Tolna Megyei Népújság, 1961. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-16 / 192. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 16. Berlinben nyugodt a helyzet Az NDK intézkedései (Folytatás az 1. oldalról.) Az Indian Express rámutat, hogy bár átmenetileg valószínű­leg fokozódni fog a feszültség Berlin két övezetének határán, helytelen túlzásokba esni, mert az NDK kormányának intézke­dései nem érintik a Nyugatot, úgyszólván még „tűszúráshoz” sem hasonlíthatók. A Hindustan Times szintén ar­ról ír, hogy Nyugaton mindjárt riadót fújtak, holott a helyzet ezt nem tette szükségessé. „Most arra van szükség, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyünk a német kérdés megoldására, ha a Nyu­gat nem törekszik e kérdés ren­dezésére, elkerülhetetlenül napról napra gyengülni fog pozíciója” — jegyzi meg a lap. LONDON Az angol lapok egy része ked­den reggel visszakanyarodott a berlini helyzet józanabb felmé­réséhez. Ebben szerepet játszott az a tény is, hogy a miniszter- elnök hétfőn utazott el kéthetes vadászatra, ezenkívül szabadsá­gon van a belüey-, a hadügv-. és a pénzügyminiszter, sőt mint Berlin (MTI): A Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosában, a demokratikus Berlinben nor­malizálódott a helyzet. A perem­városokból külön vasúti szerel­vények szállítják a dolgozókat a fővárosba, ahol zavartalanul bo­nyolódik le a magasvasút és a földalatti forgalma. A demokratikus német közvé­lemény támogatja az NDK kor­mányának intézkedéseit, A köz­ponti lapokban közölt levelek, a rádióban és a televízióban el­hangzó nyilatkozatok azt bizo­nyítják, hogy az NDK társadal­mának minden rétege egyetért az intézkedésekkel. A dolgozók azzal is kifejezésre juttatják egyetértésüket, hogy újabb ter­melési vállalásokat tesznek és fokozzák azt a törekvésüket, hogy függetlenítsék az NDK népgaz­daságát a nyugatnémet behoza­taltól. Ez a mozgalom még hó­napokkal ezelőtt indult és igen jó eredményeket hozott, úgyhogy Bonn esetleges gazdasági jellegű „ellenintézkedései” nem érik vá­ratlanul az NDK-t A Német Demokratikus Köz­társaság központi lapjai keddi a külügyminisztériumban hang­súlyozták, Lord Home sem szán­dékozik megszakítani szabadsá­gát. A Daily Express vezércikke rámutat, hogy amikor egyes hisztérikus emberek úgy beszél­nek, mintha világháborús ve­szély állna fenn a nyugat-berli­ni események miatt, az angol kormány vezetői üdülnek. Ezek a vezetők tájékozott bírái a hely­zetnek. A Daily Mail kedden már má­sodik helyre szorította a ber­lini jelentéseket. A Daily Telegraph washingto­ni tudósításának címe: „Az elnök hallgat a berlini válságról”. Mansfield szenátor szerint kül­politikai kérdésekben az elnök­nek kell döntenie. A Fehér Ház viszont nem nyilatkozik — írja a tudósító —. aki feltételezi, hogy egyik lehetséges nyugati ellen­lépés a keletnémet állampolgá­rok beutazásának megtiltása lesz a NATO-országokba. Minden ilyen határozatot azonban meg kell vitatni előbb a NATO ál­landó tanácsában. számukban vezércikkben foglal­koznak a kormányintézkedések­kel és egyöntetűen megállapítják, hogy a légkört sikerült megtisz­títani, a munkás-paraszt hatalom jelentős diadalt aratott és érzé­keny csapást mért a nyugatné­met militarizmusra. Valamennyi nyugat-berlini lap Willy Brandt főnolgármester kö­veteléseit szajkózza, tudniillik hogy „a nyugati hatalmaknak azonnal cselekedniük kell, nem szabad megelégedniük tiltakozó jegyzékkel”. Ezekre a követelé­sekre utalva a Neues Deutschland megjegyzi: Brandt bizonyára atombombára gondol, de „a leg­olcsóbb atombomba hatástalaní­tása folyamatban van. (Brandték ugyanis a legolcsóbb atombom­bának Nyugat-Berlint nevezik.) A nyugat-berlini lapok közül csupán a Spandauer Volksblatt inti higgadtságra, megfontoltság­ra, józanságra, rendre és nyuga­lomra a nyugat-berlinieket. Ezek­kel a tulajdonságokkal a jelek szerint a frontváros vezető poli­tikusai nem rendelkeznek. Haj­szát indítottak Németország Szo­cialista Egységpártjának nyugat­berlini tagjai ellen, közülük már­is többet elbocsátottak állásuk­ból. Brandt hétfőn úgy nyilat­kozott, hogy Nyugat-Berlin egyet len haladó szellemű lapját, a Die Wahreit-ot be fogják tilta­ni. Fasiszta merénylet a NSZEP egyik nyugat-berlini irodája ellen Kedden hajnalban felelőtlen fasiszta elemek provokatív me­rényletet követtek el az NSZEP nyugat-berlini szervezetének egyik irodája ellen. A nyugat­berlini rendőrség állítása szerint ismeretlen tettesek betörték az NSZEP egyik nyugat-berlini iro­dájának ajtaját. Az ADN jelentése arról tudó­sít, hogy az NDK kormányának intézkedése erősen érezteti hatá­sát a nyugat-berlini tőzsdén és bankoknál is, ahol eddig mes­terségesen alacsony árfolyamon váltották be a demokratikus már kát nvueatnémet pénzre. Mint már hírül adtuk, a nyugat-ber­lini pénzváltó helyeket és zúg- bankokat csőd fenyegeti. A leg­frissebb jelentések szerint ked­den a legtöbb pénzátváltással foglalkozó vállalat váratlanul elbocsátotta alkalmazottait. amelyeket a varsói szerződés tagállamainak nyilatkozata nyo­mán hoztak, széleskörű vissz­hangot váltottak ki világszerte. A békeszerető közvélemény ha­tározott megnyugvással és tel­jes egyetértéssel fogadta eze­ket az intézkedéseket, amelyek­nek célja Bonn további provo­kációinak megelőzése. Ismeretes, hogy az NDK nemcsak nagy tü­relmet tanúsított a nyugat-ber­lini rendellenes helyzettel kap­csolatban, hanem számos olyan konstruktív javaslatot is tett, amelyek alapján rendezni le­hetett volna a két német ál­lam közötti nézeteltéréseket. A hivatalos bonni körökben azon­ban nem tudott felülkerekedni a józanság, s ahelyett, hogy el­fogadták volna az NDK kormá­nyának és közvéleményének kezdeményező javaslatait, újabb és újabb provokációkat hajtot­tak végre. A provokációk központja kez­dettől fogva Nyugat-Berlin volt, ahol nemcsak kém- és diver- záns központot hoztak létre Adenauerék, hanem munkás- csábításokkal gazdaságilag is súlyos károkat okoztak a Né­met Demokratikus Köztársa­ságnak. Mindezek alapján ért­hető, ha az NDK olyan intéz­kedéseket hozott — a szocialis­ta államok teljes egyetértésével — amelyek egy veszedelmes konfliktusnak veszik elejét. Érzik ezt Nyugat-Németor- szágban is. Willy Brandt nyu­gat-berlini polgármester első válasza az óvóintézkedésekre az volt, hogy provokatív kijelenté­seket tett a Brandenburgi Ka­punál, Adenauemél pedig tár­gyalás-tárgyalást követ, hogy eldöntsék, milyen »megtorló-« intézkedéseket léptessenek élet­be az NDK-val szemben. A je­lek azt mutatják, hogy Ade­nauer szeretné eleve kész hely­zet elé állítani atlanti szövet­ségeseit, hogy olyan rendszabá­lyokat provokáljon ki, amilye­neket ő szeretne. Természetesen a nyugati fő­városokban is élénk visszhan­got váltott ki az NDK intézke­dése; Kennedy több megbeszé­lést folytatott, s tárgyalások voltak az amerikai külügymi­nisztériumban is. Ezekről a ta­nácskozásokról nem sok hír szivárgott ki, bár a jelek azt mutatják, hogy a kezdeti túl­ságosan nagy hűhó után kez­denek józanabb hangok is hal­latszani. Adenauer ugyan ismét fenyegetőzik, sőt nem átallotta az NDK békét szolgáló intézke­déseit »az emberiség ellen el­követett bűnténynek- nevezni, ami azt mutatja, hogy az agg kancellár lassan minden ítélő­képességét elveszti. Ugyanakkor Macmillan miniszterelnök épp hétfőn utazott el kéthetes sza­badságra, s Lord Home angol külügyminiszter sem hajlandó a berlini kérdés miatt megsza­kítani szabadságát. Ezzel kap­csolatban írja a Daily Express: amikor egyes hisztérikus embe­rek úey beszélnek, mintha vi­lágháborús veszély állna fenn a nyugat-berlini események miatt, az angol kormány vezetői üdül­nek. Ezek a vezetők tájékozott bírái a helyzetnek ... Az NDK védelmi intézkedé­sei, s Adenauer hisztériás kiro­hanásai újabb bizonyságot szol­gáltatnak arra, hogy legfőbb ideje a német békeszerződés megkötésének. A német kérdés rendezése a mi számunkra sem közömbös, mert ismeretes, hogy egymás után kétszer is Német­ország sodort háborúba ben­nünket; A Magyar Népköztár­saság kormánya éppen ezért élénk figyelemmel kíséri a nyu­gat-berlini helyzet alakulását, s mindent e’követ, hogy a német kérdés békés úton rendeződjék. Népünk teljes mértékben egyet­ért azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az NDK kormánya hozott, mert ezek Magyarország békéjét is szolgálják. Moszkvában megnyílt a francia kiállítás Moszkva (TASZSZ): Kedden a moszkvai Szokolnyiki-parkban megnyílt a Szovjetunióban ren­dezett első francia kiállítás. A megnyitó ünnepségen részt vet­tek vezető szovjet személyiségek, a diplomáciai testület képviselői, valamint az erre az alkalomra Moszkvába érkezett francia üz­letemberek. felen volt Nyina Hruscsova is. Maurice Dejean francia nagy­követ rámutatott orra, hogy ez a legnagyobb kiállítás, amelyet Franciaország valaha külföldön rendezett. Dejean kifejezte azt a remé­nyét, hogy a Szokolnyiki-parkban rendezett francia kiállítás és a szeptember 4-én Párizsban meg­nyíló szovjet kiállítás előmozdít­ja a két ország közeledését, a bi­zalom és az egyetértés megterem­tését. A szovjet kormány nevében Dmitrij Poljanszkij.az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke üd­vözölte a kiállítás szervezőit. Ezután Wilfrid Baumgartner francia pénzügy- és gazdasági miniszter, a francia hivatalos küldöttség vezetője utalt arra, hogy a Szovjetuniónak és Fran­ciaországnak nemcsak a keres­kedelmi kapcsolatai hagyomá­nyosak, hanem tudományos, iro­dalmi és művészeti kapcsolatai is, majd tolmácsolta azt a meg­győződését, hogy a Szovjetunió és Franciaország békés együttmű­ködése még sokat fejlődhet. A francia küldöttség vezetője ezután hivatalosan megnyitotta a kiállítást, amelyen több mint $00 francia ipari és kereskedelmi cég szerepel. A 34 000 négyzetméter­nél nagyobb kiállítási területen a látogatók megismerkedhetnek a legfejlettebb francia iparágakkal, főképp az energiatermeléssel. Be­mutatásra kerültek villamos-gé­pek, közlekedési eszközök, mező- gazdasági termékek, illusztrációk a francia emberek mindennapos életéről, textiláruk, illatszerek, bútorok. Rend és nyugalom a demokratikus Berlinben A Kásmirí helyzet Az Elő-Indiai félsziget legésza­kibb részén fekvő Kásmir — hi­vatalos nevén Dzsammu és Kás­mir (Jammu és Kashmir) — az Indiai Unió teljes jogú tagállama. Ennek ellenére az Indiával szom­szédos Pakisztán, évek óta Kás­mir északnyugati területeit kato­nai megszállás alatt tartja. A 222 ezer négyzetkilométernyi nagysá­gú, mintegy ötmillió lakosú Kás- mirban kialakult helyzet megér­téséhez rövid történeti visszapil­lantás szükséges. Több évtizedes függetlenségi harc után Nagy-Britannia leg­fontosabb ázsiai gyarmata, a 4,2 ] millió négyzetkilométernyi terü­letű India, 1947 augusztusában az önkormányzattal rendelkező do­míniumok sorába lépett. A nem­zeti függetlenségi mozgalom nyo­mására a brit gyarmattartók In­dia függetlenségének megadására kényszerültek, de az imperialista mesterkedések eredményeként leggazdagabb gyarmatukat két államra: Indiára és Pakisztánra osztották fel. Az új államok ha­tárainak megszabása vallásfele­kezeti alapokon történt. A hindu vallású többség Indiába, a moha­medánok zömmel Pakisztán terü­letére kerültek. A felosztás fo­nákságát jól jellemzi az a tény, hogy a mohamedán Pakisztán két különálló területének egy­máshoz legközelebb eső részei légvonalban 1800 kilométernyi, — azaz nagyjából a Budapest— Madrid közötti — távolságra fek­szenek. Alig néhány hónappal India és Pakisztán függetlenrégének kivívása után a kasmirj fejede­lemség területén — amely ez idő­ben még egyik államhoz sem csatlakozott a mohamedánok és hinduk között véres összecsa­pások kezdődtek el, melyek a két állam, India és Pakisztán között több mint egy évig tartó háborúhoz vezettek. A kasmiri háború alatt Pakisztán Kasmír észak-nyugati felének nagy ré­szét megszállta. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának rendelkezései alapján sikerült a két fél kö­zött fegyverszüneti vonalat húz­ni 1949 januárjában. A fegyveres konfliktust okozó vitát 1956-ban a kasmiri alkot- mányozó gyűlés (parlament) ol­dotta meg. midőn Kasmírnak az Indiai Unióho» való csatlakozá­sa mellett döntött. Kasmír tehát India egyik tagállama lett. Te­rülete felett India azonban még ma sem gyakorolhatja szuveré- nitását, mert a pakisztáni csapa­tok nem hagyták el a meg­szállt területeket, sőt éveken ke­resztül az USA támogatásával stratégiai jelentőségű, tulajdon­képpen a Szovjetunió ellen irá­nyuló repülőtereket, - műutakat építettek Kasmírban. így példá­ul legutóbbi jelentések szerint a Kargil városától északra, a fegy­verszüneti vonal közvetlen köze­lében fekvő pakisztáni légitámasz­pontot sugárhajtású repülőgépek felszállására is alkalmassá fejlesz tik. Mintegy 30 millió rupiás költ seggel építés alatt áll továbbá a Peshawar—Skardu közötti katonai műút is«

Next

/
Thumbnails
Contents