Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-16 / 192. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 16. Berlinben nyugodt a helyzet Az NDK intézkedései (Folytatás az 1. oldalról.) Az Indian Express rámutat, hogy bár átmenetileg valószínűleg fokozódni fog a feszültség Berlin két övezetének határán, helytelen túlzásokba esni, mert az NDK kormányának intézkedései nem érintik a Nyugatot, úgyszólván még „tűszúráshoz” sem hasonlíthatók. A Hindustan Times szintén arról ír, hogy Nyugaton mindjárt riadót fújtak, holott a helyzet ezt nem tette szükségessé. „Most arra van szükség, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyünk a német kérdés megoldására, ha a Nyugat nem törekszik e kérdés rendezésére, elkerülhetetlenül napról napra gyengülni fog pozíciója” — jegyzi meg a lap. LONDON Az angol lapok egy része kedden reggel visszakanyarodott a berlini helyzet józanabb felméréséhez. Ebben szerepet játszott az a tény is, hogy a miniszter- elnök hétfőn utazott el kéthetes vadászatra, ezenkívül szabadságon van a belüey-, a hadügv-. és a pénzügyminiszter, sőt mint Berlin (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, a demokratikus Berlinben normalizálódott a helyzet. A peremvárosokból külön vasúti szerelvények szállítják a dolgozókat a fővárosba, ahol zavartalanul bonyolódik le a magasvasút és a földalatti forgalma. A demokratikus német közvélemény támogatja az NDK kormányának intézkedéseit, A központi lapokban közölt levelek, a rádióban és a televízióban elhangzó nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy az NDK társadalmának minden rétege egyetért az intézkedésekkel. A dolgozók azzal is kifejezésre juttatják egyetértésüket, hogy újabb termelési vállalásokat tesznek és fokozzák azt a törekvésüket, hogy függetlenítsék az NDK népgazdaságát a nyugatnémet behozataltól. Ez a mozgalom még hónapokkal ezelőtt indult és igen jó eredményeket hozott, úgyhogy Bonn esetleges gazdasági jellegű „ellenintézkedései” nem érik váratlanul az NDK-t A Német Demokratikus Köztársaság központi lapjai keddi a külügyminisztériumban hangsúlyozták, Lord Home sem szándékozik megszakítani szabadságát. A Daily Express vezércikke rámutat, hogy amikor egyes hisztérikus emberek úgy beszélnek, mintha világháborús veszély állna fenn a nyugat-berlini események miatt, az angol kormány vezetői üdülnek. Ezek a vezetők tájékozott bírái a helyzetnek. A Daily Mail kedden már második helyre szorította a berlini jelentéseket. A Daily Telegraph washingtoni tudósításának címe: „Az elnök hallgat a berlini válságról”. Mansfield szenátor szerint külpolitikai kérdésekben az elnöknek kell döntenie. A Fehér Ház viszont nem nyilatkozik — írja a tudósító —. aki feltételezi, hogy egyik lehetséges nyugati ellenlépés a keletnémet állampolgárok beutazásának megtiltása lesz a NATO-országokba. Minden ilyen határozatot azonban meg kell vitatni előbb a NATO állandó tanácsában. számukban vezércikkben foglalkoznak a kormányintézkedésekkel és egyöntetűen megállapítják, hogy a légkört sikerült megtisztítani, a munkás-paraszt hatalom jelentős diadalt aratott és érzékeny csapást mért a nyugatnémet militarizmusra. Valamennyi nyugat-berlini lap Willy Brandt főnolgármester követeléseit szajkózza, tudniillik hogy „a nyugati hatalmaknak azonnal cselekedniük kell, nem szabad megelégedniük tiltakozó jegyzékkel”. Ezekre a követelésekre utalva a Neues Deutschland megjegyzi: Brandt bizonyára atombombára gondol, de „a legolcsóbb atombomba hatástalanítása folyamatban van. (Brandték ugyanis a legolcsóbb atombombának Nyugat-Berlint nevezik.) A nyugat-berlini lapok közül csupán a Spandauer Volksblatt inti higgadtságra, megfontoltságra, józanságra, rendre és nyugalomra a nyugat-berlinieket. Ezekkel a tulajdonságokkal a jelek szerint a frontváros vezető politikusai nem rendelkeznek. Hajszát indítottak Németország Szocialista Egységpártjának nyugatberlini tagjai ellen, közülük máris többet elbocsátottak állásukból. Brandt hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Nyugat-Berlin egyet len haladó szellemű lapját, a Die Wahreit-ot be fogják tiltani. Fasiszta merénylet a NSZEP egyik nyugat-berlini irodája ellen Kedden hajnalban felelőtlen fasiszta elemek provokatív merényletet követtek el az NSZEP nyugat-berlini szervezetének egyik irodája ellen. A nyugatberlini rendőrség állítása szerint ismeretlen tettesek betörték az NSZEP egyik nyugat-berlini irodájának ajtaját. Az ADN jelentése arról tudósít, hogy az NDK kormányának intézkedése erősen érezteti hatását a nyugat-berlini tőzsdén és bankoknál is, ahol eddig mesterségesen alacsony árfolyamon váltották be a demokratikus már kát nvueatnémet pénzre. Mint már hírül adtuk, a nyugat-berlini pénzváltó helyeket és zúg- bankokat csőd fenyegeti. A legfrissebb jelentések szerint kedden a legtöbb pénzátváltással foglalkozó vállalat váratlanul elbocsátotta alkalmazottait. amelyeket a varsói szerződés tagállamainak nyilatkozata nyomán hoztak, széleskörű visszhangot váltottak ki világszerte. A békeszerető közvélemény határozott megnyugvással és teljes egyetértéssel fogadta ezeket az intézkedéseket, amelyeknek célja Bonn további provokációinak megelőzése. Ismeretes, hogy az NDK nemcsak nagy türelmet tanúsított a nyugat-berlini rendellenes helyzettel kapcsolatban, hanem számos olyan konstruktív javaslatot is tett, amelyek alapján rendezni lehetett volna a két német állam közötti nézeteltéréseket. A hivatalos bonni körökben azonban nem tudott felülkerekedni a józanság, s ahelyett, hogy elfogadták volna az NDK kormányának és közvéleményének kezdeményező javaslatait, újabb és újabb provokációkat hajtottak végre. A provokációk központja kezdettől fogva Nyugat-Berlin volt, ahol nemcsak kém- és diver- záns központot hoztak létre Adenauerék, hanem munkás- csábításokkal gazdaságilag is súlyos károkat okoztak a Német Demokratikus Köztársaságnak. Mindezek alapján érthető, ha az NDK olyan intézkedéseket hozott — a szocialista államok teljes egyetértésével — amelyek egy veszedelmes konfliktusnak veszik elejét. Érzik ezt Nyugat-Németor- szágban is. Willy Brandt nyugat-berlini polgármester első válasza az óvóintézkedésekre az volt, hogy provokatív kijelentéseket tett a Brandenburgi Kapunál, Adenauemél pedig tárgyalás-tárgyalást követ, hogy eldöntsék, milyen »megtorló-« intézkedéseket léptessenek életbe az NDK-val szemben. A jelek azt mutatják, hogy Adenauer szeretné eleve kész helyzet elé állítani atlanti szövetségeseit, hogy olyan rendszabályokat provokáljon ki, amilyeneket ő szeretne. Természetesen a nyugati fővárosokban is élénk visszhangot váltott ki az NDK intézkedése; Kennedy több megbeszélést folytatott, s tárgyalások voltak az amerikai külügyminisztériumban is. Ezekről a tanácskozásokról nem sok hír szivárgott ki, bár a jelek azt mutatják, hogy a kezdeti túlságosan nagy hűhó után kezdenek józanabb hangok is hallatszani. Adenauer ugyan ismét fenyegetőzik, sőt nem átallotta az NDK békét szolgáló intézkedéseit »az emberiség ellen elkövetett bűnténynek- nevezni, ami azt mutatja, hogy az agg kancellár lassan minden ítélőképességét elveszti. Ugyanakkor Macmillan miniszterelnök épp hétfőn utazott el kéthetes szabadságra, s Lord Home angol külügyminiszter sem hajlandó a berlini kérdés miatt megszakítani szabadságát. Ezzel kapcsolatban írja a Daily Express: amikor egyes hisztérikus emberek úey beszélnek, mintha világháborús veszély állna fenn a nyugat-berlini események miatt, az angol kormány vezetői üdülnek. Ezek a vezetők tájékozott bírái a helyzetnek ... Az NDK védelmi intézkedései, s Adenauer hisztériás kirohanásai újabb bizonyságot szolgáltatnak arra, hogy legfőbb ideje a német békeszerződés megkötésének. A német kérdés rendezése a mi számunkra sem közömbös, mert ismeretes, hogy egymás után kétszer is Németország sodort háborúba bennünket; A Magyar Népköztársaság kormánya éppen ezért élénk figyelemmel kíséri a nyugat-berlini helyzet alakulását, s mindent e’követ, hogy a német kérdés békés úton rendeződjék. Népünk teljes mértékben egyetért azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az NDK kormánya hozott, mert ezek Magyarország békéjét is szolgálják. Moszkvában megnyílt a francia kiállítás Moszkva (TASZSZ): Kedden a moszkvai Szokolnyiki-parkban megnyílt a Szovjetunióban rendezett első francia kiállítás. A megnyitó ünnepségen részt vettek vezető szovjet személyiségek, a diplomáciai testület képviselői, valamint az erre az alkalomra Moszkvába érkezett francia üzletemberek. felen volt Nyina Hruscsova is. Maurice Dejean francia nagykövet rámutatott orra, hogy ez a legnagyobb kiállítás, amelyet Franciaország valaha külföldön rendezett. Dejean kifejezte azt a reményét, hogy a Szokolnyiki-parkban rendezett francia kiállítás és a szeptember 4-én Párizsban megnyíló szovjet kiállítás előmozdítja a két ország közeledését, a bizalom és az egyetértés megteremtését. A szovjet kormány nevében Dmitrij Poljanszkij.az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke üdvözölte a kiállítás szervezőit. Ezután Wilfrid Baumgartner francia pénzügy- és gazdasági miniszter, a francia hivatalos küldöttség vezetője utalt arra, hogy a Szovjetuniónak és Franciaországnak nemcsak a kereskedelmi kapcsolatai hagyományosak, hanem tudományos, irodalmi és művészeti kapcsolatai is, majd tolmácsolta azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió és Franciaország békés együttműködése még sokat fejlődhet. A francia küldöttség vezetője ezután hivatalosan megnyitotta a kiállítást, amelyen több mint $00 francia ipari és kereskedelmi cég szerepel. A 34 000 négyzetméternél nagyobb kiállítási területen a látogatók megismerkedhetnek a legfejlettebb francia iparágakkal, főképp az energiatermeléssel. Bemutatásra kerültek villamos-gépek, közlekedési eszközök, mező- gazdasági termékek, illusztrációk a francia emberek mindennapos életéről, textiláruk, illatszerek, bútorok. Rend és nyugalom a demokratikus Berlinben A Kásmirí helyzet Az Elő-Indiai félsziget legészakibb részén fekvő Kásmir — hivatalos nevén Dzsammu és Kásmir (Jammu és Kashmir) — az Indiai Unió teljes jogú tagállama. Ennek ellenére az Indiával szomszédos Pakisztán, évek óta Kásmir északnyugati területeit katonai megszállás alatt tartja. A 222 ezer négyzetkilométernyi nagyságú, mintegy ötmillió lakosú Kás- mirban kialakult helyzet megértéséhez rövid történeti visszapillantás szükséges. Több évtizedes függetlenségi harc után Nagy-Britannia legfontosabb ázsiai gyarmata, a 4,2 ] millió négyzetkilométernyi területű India, 1947 augusztusában az önkormányzattal rendelkező domíniumok sorába lépett. A nemzeti függetlenségi mozgalom nyomására a brit gyarmattartók India függetlenségének megadására kényszerültek, de az imperialista mesterkedések eredményeként leggazdagabb gyarmatukat két államra: Indiára és Pakisztánra osztották fel. Az új államok határainak megszabása vallásfelekezeti alapokon történt. A hindu vallású többség Indiába, a mohamedánok zömmel Pakisztán területére kerültek. A felosztás fonákságát jól jellemzi az a tény, hogy a mohamedán Pakisztán két különálló területének egymáshoz legközelebb eső részei légvonalban 1800 kilométernyi, — azaz nagyjából a Budapest— Madrid közötti — távolságra fekszenek. Alig néhány hónappal India és Pakisztán függetlenrégének kivívása után a kasmirj fejedelemség területén — amely ez időben még egyik államhoz sem csatlakozott a mohamedánok és hinduk között véres összecsapások kezdődtek el, melyek a két állam, India és Pakisztán között több mint egy évig tartó háborúhoz vezettek. A kasmiri háború alatt Pakisztán Kasmír észak-nyugati felének nagy részét megszállta. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendelkezései alapján sikerült a két fél között fegyverszüneti vonalat húzni 1949 januárjában. A fegyveres konfliktust okozó vitát 1956-ban a kasmiri alkot- mányozó gyűlés (parlament) oldotta meg. midőn Kasmírnak az Indiai Unióho» való csatlakozása mellett döntött. Kasmír tehát India egyik tagállama lett. Területe felett India azonban még ma sem gyakorolhatja szuveré- nitását, mert a pakisztáni csapatok nem hagyták el a megszállt területeket, sőt éveken keresztül az USA támogatásával stratégiai jelentőségű, tulajdonképpen a Szovjetunió ellen irányuló repülőtereket, - műutakat építettek Kasmírban. így például legutóbbi jelentések szerint a Kargil városától északra, a fegyverszüneti vonal közvetlen közelében fekvő pakisztáni légitámaszpontot sugárhajtású repülőgépek felszállására is alkalmassá fejlesz tik. Mintegy 30 millió rupiás költ seggel építés alatt áll továbbá a Peshawar—Skardu közötti katonai műút is«
