulbricht intézkedései ellen ... Az emberek tudomásul fogják ven­ni ezeket és a világközvélemény is megnyugszik” Az elmúlt három nap Bonn­ban is, Nyugat-Berlinben is a kapkodás és zavar jegyében telt el. Növeli a zavart az a tény, hogy Adenauer keddi regensbur- gi beszédében igen sértő kifeje­zésekkel illette választási ellen­felét, Willy Brandt szociáldemok­rata kancellár-jelöltet, s emiatt jelenleg válságban van Nyugat- Berlin koalíciós szenátusa. Az egység megbomlott és csak a szo­cialista tábor elleni gyűlöletben maradt meg a teljes egység. Brandt már teljesen elvesztet­te a fejét és a jelek azt mu­tatják, hogy Adenauer kancellár Brandtnál jobban látja azokat a határokat, ameddig el lehet men­ni. Adenauer most megpróbál minden felelősséget választási el­lenfele nyakába varrni, s így akarja növelni a maga politikai befolyását. Az NDK kormánya felkészült gazdasági természetű „ellenintéz­kedésekre”, s mint kedden közzé tett nyilatkozatában értésre is adta: az NDK kereskedelmi kap­csolatai bőven elegendők ahhoz, hogy szükség esetén külföldi pia­cokon szerezze be azokat az árukat, amelyeket jelenleg Nyu- gat-Németország szállít. Az NDK szilárdan számíthat a szocialista tábor országaira. Az NDK kormánya nyilatko­zatában arra is emlékeztette a bonni kormányt, hogy a keres­kedelmi egyezmény felbontása komoly következményekkel jár­na Nyugat-Németországra. „A kereskedelmi megállapodás fel­rúgásával a szövetségi kormány hatálytalanítaná a fizetések ügyé­ben kötött kiegészítő egyezményt is. A szövetségi kormány a ke­reskedelmi egyezmény önkényes felmondásával megfosztaná ma­gát attól a lehetőségtől, hogy árukat szállítson az NDK közle­kedési útvonalain. Nyilvánvaló, hogy ilyen lépéssel a nyugatné­met kormány csapást mérne Nyugat-Berlinre is. A nyugatné­met uralkodóköröknek tudomá­sul kell venniök, hogy az NDK szuverén állam, és közlekedési útvonalainak használata csak az elismert nemzetközi jogok fisz teletbentartásával lehetséges.” A demokratikus Berlinben to­vábbra is rend és nyugalom uralkodik, a termelőmunka za­vartalanul folyik, az érdeklődés ma már a nagy politika felé irányul. A hangulat bizakodó. Sebastian Haffner, az angol Ob­server nyugat-berlini tudósítója a Die Welt hasábjain írt cikké­ben is megállapítja, hogy bár sokakra megrázó hatással lehet, de tény, hogy még Washington­ban is megkönnyebbülten sóhaj­tanak fel. „Titokban remélhet­jük, hogy a fenyegető berlini válságot most végre hatástalanít­ják” — írja Haffner. Az NDK kormányának a nyu­gat-berlini határ tényleges ellen­őrzésére vonatkozó intézkedéseit kommentálva Alan Winnington, a Daily Worker berlini tudósító­ja a következőket írja: Ha fi­gyelembe vesszük azt a tényt, hogy Nyugat-Berlin időzített bomba, akkor csak örülhetünk neki, hogy megkezdődött e bom­ba ártalmatlanná tétele. A szocialista országok azzal az elhatározásukkal, hogy amennyi­ben a bonni kormány megtagad­ja a békeszerződés aláírását, kü- lönbékes?LZődést kötnek az NDK- val, figyelmeztették a Német Szövetségi Köztársaságot: meg­hiúsítják az NDK elfoglalásáról, a háború utáni határok erősza­kos felülvizsgálásáról és a hit­leri nagy-Németország visszaállí­tásáról szőtt terveket. A Daily Herald szerda regge­li számának fő címe: „Anglia óvatosságra inti a Nyugatot a berlini kérdésben.” A lap New York-i tudósítója szerint a nyu­gati hatalmak washingtoni meg­beszélésén felülkerekedett az az angol álláspont, ameiy óva int erőteljes megtorló lépések alkal­mazásától, Berlin ügyében. Lord Hood washingtoni angol nagy­követ világosan kifejezésre jut­tatta Macmillan miniszterelnök és Lord Home külügyminiszter álláspontját, hogy az NDK elle­ni gazdasági embargó „az eddigi­eknél komolyabb kommunista el­lenlépéshez vezethet” — írja a Daily Herald. A Times diplomáciai tudósító­ja szerint lehetséges, hogy a nyu­gatiak olyan ellenlépést fogana­tosítanak, amely korlátozza az NDK állampolgárainak utazását a nyugati országokba. A tudósí­tó megjegyzi, kétséges, vajon ilyen intézkedés hatékony ellen­lépés lenne-e. A Guardian egyébként „Mit jelentene az embargó?” címmel nagy cikket szentel a kelet-nyu­gati kereskedelmi kapcsolatoknak, kiemelve, hogy 1960-ban milyen jelentősen megnőtt a forgalom mind a nyugati országok és az NDK. mind pedig a nyugati or­szágok . és valamennyi szocialis­ta ország között. A lap ezután közli az 1961. első hat hónapjá­ról szóló adatokat, kiemelve Ang lia fokozott részesedését a kelet­nyugati kereskedelemben. Az angol lapok vezető helyen adnak hírt az Adenauer és Willy Brandt között a nyugatnémet választási kampány során kirob­bant viszályról is. „Nyugat-Né­metország vezetője és Nyugat- Berlin vezetője egymás torkának esik” — írja a Daily Mail. A lap szerdai fő címe: „Adenauer vi­harban”. A Guardian vezércik­ket szentel az ügynek, amelyben rámutat, hogy Adenauer a sza­vazatok megszerzése céljából „nem restell sárral dobálózni.” Fasiszta huligánok garázdálkodása — D Kénét Kommunista Párt felhívása Nyugat-Kémetország lakosságához Berlin (MTI): Mint már hírül adtuk, a nyugat-berlini rendőr­ség kedden erőszakosan megszáll­ta a Die Wahrheit című haladó lap szerkesztőségének épületét és nem engedélyezte a lap. megjele­nését. Hans Mahle, a Die Wahrheit főszerkesztője kedden a nyugat­berlini kormányzatnál a legeré­lyesebben tiltakozott a rendőri önkényintézkedések miatt. A nyugat-berlini kormányzat szerdára újabb korlátozásokat vezetett be. Megtiltotta alkalma­zottéinak, hogv szolgálati üevben a Német Demokratikus Köztársa­ságba, vagy á szocialista orszá­gokba utazzanak. A korábban ki­adott utazási engedélyeket vissza,- vonták. A hírügynökségi jelentésékből kitűnik, hogy a vezető nyugat­berlini körök nyilván nem me­rik valóra váltani nagyhangú fe­nyegetőzéseiket és nem alkalmaz­nak »erélyes ellenintézkedéseket« viszont szemet hunynak afelett, ha felelőtlen elemek provokációs cselekedeteket hajtanak végre, sőt bátorítják is az ilyen akció­kat. Kedden éjszaka felhecceit fasiszta huligánok behatoltak a magasvasút több nyugat-berlini állomására és féktelenül garáz­dálkodtak (mint ismeretes, a ma­gasvasút Nyugat-Berlin területén is NDK kezelésben van — szerk.) A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága kedden fel­hívásban fordult Nyugat-Német- ország lakosságához. A felhívás bevezetőben megállapítja, hogy az NDK kormányának augusz­tus 13-án foganatosított jogos in­tézkedései megadták a méltó vá­laszt a javíthatatlan militaristák­nak és kalandoroknak. Augusz­tus 13-a a német és az európai békeharc győzelmi napjaként vo­nul be a történelembe. Ez a nap fe’tárta ismét a bonni erőpolitika csődjét, világossá tette, hogy Ade nauer, Strauss, Brandt és Weh- ner nem tudja keresztülhajszolni revansista és háborús terveit, előbb-utóbb Nyugat-Németország ban is győzedelmeskednek a bé­ke erői. Éppen ezért a Német Kommu­nista Párt felhívja a lakosságot, határozottan szálljon szembe a bonni ultrák fokozot soviniszta uszításával, indítsa meg a béke, a józan ész offenzíváját Adenau­er és társai ellen. »Legfőbb ideje, megakadályozzuk a bonni ult­rákat abban, hogy kalandorhábo­rú útjára lépjenek« -r- hangoz­tatja a felhívás. Végül a Német Kommunista Párt arra kéri Nyugat-Németor­szág lakosságának valamennyi ré­tegét, minden erőfeszítésükkel segítsék elő a békeszerződés meg­kötésére indítandó tárgyalások megvalósulását. A nyugati hírügynökségek rá­mutatnak, — a nyugati hatal­mak meglehetősen vonakodva hajlanak csak Bonn óhajaira és meglehetősen kevéssé van ínyük­re, hogy »drasztikus ellenintézke­déseket« tegyenek. A DPA nyu­gatnémet hírügynökség keseregve idézi az amerikai kormánykörök véleményét: »Jólértesült körök szerint Washington tartózkodó magatartását az magyarázza, hogy az NDK kormányának leg­utóbbi intézkedései nem érintik sem a nyugati hatalmak berlini jogait, sem Nyugat-Berlinnek az NSZK-val való összekötését.« Az AP is arra mutat rá, hogy az amerikai vezetők nemigen ta­lálnak alapot »ellenintézkedések« megtételére. »A jelenlegi hely­zetben csak korlátozott számú intézkedésre van lehetőség és még ezek is igen kétélűek« — ír­ja a hírügynökség, majd szintén azt fejtegeti, hogy a Nyugat ér­dekei Nyugat-Berlinhez fűzik és nincs köze ahhoz, ami Berlin de­mokratikus övezetében történik. A Baltimore F .m című lap washingtoni tudósítója szintén ennek a nézetnek ad hangot, s megjegyzi, hogy a. nyugatiak for­mális tiltakozását legfeljebb pro- j paganda-hadjárat követi, de »el- I lenintézkedésekre nem kerül sor. A karlsruhei ítélet öt évvel ezelőtt nyilvánította »alkotmányellenesnek« a Német Kommunista Pártot, s rendelte el feloszlatását. Annak idején nemzetközi felháborodást vál­tott ki a bonni kormány ter­rorintézkedése, s a világsajtó megemlékezett arról, hogy Hit­lernek is első lépése a német kommunisták jogfosztása volt. Ä karlsruhei ítélet óta eltelt öt esztendő élénken bebizonyí­totta, hogy Adenauer, ha sza­vakban antifasisztának vallja is magát, a gyakorlatban Hitler nyomdokaiba lépett. A Német Kommunista Párt illegalitásba kényszerítése, az antidemokra­tikus intézkedések sorozata, a német militarizmus és revans- szellem feltámasztása és állan­dó mesterséges szítása, mind olyan ismérvek a mai nyugat­német politikában, amelyek kí­sértetiesen emlékeztetnek a hit­leri fasizmus éveire. Különösen megmutatkozik ez napjainkban, amikor a Német Demokratikus Köztársaság jo­gos önvédelmi intézkedései el­len fasiszta provokációk, garáz­da elemek támadásai központ­jává vált Nyugat-Berlin. Fa­siszta huligánok garázdálkod­nak Nyugat-Berlinben, a bonni kormány pedig különböző »meg­torló intézkedéseket« szeretne életbeléptetni a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen. Nyu­gat-Németország veszedelmes útra lépett, mert Hitler nyom­dokait követve egy újabb vi­lágháborút szeretne kirobbanta­ni, s területhódításról, a Német Demokratikus Köztársaság le­igázásáról ábrándozik. A történelem kereke azonban nagyot fordult. Németország keleti részében létrejött az első munkás-paraszt demokratikus német állam, amely a szocia­lista országok együttműködését és segítségét élvezve, nagy lé­pésekkel megy előre a szoci­alista építés területén, Ugyan­akkor a Német Szövetségi Köz­társaságban állami és katonai pozíciókban egyre nagyobb sze­rephez jutnak a hitleri rend­szer emberei, s a nyugatnémet kormányzás mindinkább fasiszta jelleget ölt. Öt évvel ezelőtt betiltották ugyan a Német Kommunista Pártot, az azóta eltelt idő azon­ban azt bizonyítja, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaságban ma is egyedül a nyugatnémet kommunisták állnak az igazság, a béke és a haladás oldalán. A nyugatnémet kommunisták sza­va eljut a lakosság minden ré­tegéhez és visszhangra is talál. A német nép tudja, hogy egye­dül a Német Kommunista Párt politikája szolgálja a jövőt a bonni kormánnyal és az áruló szociáldemokrata vezetőkkel szemben. Az elmúlt napokban kiélező­dött a berlini kérdés, s Adenau­er és kormánya kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy NATO-beli szövetségeseit erő­szakos intézkedésekre bírja az NDK-val szemben. A Német Kommunista Párt Központi Bi­zottsága most felhívással for­dult Nyugat-Németország lakos­ságához. A felhívás leszögezi, hogy az NDK kormányának jo­gos intézkedései az európai bé­keharc győzelmét jelentik és feltárták ismét a bonni politika teljes csődjét. Előbb-utóbb Nyu- gat-Németországban is győze­delmeskednek a béke erői, — hangoztatja a Német Kommu­nista Párt felhívása. A német kommunisták kezdettől fogva ezért harcoltak, s az illegalitás nehéz esztendeiben is nem lan­kadó erővel küzdöttek azért, hogy megteremtődjék a német, egység, létrejöjjenek azok az alapok, amelyeken megindulhat egész Németország demokrati­kus fejlődése. Ez nemcsak a német nép, hanem egész Euró­pa szempontjából is fontos, mert egy békeszerető, demokratikus Németország azt is jelentené, hogy Európa közepén megszűnik az a háborús veszély, amit a jelenlegi bonni vezetők terem­tettek meg. Bz országgyűlés elnöke vacsorát adott a szovjet parlamenti küldöttség tiszteseiére Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke kedden este a parlament vadásztermében vacsorát adott az N. N. Organovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökének vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség tiszteletére. A rendkívül szívélyes, baráti hangulatú találkozón megállapí­tották, hogy a szovjet parlamenti küldöttség látogatása értékes hoz­zájárulás a magyar—szovjet ba­rátság és együttműködés további elmélyítéséhez. N. N. Organov pohárköszöntőjében elismeréssel szólt a magyar nép munkájának eredményeiről. A küldöttség ne­vében köszönetét mondott a me­leg, baráti fogadtatásért és meg­hívta a magyar országgyűlés kül­döttségét a Szovjetunióban teen­dő látogatásra. A baráti meghí­vásért Rónai Sándor mondott kö­szönetét. Álbán-ghanai közös nyilatkozatot adtak ki Tirana (ADN): Dr. Kwame Nkrumah ghanai elnök Albániá­ban tett látogatása alkalmából kedden Tiranában albán—ghanai ‘ közös nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza a nyugat-berlini kérdés rendezésének és a Német­országgal való békeszerződés megkötésének szükségét. A nyi­latkozat a továbbiakban megál­lapítja, át kell szervezni az ENSZ-apparátust és a Kínái Nép- köztársaságnak el kell foglalnia az ENSZ-ben az őt megillető he­lyet. A tárgyaló felek hitet tettek az általános és teljes leszerelés, az atomfegyverek eltiltása és a külföldön lévő katonai támasz­pontok megszüntetése mellett. Békekölcsönsorsolás: szeptember 10—11 Az Országos Takarékpénztár szeptember 10-én és 11-én Buda­pesten rendezi meg az első, az ötödik és a hatodik Békekölcsön 1961. második félévi húzását. Az első Békekölcsönre 19,3 millió forintot, az ötödikre 31,2 millió forintot, a hatodikra oedia 44.4 millió forintot sorsolnak nyere­mény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson a három kölcsönből összesen 94,9 millió forintot fizet vissza államunk a szerencsés kötvénytulajdonosok­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents